A világűr nem üres kutatási adatok szerint 1 köbcm, világűr átlag öt részecskét tartalmaz, ezt 1köbmm-es cső formájú tér gyanánt vizsgálva 1m. hosszú térrészben öt részecskét találunk. Vizsgáljunk most részecske átmérőjű világűr teret fényévnyi hosszban, tegyük fel, ha ebbe egy részecske esik, (most nem akarok nagy számokkal bíbelődni) akkor 12 milliárd fényévnyi hosszú térrészbe a valószínűség szabályai szerint 12 részecskét találunk. Ennyi részecskén küzdi át magát az a foton amelyik ilyen messziről érkezik hozzánk. A felkelő és a lenyugvó napból szemünkbe érkező fény valószínűleg ugyan ennyi részecskén verekedte át magát, mivel a sűrű légrétegen ferdén jutott el hozzánk.
Attól, hogy itt egyesek pofátlan megjegyzéseket tesznek, én nem érzem magamat megalázottnak. Csak bosszantásodra közlöm veled, hogy teóriám van a vallástudomány, az emberiség kialakulásának történetével kapcsolatosan is.
Mindemellett nagyon sokat dolgozom a kertemben, például követ bányásztam a meredek hegyoldalon lévő telkünkön, ugyanis itt helyenként sziklakibúvások vannak, a kifejtett kövekből támfalakat építettem és a létrehozott teraszokon kertészkedek.
Láthatod, nem ülök folyamatosan a számítógépem előtt. Te a pofátlan megjegyzéseid beírásain túl még mivel töltöd a szabadidődet?
A naprendszer a Tejúton lévő pályáján haladva a haladási irányából érkező ritka - világűrbéli - útjába kerülő anyagokat begyűjti, ugyanakkor a saját, nagy sebességgel kibocsájtott anyag mennyiségét elhagyja. Ez a napszél. Sokan persze azt gondolják, hogy ez olyan csekély mennyiségű, amit hülyeség számításba venni.
Csakhogy a határtalan időmúlás tényével az ilyen gondolkodásúak képtelenek számolni.
A világűrbeli anyaghalmazok különböző struktúrájúak, vannak fiatal, alig aktív, intenzív, erősen aktív és elöregedett, kevésbé aktív csillaghalmazok, de mindegyiknek van anyag kibocsájtása.
A szabad térben áramló ritka anyagnak kialakulhatnak koncentrátumai, hiszen ilyeneket észlelnek a kutatók és ebből keletkezhetnek új galaxisok.
Akkor a nagy bumm elmélet valósága kétségessé válhat, ha igazolható, hogy nem a fényforrás távolodásától keletkezik a színképvonal eltolódás és a fény hullámhosszának megnövekedése?
A nagy bumm helyett pl. a csendes szél is fenntarthatja a világmindenséget. Ugyanis minden világűrbeli objektum állandóan kibocsájt magából valamennyi anyagot, pl. napszél, de állítólag a nem aktív objektumokból is történik kiáradás.
Ha mondjuk két nagyobb kavicsot össze koccantasz sötétben, akkor felvillanásokat észlelsz. A passzív objektumok gravitációs hatásra is porladnak, anyagot napszélhez hasonló módon kibocsájtanak.
Ezek a szórványok a térben helyenként torlódnak, galaxison belüli koncentrátum, galaxisoktól távoli köd koncentrátumok, világűrbeli anyag szórványok, stb.
Tehát a helyi pulzációk és a távoli torlódások, koncentrációk hozzák újra létre, tarthatják fenn világunkat?
Nagyon érdekes, bár 4 évvel ezelőtti hírről van szó, és szerintem Nima Arkani-Hamed volt a "mastermind".
Továbbá ahogy a megfelelő Wikipedia oldal megjegyzi: "Since the planar limit of the N=4 supersymmetric Yang-Mills theory is a toy theory that does not describe the real world, the relevance of this technique for more realistic quantum field theories is currently unknown, but it provides promising directions for research into theories about the real world."
Nem tesz semmit. Van ezen a fórumon olyan "mérnök" is, aki a Newton-törvényekkel sincs tisztában. A pofája persze jó nagy, mert a jogaihoz azért ragaszkodik :D
"én a diplomámat nem az ELTÉ-n, hanem a BME-n szereztem, engem nem köteleznek ezek a rögzült masszív tudományos irányzatok."
Ezt a konteót még nem ismertem. Pedig így kell, hogy legyen. Eltések teliholdkor hármasútnál a porba rajzolt Feynman gráf felett vérszövetséget kötnek, egyben feláldozzák (bezáródó féreglyukba lökik) azokat a kollégákat, akik elárulták a rögzült masszív tudományos irányzatokat.
Köszönöm bíráló és ismeretgyarapító bejegyzéseidet.
Végül is támogatásként értékelem ezt.
Tudjátok én a diplomámat nem az ELTÉ-n, hanem a BME-n szereztem, engem nem köteleznek ezek a rögzült masszív tudományos irányzatok.
A világmindenség minden titkát még nem ismerhettük meg, a fénynek, /az elektromágneses sugárzásnak/ a természete is rejthet még kutatnivaló szegmenseket. Érdekes jelenség pl. a fényelhajlás bizonyos vegyületek, vagy a rács estében.
A roppant mélységű űrben eloszló anyag ritkasága az anyagi részecskék túlsúlyban lévő fajtája, a hullám termászetű sugárzások hullám hosszúságának egyenletesen sorban rendeződő volta, igen különös szűrődési jelenségeket eredményezhet. Nem vagyok fizikus, de az elemi és az anyagi részecskék méretükből következően, nyilván nem egyforma intenzitással szűrik a különböző hullámhosszban induló fotonokat.
Úgy vélem meggyőző ellenérveitek dacára megérné egy komolyabb tanulmány elkészítését a felvetett részletkérdések elemzésével. Ugyanis a világmindenség végtelennek elfogadható teóriája esetében, ha abban nagyon ritka, de létező agyag található, akkor egy határig lehet csak átlátszó, azon túl pedig nem. Ennek az igazolása kétségessé teheti a mostani nézeteinket.
...a roppant távolság miatt sem képződik egy olyan mértékű szűrő amely a közelebbi térség rövidebb hullámtartományú sugárzást elrekeszti, peremrészen a hosszabb hullámhossz tartományú elektromágneses sugárzás egy egy részét még átengedi, távolabbi térből pedig csak az infravörös tartomány "szivárog" át.
Nem egy ilyen "szűrésről" van szó, ezt próbálták elmagyarázni neked. Az összes frekvencia a vörös felé tolódik el. Mint a Doppler effektusnál a távolodó hangforrás esetében a mély hangok felé. Az egyes anyagokat, ha izzítjuk akkor a rájuk jellemző hullámhosszakon sugároznak egy vonalas színképet. Ezt a vonalas színképet látjuk csak a vörös felé eltolódva, mint amikor nagy sebességgel távolodik a fényforrás.
Ha már utaltatok a világűrben előforduló anyag számításba vételére, akkor elnézéseteket kérem mert nem vettem észre. Ha komoly kutatások foglalkoztak ezzel a kérdéssel akkor lehet, hogy valóban elvetendő a felvetésem.
Ezek szerint a belátható távolságot, (13,8 milliárd fényévnyi), mégsem a világűrben eloszló igen ritka anyag határozza meg, a roppant távolság miatt sem képződik egy olyan mértékű szűrő amely a közelebbi térség rövidebb hullámtartományú sugárzást elrekeszti, peremrészen a hosszabb hullámhossz tartományú elektromágneses sugárzás egy egy részét még átengedi, távolabbi térből pedig csak az infravörös tartomány "szivárog" át. Kár, sajnálom, hogy eddig fárasztottalak titeket.
Úgy tudom, inkább eredet és észlelhetőség szerint különböztetik meg a ködöket. Eredet: proto- vagy posztsztelláris, észlelhetőség: emissziós, reflexiós, sötét (de nem infravörösben).
Csillagászati megfigyeléseknek köszönhetően megkülönböztetünk kis, közepes, és nagy - por-, és/vagy gázködöket. Korszerű, kiforrott elméleteknek köszönhetően pedig tudott, hogy ezeken miféle fotonok és hogyan tudnak átvergődni.
"Teóriád" igazolása ködszakértők bevonása nélkül aligha lehetséges. Ilyen szakértőkbe csillagvizsgálókban lehet botolni. Látogatási időben számíthatsz önzetlen segítségükre.
"a roppant nagy távolság és a rendkívül ritka anyageloszlás okozhat egy olyan szelektív szűrést, ami eddig tanult a hozzászólóim számára még elfogadhatatlan jelenség."
Könyörgöm!
Nem "elfogadhatatlan jelenség" az csillag- és galaxisközi anyagon áthaladó fény szelektív szűrése! Annyira nem elfogadhatatlan, hogy a csillagászok FIGYELEMBE IS VESZIK az észlelések során!
Angolul Extinction-nek hívják a jelenséget, és ahogy a wiki szócikk is ismerteti, nemcsak, hogy tudnak róla, de eljárás is van a mérésére és így a hatásának kiküszöbölésére.
Bár, erről már szó volt korábban is, de láthatóan eleresztetted a füled mellett, mivel neked fontosabb a hibás fixa ideád dédelgetése, mint a dolgok megismerése.
Nézd, lehet hogy marhaság, ám a roppant nagy távolság és a rendkívül ritka anyageloszlás okozhat egy olyan szelektív szűrést, ami eddig tanult a hozzászólóim számára még elfogadhatatlan jelenség.