III. Childerich ( 743 - 751 ) az utolsó Meroving frank király. II. Chilperich fia volt, Kis Pipin és Karlmann majordomus ültette a trónra. Hosszú hajú és szakállú ember volt, az volt a szerepe hogy fogadta a külföldi követeket és azt felelte nekik amit a majordomusok mondtak. Minimális vagyona volt, egy föld, egy villa, néhány szolga, mindenhova ökrös szekéren utazott. 751-ben Kis Pipin királynak koronáztatta magát, megfosztották Childericht a tróntól, lenyírták a haját és kolostorba küldték, ott halt meg 752-ben, vele kihalt a Meroving-ház.
Jó nagy területet laktak be a németek Csehország határvidékein, főként a Cseh-erdő (Böhmerwald), a Szudéta-vidék és az Óriás-hegység (Riesengebirge) környékén.
Érdekes, hogy a német nyelvterület majdnem teljesen körbekerítette a cseh-morva nyelvterületet.
Ezek után nem is csodálkozom rajta, hogy a kitelepítések ellenére Nyugat-Csehország népessége genetikailag nagyon közel áll a szomszédos német régiók népességéhez.
különben ahogy az elején írtam, elég lerövidítve írom le a német történelmet, a politikára koncentrálva, ha valaki szeretne, egy adott időszakról írhat még bővebben is kommentekben, gazdaságról, kultúráról, művészetekről vagy ami érdekli őt
Szent Bonifác ( 672 - 754 ). Angolszász volt, Winfrid néven született Wessexben. Az Exeter és Nhutschelle kolostorokban nevelkedett, 30 évesen lett pap. 716-ban három társával indult a szászok közzé téríteni, de a 716-ban kitört Radbod fríz király lázadása a frankok ellen és emiatt nem lehetett téríteni, visszatért Angliába. 718-ban Rómába ment felhatalmazást kérni a térítésre, II. Gergely pápa támogatta őt, ekkor vette fel a Bonifác nevet. Radbod halála után a frízekhez ment és 2-3 évig Szent Willibrord mellett térített. 721-ben már Hessenben térített sikeresen. II. Gergely magához kérette és kinevezte Germánia missziós püspökének 722-ben. 723-ban elnyerte Martell Károly támogatását a térítéshez. Meglehetősen vakmerő volt, egyik útján Geismar mellett szétverte Thor szent tölgyfáját és anyagából kápolnát épített Szent Péter tiszteletére. A közelében alapította a fritzlari kolostort. 724-ben Türingiában térített 731-ig volt itt. Angliából sokan jöttek hozzá téríteni, megbízásából kolostorokat alapítottak. A legjelentősebb alapítása a fuldai kolostor volt 744-ben.
732-ben III. Gergely pápa kinevezte érseknek, jogot kapott új püspökségek szervezésére és püspökök kinevezésére. 738-ban Rómába ment itt 739-ben kinevezték pápai legátusnak. Bajorországban tartott zsinatot és megalapította a Salzburgi érsekséget. a szász János lett az érsek. Regensburg, Freising, Passau újra püspököt kapott. Ezután Hessenbe és Türingiába ment. 741-ben Hessenben Buraburg lett püspökség, Türingiában északon Erfurt, délen Würzburg lett püspökség. Észak-Bajorországban Eichstatt lett az új püspökség. Nagy Károly idején Buraburg helyett Paderborn, Erfurt helyett Halberstadt lett a püspöki székhely.
742-ben Pipin és Karlmann kérésére nekilátott a frank egyház megreformálásának, több zsinatot hívott össze, ahol mint pápai legátus ő volt az elnök. A klérust fegyelemre kényszerítette, a kolostorokban Szent Benedek reguláit vezette be.
745-ben az általános frank zsinaton kölni érseknek választották, hogy egy ember alá kerüljön a germán,frank és fríz misszió.
747-ben mainzi érsek lett. 751-ben Soissonsban ő koronázta meg Pipint frank királynak.
753-ban lemondott a mainzi érsekségről és a frízeknél térített. 754-ben Dokkum mellett pogány frízek támadták meg a szállásán és 52 társával együtt megölték.
Ő volt aki megszilárdította a kereszténységet a Frank birodalomban. Meghonosította a római liturgiát és védte a cölibátus eszméjét. Az Angliából hozatott szerzetesek meghonosították a szabad művészeteket a frank kolostorokban.
Szent Willibrord püspök ( 658 - 739 ). Angliában született, Northumbria királyságban. A frízek megtérítője, Utrecht első püspöke.
Apja Szent Wilgis volt, aki visszavonult a világtól és épített egy Szent Andrásnak szentelt imahelyet, a király és a nemesek adományaiból. Willibrord Szent Wilfrid tanítványa volt, a bencés rend tagja lett később. 20 és 32 éves kora közt Rathmelsig apátságában élt, itt volt a 7.században az európai tudomány központja, Szent Egbert tanítványa volt, aki őt és 12 társát a frízekhez küldte téríteni, Herstali Pipin kérésére. Pipin kétszer küldte őt Rómába, ahol 695-ben a frízek püspökének szentelték.
Fríziában térített és sok templomot épített, köztük Utrechtben is egy kolostort és egy katedrálist. Ez lett a püspöki székhelye.
710-ben Dániában térített, 30 fiút hozott onnan, hogy misszionáriust neveljen belőlük. Ezután újra a frízek közt térített. 716-ban a pogány fríz király visszafoglalta Fríziát és sok templomot felgyújtott és megölték a misszionáriusokat. Radbod 719-es halála után visszatért Fríziába téríteni, itt is halt meg. 716-ban csatlakozott hozzá egy Wynfrith nevű angolszász fiatal, a későbbi Szent Bonifác.
Ezután az arabok következtek. Odo Aquitania hercege 721-ben legyőzte a támadó seregüket, de 732-ben újra támadtak az Ibériai- félszigetről. Károly és Aquitania egyesített serege a poitiers-i csatában legyőzte az arab sereget. 736-737-ben a tenger felől támadtak az az arabok, még a 720-as években támaszpontokat hoztak létre az arabok Provance területén, de Károly visszaverte a támadást és felszámolta támaszpontjaikat, ebben segítette szövetségese Liutprand langobard király.
734-ben újra legyőzte a frízeket, 738-ban adófizetésre kötelezte a wesztfáliai szászokat.
720-ban IV. Theudericht ültette a trónra, 737-es halála után nem nevezett ki új királyt.
Károly nem riadt vissza az egyházzal a konfliktusoktól, egyházi birtokokat kobzott el és adományozott el beneficium birtoknak, lovas katonai szolgálatot kellett teljesíteniük a katonáknak ezekért a birtokokért cserébe.
Szent Bonifác támogatta ebben. Károly Bonifácot nevezte ki mainzi érseknek, amit Bonifác szervezett meg, az új érsek alá tartozott a négy új bajor egyházmegye is: Salzburg, Regensburg, Freising, Passau.
Halála után fiai közt lett felosztva a frank állam. III. Pipin lett Neustria ura, Karlmann Austrasia ura.
Martell Károly frank majordomus ( 714 - 741 ). Világtörténelmi jelentőségű tette az arab invázió megállítása volt a poitiers-i csatában 732-ben , ezzel 1200 évre megállította az iszlám hódítást Nyugat-Európában. Ragadványneve, amit sikeres hadjárataival érdemelt ki, a latin martellus - kalapács szóból ered.
Apja Herstali Pipin majordomus volt, de anyja nem volt a felesége apjának, így törvénytelen gyereknek számított. Ezért apja halála után özvegye Plectrude, elutasítva Martell Károly igényét a majordomusi tisztségre, Pipin és Plectrude meghalt fia II. Grimoald majordomus hatéves fiát Theudoaldot akarta majordomusnak megválasztatni. Károlyt börtönbe záratta Kölnben, így megszerezte a hatalmat Austrasiaban. Azonban 715-ben Neustria majordomusa Ragenfrid lett, ezenkivül saját királyt választottak II. Chilpericht és háborút indítottak Austrasia ellen, 715-ben Compiegne mellett legyőzték Plectrude seregét.
Austrasia nemesei ezek után a börtönből kiszabadult Károlyt majordomusnak választották. Ragenfrid szzövetségre lépett Radbod fríz királlyal, egyesített seregük Köln mellett legyőzte Károly seregét. Károly 716-ban Ambleve mellett már legyőzte őket. 717-ben Vincy mellett megint legyőzte Neustria seregét, II. Chilperich és Ragenfrid Párizsba menekült. Károly pedig saját királyt nevezett ki IV. Chlotart. 718-ban újra legyőzte Soissons mellett Neustria seregét, akiket Odo Aquitania hercege is támogatott. Ragenfrid Angersba, Chilperich Aquitaniába menekült Odohoz. Aquitania kiadta Chilpericht Károlynak, aki mindenkinek megkegyelmezett. Ezután ő lett a Frank királyság majordomusa. Ezután külföldre fordult a figyelme.
A polgárháborút kihasználva a szászok betörtek fosztogatni a Frank királyságba, ezért Károly megtorló hadjáratot indított ellenük és pusztította területüket. 719-ben következtek a frízek akik ellenfeleit támogatták a polgárháborúban, a hadjárat során elfoglalt Nyugat- Fríziát és keresztény térítést indított el ott Szent Willibrord püspök vezetésével. Támogatta Szent Bonifác térítő útjait is a germánok közt.
724-ben Ragenfrid, aki Anjou grófja volt ekkor ismét fellázadt Károly ellen, de Károly legyőzte és fiait adta túsznak a grófságért cserébe.
Bajorország függetlenedett közben a frankoktól, ezért Hugbert bajor herceg ellen 720 és 723, majd 725 és 728 közt vezetett hadjáratot. Hugbert behódolt, Swanachild bajor hercegnő pedig Károly ágyasa lett.
Az alemannok is függetlenedtek, ezért hadjáratot vezetett Lantfrid alemann herceg ellen, aki meghalt egy csatában és nem nevezett ki új herceget helyette.
IV. Theuderich frank király ( 721 - 737 ). III. Dagobert fia volt, Martell Károly ültette a trónra, halála után hat évig nem volt király a Meroving családból.
IV. Chlotar frank király ( 717 - 719 ) ő II.Dagobert vagy III. Theuderich fia volt. Martell Károly ültette Austrasia trónjára, mint II. Chilperich ellenkirályát, haláláig uralkodott.
III.Dagobert halála után II. Chilperich lett a frank király ( 715 - 721 ), ő a 673-ban meggyilkolt II.Childerich fia volt, akit a gyilkosság után kolostorba küldtek, Daniel apát néven élt ott. III.Dagobert halála után Neustria megválasztotta királynak. 716-ban szövetségre lépett Radbod fríz királlyal Austrasia majordomusa Martell Károly ellen. Azonban ő háromszor is legyőzte őket. 719-es veresége után Eudohoz menekült Aquitania hercegéhez, Martell Károly IV. Chlotar 719-es halála után elismerte királyságát és ő lett a frankok névleges királya haláláig.
Tudom nem szép dolog így előreugrani az időben, de már nem bírtam megállni, hogy ezt a gyöngyszemet meg ne osszam a német történelem és kultúra iránt érdeklődő topiktársakkal. :)
Szent Hubert, fiatalon Neustria királya III. Theuderich párizsi udvarában élt. Azonban Ebroin majordomus elűzte és Austrasiaba menekült a metzi királyi udvarba. Pippin majordomus pártfogásba vette és kinevezte udvarmesternek. 682-ben feleségül vette Floribannet, a leuveni herceg lányát, a felesége meghalt fiúk születése után, ekkor Hubert visszavonult a politikából. Egy vadászaton nagypénteken meglátott egy szarvast, agancsai közt fénylő kereszttel. A szarvas tanácsára Lambert püspökhöz ment Maastrichtba és papnak tanult, a püspök egyik legközelebbi emberre lett. 708-ban Rómába zarándokolt, ekkor ölték meg Szent Lambertet, a pápa ekkor Hubertet nevezte ki Lambert utódjának. 720-ban ő alapította meg Liege püspökségét. Ő a vadászok, erdészek, lövészcéhek védőszentje.
Szent Lambert ( 636 - 705 ) előbb Tongeren majd Maastricht püspöke. Nemesi családban született, apja Theodard Maastricht püspöke védelme alá helyezte, ahol egyszerre kapott lovagi és egyházi nevelést. Lambert családja kapcsolatban állt Hugoberttel Austrasia majordomusával és Plectruddal, aki Neustria és Burgundia majordomusának felesége volt. 675 előtt meggyilkolták pártfogóját Theodard püspököt. II. Childerich király Lambertet nevezte ki Maastricht püspökének. 675-ben meggyilkolták II. Childerich királyt, a kialakult zűrzavart kihasználva egy Faramond nevű egyházi elűzte Lambertet Austrasia királya Dagobert és majordomusa Wulfoald támogatásával, mivel Lambert közel állt Ebroin majordomushoz ellenségükhöz , és hét évig Faramond lett Tongeren - Maastricht püspöke. 682-ben Herstali Pippin újra kinevezte püspöknek Lambertet. Lambert visszatérése után keresztény térítésbe kezdett a Meuse folyó völgyében és az Ardennek hegység területén. Ennek során pogány templomokat és bálványokat rombolt le tömegesen. Az erőszakos térítés miatt két testvér Gallus és Rivaldus megtámadta a püspököt és kiséretét, akik megölték a támadókat. A támadók Pippin testőrségének parancsnoka Dodó rokonai voltak. Dodó bosszút fogadott és fegyvereseivel Liege városába vonult, bekerítették a püspököt és kiséretét és mindenkit megöltek. Az utódja a püspöki székben Szent Hubertus volt. Ő a földművesek, sebészek, fogorvosok védőszentje.
