A Kettős Elemű Univerzum hipotézise (Dual Element Universe) egységes rendbe foglalja az összes alapkölcsönhatást és folyamatot. Alapja az éter létezése és a fizikai jelenségeket egy alap részecske két megjelenési formájának a kölcsönhatása hozza létre. A folyamatok a Newtoni fizika szabályai szerint írhatóak le.
De nekem az a véleményem, hogy bármilyen bonyolult is a természet és bármilyen rejtett tulajdonságai vannak is, az ember - ha eleget keresi - megtalálja az okokat is.
Mostanában a fizikusok kezdik nagyon óvatosan megfogalmazni, hogy létezik a természetben a valódi véletlen (komplex rendszereknél egyértelműen van), ez nekem laikusnak annyit jelent, hogy még nem vagyunk a kút alján.
Lehet, hogy amit mi elemi részecskének, jelenségnek látunk, még nem az, hanem valamilyen összetett rendszer számunkra felfogható része (nem b p g részecske).
Én azt tartanám elegánsnak és takarékosnak a természet részéről (a természet nagyon spórolós), ha valami egészen elemi jelenség építené fel a teljes világot, beleértve a teret is (ezért kedvelem a finomszerkezetes tér ötletét és nem kedvelem az extra dimenziók bevezetését).
A három alapvető (az elektromágneses, a gyenge és az erős) kölcsönhatás kvantumfizikai leírása mérték-invariáns. S ehhez a mértékválasztási szabadsághoz triviálisan szükséges feltétel, hogy az állapotfüggvényeiket (más néven állapotvektoraikat) egyforma joggal fejthessük ki bármilyen bázis szerint. (Feltéve, hogy a választott bázis teljes.)
A negyedik alapvető kölcsönhatás, a gravitáció modern leírása szintén független a választott bázistól, lévén, hogy a relativitáselmélet alapegyenlete általánosan kovariáns a vonatkoztatási rendszerekre nézve.
Készségesen elhiszem, hogy a sűrűségmátrix tökéletesen leírja a megtapasztalt és bizonyított jelenséget (tökmindegy kisérteties távolhatásnak hívjuk-e vagy erősebb korrelációnak).
A gondom ott, van, hogy nincs válasz a "miért"-re.
Az pedig számomra nem elfogadható válasz, hogy a természetnek nem kötelessége az ember számára érthetően működni, mert ez a "csak".
És akkor még mindig ott van a kisérteties távolhatás kérdése, ami kimérhetően létezik
Létezik egy absztrakt mátrix algebra. És a sűrűségmátrixból éppen az jön ki, hogy NINCS semmiféle távolbahatás. Egyszerűen az összefonódott rendszer két vetülete korrelált és punktum.
Ja, hogy ez a szavannamajom szemléletünknek nem tetszik? (Nekem sem.)
És akkor belemehetünk olyan kérdésekbe, hogy melyik az igazi bázis.
Végtelen síkhullámok, rövid wavelet hullámocskák, vagy pedig pontszerű harmonikus oszcillátorok.
A húrelmélet szerint a húrok mindkét végükkel rögzülnek a bránhoz. Kivéve a gravitont, amelyik kisebb és gyűrű alakú, ezért képes áthatolni a bránok között.
A húrelmélet csupán egy fantáziajáték. Bonyolultabb a kelleténél, nem bizonyítható és tele van légből kapott axiómákkal.
"Az energia megnyilvánulása egy önálló entitás felbukkanása, a téridő-kvantum erőáltali ideiglenes léte.(harmonikus oszcillátorként) Ezek végtelen számából álló struktúra a létező valóság alapja."
„Ezért az "idő", soha nem lehet önálló 'entitás', soha nem 'válhat el', a létező világ 'anyagi struktúrájától', annak változásától.”
Az energia megnyilvánulása egy önálló entitás felbukkanása, a téridő-kvantum erőáltali ideiglenes léte.(harmonikus oszcillátorként) Ezek végtelen számából álló struktúra a létező valóság alapja. Az anyagi részecskék, mint sokáig fennmaradó szolitonk mozognak benne. (egy szinttel mélyebbre ástam, mint te);-)
"Éppen azért írogatok ide e fórumra, mert itt kikapcsolható az önkontroll."
Az "önkontroll kikapcsolásával", a "tudat kiürítésével" (jóga..!), 'helyet csinálunk' a gonosz 'szellemeknek', amelyek azonnal! 'ki is töltik' az Értelem által 'elhagyott területeket', és megtöltik tudatunkat 'tetszetős', 'személyre szabott' 'fél-igazságokkal' (hazugságokkal !), hogy egy 'negatív spirálba víve az embert', egyre távolabb juttassák a 'fény' Forrásá-tól... ! ;-(
"(vagyis lehet! 'agyalni', de azért a 'végén'/'vissza-tekintve', 'nem árt' az önkontroll, 'józan parasztész' alapokon...! -- annak legalább, van 'látszatja'...! ;)
Éppen azért írogatok ide e fórumra, mert itt kikapcsolható az önkontroll. A kocsmában erősnek kell lenni az önkontroll elvesztéséhez. Egy tudományos fórumon, meg nem szabad elveszteni.;-)
őszszakál 1422 "Nálam a 4. dimenzió az idő, ami a három térdimenzióval van „házasítva”, egy házat alkotva."
Ez a össze-"házasítás" rendben van -persze csak 'dimenzionálisan'!, és 'a megfelelő módon'...-, de az idő az nem lehet "dimenzió", mert (mint írtam volt már...), az idő, az két anyagi állapot változás 'össze-hasonlítása', 'hányadosa'.
Ezért az "idő", soha nem lehet önálló 'entitás', soha nem 'válhat el', a létező világ 'anyagi struktúrájától', annak változásától.
(nézd meg ezt a 'videót' -12:23-tól-, és 'extrapoláld' ebbe 'bele', hogy hogyan? 'jön bele' logikus 'folyományként', a 2. dimenziót követő 3. dimenzió után az "idő", mint 4. dimenzió...??!) ;-/
