A héber nyelvű ószövetség több helyen is tartalmazza (vagy tán nem is?) a négy mássalhangzót tartalmazó szót, mely sokak szerint Isten neve. Kiejtése bizonytalan, eredeti jelentése sem ismert egyértelműen. A fordításokban gyakran más szóval helyettesítik. Mi lehet ez? Név? Létezést kifejező szó? Netán nem is volt benne az eredeti szövegben, és bálványisten nevét hekkelték oda?
Mt 19:17 Ő pedig monda néki: Miért mondasz engem jónak? Senki sem jó, csak egy, az Isten. Ha pedig be akarsz menni az életre, tartsd meg a parancsolatokat.
Mt 22:37 Jézus pedig monda néki: Szeresd az Urat, a te Istenedet teljes szívedből, teljes lelkedből és teljes elmédből.
Mt 22:38 Ez az első és nagy parancsolat.
Mt 22:39 A második pedig hasonlatos ehhez: Szeresd felebarátodat, mint magadat.
Mt 22:40 E két parancsolattól függ az egész törvény és a próféták.
Ha megszűntek, akkor hogyan? Nos, nem szűntek meg, a törvény szűnt meg. És annak következményei, mint retorziók, bűntetések. Már nem kell halálra kövezni valakit, mert valamit tett.
Minden korábban leírt parancs érvényben, a törvény végrehajtása szűnt meg! Nagy különbség. és a minden korábbi utasítás, két törvényben, parancsolatban foglalható össze.
Tehát a ne lopj, ne kívánd felebarátod felesége, vagy vagyona, vagy ne ölj (polgári élet. ) és más nem csak a 10 nagyobb. Az összes él. De, már nem leírva, és törvény alá rendelve, hanem a szívbe.
A név tisztelete parancs: A tízparancsolatban szerepel: „Ne használd hiába Istened nevét” (2Mózes 20:7)" Ez tehát érvényben lévő parancsolat És ha megnézzük, mit is tett a törvény végrehajtása azokkal, akiket Isten hiábavaló nevének használatával vádolták? Megölték. Milyen váddal halt meg Jézus? Isten káromlás vádjával. A zsidó törvények szerint, Róma által.
Kétszer is leirod hogy nem vártál köszönetet, de aztán magátol értetődőnek tartod hogy nehogy másé legyen a babér. Ilyenkor a jobb kéznek nem lenne szabad tudnia hogy ballal mit adtál...
"Amikor egy koldusnak adsz valamit, nem vársz köszönetet. Viszont ha a koldus, a következő mögötted sétáló embernek mondja azt, hogy köszönöm. Akkor megfordulsz, és elmondod neki, hogy ez helytelen. Mert bár nem vártál volna semmit cserébe, mégsem hagyod, hogy más arassa le a babért."
Mi abban a "helytelen" ha a koldus a mögötted sétálónak mond köszönetet?
Ki cselekszik helytelenül, a koldus, vagy a mögötted sétálló? Esetleg te?
Kétszer is leirod hogy nem vártál köszönetet, de aztán magátol értetődőnek tartod hogy nehogy másé legyen a babér. Ilyenkor a jobb kéznek nem lenne szabad tudnia hogy ballal mit adtál...
Ha azt írom, hogy isten, ahelyett, hogy Isten, az NEM jelenti azt, hogy főnév helyett melléknevet mondok Hasonlóképen, ha azt írom hogy miniszter ahelyett, hogy Nagy Géza miniszter úr, akkor sem mondok főnév helyett melléknevet.
Utóbbi esetben csak az van, hogy tulajdonnév helyett általános köznevet mondok amely lehet bármely miniszter, nemcsak Nagy Géza miniszter úr.
Érted? Nem!
Mit nézz át? Ezt:
mi a melléknév? mi a főnév?
mi a tulajdonnév? mi a köznév?
Akkor fogunk tudni ügyesebben beszélgetni egymással, meglásd!
Ezek alapján, kidobhatod a bibliát, amit találtál benne, és eddig elfogadható volt. Azok mind értelmét veszti, és súlytalan lesznek. Mind általánosan értelmezhető szavak lesznek. <----hülyeség.
Ezek alapján, amit írtam, nem köll kidobjam a Bibliát, amit találtam benne, és eddig elfogadható volt. Azok nem vesziK értelmÜKET, és súlytalanOK NEM lesznek.
OFF:
Te miért írsz "súlytalan lesznek"-et, "súlytalanok lesznek" helyett?
Ezek alapján, kidobhatod a bibliát, amit találtál benne, és eddig elfogadható volt. Azok mind értelmét veszti, és súlytalan lesznek. Mind általánosan értelmezhető szavak lesznek.
Isten szavunk, amit most használunk álltalános beszélgetésekben, nem lenne több mint az, hogy hatalmasság. Egy cím, ami bárkire rá illik, aki nálunk hatalmasabb, értem ez alatt szellemileg, és erőben is. Amikor leírjuk, Isten, ez egy fő nevesített, név helyettesítő szó. Tehát amikor Te leírod, akkor is gondolsz valakire. Példa a miniszter, ezt, meg azt mondta.... Van ezer miniszter, szóval melyik? Nyilván azért szövegkörnyezetben enged következtetni. De, nem egyértelmű kijelentés utal egy betöltött pozícióra
A Miniszter, ezt, meg azt mondta. Itt már nem a pozíció hanem a pozíciót betöltött személyről van szó.
És nem is tudnánk főnevesiteni, tehát név helyett használni, ha nem lenne neve. Mi lenne ebből? isten, mert ha nincs név, akkor melléknevesitve kell használni, igy kisbetűvel, ezt vagy azt tette, mondta... Ahogy miniszterből is van sok, istenből, istenekből is van rengeteg.
Szóval, Te, aki nagyon odafigyelsz, mondatszerkezetre is, és egy "iota" vessző hiány is észreveszel, hogyan értelmeznéd, hogy miről beszél a másik? Adott esetben, Isten, és az Ő, neve. A neki tulajdonított dolgoknak.
Egyszerűen minden kérdés, beszélgetés, és Istenről való társalgás okafogyottá válik. Pl. Már magában az, hogy Isten. Melyik? És rohadtuk körbe kéne irni, "hát az amelyik kihozta a zsidókat Egyiptomból" Bár ez sem lenne egyértelmű.
Jézus szavai súlytalan, semmitérő szavak lennének, arról, hogy kihirdettem a Te neved. Vagy, főpapi imájával, a szenteltessék eg a TE neve.
Egy hívőnek fontos a név, mert maga a név, a megnevezésen keresztül kerül kapcsolatba. Maga a név, olyan mint egy postai borítékon a cimzés. Ami garantálja, hogy ami a borítékban van üzenet, eljut a cimzethez.
A név használata, és tisztelete nem csak formalitás
Nem pusztán hangalak. A név az ismeret, a kapcsolat, és a bizalom kifejezése.
Amikor azt mondod, mindgy a név, és Neki (látod itt most szövegkörnyezetben ismét nagybetűs) mindegy, Azt mondd ki, hogy nem számit ki az Isten. Csak legyen valaki, valai felsőbb hatalom erő...
Ez azonban teljesen ellentétes a Bibliai kijelentéssel, ahol Isten önmaga akarja megismertetni magát, és nem osztozik a dicsőségen másokokkal
U.i. Konyhábó táblagépen irtam, lesznek hibák! Szóval ne nézd a ruhám! Azt hallgasd mit beszél a szám! :)
Amikor belép a topikba nevet választasz. Azért teszed, hogy megszólítható legyél, vagy hivatkozható. És személyes jelleget kölcsönöz a cinkneveddel magadnak. Azzal, hogy az eltérítő nevet adtad magadnak, bizonyára volt célod, volt egy gondolatod, hogy ez miért lesz számodra jó név.
Én horgász nevet választottam. Kezdetben Esox Lucius voltam. Ez a csuka, mint hal, latin neve. Páran gúny űztek ebből, ami bántott. Kiosztottam az embert, más szemétségei miatt is, oszt ki is lettem tiltva. A manus még mindig itt rója köreit. Őt nem tiltották ki. Pedig a szabály kimondja, hogy tilos. Mindegy. Majd elhagytam Esox, és maradtam Lucius, a 61 a születésem éve. És bár már nem horgászok, a név maradt.
Tehát amikor nicket választottál, voltak, vannak gondolataid arról, hogy ki is vagy te, mit gondolsz magadról. Stb.
Miért választ magának nevet az Isten?
Azért, hogy személyesen megismerhető legyen. Nevével kifejezze jellemét, hatalmát, és kapcsolatát az emberekkel. Tehát nem mindegy hogyan szólítjuk meg. A név, kifejezi hogy, kit ismerünk el Istennek, ki a legfőbb szuverén hatalom.
A név a személyesség jele: A Biblia szerint Isten nem egy távoli erő, hanem személyes lény, aki kapcsolatot akar az emberrel. A név lehetővé teszi, hogy megszólítsuk, megismerjük és kapcsolatba lépjünk vele
A név kinyilatkoztatás: Isten neve – például a héber „יהוה” (JHVH), amit magyarul „Jehova”-ként vagy „Úr”-ként fordítanak – önkijelentés, amelyben Isten bemutatja, hogy Ő „Van, Aki Van” (2Mózes 3:14), az örökkévaló, hűséges, szabadító.
A név jellemet hordoz: A bibliai kultúrában a név nemcsak azonosító, hanem a viselője lényegét, jellemét is kifejezi. Isten nevei – mint El Shaddai (Mindenható), Adonáj (Úr), Elohim (Isten) – különböző aspektusait mutatják be.
Miért számít, hogyan szólítjuk meg Istent?
A megszólítás kifejezi a hitünket: Ha valaki Istent „Úrnak”, „Atyának” vagy „Jehovának” szólítja, azzal kifejezi, hogy milyen kapcsolatban áll vele – tisztelettel, bizalommal, szeretettel.
A név tisztelete parancs: A tízparancsolatban szerepel: „Ne használd hiába Istened nevét” (2Mózes 20:7). Ez azt jelenti, hogy a név szent, és nem lehet közömbösen vagy tiszteletlenül használni.
A név elhagyása eltávolít: A történelem során sok bibliafordításban Isten nevét „Úr”-ra cserélték, ami elhomályosította a személyes kapcsolatot. Jehova Tanúi például hangsúlyozzák, hogy Isten nevét használni segít közelebb kerülni hozzá.
Példa: „Én vagyok, aki vagyok”
Amikor Mózes megkérdezi Istentől, hogy mi a neve, Isten így válaszol: „Én vagyok, aki vagyok” (2Mózes 3:14). Ez a válasz nemcsak nevet ad, hanem Isten örökkévalóságát, függetlenségét és megbízhatóságát is kifejezi.
Mindent összefoglalva; Létezik az egyetemleges vita. Biblia szerint, és én most abban forgok, onnan nézve mondom el… nem mindegy, hogyha már részesei, alanyai lettünk a vitának. Hogy miben foglalunk állást, és ez abban mutatkozik meg, használjuk a nevet. Ahogy Jézus is mondta, megismertettem velük a neved.
„Kijelentettem a te nevedet az embereknek, akiket nekem adtál a világból.” (János 17:6)
„Megismertettem velük a te nevedet, és ezután is megismertetem.” (János 17:26)
A „Szenteltessék meg a te neved” pedig a Máté 6:9-ben található, a Miatyánk kezdetén.
Jézus rámutat, hogy fontos a név használata, ki is hirdette.
Tehát nem mindegy, hogyan szólítjuk meg, és milyen néven.
A Biblia kutatás, ami az egyik kedvenc elfoglaltságom. Magával hozza, hogy más vallásokat is megnézek. Mit gondolnak, más vallásos hogyan, mire alapozva stb. sok kérdéskör. Így jutok el indáihoz is. Bár több százmillió istenük van, ők jelentik ki. Mégis monoteista vallásnak vallják magukat, mivel ez a több száz isten ugyanaz. Mint a keresztény vallásoknál a három egy és ugyanaz.
Ez a kutatói szándékom magával hozza az összehasonlító vallás kritikát is. Szóval, nem csak India, hanem iszlám, vagy más vallásokba is belenézek. Amitől nem leszek hindu, vagy muszlim, és más...
1. a tiszteletlenséggel. Annyit adj, amennyit kapsz. Egyenesen, nyíltan.
Egyenesen és nyíltan adok, körülbelül annyit mint amennyit kaptam.
2. Ne forgasd ki mások szavait. Ha más a véleményed, őszinte egyenességgel, de tisztelettel fogalmazd meg! Ő, is ember.
Nem forgatom ki mások szavait amikor más a véleményem és őszinte egyenességgel és tisztelettel fogalmazom meg a mondandómat. Itt bizony mindenki ember
3. ha nincs érdemi reakciód, nem gond. A Gond akkor van, ha elkezded mustrálni a ruháját (helysírás, vagy más apróbb részleteket felnagyítva, belekötve.)
Akkor jó, hiszen nem kezdem el mustrálni mások ruháját
