Miért utasítanak vissza művelt és tájékozott emberek nyilvánvaló tudományos igazságokat? Milyen lélektani motivációi vannak a tudományosan bizonyított tényekkel szembeni meggyőződésnek?
Már hogyne lenne. Földbe ásva hasznos. Ha pofázik és észlényt játszik, az nem hasznos. Csak a föld alatt hasznos. A föld felett büdös és fertőző. Mindent el kell követni, hogy a civilizációtól távol tartsuk, városokban csatornákban kell elvezetni, mert olyan sok van belőle. Kiírtja az életet, ha hagyják szaglani.
Aligha lehet érvnek tekinteni, ha arról beszélsz, hogy bizonyos esetekben a csomósodás nem terjed olyan gyorsan, mint ahogy te azt elvárnád. A gravitáció nagyon gyenge, irdatlan időtartamok alatt fejlődnek ki az általa létrehozott formációk.
"Nincs egyetlen egy valós példa se, ami szükségessé tenne egy taszító erőt."
Az általad jelzett apró léptékekben valóban nincs. De hát te is tudod, hogy a lambda egyáltalán nem is ezekhez lett kitalálva. Se Einstein statikus világmodelljében, se a 6-7 milliárd éve kezdődött gyorsulás esetében.
"Adott gömbhéjon kívüli tömegek nem hatnak befelé. A belső gömb tömege (s így kifelé ható hatása) szintén változatlan."
Ez evidens lenne, és senki se vitatná, de itt az időközben a gömbhéjon belülre kerülő anyag gravitációjáról van szó.
"A csomósodás mindig lokális."
Ezen azt érted, hogy csak ott van csomósodás, ahol anyag?
Az Einstein egyenlet közvetlenül valóban csak az anyag helyén érvényes lokális metrikát adja meg. De hát ez így önmagában fabatkát se érne, hiszen ha a gravitáció valóban csak ennyiből állna, akkor akármekkora tömegek mellett is nyílegyenesen mennének el a fénysugarak, és egyetlen anyagdarab se állna körülöttük bolygópályára. De szerencsére szó sincs erről, mert az Einstein egyenlet baloldalának speciális szerkezete van, ami rejtve tartalmaz egy másik tenzoregyenletet is, nevezetesen a Bianchi azonosságot, ami épp azt írja le, miként csatlakozik simán (mindenhol differenciálható, szakadásmentes módon) egymáshoz az anyaggal töltött és az anyagmentes helyek metrikája. Ez a további 10 nemlineáris differenciálegyenlet írja le (konkréten a Weyl tenzoron keresztül), az anyag okozta téridő görbületeknek azt a részét, amelyek túlterjednek magán az anyageloszláson, ilyen például árapály effektus. Mondjuk például a Hold árapálykeltő hatása.
Tehát ha te tagadod a gravitáció nemlokális hatását, akkor fel kell mutatnod ennek matematikáját. Ami a te gravitációdat a Riemann geometrián kívülre helyezi, hisz azon belül univerzálisan érvényes a Bianchi identitás.
"Tehát nem ahhoz kell energia, hogy NE sűrűsödjön össze, hanem, hogy össze sűrűsödjön."
Itt megint félreértesz valamit. Az energiától persze, hogy sűrűsödik. A labda kozmológiai állandóban se a vákuum energiája az ami tágít, hanem a negatív nyomás. Hisz a vákuumenergia állapotegyenlete e=-p, vagyis energiaimpulzus tenzorának nyoma: e+3p negatívvá válik, így aztán a vákuum negatív nyomásának gravitációs taszítása háromszorosan túlnövi az energiájának vonzó hatását.
Emellett azt is szóvá tettem e fórumon, hogy az időtengely mellé írt ct formula mellé trehányság folytán nem szokták odaírni, hogy az a c betű ott nem sebességet jelöl, hanem dimenzió nélküli mennyiséget.
Szerinted a c betű ott mit jelent? Coppyright? Esetleg cica?
Hallatlan trehányság, hogy az idő tengely nem vízszintes és így Bétaverzsont teljesen összezavarja. De téged mi akadályoz, hogy átfogalmazd a neked tetsző alakra?
Még a silánynál is szarabb. Én elmegyek kapálni, ha te a saját testeddel trágyázod meg előtt a talajt. Szellemi trágyában nem kapálok. Nincs értelme. Újranő a gyom.
Én már szóvá tettem - és fogom is, amíg élek, hogy a Minkowski féle ábrákon - rém zavaró módon - az idő koordináta-tengelye függőleges, nem úgy mint a földi oszcilloszkópokon, ahol az vízszintes.
Emellett azt is szóvá tettem e fórumon, hogy az időtengely mellé írt ct formula mellé trehányság folytán nem szokták odaírni, hogy az a c betű ott nem sebességet jelöl, hanem dimenzió nélküli mennyiséget.
Ha ezek után bárki azt mondja, hogy az Index Tudomány fóruma silány, az magára vessen!
A nagy bumm cáfoló topik például egész jó móka. Az újnak látszó versenyző motivációi akár érdekesek is lehetnek. Saját bevallása szerint építész. Most az építészkari oktatás dicsőségét akarja öregbíteni. Nem is akárhogy...
Ne add a számba a magad szélsőséges megfogalmazásait! Nézz meg, olvass el inkább valódi tudományos dolgozatokat, például azokat amelyeket ajánlottam! Ha azokat megérted, észre fogod venni a különbséget a szakemberek meggyőzésére szánt tudományos szövegek, és a nagyközönségnek íródott ismeretterjesztés között. Aki csak az utóbbit olvassa, ne nagyon minősítgessen! Különösen ne egy száz évvel ezelőtti (mégoly zseniális) ismeretterjesztő könyv alapján. Aki néhány népszerűsítő könyvet elolvasva, azt hiszi, hogy a bennük talált szemléltető megfogalmazások képezik magát a tudományos igazságot, az kissé eltájolódott. Ezeket a mondatokat a helyükön kell kezelni, nem érdemes se fetisizálni, se túl szigorúan kritizálni. Épp te szoktál azzal hencegni, hogy egy hibás állítást is találtál Einstein népszerűsítő könyvecskéjében. Akkor most mi van? Nyugodj le, az sem nem gagyi, sem nem orákulum.
A lineáris algebra alapjai az első zh-ig kb. max. 1 hónapnyi tananyagot ölel fel (heti 2 órában).
A specrel a téridőábrákkal kb. ugyanennyit.
Te ezt a heti 2 órás, 1 hónapnyi anyagot nem vagy képes elsajátítani 4 éve. És ez csak az a 4 év, amit én a saját szememmel látok.
Szerintem nincs mire verned itt magad és fetrengened a szartengerben. 1 hónap után lennél eltanácsolva egy normális egyetemről. 1 hónap után. Te pedig évek óta ugyanabban a szarban fetrengsz. Mondjuk ez az egész fórumra igaz.
A gravitáció nagyon gyenge az anyag kölcsönhatásaihoz viszonyítva, ezért csak nagy (kozmológiai) léptékekben tud felülkerekedni. És ott felül is kerekedik a gáz nyomásán. Lehetséges, hogy nem hallottál még a hidrogénfelhőkből összecsomósodott csillagászati objektumokról, amelyek belsejében a gravitációs összehúzó erő következtében akkorára nőhet a nyomás, hogy magfúzió indul el?
"A homogén eloszlású anyag csomósodása elindul bármilyen kicsi (infinitezimális) helyi inhomogenitás hatására is."
Ezt nem vitatja senki. Viszont az a kérdés, hogy a csomósodás tovább terjed-e?
Nem. A csomósodás mindig lokális.
A Naprendszer kb. 4,6 milliárd évvel ezelőtt alakult ki.
Az akkori csomósodás tovább terjedt? Nem.
Az Oort-felhőnek (gravitációs szempontból) mindegy, hogy a Nap helyén porfelhő van, vagy egy hozzá képest sűrű csillag.
A kialakulásuk óta eltelt idő alatt a galaxisokban lévő anyag se sűrűsödött össze egy pontba.
S ezekben a példákban az átlagostól erősebb a gravitációs kölcsönhatás.
A galaxisok egymásra ható gravitációs hatása (a távolság miatt) eleve gyengébb.
Nincs egyetlen egy valós példa se, ami szükségessé tenne egy taszító erőt.
Az Oort-felhő anyaga se taszítja a Napot, s mégse zuhan bele.
Ezért a "labda" egy hamis feltételezés ellensúlyozására lett kitalálva.
Ehhez nem kell plusz (új) matematika, hiszen semmilyen gravitációsan egyensúlyban lévő anyag nem csomósodik össze. Ha megszűnik az egyensúly (mágnesesség, vagy mozgási energia miatt), az egyensúly felbomlása mindig csak lokális.
Adott gömbhéjon kívüli tömegek nem hatnak befelé. A belső gömb tömege (s így kifelé ható hatása) szintén változatlan.
A Naprendszer kialakulására vonatkozó elméletbe is plusz energiát kellet bevenni, mert a gravitáció önmagában kevésnek bizonyult, az összesűrűsödéshez.
Tehát nem ahhoz kell energia, hogy NE sűrűsödjön össze, hanem, hogy össze sűrűsödjön.
" Ennek a könyvnek az idézgetésére akkor se lehetett, de ma még kevésbé lehet tudományos érvelést alapítani."
Tehát amikor könyvében Einstein - képletekre hivatkozva(!) - az órák járásáról ír - következtet -, azt tekintsük blablának, üres süketelésnek?
Itt valami nagy gáz van, hiszen e könyv hazai kiadásait fizikusok jegyzetei is tarkítják, ám ők szépen elhallgatták előlünk, hogy e mű tonképp tudományosnak álcázott gagyi. :-(((((
Se tudománytagadó, se tévedő! Hanem magasabb szinten kifejtő.
Mert Einstein ezen könyve nem tudományos munka, hanem laikusok számára készített ismeretterjesztés. Ráadásul a világon elsőként próbálkozott ezzel, ami a maga nemében zseniálisan is sikerült. Ráadásul Einstein is csak később ismerte meg és tette magáévá a specrel Minkowski-féle geometriai megalapozását. Ennek a könyvnek az idézgetésére akkor se lehetett, de ma még kevésbé lehet tudományos érvelést alapítani. Ha az eredeti kútfőhöz akarsz fordulni, tanulmányozd a specrel valódi tudományos megnyitóját Einsteintől:
Az első, a kinematikai rész többször megjelent magyar fordításban is, Einstein válogatott tanulmányait tartalmazó kötetben.
Hasonlóképp, ha beleolvasnál Newton vagy Maxwell eredeti tudományos könyveibe (ismeretterjesztés akkoriban még nem létezett), számos, mai tudásunk szerint kétes, vagy téves megállapítással találkozhatnál. Sőt Newtont a mi mai észjárásunk szerint már irtó nehezen tudnád követni is. Tudom, miről beszélek, mert olvasgattam a Philosophiae Naturalis Principia Mathematica 1686-os első kiadását. Te is megteheted, például a BME központi könyvtárából kiveheted olvasótermi betekintésre, vagy ma már megtalálod PDF-ben a neten is. Egyáltalán nem alkalmazza például az analitikus tárgyalást, még az általa kitalált infinitezimális kalkulusban se, hanem mindent geometriailag vezet le, az ókori bölcsek stílusában, ahogy azt az akkori tudományos elegancia megkövetelte. Ettől mi hallatlanul nyakatekertnek érezzük, és sehol nem találjuk benne még a számunkra ismerős dolgokat se.
Albert Einstein – A speciális és általános relativitás (IV. hazai kiadás) könyvből idézek: "12. Mozgó rudak és órák viselkedése ... Vegyünk most vizsgálat alá egy másodperces órát, mely állandóan a K' rendszer kezdőpontjában (x'= 0) nyugszik. Az óra a t' = 0 és a t'= 1 időpillanatokban ketyeg egyet. A Lorentz-transzformáció első és negyedik egyenlete értelmében e két óraütésnek t=0 ést= 1/sqrt(1-v^2/c^2) időadatok felelnek meg.
A K rendszerből nézve az óra v sebességgel mozog; ebben a rendszerben az óra két ütése között tehát nem egy másodperc, hanem 1/sqrt(1-v^2/c^2) másodperc telik el, azaz valamivel több idő. Az óra - mozgásának következtében - lassabban jár, mint a nyugvás állapotában. ..." *
Hamarosan "ledorongolt" valaki:
" ... Értelmetlen arról beszélni, hogy kinek hogyan jár az órája, mert a specrel SEMMIT nem mond az "órák járásáról" ÖNMAGÁBAN. Még akkor sem, ha valaki idézeteket hoz magától Einsteintől is. A fizika nem nyelvtan, ahol egy mondatot elemzek alany, állítmány és tárgy szerint. Fizikát művelni nem nyelvtani mondatelemzéssel kell, hanem matekkal: a mondat matekját kell megérteni, nem állítmányt és alanyt keresni benne. ... "
Kérdésem: Tudománytagadó, vagy egyszerű tévedő dorongolt le?
"Valójában az anyagra plusz energiával kell hatni, hogy lokálisan összehúzódjon, s mivel a gravitáció mértéke az összehúzódással nem növekszik, (csak koncentrálódik) az összehúzódást nem érintő anyagra továbbra is olyan mértékben hat, mintha homogén maradt volna."
Légy szíves írd meg, miféle plusz energiára céloztál, és azt is, hogy mit értesz a gravitáció koncentrálódásán.
A homogén eloszlású anyag csomósodása elindul bármilyen kicsi (infinitezimális) helyi inhomogenitás hatására is. Mert azokon a helyeken ahol ez megkezdődött, ettől lokálisan nőni kezd az energiaimpulzus tenzor nyoma (e+3p), és az Einstein egyenlet szerint nőni kezd a skalárgörbület (Ricci skalár), a görbületi sűrűség pedig az energiasűrűséghez hasonlóan maga is forrása a gravitációnak, vagyis öngerjesztő módon tovább növekszik. Ez a gravitációs instabilitás jelensége.
Szerinted ez tévedés. De miközben én egy közismert elméletre hivatkozom, a te mondataid mögött álló matematika pedig ismeretlen a szakma előtt, írd le azt a gravitációs egyenletet, ami a szerinted szükséges "plusz energia" jelenlétét igényli, s az összehúzódással nem növeli a gravitáció forrását.
Akár Nap, akár fekete lyuk, a bolygók lassanként közelednek hozzá, ha vesztik a mozgási energiájukat, vagyis, ha kölcsönhatásra képes anyagból állnak. Érzékelhető különbség csak a legvégső fázisban lesz, vagyis amikor már a lyuk horizontjához érkeznek. Ugyanez áll az aszteroidákra, a különböző kozmikus porokra, az anyag így lassanként egyre csomósodik. És csomósodik nagyobb léptékben is, ahogy a csillagok egyre közelebb keringenek a galaxisok magjához. Fogalmam sincs, honnan veszed, hogy lenne valami határ, amin kívül már megszűnne ennek a folyamatnak a hatása, és az ottani anyag már örökkön örökké egyenletesen szétszóródva maradna.
