A családi házam gázszilikát falazatú, nyílászárók 3 rétegű üvegezésűek. Gázszilikát u érték: 0,8, nyílászárók u érték: 1,0. Falakon szigetelés nincs, padláson 30 cm gyapot. Mindenhol padlófűtés, hideg időben max 32° előremenő fűtővíz.
Nálad b30 u érték: 1,6, nyílászárók: 1,3 Ha lesz külső hőszigetelés, működni fog.
Viszont szigorúan magánvéleményem hogy én ilyen kevert rendszert nem csinálnék (radiátor + padló)
Kínlódni fogsz a beszabályozással. De ez legyen a te döntésed.
Az a 60W/m3 az egy bizonyos kor bizonyos technológiájú házaira volt alkalmas ökölszabály. Szigeteletlen B30 fal, duplaszárnyas gumimentes ablakok, szigeteletlen beton födém. átszellőzött padlás. Ha a tied nem ilyen, akkor már sokkal jobb.
Volt régen a winwatt, nemtom van-e még, abba be tudod írni a rétegrendet minden felületre, és kiszámolja a hőigényt helyiségenként. A sarokszobában szokott a meglepetés lenni, mert sok a hűlő felület, de kevés a padló.
Ha nem csak ablakot cserélsz, hanem bejárati ajtót is, a padlásra meg teszel 20-30centi gyapotot, sokkal jobb leszel. Ha a fal is le lesz szigetelve, akkor a töredéke leszel.
Ott a pont, megkérdeztem és lépéshang gátló szigetelést tervezett 3cm vastagon. Bár nem tudom mi a különbség, amiket most feltúrtam az interneten a kategóriában az hőszigetel is.
A szuterén szint ahol a radiátorok lesznek ott egyelőre nem tervezek felújítást és ott kisebb hőmérséklet lesz majd, mivel garázs és kazánhelyiségbe nem akarok túl meleget.
felújítás alatt a házunk és padlófűtést szeretnénk szakemberrel szereltetni. A ház 3 szintes (szuterén, középső és tetőtér beépített szint). A felső 2 szinten lenne padlófűtés a szuterénban radiátor (itt garázs, kazánház és dolgozó). Aki csinálná ilyen rétegrendet talált ki (mivel meglévő ház ezért minimálisat szeretnénk emelni): 3cm szigetelés, 1,8cm cső (+rács+fólia), 4cm beton.
Az edd olvasottak alapján a 3cm szigetelés karcsúnak tűnik, vagy vasbeton födém esetén ez nem annyira rossz?
Valamint van valakinek tapasztalata nm ár kapcsán mostanában mennyiből lehet a fentieket kihozni? Kaptam ajánlatot, csak össze szeretném vetni valamivel.
Mivel én is csak laikus vagyok , így gondolom , hogy nem csesztél el semmit .:-)
Abból indulok ki , hogy nálam a rendszerben a nyomás nyugalmi hideg állapotban 1,5 bar . Viszont , ha indul a felfütés , akkor a gázkazánon lévö nyomásmérö két tizeddel többet mutat . Leálláskor ugyan ekkora értékkel lecsökken . Gondolom a légtelenítés végeztével azért zárják le a légtelenítöket, hogy meghibásodás esetén se jusson levegö a rendszerbe . Ha a kazán felforralná a vizet , akkor viszont a túlnyomásszeleped leeresztené a nyomást a rendszerböl , a kazánodat meg gondolom védi egy kazánvédökör , ami hidegvízzel hütené vissza túlhevüléskor .
Ehhh, milyen igazad van! Látod vannak szőke férfiak is... Akkor csak reménykedek hogy ezzel most nem csesztem el a dolgot. Hidegen még egyszer megnézem, és utánatöltök ha kell. A légtelenítőket amúgy miért kell utána elzárni? Nem pont az a feladatuk, hogy ha képződik levegő, akkor azt elengedje?
Ha visszaolvasol , akkor talán kétszer is levolt írva a folyamat a légtelenítésre . Tehát nyugalmi állapotban ( szivattyúk sem üzemelnek ) utántöltöd a víznyomást a tágulásitartály nyomásától 0,3 barral magasabbra . Amikor már nem változik a nyomás a fütésrendszerben , akkor lezárod a légtelenítöket .
Update: ma reggelre megszűnt teljesen a zuborgás, ráadásul úgy, hogy a 35-60-as szelep teljesen meg volt nyitva. A rendszer nyomás viszont leesett 0,8 bárra, és mivel még majdnem 25 fokos a víz és mennek a szivattyúk is, rátöltöttem annyit, hogy 1 bár legyen a rendszerben. Beszéltem a szerelővel is, azt mondta, hogy valószínűleg lelégtelenítette magát a rendszer, és ha így beáll, akkor nem kell külön lelégteleníteni. Csak reménykedem, hogy jó lesz így!
Sziasztok! A fejlemények: az 50-es kiegyenlítőben fesztelenített állapotban 2 bár nyomás volt... Ezt levittük 1 bár alá, a rendszernyomást kicsit 1 bár fölé. Próbafűtéskor 1,3 bár főlé nem ment a rendszernyomás. A szaki szerint a két keverőszelep fölösleges volt, 1-1 "H" kötéssel közte 1-1 radiátorszeleppel ugyanezt a funkciót meg lehetett volna oldani. Szombaton megcsinálja a körönkénti légtelenítést, és ha utana is gond val, akkor szerinte hidro váltószelepet kell majd beiktatni, mert lehet hogy a 3 szivattyú egymásra dolgozik. Eddig a műveletig ma egy 10 ezres, szombaton kb 30 ezer kiadás lesz... Vélemény esetleg?
Hát mivel lassan egy hét eltelt, így akkor megyek a saját fejem után :D
16os cső, 15ös osztás. A házon 20cm szigetelés lesz, a padlófűtés alatt 8+5cm lépésálló van. A leghosszabb köröm, ami az oszótól van, kb 100 méter, de ebből 87 méter a fűtőkör, a többi az oda és visszamenő ág. Érdemes ezt esetleg csőhéjjazni?
Illetve a minap láttam egy olyan osztó gyüjtőt, amin volt egy termosztatikus szelep és egy szivattyú. Ez mikor kelhet rá? Egy vadi új modulálható baxi kazán fogja hajtani a fűtést. Ilyenkor is kellhet a keverő szelep és a szivattyú?
Tapasztalatom szerint a gépészektervezők nagyon nem szeretik, ha az ügyfél okoskodni/beleszólni/spórolni próbál, írjál női néven :) A másik tapasztalatom, hogy soknak lövése sincs a valóságról, a papír és az ügyfél tárcája mindent elbír.
Padlófűtésnél 1,5 liter/perc körönként. E szerint bőven elég (Az idomok nem csak drágák, de 20 mm-re csökken az átmérő, szóval spórolósan). Mondjuk nekem 32es-et rakott be a gépész kisebb osztóhoz is, de nem kérdezett meg.
Nálam pincében a kazán, földszinten 7 kör padlófűtés, padlástérben 6 kör padlófűtés. Kazántól az osztó-gyüjtőkhöz 22-es rézcső van kiépítve. 33 éve működik.
Padlóba a 35°C a felsö elöremenö hömérséklethatár a fütésszezon nagy részében , amit itt is lehet olvasni sokszor . Természetesen , ha optimálisan van letekerve a csöhossza a höigényhez mérten . Gondolom azért kellene az alacsonyabb hömérsékletü .
Mindenképpen figyelek ezekre, és tutira van levegő a rendszerben, az (is) adja a hangot! Lehet hallani a bugyogást-fortyogást. Csak azt nem szeretném, hogy összeír egy rakás dolgot, én meg fizessem mindet fölöslegesen. Az a 35-60-as szelep miért lehet gond?
Valóban gyorsabb és egyszerübb helyben megállapítani , hogy mi a gond .
Viszont ezt írtad : " Amúgy megmozgattam a tartályt, tök üres, nincs benne víz. " Ez inkább arra utal , amit írtunk , hogy nagy a nyomás a tágulásiban és úgy viselkedik , mintha nem is lenne a rendszerben . Lehet , hogy a szivattyúk is egymás elöl szívják el a vizet ( én visszacsapószelepekkel választottam szét öket ) , de szerintem bugyogó - fortyogó hangot nem adnának ki és nem ugrálnának a tömegáramjelzök sem , ha nem lenne levegö a rendszerben .
Köszönöm! Közben sikerült leszerveznem egy szakemberrel egy szemrevételezést, szerinte a hidraulika váltószelep hiánya is okozhat olyat, hogy a szvattyúk nem megfelelően dogozna együtt, illetve ahogy számolta a rendszer vízmennyiségét, szerinte lehet, hogy a kiegyenlítő tartály is alulméretezet. Vagy mi... Lényeg, hogy eljön, és megnézi a rendszert. Ha nem bánjátok, akkor megosztom veletek a meglátásait, de nem azért, hogy vitát generáljak, csak hátha szakmailag jelent valami pluszt. Addig is nagyon köszönöm a segítő infókat!
A víztelenített nem jelent mást , mint leengeded a nyomást a rendszerböl a vizes oldalon hideg állapotban . Gondolom van túlnyomásszeleped , annak a megnyitásával kifolyik egy kis víz a rendszerböl . A manométeren legyen a nyomás 0 . A tágulásitartálynál a mutató legyen 0-án , azért ott szerintem , mert az újabbnak néz ki és talán pontosabb . Majd megméred a fekete müanyagkupak alatt a levegö nyomását . 1 barra állítsd be , majd a vizes oldalt engedd fel 1,2 barra . Az automata légtelenítöket nyisd meg . Majd amikor a rendszer üzemel , figyeld a víz nyomását . Ha leesik a nyomás 1,2 bar alá hideg állapotban , akkor utántöltöd . Nixon70 tanácsa alapján a 2866 hsz-ben.
Szia! Köszönöm az infókat! Van hitelesített nyomásmérő óra, ma azt is megmérem meló után. 1,5 barnak kell lennie? Amúgy megmozgattam a tartályt, tök üres, nincs benne víz.
