Egy kivételes egyéniség kivételes munkásságának megtárgyalására hozom létre ezt a topikot. Legyen az bármelyik cégének bármilyen terméke, múltjának és jövőképének kritizálása, illetve azzal való szimpatizálás. Beszéljenek a tények helyettem!
Barlanglakó ősemberek kőbaltája a reaktív rakétahajtómű. Sok energiát elpazarol, sok értékes üzemanyagot igényel. Már Von Braun idején is léteztek kedvezőbb megoldások. Környezetkímélő hajtás, védelem, levegő, víz, étel, újrafeldolgozás az utazók számára. Sokkal fontosabb és hasznosabb célok, mint bolygót rombolva háborúzni.
A Saturn V- nek az első fokozaton volt 5 hajtóműve, ami 170 másodpercig működött. Max. tolóerő 38MN. Ez gyorsította fel 3 perc alatt 2.3km/s az Holdra eljutott űrhajót a második fokozattal együtt.
A Starship- nek az első fokozaton van 33 darab Raptor2 hajtóműve. Max. tolóerő 78MN.
A metán fűtőértéke 50MJ/kg. Az Starship első fokozatának az üa tartályába van 1.200 tonna folyékony metán (a tartályba összesen 3.400 tonna metán és oxigén van, a metán 22%). Ami kb. 6TJ energiát jelent. A Hirosimába ledobott atombomba energiája 63TJ volt.
Szóval ez egy jó nagy bomba, aminek a felrobbantását 3 percig kell elhúzni. A Raptor2 rakéta hajtómű két turbinája 300 bár nyomást kell felépítsen az égési kamrába. Az indításnál néhány tizedmásodpercen belül a 33 hajtómű be kell gyúljon.
Tehát van vagy egy tucat űrvállalkozás az USA-ban + NASA, vannak rakétáik, amik elérik az űrt, de egyik sem képes embert juttatni oda. Egyedül a SpaceX tud embert felvinni az ISS-re.
Ez azért másképp hangzik, mint az a sommás kijelentés, hogy:
Sehol nem lennének, ha lett volna saját rakétája a NASA-nak.
A SpaceX a Falconnal nem csak rakományokat és embert szállít az ISS-re, hanem új fejezetet nyitott az űrhajózás történelmében az újrahasznosítás megteremtésével. Korábban ezt az irányt teljesen elvetették, ma mindenki Őket másolja.
Ha lenne is a NASA-nak olyan rakétája ami képes embert vinni az ISS-re, kb. tízszer többe kerülne. Ezért választották eddig az oroszokat, nem azért, mert ne tudnának építeni. Nem tudtak építeni olcsóbbat. Musk tudott.
Boeing won a US$4.2 billion contract to complete and certify the Starliner by 2017, while SpaceX won a US$2.6 billion contract to complete and certify their crewed Dragon spacecraft.
Van a NASA-nak saját rakétája, SLS... hatalmas... sikertörténet.
Nem tolták a SpaceX-et jobban, mint a többi aspiránst, csak a SpaceX szerepel a legjobban. Ott a Boeing Starlinere például. A NASA-nak vele is szerződése van ember szállításra az ISS-re. Igaz, hogy nem képesek föllőni egy rakétát...
Hogy te is értsd, az nem támogatás, hanem szolgáltatás vásárlás, a NASA rengeteg pénzt spórol a Spacex-nek köszönhetően, mert az ULA kétszer annyiért sem tudja megcsinálni a feladatot.
A NASA sokáig az oroszokkal utazott, mert a saját űrhajó programjukat nem tudták finanszírozni (vagy a politika nem akarta). Iszonyat presztizsveszteség volt ez, ezért tolták a spacex-et ezerrel. Sehol nem lennének, ha lett volna saját rakétája a NASA-nak. Manapság meg nézd meg, hogy ki a legnagyobb fizető ügyfelük.
Dehogy más, régen nagyobb volt a koncentráció, az USA jóval nagyobb részét adta a világgazdaságnak, és az USA óriáscégek az USA GDP-nek, ma sokkal kiegyenlítettebb a világ.
Hogy egész pontos legyek, az Apollo programon 400 ezer ember dolgozott, és 25 milliárd dollárba került, ami mai árfolyamon 200 milliárd körül van, ehhez képest a Spacex 1x ezer emberrel dolgozik, minimális állami pénzből, és messzebbre fognak eljutni, és nagyobb hatást fognak elérni. Ennyit fejlődött a technológia.
A technológia ma ott tart, hogy egy magáncég képes forradalmasítani az űrutazás, még a 60-as években a világ legnagyobb gazdaságának a maximális erőfeszítése kellett ahhoz, hogy eljussanak a Holdig, néhányszor. Akkor milliók dolgoztak a Hold programon, és a GDP jelentős hányada ment el a dologra, ma aprópénzből néhány ezer ember változtatja meg a világot.
Nyilván lépésenként megy ez. De elég nagy falatnak tűnik. Ha a földi műkődésünk ugyanígy halad tovább, akkor szerintem ez a cél a végtelenben el fog tűnni.
Mindent a maga idejében kell megoldani, most az olcsó űrutazás az első, az óriásrakéta lesz az első 100%-ban újra használható űrjármű, ami mindent átalakít majd.
Mágneses teret IS kellene létesíteni. Sok más probléma is van. De valamiért sokan azt gondolják, hogy közel vagyunk (időben) a Mars-utazáshoz, mert már majdnem tudunk akkora lőporos hordót építeni, ami elmegy a Marsig. Szerintem nagyon messze van az egész. Valamilyen nagy technikai ugrás kell, von Braun féle technika erre kevés.
A Mars kicsi (a sűrűsége is sokkal kisebb a földinél), a gravitáció nyomása nem tudja fenntartani a folyékony magot, noha biztos léteznek radioaktív elemek, amilyen fűtik a Marsot- talán mégis folyékony a mag, de túl nagy a viszkozitása. Tektonika már rég nincs. A terraformáláshoz, elsősorban el kéne indítani Mars dinamóját- hiszen a növények sem bírják a sugárzást.
Létezik egy elképzelés egy ionizált plazmagyűrű generálásáról a Mars körül egy kisméretű holdjának a részleges szétrobbantásával, csakhogy ott a szökési sebesség kérdése is.
Valamilyen nukleáris berendezéssel olyan lézer nyalábot lehetne készíteni, ami lassan atomjaira morzsolná a Hold anyagát, mert nagyon kevés (de folyamatosan leválasztott) ionizált anyagból fent lehetne tartani a plazmagyűrű vastagságát.
Ionizált gyűrűvel körülvett bolygó létezik a Naprendszerben.
A rakéta: nyilvánvaló, hogy nagy mennyiségű energiát kell termeljen egyszerre az üzemanyag, hogy olyan sebességre gyorsítsa a űrhajót, amivel gyorsabban eljut a Marsra.
Nagyon nagy üa tartály lehet készíteni, de sok egymás mellett üzemelő rakétahajtóművet kell szerelni az első fokozatra. De azok egyszerre kell működjenek, azonos teljesítménnyel.
Nagyon sci-fi az egész elképzelés, annyi, hogy sok pénzt lehet rá elkölteni és ebből mindig meg is marad valamennyi.
Olvastam valahol, hogy amikor felkérték Wernher von Braunt, hogy tervezzen egy rakétát, ami legyőzi a második szökési sebességet, az egymás mellé szerelt hajtómű vezérlését nem tudta megoldani és elvette az elképzelést, így még egy fokozat beépítését választotta.
A Marson a mágneses mező konvergál a nullához, légköre ritka.
A sugárzás a Marson elég nagy. Többszörös a Föld körül keringő űrállomáson mérthez képest is. Az emberi szervezet kibír egy adott dózist, de lassan megbetegszik, rákos lesz, stb.
Nehéz védekezni. A talajba ásott jó mély üregekbe talán nem ér el a sugárzás.
Ezzel foglalkozik az a csodálatos ember? A legokosabb mérnökeivel a nagy kerek világunkba.
Akkor már sokkal tisztábban lehet majd látni, de 10 ezrek dolgoznak rajta, Musk cégeinél, és nem ám a leghülyébb embereket gyűjtötte össze, hanem a legokosabbakat.
Aha, nem. A HD térkép csak egy nagyon pici része a kirakósnak.
Ha pontosan akarnék fogalmazni, akkor egy szükséges, de nem elégséges része a dolognak. (EU szinten már nem igazán nagy kunszt a HD térkép, mert adott)