Elég sok vasat "összeszedek" amíg lehet de sokat variálok is. Tegnapi-mai ötletem:most bontok egy szünetmentes tápot (ipari méretű) és szedem le róla a réz vezetékeket meg síneket. Sajnos már nem használható mert a targoncás mozgatás közben felborította. Már többször gondolkodtam hogyan lehetne nyereségesen kilépni a dologból. Elsőre azt hittem réz tekercselésű a transzformátor benne de tévedtem alumínium a primer és a szekunder is így megcsappant a kedvem. Aztán addig addig nézegettem a főtrafót ( kb. 500 kg) tegnap míg nem beugrott ... talán jó lesz a vasmagja a kovácsoló gépemhez. Pont te is említetted a "lemezes" megoldást az üllő tönknek. Holnapi nap jobban megvizsgálom milyen vastag lemezekből van összerakva. De szemre nem a szokványos 0,3-0,35 mm vastag hanem kb. 1 mm és szép sík az oszlop kötegelt külső sík felülete. Bár elég nagy a mérete de lemezvágó ollóval kisebbre lehetne szabni és így jobban igazodna az optimális vagy elvárt főbb méretekhez.
Visszatérve, az én kezem is tele van sérüléssel, a fém megmunkálás veszélyes üzem. Amúgy meg, amit használnak az kopik is, csak ne maradjon maradandó sérülés pl. csonkolás.
Igen, látszik a videóin, hogy igazi mester aki nem ma kezdte a szakmát csak szeretne visszatérni a "gyökerekhez". Viszont a kezén sok sérülés látható. Ez egy kicsit furcsa ellentmondás.
Csak a kis géppel akarok ülve kovácsolni. A kalapáccsal való kovácsolás szerintem csak állva lehet mert a test súlypontját gyakran kell igazítani, módosítani.
Én is így szeretnék gondolkodni üllő témában. Ugyan kicsit alacsonynak tartom de jobb mint amikor az üllő szintje a kovács könyök magassága körül van.https://www.youtube.com/watch?v=BLfQniyZKAk
Sajnos én 2 hónapja szembesültem azzal a szomorú ténnyel, hogy ahonnan már 10 éve szerzem be a hulladékvasat ott bizony ők már nem csak, hogy nem adnak és nem engedik megnézni mit akarnak a nagyolvasztóba vitetni, hanem már szóba sem állnak az emberrel beszerzés terén!
Sajnos veszélyes hulladék itten már minden, csak azok az idióta túldiplomázott megmondóemberek nincsenek annak minősítve!!!
Sajnos!!!
Tehát a beszerzési forrásom bezárult, és én nem fogok 1200ft-os áron vásárolni szerszámacélt , hogy az áll...tolvajokat etessem!!!
Mint írtam ez csak egy teszt gép. Ezen akarom kikísérletezni a vezérlést mivel eltérek a megszokottól. Ezzel csak max. 10 mm-es köracélokat akarok lekovácsolni. Csak alacsony levegő nyomáson teszteltem mert még hiányzik a tetejéről kettő energia tároló nyomórúgó , az ütköző gumibak és persze a két kengyel. Ezek hiányában a medve képes leszakítani a pneumatika dugattyúit. A keresztbe rakott medve súlya kb. 30 kg és a mozgás tartománya 80mm. Jó kísérletezni mivel már most érzékelhető a pneumatikus kalapács hiányosságai. Saját tapasztalatom, hogy csak felfelé (emelni) jó mozgatni a medvét pneumatikával. Lefelé mozgáskor csak "útban van" a levegő így én a felső csatlakozókat már be sem kötöttem illetve problémásnak találtam az útváltó szelepet is. Jobb lett két külön sima szelepet használni közvetlenül a hengerekre helyezve. Sőt nem is sikerült közvetlen rászerelnem hanem toldót kellett használni de azt még majd megoldom. Ez is lényeges ugyanis a munkatérhez tartozó csövek csak veszteséget okoznak. A vezérlést pedig elektronikus lesz ahol időzítőt is lehet használni így bizonyos tartományon belül teljesítmény veszteség nélkül lehet ütemidőt állítani. A végállás kapcsolókat is lehet, hogy kihagyom... de ez még csak ötlet így kísérletezés tárgya lesz. Szóval ha működik és lesz tapasztalatom csak akkor folytatom a nagy gép építését.
Egyebek közt, ha egy égetést kibír a tégely és jó a pogácsa akkor már nyert ügy a téma.,és ha még a törött tégelyt-darabkáit porát újra be lehet gyúrni, akkor viszont nagyon gazdaságos az anyagfelhasználás és szinte korlátlan ideig használható.
De majd kifogom próbálni ha beáll a nem szeretem idő.
Láttam véletlen egy orosz videót tavaly, abban pl. mikróban olvasztott a faszi habsamottban kb. 20dkg. és nem durrant el neki a készülék.
A vas olvadásáig csak kiég, szerintem zsíros agyag és vízüveg kötőanyaggal a jó arányban formába sajtolva-tömörödés, csak egybe marad. a zsíros agyag ha kiszárad elég jól egybe marad, legalábbis a koncentrált edzéskor szépen rászárad a fémre és tartja is a konzisztenciáját-emígy az elmélet.
Aluoxid sziliciumkarbid agyag stb nekem ezek vannak bekészítve. ami bírja a vas olvadásánál magasabb hőt, és szerintem nem kiégetni hanem sajtolva szárítva elkészíteni.
De vannak jóféle grafit tégelyek présformált ami szerintem nem lehet rossz, csak kérdés mennyi égetést bír ki? vagy lehet a 2.-nál összeomlik.
Kísérletezni kellene vele, csak az a gond nem olcsóak az alapanyagok mire összejönne egy megbízhatóbb darab.
Ugyanaz a felállás mint a kohóknál, nem mindegyik jó! sőt elég kevés ami hosszabb ideig bírja a vallatást!
Nem biztos, hogy titkolóznak csak szerintem kevés akit ilyesmi érdekel és a gyakorlatokra szánt energiaköltséget ki tudja termelni a kalapácsa. Szánalmas is lenne ha ilyen típusú begyepesedett szakik élnének ebben a témában. Legalábbis én a sajátomban nem titkolóztam sosem, csak sok a kripli akiket csak a haszon éltet arra éheznek, és nem akarják inni a gyakorlati tudást amihez türelem kell.
Ha egyszer ráveszed magad, hogy tégelyt készíts, milyen anyagból kotyvasztod azt össze? Mert írod, hogy megvannak az anyagaid hozzá. Én úgy láttam (Youtube-on), hogy a fő alkotóeleme a grafit+víz, és ahhoz esetleg hozzákevernek valami hőálló anyagot, samott-port. Ezzel az a gond, hogy grafitport nem csak nehéz beszerezni (ekkora mennyiségben), de kb. arany-árban is van. Tehát a kérdés az, hogy samottal, és mondjuk vízüveggel mennyire lenne hőálló a tégely. Nem mindegy, hogy kibírja-e az 1538 c. fokot, vagy megolvad 1300-nál. Ez is egy úgynevezett "nem triviális" kérdés, leginkább csak az tudja, aki konkrétan kipróbálta, és persze az, akinek utána elmondta. Mondjuk egy ilyen nagyon közlékeny, és informatív fórumon ugye, mint amilyen ez.
A kvázi-wootz öntésének, úgy vettem észre, az az egyik rákfenéje, hogy tényleg, és teljesen meg kell olvasztani a fémet. Annak homogénnek kell lennie (ott a tégely alján), hogy szennyeződések ne maradjanak benne. Ehhez viszont fel kell fűteni rendesen a kohót, szóval kell hozzá üzemanyag, fújtatás, meg rendes tégely. Sajnálatos, hogy azok a szakik, akik csináltak már ilyet, és itt pihegnek némán a háttérben (a monitorukat lesve), nem osztják meg ezeket a nekik már triviális ismereteket. Ezzel a titkolózással biztosan azokat a középkori kovácsokat utánozzák, akik féltékenyen őrizték a wootz-készítés szakmai titkait - és szépen sírba is szállt velük. (Persze nem pont ez, és így történt, hanem inkább főleg politikai okokból, megszűnt annak az ércnek a bányászata, vagy exportja.)
Az az érdekes ebben a wootz-dologban, hogy ezt, a damaszkolással ("damaszkuszi") ellentétben, még most is övezi egy kis misztika. Ugye, az, hogy eltűnt a technológia, nem tudni pontosan, hogy mi volt, hogyan volt... De ha pontosan nem is tudni, azért nagyjából már tudni lehet. És úgy tűnik, nem is kell hozzá az a dél-indiai érc, hanem meg lehet csinálni másféle vasakból is. Azzal kapcsolatban még egy kis zavar van az erőben, hogy pontosan milyen vasakból, acélokból lehet megcsinálni, és milyenekből nem (pl. nagyon releváns kérdés, hogy mekkora a minimális széntartalma, viszont az már mintha eldőlt volna, hogy nem a vanádium tartalom csinálja a "mintát"), de úgy tűnik, hogy már egészen hasonló mintát lehet előállítani akár közönséges vasból is. De persze van egy csomó trükkje - pont ezeket kutatom, egyelőre elméletben, vagyis nem szeretnék nekiesni mint tót az anyjának, addig, amíg nincs róla valami halvány segédfogalmam, hogy mégis hogyan kellene csinálni. De ez természetes.
Szóval, ha válaszolsz, vagy bárki válaszol: itt leginkább a samottos (grafit nélküli) tégelyek hőállósága érdekelne. Ja meg az, hogy egyáltalán hány fokon, és hogyan kell azokat kiégetni? Mert otthon a teakonyhában (a gáztűzhellyel), azért gondolom az nem megy azon a 250 fokon.
Én ugyan nem vagyok egyetemes a kérdésben, de a tüzelőanyagok fajhője égési tulajdonságai , gáznál szállított anyag mennyisége befolyásoló tényező lehet a megfelelő levegő-oxigén tüzelőanyag keveredésekor.
Ha gázzal kellene olvasztanom vasat példának okáért, én biztos, hogy 1,5 mm fúvóka alatt meg sem próbálnám beindítani a kohót kb. 1 kg olvasztani való anyagnál és szerintem így is kellene legalább 40 perc a folyáshatárig-keveredéshez a zárt tégelyben.
Vannak tanulmányok pdf formában, azokban precízen levezetik a lehetőségeket ipari szemszögből érdekes és érdemes olvasgatni, sokban segíthet akár egy kis szösszenet is a megvalósításhoz.
Én egyébként a kézzelfogható valóban hiszek ami ott van és nem csak hallucináció és fikció elméleti síkon.
