Így igaz, Józsi! Közben az is eszembe jutott, amit Árpibá említett valamelyik videójában, hogy nem jó, ha az etetőcső oldalán vannak a lyukak, csak akkor hatásos az égés, ha a tetején vannak. Szerintem ott is ezzel találjuk magunkat szembe; A függőlegesen belehelyezett ágak, deszkák fölső bütüjén igyekszik eltávozni az alsó résznél a forróságtól felszabaduló gőz, s ezt mossa le a beáramló levegő. Aki tüzelt már nedves fával, az tudja, miről beszélek, a fa "hideg" végén, bütüjén sisteregve távoznak benne levő nedvek.
Biztosan lehet igazság a nedves fa javára a csontszárazzal szemben, de ha vesztek egy ATMOS faelgázosító tüzelő berendezést, a használati utasításában egyértelműen le van írva, hogy a közepesen száraz fa ajánlott. Nem javasolt a nagyon száraz sem, meg a nyers sem.
A faelgázosítók elsődlegesen a füst (fagázok) égetésével működnek. Egy csont száraz fának nem igazán van füstje.
Minél többet agyalok rajta, annál inkább látom működőképesnek a dolgot. Főleg, ha valaki az állandó, 7% nedvességtartalmú brikettel, vagy pellettel fűt. Fánál kicsit talán macerásabb, mert egy ködös februári reggelen valamennyit a fa nedvességtartalma is változhat.
másik fórumon van egy emberke, több mint 20 éve fűt faelgázosító kazánnal.
Határozottan állítja hogy két évtized tapasztalata alapján nála a 2-3 évet száradt fa "jobban teljesít" mint az 5-6 évet napon aszalódott, valóba csontszáraz faanyag.
A másik fórumon sokan, sokáig keresgették a reális magyarázatot,
ez a vízgőz elmélet lett a befutó, a fában lévő kicsi nedvesség, és hozzá a felgázosítóban lévő igen magas hőmérséklet rásegít a kis mennyiségű vízgőz úgymond elégetésére.
A tűzalagút elején a rostély alá 3-4cm-re egy kb. 25cm2 felületű peremes vaslemez lapra csepegtess lassan esővizet, a sugárzó hőtől a nagy felületen párolog rendesen.
Tűzoltóvíznél boncolgatták kicsit a víz halmazállapot változását.. Nem rögtön bomlik fel, először lead egy H kb. 1600°C körül majd tovább hevülve az OH kötés is bomlik.. Viszont szerintem az elpárologtatott víz mennyiség a kulcs, s ez a minimális vízpára vízgőz hirtelen kap nagy hősokkot a kedvező folyamat alacsonyabb hőmérsékleten is bekövetkezik. Ha több a víz, a képződő vízpára több hőt von el, lassabban emelkedik a hőmérséklete, hogy magasabb energiaszintre kerüljön ahol lazulnak a H kötések. Próbálj nedves fával tüzelővel fűteni, és száraz fával, elég nagy a különbség az égésük között. Kevés gőz pozitívan hat az intenzív égés folyamatára, sok vízpára vízgőz esetén elmarad a plusz égésintenzitást produkáló hatás.
Emlékeim szerint a vízgőz 2000 fok felett hajlamos a disszimilációra. Persze azóta változhatott a tudomány álláspontja. :-)) Mindenesetre érdekel a téma, és ki fogom próbálni.
A 30-45ml víz 1 óra alatt lassan párologtatva jóval kevesebb finomabb gőz lesz, mint az 1kg fa 11-14% nedvessége kipárologtat és ott lehűti az égés intenzitását.. Nem azonos a hatásuk.
Nagy különbség a tűzifában lévő víz és a heves égéshez adagolt minimális gőz más halmazállapotban van és kicsit más az égés intenzitására gyakorolt hatásuk..
Anno Bágyi Miklós az Aqua Spricc szabadalmaztatója megfigyelte, nem csak a belsőégésű motorok működésére kedvező a vízgőz, gázkazánhoz működés közben vízgőzt adagolt, a gázfogyasztás változatlan mennyiséggel és változatlan gázminőséggel üzemelt, mégis a vízgőz jelenléte mellett nőtt a lánghőmérséklet, a kazán jobb hatásfokkal magasabb teljesítménnyel üzemelt.
Rakéta kályhában lazán van 1000°C hőmérséklet a tűzalagútban és az emelőcső alján, itt elkezd a laza szerkezetű minimális vízgőz disszociálni..
Forró égő olajba óvatosan cseppents pár csepp vizet, nagyon heves intenzív égést produkál.
Láttam egy orosz videót, az illető olajjal fűt és minimális vizet is adagol az olajpárologtató égőfejhez, tiszta égés, nagy teljesítmény, nincs korom, elég minden szén részecske.
Rég jártam erre, de nem maradtam hűtlen. Most újabb kérdésem lenne. Szerintetek 0,8mm falvastagságú saválló cső megfelelne hőemelőnek? Elvileg nincs benne szén, ami kiéghetne, de nekem akkor is kicsit utópisztikus ötletnek tűnik.
Nem a fa ég, a megfelelő hőmérsékleten a fából felületén elillanó felszabaduló fagázok. Ha a tüzelő nedves, nagy részben a vizet párologtatod el, és a fagázok égnek valahogy, de ez az égés nem olyan intenzív, mint száraz fánál. Amint a heves égéshez juttatsz minimális vízgőzt, na ilyenkor érződik igazán az égésélénkítő pozitív hatása. Intenzív égésnél 1 óra alatt 30-45ml vizet simán el lehet párologtatni a rostély alatt, 20 percenként 10-15ml elmegy.
Anno volt egy "okos", a kazán hamutepsijébe tett próbára vizet, semmi pozitív hatását nem vette, mivel túl sok volt a párolgó víz mennyisége, kb. hasonló mint a nedves tüzelőnél.
A minimális vízgőz égésjavító hatásában semmi misztikus nincs. Hatását ahhoz tudnám hasonlítani, mint amikor a lánghegesztőt begyújtod és plusz oxigént adsz a sárga lángnak, a láng kékes fehéres színbe megy át, változatlan éghető gáz mennyiség mellett nő a lánghőmérséklet, még tisztább magasabb teljesítményű lesz az égés. Teamécses alu pohárba 1/3 rész víz, majd be a hamutálcába a rostély alá 4-5cm-re. Vas lemezes párologtató edényke és a párolgó víz folyamatos pótlásával az égésidő alatt fenntartható a vízgőz.
Az etető mögötti ujjnyi vastag hozzáhegesztett részbe lent szívónyílások vannak? A forró kályha palást felől előmelegített levegőt szív fent az etető a lezárt tető esetén?
Műszer hiányában még egyszer sem mértem, de a melegítő padkám utáni füstcsövet elbírja a kezem. Előtte azért még kicsit melegebb, körül belül olyan 100C fok lehet, vagy kicsit több, mikor nagyon tüzelek. A visszaáramoltatás nagyon ki tudja venni a hőt, ezt már többször tapasztaltam a próbafűtések során. Általában a begyjutást követően a kályhatest már régen nagyon forró, amikor a füstcső még alig melegszik.
Itt van még egy kép, utólag kis módosítást végeztem a kályhatesten, hogy főzni is lehessen rajta:
Úgy látom egy fotó nem készült el -az ahol beszívja az égési levegőt.
Gondom sokakban felmerül hol is van ebben a rakéta.Minden ugyanaz csak az ömlesztés miatt a tartály jóval nagyobb ill. a csőrostély fölötti rész nem nyitott hanem 12 mm-es lyukakkal perforált lemez -szintén az apró anyagok miatt.
A második fele izgalmas és emissziót tekintve inkább a vége.
Ez a téglából való felépítés választ ad a hőtárolásra.
Terveim szerint a ház közepére építek egy kb.3-4* ekkora fűtőművet.Két szobát valamint ebédlő teret direkt sugárzással fog fűteni.
A teherhordó falakba eső részt pedig sűrűn félcolos csövekkel függőlegesen befedem,lehőszigetelem a fal felőli oldalról -majd a felmelegedett 30 fokos vizet elküldöm a távolabbi vizes helyiségek padlófűtésébe.
A kukorica szárakat fűtés előtt a kecskéken "átengedem".Ezek a leveleket lerágják ,csak a csupasz szár marad.
A szárakat kiszedem és kévékbe összekötöm ,majd kúpokban szabad ég alatt tárolom.
Ha megázik csak a kúppalást lesz nedves ez szél hatására könnyen szárad.Ha Te nem tudod kecskékkel lerágatni akkor célszerű fedett helyen tárolni ,mert ha levelesen ázik meg akkor nehezen szárad ...
