" A homeopátiát egy német ORVOS fedezte fel, kísérletezte ki és alkalmazta sikeresen az 1800-as években. A lényeg megértése materialisták számára lehetetlen. "
Éppen pár hónapja több klinikai vizsgálat azt eredményezte, hogy hazugság az egész homeopátia.
Még mindig nem érted, hogy a "valami azt súgja" nem a valóság, hanem az igényeid? Nem azt mondja meg, hogy mi az a valóságban, hanem azt, hogy mit szeretnél, hogy miről fantáziálsz; meseország. Egyszerű dolog ez, a többség mégsem képes megérteni egy élet alatt sem, téged is beleértve.
Vsz. neked az asztrológia a bulvárlapok ötsoros baromságait jelenti. Tájékoztatlak, hogy ez egy kb.10ezer éves (kinai)TUDOMÁNNY, amit majd minden komolyabb király és hadvezér alkalmazott az idők során. De ehhez el kellene mélyedni benne, nem felületesen köpködni.
A homeopátiát egy német ORVOS fedezte fel, kísérletezte ki és alkalmazta sikeresen az 1800-as években. A lényeg megértése materialisták számára lehetetlen.
Csak mellesleg: mindkét fenti tudomány gyakorlati sikereit megtapasztaltam az ismeretségi körömben.
Tudod, ezekkel a kijelentésekkel az a baj, hogy egy szint felett az ember nem engedi meg magának, hogy ugyanolyan hangnemben válaszoljon. Pedig van válasz, csak én nem engedem meg magamnak.
(a múltkor elengedtem egy hasonlatot, *vakoknak színekről...* és mindenki halálra sértődött...) Hát inkább nem !
Csak szólolk, hogy már régen OFF amiről vitázunk, a topic címéhez képest.)
Te most a számba akarsz adni vmit, amit én nem mondtam. Nekem nincsenek "igényeim", "elvárásaim", én a valamikori buta tagadásaimtól elindulva, kutatom a valóságot és most ott tartok ahol tartok. De senki nem beszélt rá. Ezek a beszerzett információkból leszűrt saját következtetések.
Ha még sosem hallottál ilyenről, hogy a világon minden rezgés, és a rezgésszámok abszolut különbözőek, a lassabbak sűrűbbek , a gyorsabbak ritkábbak - akkor ezt én most nem fogom neked elmagyarázni. Ha érdekel olvass utána, ha nem - hát nem. (Nem vagyok fizikus.)
Engem nem zavar semmi, csupán nem tartom idevalónak, és méltányosnak, ha valaki azzal kezdi a válaszát, hogy "ez alapvetően baromság". Vagy "nettó hazugság". Ez olyan nyócker-stílus.
Nem igen érdekel az asztrológia. De már azt sem értem, mi köze az asztrológiának ahhoz, hogy létezik magasabb intelligencia vagy nem. Vagy mi köze a homeopátiának ehhez?
Ezeknek csak annyi feltevésük van, hogy áthelyezik a hatalmat az anyagról vagy a csillagok állására, vagy egy nem anyagi információra. Hol szerepel itt "magasabb intelligencia"?
Einstein pont nem hitt abban, hogy a világ alapvetően anyagi:) Vallásos Istenben sem persze, de abban igen, hogy létezik valamilyen "magasabb intelligencia". Ezt egyébként szerintem soha sem lehet intellektuálisan tudni, legfeljebb intuitíven tudni, illetve érezni. (és most ne jöjjön az, hogy a racionalitásban nincs helye holmi intuitív blablaságoknak, mert a tudományos felfedezések, ill. elméletek nagy százaléka is intuitív forrásból származik)
És persze olvastam asztrológiáról, homeopátiáról, radiesztéziáról, enneagramról, csakrákról és angyalokról is...
Amik - nyilvánvaló szándékukkal ellentétesen - mind az anyagi világon túl mutató teóriák valótlanságáról győztek meg.
Ott van egy nagy tévedés, ha azt hiszed, ez olyan téma, amit elolvasol valahol, és akkor abból tudni fogod, hogy igaz vagy nem:) Főleg mert annyi zagyvaság, mint ebben a témában, semmilyen másban nem lelhető fel:) Elolvasol valami ziziséget asztrológiáról, meg a többiről, és akkor levonhatod a következtetést, hogy nem létezik semmi az anyagi világon kívül? Az elme nagy spíler.
A valóságot az sem érdekli, hogy te vagy bárki más mit tud és mit nem tud elképzelni.
Képzelehgetsz te vagy más bármit, lehetnek elképzeléseitek, higettek bárkiben vagy bármiben, mert azok önmagukban csupán fantáziálások. A valóság nem az amit képzelegsz róla, hanem az ami létezik.
A létező kutatása, megismerése pedig ott kezdődik, ahol a megismerő ki tudja zárni saját elvárásait. Ettől pedig még nagyon messze vagy.
Az "úgy tűnik nekem" és az "éreznie kell" csupán arra érv, hogy nem tudod megkülönböztetni a valóságot az igényeidtől. A valóságot egyáltalán nem érdekli, hogy neked mi milyennek tűnik, vagy szerinted kinek mit kellene éreznie...
Az ateizmus nem hit, bár nagyon szeretné a hívők egy része annak titulálni, mert talán attól jobban érezné magát...
Az ateista sok mindenben hihet, de az ateizmus nem ok arra, hogy a hívőket bolondnak gondoljuk válogatás nélkül. Aki ilyet állít az ateistákról az valótlanságot állít.
Viszont aki hallucinál, az már elmeorvosi eset.
Az ateizmus nem tiltakozás. Aki ilyet állít az valótlanságot állít.
Az ateizmust nem isten ellen találta ki az ember. Aki ilyet állít az valótlanságot állít.
"Benne van a nevében:egy izmus, amit Isten ellen talált ki az ember. (Mint a kisgyerekek a dackorszakban.)"
Ez ponthogy nem igaz. Az ateista azt jelenti, hogy istentelen, és mind az ókorban, mind a modern szóhasználatban az istenhívők vezették be ennek a szónak a használatát, mint pejoratív ítélkezést azokkal szemben, akik nem osztják a hitüket.
Lehet, hogy az ókorban nem ezt jelentette, de úgy tűnik az ateisták attitűdjéből, ma pont fordítva van.:)
"van-e más az anyagon kívül, van-e "kívülről " irányító intelligencia"
A tapasztalati valóság pont úgy néz ki, mint aminek nincsen transzncendens irányítója. Szóval ha van, akkor gondosan vigyáz rá, hogy aki odafigyel, az véletlenül se higgyen benne.
Nem, nem aki odafigyel, hanem aki csak a látszatra figyel, vagy csak kifelé, vagy túl közelről néz, túl kicsi perspektívában, vagy egyszerűen nem elég erős a tudata ahhoz, hogy elviselje a tudat terhének tudását (pl. hogy ő maga is egy irányító intelligencia) - arra gondosan vigyázva van, igazából ő maga vigyáz rá nagyon, hogy véletlenül se vegyen észre semmi mást, mint ami arra utal, amiben hinni akar:)
"Amig nekem valaki be nem bizonyítja, hogy az anyag (alacsony rezgés) magasabb rendű mint az értelem (magas rezgés = intelligencia) addig én maradok az 'ostoba, transzcendens' hitemben..."
Na látod!
Ha arról van szó, hogy te mit hiszel, mi a véleményed, azt el tudom fogadni.
/Igaz reagálni rá valószínűleg szükségtelennek tartottam volna./
Számomra a világ alapvetően anyagi.
Rá ment ugyan egy hetem Einsteinre, - és még ettől se lettem fizikus - de megértettem a téridőt és a relativitást.
A kvantummechanikára és a húr-(brám, M-brán)-elméletre persze jóval több időt kellett szánnom, és inkább csak azt mondanám: körvonalazódott előttem a dolog kiterjedése.
És persze olvastam asztrológiáról, homeopátiáról, radiesztéziáról, enneagramról, csakrákról és angyalokról is...
Amik - nyilvánvaló szándékukkal ellentétesen - mind az anyagi világon túl mutató teóriák valótlanságáról győztek meg.
Ahhoz, hogy akár csak a jelentését megkíséreljem felfogni olyan kijelentéseknek, mint "anyag (alacsony rezgés) magasabb rendű mint az értelem (magas rezgés = intelligencia)" túl sok áltudományos halandzsát sikerült már begyűjtenem, amiről kiderült, hogy se fülük, se farkuk. Szinte bizonyos vagyok benne, hogy puszta időpocséklás lenne.
