Én az enyémbe Audio Technika AT3600L hangszedőt raktam, mert az Akai AP100-ba nem érdemes sokkal drágábbat tenni és jóval kellemesebb a hangja a gyári PC100-nál.
Sziasztok! A minap kaptam ajándékba egy AKAI AP100-C lemezjátszót amiben egy AKAI PC 100-as tűvel van szerelve / azt hiszem, hogy ez a gyári hozzávaló/.
A gond csak az, hogy az egyik oldal sokkal haloványabban szól mint a másik.
Ti mit javasolnátok? Cseréljem csak a tűt vagy az egész pickupot?
Egyébként beállítottam a 2g tűnyomást és az antiskatin-get is.
Szép, de nem egy leányálom a javítása. Az STK078 helyett STK080 kapható - már ha valóban hibás a végfok -, aminek ua. a bekötése, de picit nagyobb teljesítményre képes. Egyik oldal se szól?
Kedves Barátaim, szereztem egy csodaszép Akai AC-3800 l - es rádióerősítőterősítőt, melyben van magnódeck és lemezjátszó is...de a végfokja nem működik...a két integrált áramkört valószínűleg ki kellene cserélni benne. Tud ebben valaki segíteni?
Utánna mértem, a dolognak, és úgy néz ki hogy nagy vonalakban igazad van! 1145 Hz-es szűrő, esetében a + - 10 dB-es Frekvenciák, 1140, ill 1150 Hz . Ez lényegesen, megkönnyítené, a szűrő kérdést, de , megnehezíti, a pontos ráhangolást! .......Hát, semmi sem egyszerű.
szerintem pedig pont ez a feladata . mindegy hogy a mechanika vagy az elektronika produkálja a torzítást. Amugy meg ha utánaszámolsz 1000Hz +/- 1 Hz az +/- 0.1% nyávogást produkál . 5Hz az már fél százalék ráadásul lineárisan mérve! A notchnál a +-2Hz az mekkora elnyomás? -60dB? szerintem ez még a legótvarabb csúzlimechanikákhoz is elegendő.
Azt érzem a fő problémának, hogy az igen nagy jóságú szűrő esetében a szalagsebesség ingadozás miatt ,képtelenség ,pontosan a frekin tartani a szűrőt, mert olyan kicsi a sávszélessége, hogy az állandóan" kibújik" alóla, Egy kHz-es -80 dB-es szűrő, sávszélessége, talán, ha 1-2 Hz!
ez a teljes harmonikus torzítás mérése. Magnóhoz ez felesleges , ezért mérjük csupán a 3. harmónikust szalagtorzításra ill a 2. harmónikust elektronikára, demagnetizáltságra . Sokkal fontosabb e két adat egymáshoz (és a mérőjelhez persze) való viszonya , mint a 8. harmónikus. nyilván ha mindhármat mérjük akkor az még biztosabb , de magnónál ez elegendő.
Látom, nem értetek! A Szűrő, a magnóban lenne, Mivel nemkívánok, laptopot, szovtvert ,és egyébb nehézséget magammal cipelni,és csatlakoztatgatni, szintezni STB ! Természetesen tiztába vagyok a spektrum analízis előnyeivel,és szoktam is használni, de az adott esetben ez ágyúval a ,verébre esete!
Na, pont ezt lehet igen kitűnően mérni hangkártya (mondjuk egy jobb USB-s), számítógép (laptop) és egy jó FFT és torzításmérő program segítségével. A Visual Analyser ráadásul ingyenes is.
Megpróbálom, megvilágítani, a dolgot. Normál harmonikus torzítás mérés esetén, a következő történik! A mérendő berendezésre adunk hanggenerátorból valamilyen frekvenciájú jelet, valamilyen szinten, (Attól függően hogy milyen paraméterét kívánjuk megmérni,) és a torzításmérő kivágó, (lyuk!!) szűrőjét rá hangoljuk, tehát elnyomjuk, az alap harmonikust, és megmérjük, a felharmonikusokat! A kivágó, vagy lyuk szűrő Nagy meredekségű, és nagy "mélységű " szűrő, amit frekvenciában, és fázisban, pontosan rá kell hangolni az alap harmonikusra! De mi a helyzet mondjuk, egy magnónál, aminek, a sebessége, ha kicsit, is de ingadozik, ( nyávog),az-az FM-ben modulált. Ebben az esetben, három módszer lehetséges!, 1 Spektrum analízis, 2 Tracking filter, 3 a mért frekvencia fölötti felül áteresztő szűrő! Ennek a szűrőnek, magnó esetében, olyan meredeknek kell lennie, hogy a mérendő jelfrekvenciájánál, legalább -80 dB- (0.01%) legyen az elnyomása, a mért jel 3. harmonikusához képest! Mivel a szalag torzítás, elsősorban páratlan harmonikusokat tartalmaz ! Ezért a pontos méréshez a harmadiktól a kilencedikig bele kell mérni! Ehhez kell a nagy meredekségű szűrő!
Analógnak analóg, de az áramfelvétele függ a bekapcsolt ledek számátol. A BEAG-os meg keverőpultba lett fejlesztve. Ott még az ilyen pici áramlökések is nagyobb zavart keltenek. persze lehetne másképp is csinálni, de eccerübb így. Panelrajzom van, de a kapocsrajz elkallódott. Nekem egy 20 ledes, zanzásított van, a pultban csatornánkét kettő ilyen volt sorbarakva. Arnyos, de azért ma már elavult, mint a deprez műszer... Peak Hold nélkül nem élet az élet... :)))
Kapcsolási zaj? Beszabehu. De azt miért? Az UAA is analóg, úgy tudom. Meg én még nem hallottam zajt miatta, bár ilyen kisjelű dolgoknál, mingt magnó, nem is nagyon láttam :-) . Lehet, éppen emiatt?
Az az IC meg azé fura, hogy tulajonképpen ha minden ki van szervezve belőle, akkor mi maradt benne, 5 tranzisztor? :-)
Valóban csak jelző.... de 1974 tálán csinálták, abbol ami akkor volt. És analóg. Akkor már volt UAA IC, de az kapcsolási zajt vitt be a rendszerbe, ez meg nem.
Csak olyan tökéletes zanzásított leírást adtál róla, hogy felismertem. :)
SPACCI neked sincs véletlen egy jó ,minnél meredekebb felüláteresztő szűrő kapcsolásod? Az istennek sem találok elég meredeket! Legalább 120-140 dB/dekád kellene! 1kHz-es töréspontal, vagy a közeliben.
Az az igazság, hogy belülről részletesen nem is ismerem a gépet, mert javítanom, nem kellett, Nyilván amikor hozzám került, akkor kicsit karban tartottam ,kitakarítottam, de ez már 10 évnél régebben volt és azóta nem volt vele gond. Bár az igazság hogy igen ritkán használom. Ezért is van az ,hogy ilyenkor, kissé nehezen mozdul a mechanika. De aztán "bele jön"! Néha csak azért kapcsolom be , hogy nehogy "lemerevedjenek" a szíjak, csapágyak.
Vannak fura dolgok benne. Signetics NE646N Dolby processzor (lengyel gépben, 85 körül), a kivezérlésjelző meg egy külön talány. A kondival csatolt bemenőjelet megtámadják csatornánként potival mozdítható DC munkaponttal, ezzel kompenzálva az egyenirányító diódák nyitófeszültségét, majd a DC jelet két tranzisztors szinteltolás illeszti a LED meghajtó egyébként külső ellenálláslétrával megoldott bemeneteire... A LED-ek sorosan kapcsolhatóak be a kijelzésbe, de a közös áramgenerátor megint nem az IC-n belül lakik, hanem kívül, egy-egy BC307 alkotja pár alkatrésszel.
Érdekes módon, ez az egy kazettás gépem van mds432 ,(maradt,) amit megtartottam, mert ez szólt a legjobban, érdekes módon, és sohasem volt vele bajom. Pedig igen sok közép kategóriás deck megfordult anno nálam. Persze nem ezen hallgatok zenét, ez mindössze azért van hogy a meglévő kazettákat, (Családi felvételek), vagy az esetleg hozzám keveredőket ,le tudjam játszani. De azért mégis elgondolkodtató, hogy ez az Unitra talpon maradt!
Most olvasom, hogy maga kidobott egy Unitra MDS432-t a kukába :-) . Micsoda dolog ez :-) . Én ma kaptam egy Tecco MDS430S nevű variánst, és nekem az a véleményem, hogy egyszerű, mint a faék, logikusan és jól összerakott gép, bár az enyém a fej állapota szerint valóban alig használt. A skálaizzó autóból pótolható, de sajnos a plexi megszűnt fényt vezetni, helyette szórja szanaszét, így nyakonvágva a vizuális élményt. Van egy erősítő hozzá (ha minden igaz, ezé...), az ékszíjakat persze cserélni kell, a gép makulátlan küllemű egyébként (a plexit leszámítva). A bal oldali kijelző nekem is vacakolt, végig világított a sor jel nélkül is, de ennek oka egy BC237 C-B közötti átvezetése, ami némi forrasztópákával támogatott utódiffúzió után meg is szűnt :-D . Egyébként úgy 12 éve ezt a gépet sokat nézegettem egy bizományiban, nagyon egzotikusnak véltem ezt a fiókmechanikát, azzal együtt, hogy azért lesz mit kotorni benne, tökszáraz az egész.
A hangja? Egész elviselhető. Lejátszás volt, felvétel majd lesz, csak előbb ki kéne vakarni az ipari mennyiségű, beleragadt porból (erre nézve ötletet szívesen veszek). Van magas, nem nyavajog, metál kazi+dolby B, pontos és helyén van minden, nem is akarok hozzányúlni a lejátszáshoz. Az mondjuk rejtély, hogy a lejátszáskor a csévét miért, MIÉRT nem a csévélőmotor viszi és miért a hangtengely kuplungolja... 3 motoros mechanika és akkor jól elbaszarintják ezzel a lényegét, mert amúgy az egyszerűsége, szalagkezelése és relatív pontossága egészen remek, csévenyomatékok kiválóak, van működő fék, a fiók golyóscsapágyakon fut, kábelezés, trafó és törlőoszcillátor elhelyezése mindentől távol és árnyékolva remek, viszont az alkatrészeket mintha behányták volna a panelekre.
Köszönöm szépen, de régi elvem, hogy csak addig szabad nyújtózkodni, amíg a takaró ér. Az én takaróm alól pedig /hitel ide, vagy oda/ ennek a magnónak a 30%-a még nagyon sokáig kilógna.
Arról a G36-osról már szólt Kálmánka /neki legalább eszébe jutott, hogy ilyenre vágyom :-)))/, de az ára sajnos nagyon húzós a jelenlegi anyagi helyzetemhez képest. /Pedig, fáj érte a szívem rendesen./
Na persze. De azért azt bebizonyították, hogy egy lemezmechanikás gép is lehet jó. Amúgy azért nem rtem, hogy mit kell fanyalogni rajta... ez a fajta mecha általános igénybevétel mellett (napi 3-4 óra) azért 5 évet lehúzott különösebb gond nélkül. Egy kommersz, tucatárút nem szoktak örökéletre tervezni.
Én annak idején vettem vagy 6 db. kuplungjavító készletet (az volt ittjon, de csapágy, tengely és persely sajna nem) Tévedés ne essék, a kuplungjavító készletet a haverok magnóinak reprálásra vettem, nekem GX215-öm volt, az 3 mocis oda-vissza jáccós volt, kuplung nélkül, idlerek nékül, de azért a nelső kallantyúk, bizgentyűk a kezelőkarok tájékán kompatibilisek voltk a 4000-el. és szolgált biza több mint 20 évig.
Üdv mindenkinek ! Van egy AKAI AA-V105-ös rádiós erősítőm,de sajnos az egyik oldala a minap elhallgatott.Csak zúg.Sokba kerülne megjavítatni?Tud róla valaki valamit?Nem értek hozzá. Köszi.
Bár , az ős mechanika amerikai, a 40-es évek vége, az 50-es évek eleje, de az AKAI nem sokat javított rajta, sokáig! Az összes át dolgozott ,javított verziót már más sorszám ,és más dizájn alatt adta el, jóval drágábban!
És ezek, jobbak is voltak! Azt a szalagsebesség válltót nem engedte meg magának egyik valamire való cég sem! De a leeresztő orsó kuplungját sem! Sokan felejtették el átkapcsolni a korrekciót sebességválltáskor!
Csakhogy a reVox G36 -ot még előbb tervezték, és sokkal jobb! Lássuk már be hogy ha valaki tényleg analógozni akar ma, akkor nem ezt kell választania, mert van miből!
A 4000-es mechanikája úgy 1947-50 körül alakult ki végleges formájára, sőt! minimális változtatással 3 mocis mecha készült erre a konstrukcióra. Volt belőle síma, crossfiel-es, 3 fejes, és GX-fejes.
négyszög, gaborka8x8 : azért azt mondani, hogy a 4000-es nem jó, merészség. Ma mi könnyen mondhatunk rá kígyótbékát, de ne felejtsük el, hogy azért a 4000-es tervezése óta eltelt ám idestova alig 35 évecske.... akkor meg bizony nagyon jónak számított, arra a piacra, amire készült, és nem szabad egy kategóriában emlegetni a Revox B/B 77-esekkel. (szerintem)
Ugyanmááá... Nyugodtan írhatsz nekik angolul, azon a nyelven fognak válaszolni. Mindenképp innen kéne megrendelned, mert másutt a következő legolcsóbb is 50%-al drágább
Azért én ebben nem lennék biztos. Az Akai hatalmas választékot gyártott, és némely típusa nagyon kelendő volt. Összeségében sok magnót eladhatott nyugat-Európában, annyit biztos mint a Revox.
Off: Énis ezt tapasztaltam Hollandiában. Nemrég az egyik helyi 'lomosnál' volt egy eléggé leharcolt állapotú,hibás A77,100Euróért.. Akai termékek közül eddig mindössze egy átlagosabb magnódeckkel találkoztam ott,az viszont csak 10Euro volt,és működött is.
Igazad van. Nekem van mind a kettő, de amióta van A77-em, azóta nem is akarom elővenni a G4000-et. De mondom ez 100 Euro-ból nem biztos hogy fog menni, míg egy ilyen árú GX4000 lehet hogy tökéletes. A másik, hogy ha megnézitek 20-ból csak 1 eladó vállal postázást hozzánk, ami viszont ennél a súlynál 35 Euro. Szóval ez már 37000 Ft és még mindig nem tudjuk hogy milyen a készülék.
Ezek,bizony öreg, és némelyik bizony sokat futott! De minden beszerezhető a felújításhoz! Ha renndbe van rakva, akkor sok örömet tud szerezni a gazdájának, nem úgy mint a 4000-es.
Azt azért nem szabad figyelmen kívül hagyni hogy a 100 Euro körüli Revoxok általában nem hibamentesek, hiszen akkor milyenek lehetnek azok a példányok amik 200 Euro felett kelnek el. Persze ki lehet fogni nagyon megkímélt példányokat olcsón, de ez szerencs kérdése.
Azt azért vedd hozzá, hogy nálunk az Akaiból kint a Revoxból van több! Szerintem az akai reális értéke, olyan 20 körül van. (használati értéke, meg alatta!)
Visszavonom az érdeklődést, hogy hol lehet 40 körül A77-et venni, mert közben megnéztem, hogy kint hasonló árban mozognak az A77-ek, mint a GX-4000D-k.
Hogy butuskák, e, vagy nem, de az AKAI GX 4000, tényleg nem jó magnó, még AKAI viszonylatban sem! Szinte, minden olyan "paramétert " kimerít, ami kell ahhoz ,hogy rossz legyen! Ha valaki valóban magnózni akar, ennél sokkal jobb magnók között válogathat ma, akár régebben teljesen elérhetetlen stúdió gépek között is! Gyüjteménybe, meg nem különösebb "durranás" tekintve hogy még igan nagy mennyiség van belőle forgalomba!
Fura, hogy az Akia GX-4000D-k megítélése hogy alakult Magyarországon, és hogy becsmérlése, lekicsinylése szinte össznépi sporttá vált. (Talán az lehet az oka, hogy relatíve túl sok került forgalomba belőle nálunk?)
Még furcsább, hogy Lajtán túl, ahol, gondolom, csak csupa buta és Hi-fi-hez nem értő él, mennyivel másként látják ezeknek a magnóknak a reális árát, mint itt, pedig nekik annakidején is volt miből válogatni. Vajon ott mi okból kel el ott, egy jó állapotú GX-4000D 166euróért, és még egy hibás is 37,53euróért?
Köszi a linket, de az oldal nyelvét én egyáltalán nem értem (szerintem olasz), és ha rendelni szeretnék azt csak gonolom azon a nyelven lehet megtenni. Kerestem, hogy át lehet-e állítani angolra, de nem találtam ilyen lehetőséget. Te már rendeltél erről az oldalról? Ha igen, akkor légysz írd le, hogyan kell, illetve még a postaköltséget kerestem, de azt sem találtam!
Azzal a problémával fordulok hozzátok, hogy van egy akai am-u33-as erösítőm, és egy áramszünet hatására (kb. 1-2 másodpercig tartott), kiment benne az stk2145-ös IC. A szerelő megállapította a hibáját, de az alkatrész nem tudta beszerezni. Abban kérem a segítségeteket, hogy ha valaki tud ilyen alkatrészt, vagy van egy ugyanolyan típusú erösítője működésképtelen állapotban de az ic az működik benne, az segítsen. Nem szeretnék másikat venni, ez már nagyon megszerettem, szépen szólt, és terhelhető is volt, elég sok házibulit levezényelt már.
Barátom! Már rongyosra jártattam a szájamat. Nem a phillips butylgumija volt szar, csak a szerencsétlen konstelláció. A gumi elfolyósodását a PVC-ből készült készülékház okozta. A belőle folyamatosan kipárolgó pvc-lágyítószer miatt indult be a butxlvegyület. Az én filipsemben7-éves korában kellett cserélni, akkor is eredetit kapot, de akkorra már úgy kiment a pvc-ból a szer, hogy mind a mai napik jó az a philips szíj.
Ez azért van, mert a Japánok a háború alatt kifejlesztették a szintetikus gumit, amit ma a Bridgeston gyárt, pl. az F1 számára is. Ez a gumi sokkal szívósabb, mint az agyon adalékolt természetes alapú gumik. Azért a gumifa nedvéből is lehet jó szíjat csinálni, mint állítólag szőlőből bort! :-)))
No de milyen szíjakat tudtak csinálni! 20-30 év meg se kottyan nekik nem úgy, mint a Philipsekben, amik szétfolynak, meg a többiekben, amiket 5 évenként cserélni kell mert nyúlik, mint a rétestészta.
Erősen kissebbségben van a DD a szíjasokkal szemben. Nagy sorozatban olcsóbb megoldás a lenkerekes nem kellett olyan drága motor hozzá. 636DB-m volt, de volt600DB, 620, 230, x201, nem is emlékszem már mindre ezek mind szíjasok voltak.
Nono Öcsém! Éppen hogy nem! Az újabb fajták között éppenhogy nagyon sok a DD. Az Akai sokkal nagyobb választékot gyártott, nagyon sok különböző konstrukció volt, eltérő igényszinttel. DD volt a 630-as , és a 635/636/646/747 sorozat is. Meg a 625-ös a 620-as is. A nagyobb gépek amik két tengelyesek voltak, azok persze szíjasok voltak. (GX-400D, GX-650D, pro-1000) Érdekes de az újító japánok nagyon óckodtak a DD-től. Gepeik többsége szíjhajtású volt.
Mert bár mérete, hossza megegyezik a 4000-esével de alul a perszely hátsó részére eső nyulványa ki van marva, és itt rés van a perselyen, amibe benyúlik egy vékony műanyak fogaskerék, ami az autostopt hajcsa... Persze, ha arról lemond az ember.... de még úgy is drága a megfelelő minőség.
A csévélőmocik perselyét nem olyan vészes megcsináltatni, de hamár homár, jobb lenne azokat kiváltani görgőscsapággyal, a hátsó részén meghagyva a perselyt, mer az az előre néző oldalon szok szarrá menni.
Csapágypersely? Jól hangzik, lehet hogy az enyém is azért zörög lejátszáskor, és azért melegszik? A főtengelytől jön a zaj, és 2 szalag - 2x45 perc - után már a tengely is kézzel érezhetően meleg!! Nem hiszem hogy a motor melege a gumiszíjon átjutna... Ihagee
Nekem a 90-es évek közepére az 1977-es GX215-öst sikerült teljesen leamortizálnom, először a fejeket kellett cserélni (innen van a két kopott) nem sokkal utána a csapágyperselyeket. Ez ugye 18 év... bár meg kell adni, nem napi 3-4 órát ment, hanem kb. a 3x-át...
Ebből a szempontból talán jobbak a kazettások. A kazetták (egy szint felett) nagyon jó minőségüek, és a kis szalagsebesség miatt a fejek sokat kibírnak.
Egy Akai prospektusban van egy összehasonlítás a fejek között. De ott a hagyományos Permalloy fej a nagyon kopott, a GX meg alig. Ha kell beszkennelem, aztán nézegetheted.
Persze ez extrém felhasználás volt, bedőlve a reklámnak. Fejproblémám még egy GX 636 DB-vel volt, amit Gazember barátomtól kaptam ő évekig használta ilyen szalagokkal házi studiójában, a visszafele játszó felvevő fejeket is kapcsolóra kötve négysávos magnóként használva egyenként véve a sávokra. Volt Gx650D-, 620d-, 600D- 230D-m azokkal nem volt ilyen gond, de nem is voltak ilyen szalagokkal ennyit használva, de több GX4000D-t láttam kopott fejekkel 10 évi használat után, de ebben benne van a gyalázatos mechanika is persze.
Nem kimondottan rendeltetésszerűen használtátok...
Nekem 3db GX-esem volt, az egyik (GX-260D) vagy 25 évig ment, igaz 3 mocis nem kuplungos, és nem smirgliszalaggal, hanem Maxell UD és hasonló japán szalagokkal. A 25 évet (napi kb. 3-4 ó) kopás nélkül abszolválta. A fejek épek, a szalagpálya elemei azomban kissé kopottak. Persze ez csak kb. 35-40 ezer óra, igen messze van a 150000 órától...
Azért vettünk egy GX4000-est amikor árulták nálunk, mert elhittük hogy sose kopik el a fej. Szinte mindennap ment elég sokat hurcoltuk, azon menz a zene megnyitókon, buliko. Mivel nem kopik a MRT közönségszolgálatánál kabátgombokért vet Agfa 525 és 555 szalagokkal használtuk amihez képest az 528 is tükörsima. Egy év múlva elmentek a magasak, nem értettük, elektromos hibát kerestünk, de aztán kiderűlt szarrá kopott a fej. Akkor jöttünk rá hogy nem kritályferrit, hanem amorf (üveg) fém, ezt Ipacs állapította meg aki fémipari kutató a polg. foglalkozása, mikroszkóp alatt látszott hogy igen békony feltekercselt szalagból áll a fej annyaga. Látszott a kitöredezés is rendesen. Ennyit a 150 ezer üzemóráról. Persze 19-en használtuk, jó keményre állítva a kuplungokat hogy a vastag kemény szalag negyedsávos fejre felfeküdjön, el is értük ezekkel a szalagokkal a 14-15 kHz-es átvitelt.
A fejek 150000 órás élettartamát 9,5-ös sebességen AKAI SRT-F szallag használatával garantálták. Ez rajt volt anno a fejet dicsőitő plakáton, már akkor is kisbetükkel...
Ha kezedbe kerül egy ilyen szallag, akkor majd rájösz a turpisságra. Ez a szallag volt talán a világon legalaposabban kipolírozva. A hordozórétek a szó szoros értelmében tükörként is funkcionált. Amúgy meg irdatlan jó paraméterei voltak. Bárcsak lenne még ma is....
A fejek stúdiószalagtól koptak el, vagy kamu a 150ezer óra? Tudom számít a szalagot a fejhez préselő erő is. Néhány éve mikor egy csomó cuccot kidobáltak az ÁNTSZ-től, a több teszkós bevásárlókocsinyi ingyenes holmi mellett vett az iskola 2 mikroszkópot is. Ha jól emlékszem könyörögtem a főnöknek hogy adjon 35 ezer pénzt. Az egyik egy Zeiss, a másik egy sztereó Nikon, aminek körfénycsöve van és simán lehet vele hangszedők tűit is nézegetni. No ezzel szívesen megkuksiznék ilyen fejeket. (ezzel nem azt mondtam hogy kölcsönkérem kuksizni) Ihagee
Apám, hívatásos katona volt, százados, utász a második világháború alatt. Az amit ő erről az időszakról beszélt, illetve apósom, aki kétszer is járt az orosz fronton, majd utánna amerikai fogságba esett ,német országban, elég jó öszhangban van a hivatalos álláspontal!, De ezt valahol máshol kellene folytatni, nem az AKAI rovatban!
Nekem is van két kopottam, 1,5 mm-es fejtükörrel. De nem töredezett ki, viszont a lejáccó az használhatatlan, 5 percenként kellene sikálni, mert ennyi idő alatt teleszutykolódik a fejtükör. De cserélni cseréltem már más magnójában, és még vagy 4 másikat is láttam, és minnő csoda, mindíg a rés jobb oldalán keltkezett a luk... kivéve egyett, az a hirtelen melegtől pattant, na abba valódi gödör volt. A kopás során kitörő lemez az ott egy kb. 40mikronos kis huplit okoz, és azonnal telemegy a szallagról lekaristolt anyaggal.
Akko monnyuk xidjuk a büdös köcsög osztrákokat, me micsoda xemétség, h jol kiraboltak, kiwégeztek 13 ártatlan tábornokot, és belexoltak a politikánkba jo sok éwen át.
Nehogy kisepregessenek minket!! ON: van valamelyikőtöknek fényképe kopott/kitöredezett gx fejről? Szeretnék egy ilyet látni . Dzogcsen írta valamikor régebben - ha jól emlékszem- hogy volt stúdiószalag által elkoptatott gx feje. Ihagee
és ezt a wezetés is igy érezte, wagy még a németek oldalán wolt akkor? me mintha 45-ben "xabadultunk" wiolna fel, he? Me ezzel etettek 50 éwig, ez wixont biztos! )))
xerintem akkor az wolt a cél, h a háborut towább köll etetni, ahhoz pedig gyárak kellettek. xöwetségesünk wolt. nyilwán akkor az wolt a cél, h wigye, ami ott nagyobb biztonságban wan. ezt nem newezném rablásnak semmiképp. te kewered a xezont a faxommal. a rablás utána jött és 50 éwig tartott. wagy towább.
Aranyvonat?? Ha jól tudom azt mindenféle rendfokozatú és beosztású amerikaiak lopták szét tehát zabráltak . Valamit visszakaptunk belőle, de sok dolog eltűnt. Off befejezve, szerintem a lopás az lopás és tök mindegy hogy milyen sztorit kerítünk hozzá. Ihagee
A német szabadalmakon (teljesen jogosan) a szövetségesek osztoztam amit aztán közkincsé tettek minden jogdíj nélkül. Szó sincs semmiféle megkaparintásról.
"zabráló amerikaiak"....... tudod, ha egy hatalaom háborút indít, és elveszti, akkor a jóvátétel az nem zabra... :)))
A zabra az volt, amikor a németek kivonultak kishazánkból, vittek, amit csak bírtak. Amire nem futotta siettségük és időhiányuk okán, vagy nem volt szuflájuk elpusztítani, az a kis maradék meg ment a ruszkik jóvátételébe.... akkoriba még minden rosz döntés még megbosszulta magát.....
Hát, lehet erről vitatkozni, egész nyugodtan, de a "komoly" orsós gépek által szolgáltatott minőség már inkább szalagfüggő, olyat nem hallottam, hogy az elektronika gyengesége állt volna a minőség útjába.(az eltérő hangzásvilág más tészta)
Normális orsós gépekbe hiába raknál több alkatrészt, mint akár egy kazettásba, akkor sem változna a helyzet.
Gondold át, mi a feladata egy magnó erősítőjének. És a rendes orsós elektronikák mind tudják is amit tudniuk kell.
Milyen paraméter javulna szerinted a több beleépített alkatrésztől?
A háború után az amerikaiak "háborus jóvátétel" gyanánt megszerezték a Silent Night című karácsonyi dal jogát, ami eredetileg egy német dalszerző műve volt. Gondolom a magnókkal kapcsolatos szabadalmak megkaparintása is hasonló manőver lehetett.
ASA vagy DIN - mindegy. Az egyik mértani, a másik számtani sorozat:-)) Nekem az is logikus hogy a kétszeres érzékenység mindig 3-mal nagyobb DIN számú. No és a kisebb számokat könnyebb leírni :-)) Ihagee
Mit nem értek? Azt , hogy hogyan lett a Telefunken K1 1 m/s-os - eléggé metrikus, nem?? - sebességéből meg a K7 77 cm/s-os sebességéből angolszász mértékegységű. Az nekem nem volt logikus hogy azért mert a világ nagyrésze nem méterben mér, mikor a fejlesztők körül mindenki metrikus rendszert használ. Egy későbbi levélből megkaptam a választ, nevezetesen a zabráló amerikaiak történetét. Az azért jót tett hogy szélesebb lett a szalag :-)) Ihagee
Mondjuk így is lehet interpretálni a hivatalos és nem hivatalos innovációs kifosztást. :-)
Álljon itt egy szösszenet:
"However, the great leap forward came when one A. M. Poniatoff, president of a small California company called Ampex (a trade name still familiar to the older generation), then wearing a U.S. Army uniform, helped seize German-held Radio Luxembourg in late 1944. Instantly grasping the gold mine in profits and quality which the Magnetophone tape represented, Poniatoff had the 3M Company rush the new tape into American production, and it swept the Los Angeles entertainment industry."
Egyébként mind az I., mind a II. világháború után a "győztes mindent visz" elve alapján a szabadalmi jogok túlnyomó részét hadizsákmányként (jóvátétel) lefoglalták.
Mert a feltalálás után volt egy világháború ,minekkövetkeztében a szabadalmi jogok elvesztek, ezért lett a szalag negyed coll, átfordított szalag és a sebességek ..mind mind USA bejegyzés szerint.
Az ASA jelölés szerintem logikusabb mint a DIN. Kétszer érzékenyebb filmnek kétszeres az ASA értéke.
A lemezjátszók 33,33 és 45-ös fordulatszáma is amerikából ered. A magnók sebességei ips-ben kerek értékek voltak - kezdetben! (30 ips, illetve 15 ips) késöbb a felezések miatt már eléggé absztrakt számok jöttek ki valóban.
Ahogy elküldem, már tudtam hogy lcsap egy sólyomsaskeselyű... mert nem azt írtam, hogy kommersz készülék.
A Revi volt a "gyevibíró" a kivétel, ami erősíti a szabált. Az valódi internacionális kütyü, már eleve előlapon választható normával (IEC-NAB)
Egy európai embernek, aki a kommersz legfelsőbb kategóriájából választ magának kütyüt, nem okozott gondot a felirat, ámbátor a német nyelvű leírásban és szervízkönyvben midkét sebességmehatározás fel volt tüntetve.. Hidd el, az incheseknek mindíg is nagyobb gondott okozott a méter-cm-mm mint nekünk az inch :)))
???? Mitetet nem értesz? Európai magnókon általában a DIN norma szerinti felirat valt szinte kívétel nélkül, de azért az tudomásul kell venni, hogy a világ nagyobbik hányadában még ma is az inch a hivatalos...
Örömmel hallgatom a régi szalagjaimat az Akai gx 215-ön, még boldogabb vagyok az Otari 38,1 cm/s-os felvételeit hallva az ócska erősítőmön meg dobozaimon is, természetes hogy az analógot jobban szeretem. Igaz ennek nálam inkább érzelmi okai vannak (a jobb minőség nem jö ki a dobozaimon, de egyszer hátha...) A DIN-re visszatérve : a 100 ASA egy karakterrel több mint a 21 DIN :-)) Bár jobban elgondolkodva azt kell mondjam hogy a Lunasixen is a DIN skálát nézem az ASA helyett. Maradok az európai szabványnál.
Azt viszont soha nem értettem hogy a modern magnók feltalálója, gyártója német, akkor miért terjedtek el ezek az agyatlan inch/s-ban mért szalagsebességek? 15 ; 7,5 ; 3 3/4 ; borzalom. Ihagee
Bocs az offért, de ha még azt is nézzük hogy 21 DIN-es filmet használtak... Egy 15 DIN-es színes dia vagy egy Agfa APX 25 - talán egyiket sem gyártják, az utóbbit biztosan nem- még ütősebb. Az meg végképp, hogy 6x6-on egy triplet lencsés Weltaflex is tud 50 megapixelt jó filmmel amit jól hívtak. A Varexeket tényleg csak portalanítom mostanában :-(( Ihagee
Ui: van egy '20-as évekbeli ICA idealom, 9x12-es nega, Tessar obi, ott lehet nagyítóval számolni a faleveleket meg fűszálakat. De a 6x9-es Moszkva-5 színes diái is hihetetlenek...
Fenét van vége. Egy szűkebb réteg játékszere maradt, és maradni is fog egy darabig, vagy a retró lázban újjá is születik. A 8Mpx az nevetséges érték, a legócskább, teszkós filmjeimben több részlet van, Fuji pl. Velvia-ról meg nem is beszélve. 20-24Mpx között szoktunk filmet szkennelni, ha nem akarunkf oglalkozni azzal, hogy mi van meg és mi nem-jó közelítéssel az objektíven fog múlni úgyis. A rollfilmek meg a mai napig jól tartják magukat, egyszerűen azért, mert nagyfelbontású képeknél a technika ára bődületes digitális fronton, hiszen ezek a hátfalak pláne nem tömegtermékek, mint a leica, vagy azalatti méretek, a 6x6 meg remekül alkalmas a mai napig tájképek, nagy képek készítésére.. És akkor csak a felbontásról beszéltünk, a dinamikáról és színvilágról még nem.
Ja, ha a wikipédia azt írja, akkor úgy is van! Csak amikor én fotóztam, illetve színes laboráltam , 38 éve, akkor még ők a fasorban sem voltak! Akkor még az volt a korrekt ha a mm -ként megkülönböztethető vonalról beszéltek, ill ezálltal, a négyzet mm-ként megkülönböztethető képpontról, (ma pixelnek mondják), de úgy látom, hogy ez is úgyjárt, mint a hangszórókra, erősítőkre írt teljesítmény! De milenne ha negszoroznánk, még hárommal, mert a színek három alap, vagy kiegészítő színből állnak. Akkor már 72 0000000 pixelnél járnánk, csak szebben hangzik. Én inkább javasolnék, egy régivágású tisztességes tankönyvet a fotózásról!
Na, elárulom a megoldást (egyébként ott van az általam idézett második linkben): nem vonalpárral, hanem vonallal kell számolni, vagyis a számításod eredményét meg kell szorozni kétszer kettővel!
Illetve itt van egy korrekt összehasonlítás egy 35 mm-es filmre elkészített felvétel és egy 10 megapixeles digitális kép között. Mint látható, a digitális kép a fasorban sincs...
Azért nem tudom hogy neked hogy jön ki a 24 megapixel! Egy átlagos szines film felbontása kb 110-140 vonalpár/mm, azaz kb 2400sor felbontás a teljes negatívon, ez pedig kb 8 megapixelnek felel meg. (8 Mpixel elvi felbontás EOS 350D-n:3456 x 2304) Az nem érv hogy van nagyobb felbontású film is (Kodak Technical Pan 2415, Ilford Pan F stb) mert ezek ff anyagok és nagyon kicsi érzékenységüek. Az egyéb hátrányokról most nem is beszélnék. (a minőség nagyon függ a hívástól stb stb) Sajnos vége! Ezt Ihagee kolléga is nagyon sajnálja, de már Ő is csak simogatja az Exakta Varexet
Ára 2613 HUF/db.
Szép, de nem egy leányálom a javítása. Az STK078 helyett STK080 kapható - már ha valóban hibás a végfok -, aminek ua. a bekötése, de picit nagyobb teljesítményre képes. Egyik oldal se szól?
