Szeretném ha erről megnyilatkoznának végre azok is akiknek van dokumentumokkal alátámasztott valós fogalmuk erről, ide értve az 1979-es US libor és GBP libor radikális - állítólag spekulatív céllal megtörtént - 4-5-szeres megemelését is. Szeretném ha a véleménycsere kivételesen higgadt mederben folyna.
Nem, azért, azért mert nem vették a magyar államkötvényeket, ez két külön dolog, alacsony devizatartalél utóljára a Bokors csomag előtt volt.
Bizony, bizony!
És - ha már "A magyar államadósság hiteles története" topikban vagyunk, akkor meg kell jegyezni, ezt nem először játszák el.
Csak amiről tudni lehet:
Az Antall kormány idején a deviza kivonásával szorították rá Antallt a nemzeti vagyon olcsó kiárusítására és az SZdsz. paktumra. Sikerült.
Gyurcsány-Bajani idején azért nem vették az államkötvényeket, mert ki akarták erőszakolni, hogy a bankokat az állam pénzzel tömje tele. Ez sikerült is.
Ezeknek volt annyi eszük, hogy a kölcsön egy részéből deviza tartalékot képezzenek, de láthatólag a fegyverarzenál ennél bővebb.
Ugyanis amikor Orbán visszafizette ( soron kívül) az államadósság egy részét ( emlékeim szerint 3x600 milliárdot) ,akkor a Ft. árfolyamát támadták úgy, hogy végül az államadósság nem csökkent, hanem növekedett.
Na ez az amit a bíróságok eddigi ítéleteikben is kifogásoltak. Vagyis hogy nem egyértelm a kamatszámítás módja ---> semmis aszerződés. Legalábbis a kamatváltoztatás/kamatemelés.
Egyébként igen, referenciakamatlábhoz keleltt volna kötniük. És onnantól a ző felelősségük/kockázatuk is a dolog.
Az eddig szemem elé került került szerződések teljesen homályos módon kötik a forrásköltség változásához a kamatváltozást, néhány tényezőt nevesítve, jó párat körülírva.
Ez nem így van belefogalmazva a hitelszerződésekbe. A hitelszerződés megjelöli a CHF libort + x% kamatot (így garantálva a bank hasznát). Egyébként ha svájci frank alapú a hitel akkor nem csak az árfolyam jön át, hanem kötelezően a hozzátartozó libor kamat is. Persze hogy ezt még mindig nem érted azon meg nyilván nem csodálkozik itt senki. :)
Ne beszélj már hülyeséget, a devizatartalék alig változott az IMF hitel felvétele előtt, csak a világpánikban úgy gondolták a befektetők, hogy nem elég nagy, ezért meg kellett növelni, de ma már elkezdte a kormány a tartalék felélését is.
Éppen a minap vetették össze közgazdászok a Lengyel és a Magyar lakossági devizahitelezés alakulását és kiderült hogy a CHF libor nulla százalékra vágását a magyar bankrendszer egyszerűen nem érvényesítette. Ez azt jelenti hogy a lengyel devizahitelek átlagosan 20%-kal emelkedtek meg, ezzel szemben a magyarországi hitelesek 85-110%-os részletfizetés emelkedést tapasztalhattak meg. Nyilván falhoz kellene állítani azt/azokat akik ezt kitalálták/engedélyezték és akik tevőlegesen nem tettek ez ellen a mai napig sem, pedig a hatalomban lubickolva lenne rá lehetőségük. Ezek nyilvánvalóan törvénytelen azaz érvénytelen szerződések. Ennek okán a ptk. irányelvei szerint kellene elszámolni oszt hello. Aztán amelyik banknak ez nem tetszik "annak el is lehet menni innen kérem szépen". :)
Ha a nagy elkúrásról leveszed a válság hatását, mindjárt azt láthatod, hogy csak 15%-al ment fel az adósság 2001-2007 kötött, ma csak a manyup lopás 15%-ot tesz ki, amit 3 év alatt feléltek.
Ki kell izzadni az államadósság devizás részéhez szükséges összeget. Ha ez megvan, vagyis ha a devitzás adósság 0, a többit a szabadon lebegő árfolyam megteszi.
Persze nem lesz egy népünnepély a dolog, de klegalább végetvet az inaktívak uralmának.
Nemhogy határmezsgén mozog, hanem igaza is van. A devizahitelesek ügyében hozott eddigi elsőfokú és talán két másodokú ítélet is jogellenesnek nyilvánította a bankok egyoldalú szerződésmódosítását (a kamatemelést), és emiatt megsemmisítette az adott szerződéseket.
Amit még nagyon fontos megjegyezni, hogy ugye 2001-ben a GDP 50% körüli volt az államadósság, ÉS enne kb. 20% volt csak devizás.
2008-ra nem csupán 80%-ra ment fel a teljes államadósság, hanem ezen durván 50%-ra ment fel a devizás államadósság.
Vagyis nem csupán az adósság mértéke lényeges,de az összetétele (és a lejárata) is.
Ezzel az a probléma, hogy egyfelől megközti az árfolyampolitika kezét - ami egy rendkívül alábecsült kereskedelempolitikai/gazdaságpolitikai eszköz, másrészt magábban hordoza az államcsőd/fizetésképtelenség kockázatát.
Azt ugyanis érdemes tudni, hogy ha a teljes magyar államadósság forintos lenne, akkor a magyar állam elvi szinten se mehetne csődbe.
A Bokros csomagnál volt ugye egy masszív privatizáció a dolog mögött, ami ugye ugyanolyan egyszeri hatás, mint a manyup vagyon (mondjuk ott vannak nem egyszeri tényezők is).
Határmezsgyén mozogsz, amit mondasz jogos probléma és ha a szerződés erre nem tér ki, akkor már védhető bíróságon. Amennyiben a te konkrét eseted ilyen, akkor már érdemes megpróbálkozni fellépéssel, de ahhoz tüzetesen át kell nézni a szerződést, különben kidobott pénz is lehet az eljárás.
Az árfolyam,nem akkora teher,mint az irreális kamatmozgás..eredetilag a svájcival azonos szinten voltak a kamatok. A fedezetemet leírtam..nevetséges ország kockázat indokkal ennek fogyelembe nem vétele.Az első kamat 2.45 százalékon volt! Ma 9 felett van.
"Ezzel szemben idővel nulla önrészre ÉCS-n túlmutató futamidőre 10 millióig minimálbérre adtak autós' meg egyéb eszközvásárlós' hiteleket és ennek természetes következménye lett aztán az elmélyült recesszió. Ezért pedig a bankok a felelőssek."
Ennek a szabályozása lenne állami feladat. Nem kellett hozzá több, mint ált. isk. 5. osztályos matek ahhoz, hogy megértsd: ha devizában veszel fel hitelt, és annak felmegy az ára, akkor igen rosszul járhatsz. Nem volt benne bűvös fekete mágia sem boszorkányság. A bank olcsón tudott szerezni devizát, neked drágán eladta. Nem volt szabályozva, ezért te szívsz. Kár a bankokat hibáztatni, ők jól tudták, hogy ebből profit fog keletkezni. Minden olyan cég, amely profitorientált, annak kell profitot termelnie. Első lépés volt az, amikor a 400%-os THM-el működő konstrukciókat kiférgelték, de rengeteg más szabályra is szükség van. Ez nyílván nem tetszik a bankoknak, de amíg profit van, elviselik.