Jelöld meg kérlek, hogy milyen EU forrásból lehetne ezt fedezni!
A meder szigeteléssel, az idegen területek megváltásával (vagy megvásárlása, vagy a termő területek elárasztási költsége, kieső mezőgazdasági területek!), a pangó víz minőségével (a felső szakaszon mindenképpen) és a műszaki indokoltsággal is kell foglalkozni.
Amit az üzemeltetésről írsz, hát nem tudom, nekem nem ennyire bagatell, az adott vizet felszivattyúzom magasra, hogy utána le tudjam engedni áramtermelésre...
Most épp a Fertő tavat fenyegeti a kiszáradás veszélye.
A Balatonra is sor fog kerülni előbb-utóbb, vagyis mindenképp szükség lesz a vízutánpótlásra, ami viszont csak a Dunából lehetséges, akármit is számolgat az MTA.
Épp ezért most sem a szabályozási színt emelésével kellene szórakozni (potom 41 md ft-ért), egyszerűbb lenne belevágni a Sió csatorna fejlesztésébe. Már vagy 20 éve kész van a Sió duzzasztásának a terve, azt kellene leporolni, és minden duzzasztó mellé egy szivattyútelepet kellene építeni 25 m3/s kapacitással. Erre most még lehetne eu-s támogatást is szerezni, de 10 év múlva, amikor felébred az MTA, egyáltalán nem biztos, hogy ez a lehetőség még meglesz. Ez a projekt olyan 200 md-ba kerül, ami kb megfelel egy ugyanilyen hosszú autópálya építésének. Cserébe ott lenne az állandóan hajózható Sió csatorna, a partjai mentén kialakítható turizmus, és az egész rendszer csúcserőműként tudna hasznosulni azokban az években, amikor nincs szükség a balatoni szivattyúzásra. (éjszaka felszívják a vizet a felső bögébe, csúcsban meg leeresztik.) Ennek a haszna valszeg elég is lenne a Sió-csatorna fenntartására.
Minap kezembe került Gyenesdiás Monográfiájánbak II. kötete.
Abban azt írják, hogy a Balaton (tehát nem a Keszthelyi-öböl vagy épp Gynesdiás előtt a part) évente átlagosan 8,6 mm-t töltödík, bemosódásból, behordásból, szélbefútta ülepedésből és szerves üledékből.
A végén még kiderül, hogy a medermélyítés egyetlen járható módja, ha a Balatonból a homokot kimerik és eladják az építőiparnak..., a szerves részt meg leválasztják és leülepítik.
Ugyanide tartozó kérdéskör, hogy jól felkapott értesülések szerint a Györöki Zagykazetta anyagát közúton akarják elszállítani a Nyirádi külszíni Bauxitbánya üregének (bányaudvarának) feltöltésére. Amellett, hogy ezt a tevékenységet 20 évre tervezik, évi 6-8 hónapos, napi 10-12 órás ütemben, átlagosan 8 percenként egy rakott kamionnal és ez nyilván "jót tenne" a közlekedésnek meg az utak állapotának
Bár jártam többször Nyirádon, ahhoz mondjuk az itteni anyagmennyiség kismiska, de kiváncsi lennék, hogy vajon ez mennyire okozna gondot az É-Balatoni Régió ivóvíz ellátásának, ami épp a nyirádi területről kapja az ivóvizét.
Ugyancsak adott a kérdés, hogy Balatonszentgyörgyön, talán 4-5 km-re a parttól (ha jól csinálják ettől lehet kevesebb is ) a már kimerített téglagyári gödrök feltöltésére javasolta a helyi faluvezetőség, hogy töltsék fel a gödröket a balatoni zagy anyagából.
Ettől előremutatóbb elképzelés számomra az utóbbi időben nem született a zagyelhelyezés kérdéskörében, kérdezném is, hogy lát-e ebben bárki bármi kivetnivalót?
2003-ban 23 cm volt a minimum, akkor már az északi parton is rég az iszapba léptünk. Kb 50 - 60 cm volt az a határ, amíg a tó használható volt.
Ha lenne az alsó határra is ráhatás (azaz lehetne garantálni, hogy nem megy 60 alá), akkor simán lehetne 100 cm a maximum.
Az sajnos tény, hogy a nádnak jót tenne az alacsonyabb víz, de sajnos a most uralkodó rövid távú szemlélet miatt a nád úgyis csak akadály, ami miatt macerásabb kikötőt építeni :(
Te teljesen hülye vagy, te játszod ezt. Tudod a vízszint mindenütt akkora, ha a víz nyugszik. Ha lötyög, akkor más helyzet. Maximum a feneke van máshol, északon és délen. Bár én itt északon iserek olyan helyet, ahol bokáig ér. Alacsonyan van a válad.
A Balaton egész jól elvolt a 100 cm-es szabályozási szinttel. Évtizedeken át rendesen ki is épült erre a szintre. Aztán jött 2003, amikor a déli parton igen megnehezült a fürdés, kilátszott a tófenék. És eltelt még 15 év, és azóta rettegnek az idegenforgalmi szakemberek, hogy a déli parti turizmus tönkremehet egy újabb aszály esetén......és egyébként is ott olyan sekély a Balaton, ami már csak a gyerekeknek felel meg. Nosza, akkor emeljünk a szabályozási szinten.
Na de a naiv laikusoknak mit mondjunk? Hát mondjuk azt, hogy betározzák a vizet az aszályos időkre.
Na, ez a hazugság jó lesz, hadd szopjanak a laikusok (meg az északi part).
Én úgy tudom, hogy a Balaton part nem zárható el új telekkialakítással, sőt, a régi telkek vízparti részét is fel kell majd-majd szabadítani.
Ezzel szemben a helyzet az, hogy a kempingek szép hosszan húzódnak a parton, elzárva az embereket a víztől. Ahol meg nincs kemping, ott nádas van, ahol meg csak a pecások imbolyognak be a vízhez egy-két szál pallón. Vagyis a hétköznapi embert csak sikerült elzárni a víztől.
Sztem valami keményebb intézkedés lenne szükséges a vízpart elérhetőségének a biztosítására. Mondjuk a part magántulajdonosait is kötelezhetnék arra, hogy a parti (mondjuk) 5 m-es sávot bárki számára hozzáférhetővé kell tenniük. (Praktikusan magánkerítés csak a partéltől min. 5,0 m-es távolságban lehet, és ezt minden tulajdonosnak 2-3 éven belül biztosítani kell). Oszt lyó napot.
Utána nem ártana foglalkozni a NEM iszap eredetű déli parti feltöltődésekkel. Van olyan hely, ahol a strand az elmúlt 10-15 évbe 20-30 cm-rel lett sekélyebb!
Biztos sok iszapot kéne kikotorni a Balatonból, akár évtizedeken át folyamatosan, ezt készséggel elhiszem, mert ehhez kicsit sem értek.
Azt viszont tudom, hogy a Balaton hosszú távú "megmentése" érdekében attól a sok szeméttől kéne megszabadítani, amit az ember épít bele, köréje, partjára, stb. És nem efelé haladunk...
És innentől kezdve én, mint öreg Balaton imádó, azért kell hogy szurkoljak, hogy legyen már valami alga elszaporodás, busa pusztulás, vagy valami, azaz támadjon vissza valamivel a természet, és ne lehessen a Balaton egy viszonylag szűk réteg feszített tükrű privát medencéje.
Az a baj, hogy nagyon sok partmenti szállodasor, apartmanház-telep, yacht kikötő, és ki tudja mi fog épülni, míg ez a visszatámadás megtörténik, bár ahogy a koronavírus mutatta, néha a visszatámadások a legváratlanabb helyen és időben tudnak megtörténni. Csak az a baj, hogy mi ezzel így is, úgy is rosszul fogunk járni...
A költségekre egy előirányzatot előre meghatároznak. Általában ez bőségesen elegendő, de néha nem. Ilyenkor a pályázók magasabb árakat adnak be, és a pályázatot érvénytelenítik. Amikor meg az előirányzatban haszon is van, olyankor mindenki az előirányzott áron vállalkozik.
Lehet, hogy kicsit bonyolult, de ez van.
"Amúgy ha lemész az "elbutított ballippsi" szintjére, akkor ez volt neked az utolsó válaszom."
Szeretem, ha értelmes emberekkel vitázok. Ennek alapfeltételem hogy a vitapartnerem önálló gondolkodásra képesnek mutatkozzon, és ne dőljön be minden ócska propagandatrükknek akármelyik oldalról is próbálják meggyőzni aljas eszközökkel.
Hogy egy példával is szolgáljak, mai hír az indexből: "A hálapénz ma már az egészségügy része"
Kérdésem: miért, mikor nem volt az?
Aki viszont beugrik a propagandaszövegnek, annak nincs kérdése, csak fúj fidesz, orbánmonnyonle.
Nnna, ezekkel nekem nincs mit vitatkozni. Ők az elbutított ballippsik.
