Felém nem erdélyi az időjárás. Nem tudom a Batul jól érezné-e magát ott ahol a füge nem fagy el.
Jobbára körtés a környék úgy vettem észere. Abból vannak nagy öreg fák.
Almából kettőt találtam 1 Húsvéti rozmaringot és egy Téli piros pogácsát ha jól azonosítottam.
Mindkettőt leoltottam vad alanyra meg a húsvéti saját magoncára is.
Mivel ez az intenzív topik így nem akarom a tájfajták felé elvinni. Van több ami érdekel,csak nem az országnak nem erre a részére ajánlják.(Barna és fiai)
Az általad felsorol újabb nemesítéseket is olvasgatom.Talán 1-2 nem ártana,de mivel körtésnek ítélem a környéket talán inkább azt kellene ültetni.
Abból vannak már újabb,rezisztens nemesített fajták?
A sieberz nem profi kategória, előfordult, hogy még azt sem tudták, milyen alanyon van egy egy fájuk. Érdemes felkeresni olyan termelőt, vagy forgalmazót, amely konkrétan megmondja, mit árul, mennyit, mikor, mennyiért.
Soha a sieberzen (s a legtöbb hasonló webkupecnél )még nem láttam egy valós leírást vagy legalább az alanyt feltüntetve. Minimalista leírások, buta képzetlen emberek igényeire szabva, photoshoppal módosított szar képekkel melyeken a gyümölcsök sűrűsége copy- pastel van növelve. Kritikán aluli.
S nekik van igazuk. Ha jól megélnek úgy -és megélnek- hogy három tőmondattal leírnak egy egy fajtát, semmit sem említve a rossz tulajdonságokról, mégis van elég bunkó aki vásárol tőlük, akkor ezt így kell csinálni és kész.
Bocs, hogy az intenzív topikba írom, akit csak az érdekel tovább ne is olvassa.
A tájfajták, mint nevük is mutatja, ott működnek jól ahol otthon vannak. Annak, hogy most kutatják őket, a rezisztenciák okait, mértékét, és a termesztésbe vonás lehetőségét, több okra vezethető vissza. Egyrészt keleteurópában nincsen pénz komoly kutatásokra, melyek versenghetnének a nyugati központokkal. Abból kell kiindulni ami adott.... Másrészt egyre többen vannak akik a nagy és tervezhető jövedelmet adó, szisztémikus vegyszerekkel fenntartott ültetvényből származó almát nem hajlandók fogyasztani semmilyen formában, ezeknek az embereknek kellenek fajták, melyeket lehet minimális és veszélytelen permetszerekkel termeszteni... amelyeknek van íze... amelyeket el lehet tartani egy jó pincében májusig mindenféle bonyolult tároló nélkül. (s nem gond ha közben harmada elvész, a megmaradó mennyiség legyen egészséges.
Vannak ilyen fajták. Nálunk erdélyben a budai Domokos, Batul, Ponyik, valamilyen Jonathánnak nevezett de valójában más fajták, Sándor cár, Sóvári, melyeket el lehet tartani sokáig. De a legtöbbnek még a neve is feledésbe merült. Nagyon gyakori eset, hogy öreg fa birtokosai nem tudják a fajta nevét, eredetét, sokszor azt sem, hogy ki ültette stb. Csak fogyasztják évről évre a temést ameddig a fa megvan.
Nekünk is van egy ilyen öreg fánk, mai napig sem sikerült azonosítani semmilyen ismert fajtával, de áprilisban még ehető a gyümölcse. Ja, hogy nagyon érzékeny az ágrákosodásra, az egy igazság. Tele van a fa sebekkel. Az is igaz. De terem 60 éve ízletes gyümölcsöt mindamellett, hogy erre a betegségre fogékony, vannak rajta fél évszázados sebek melyeken a fertőzés most is aktív és mégis... nem befolyásolja a termést. És nem kell neki szisztémikus szuperbonyolult vegyszer, egyszerüen nem kell neki semmi. Számunkra ez a fontos. Metszszük, lemosózunk és annyi.
Nem tudom hol laksz. Ajánlani azt tudom, hogy ha van megfelelő és nagy telek felületed, érdemes oltanod helyi szinten bevált fajtákat. Szánni kell rá időt, kutatni és feltérkézpezni. Megfelelő alanyt kell választani, de szerintem a törpe alanyokat felejtsd el... MM106- alany elég jó, de nálunk főleg a régi fajták magoncaira oltanak amikor extenzív ültetvény készül. Hatalmas a gyökérzetük és szerves trágyázás meg művelt talajfelület mellett öntözés nélkül is teremnek egy átlagos gyümölcsösnek való telken.
A törpe alanyokhoz nálunk itthon automatizált öntözés és tápoldatozás dukál. Aki erre hajlandó annak terem, de akkor sem versenyképesen. A közepes gyökérzetű alanyok gyakoriak mert azok alkalmi öntözéssel megélnek, a mi sovány földjeinket jobban tűrik. nagy ültetvények ezekből vannak.
Metszeni a tájfajtákat is kell, csak másképpen. Erre nem lehet univerzális választ adni, mindenik másképp reagál. általános az, hogy nagyobb fákat nevelünk mint az intenzív formák. Ha valamilyen fajta megynyeri a tetszésed, járj utána, hogy mi a habitusa és hogyan kell metszeni, ha megtudud, írd le és tartsd be. Egy idő után megtudod, hogyan reagál a fa és megtanulod, mit érdemes vele csinálni.
Az újabb fajtákról kevés a tapasztalat itten. Elfogadhatóan terem a Topaz, Pinova, Red Topaz, Generos, Freedom, Orion, Florina, Golden delicios rezisztens variánsa. Ezek MM106 alanyon középkötött talajon jól fejlődnek és minimális vegyszerrel termeszthetők. Mellesleg senki nem vari nagydobra amit tud, tehát nehéz hozzáférni újabb infókhoz.
Ami meggyőző számomra, hogy döntően a régi tájfajták látják el a lakosság azon részét amely fölközelben él és termel magának. Jellemzően kevés az eladás és ha van, az helyi szintű, nem zavarja a nagykereskedelmet. Jól van ez így, nem szempont itt a méret s dizájn meg a piros színnel fedettség százaléka meg a többi hülyeség. Elvárás a jó íz, a kevés vegyszer, a házi eltarthatóság.
A tájfajták ellenálló képessége egy nagyon érdekes dolog. Mindeniknek vannak betegségei, gyenge pontjai, mégis van több- kevesebb termés az időjárás függvényében. Például, nem ugyanaz, ha a tájfajta fádon meghal 5 százalék ág tűzelhalás miatt minden évben, és emellett terem 50 évig a fa, vagy ha egy jó évben megkapja a betegség az egyik modernebb fajtád fáit és nagyrészük kihal azonnal.
Modern kutatások vannak ebben a témában, magyar publikációk is szép számmal. A helyileg bevált fajták a legjobbak lehetnek, ha magadnak termelsz. Ez kell legyen az alap.... aztán ha van hely s idő, kell tesztelni a moderneket is, nyilván. Nagy öröm s kihívás lehet.....
Szerintem pont az a jó a mutsuban, hogy a cukortartalom mellett van savtartalma is. Ebből is látszik mindenkinek más ízlik. A szakaszosság kapcsán én most fakarom a fejem, mert eddig a húsvéti rozmaring sajátjának véltem, de idén a gloster és a mutsu is passzolt. Virág is alig volt rajtuk. Ezek szerint az újabb fajták sem mentesek ezen tulajdonságtól (?). Neked almából melyik jön be (ízlik) a sok egyéb fajta közül?
A Mutsu jellemzően hengeresebb ,mint a Golden..és sokkal nagyobb.Jó évben rendesen van belőle fél kilós..és nem csak 1-2 db.Viszont ízben sztem a Golden sokkal jobb /édesebb /, de tovább bírja a tárolást ,nem fonnyad meg mint a Golden.
Nem érdemes túlterhelni ,mert akkor a következő évben csak mutatóban lesz rajta..én mondjuk nem igazán szeretem ,tele is oltottam más fajtákkal.
Zöldségfeldolgozó (fagyasztó) cégnél mondták nekem, hogy a lengyeleknél a helyi "nébih" nem túl éber, mindenféle kétes minőségű (pl. vegyszeres) mezőgazdasági terméket simán előállíthatnak, piacra dobhatnak, exportálhatnakj...
(meglepő lehet, de mi meg Mexikóban tanítjuk a kukoricatermesztés fortélyait, igennagy sikerrel...úgy egyetemen, mint a nagy gazdaságokban. Így működik a világ...vagy globalizáció...vagy mijafranc...)
Fajtaleírásoknál valahogy az előnyöknél mindig több van leírva, mint a hátrányoknál. Például egyes régi fajták szakaszos termése (húsvéti rozmaring), vagy a jonathán fajtakör lisztharmat érzékenysége, máshol a korai kásásodás nincs nagy dobra verve.
Ez utóbbi témát illetően, egyik barátomnál ettem februárban granny smith almát, és házi körülmények közt tárolva sem volt kásás, ami nagy szó szerintem. Mondjuk nekem ízre a bolti (hűtőházas) savanyú verzió nem jön be, ez legalább ízben beérett, bár nem volt különösebben jellegzetesen zamatos... Ha valaki tud jó almát, ne rejtse a véka alá. Nekem húsvéti rozmaring, nyári fontos, gloster és mutsu van, ezek nem különösebben érzékenyek, nem igazán permetezem őket.
Akkor melyik fajtákat ajánlod mind az újabban nemesítettek mind a tájfajták közül?
Nagyon felkapták a tájfajtákat mostanában.
Tényleg jók annyira, mint amennyire mondják?
Ha én házi kertbe meg telekre szeretnék ültetni oda alkalmasak az intenzív fajták vagy jobban járok egy olyannal-pl tájfajta-amit kevesebbet kell metszeni és igénytelenebb?
A Baya Marisat lisztharmat érzékenynek láttam élőben. Ezt ma már megengedhetetlennek tartom, annyi jó fajta van ami nem az.
A többiről nincs infóm. A Pink Lady klubfajta s nehezen jutsz hozzá, az volt az egyik szüleje a Karneval almának . A Karneval varasodásra ellenálló és lisztharmat rezisztens a leirások szerint, de nekem még csak kis fám van nincs tapasztalatom. Kérdezz rá néhány év múlva, elmondom hogyan halad.
"Rewena a "bioalma". A gombabetegségekkel szemben ellenálló fajta, ezért kevés permetezést igényel. Szeptember végén, október elején szüretelhető, áprilisig tárolható."
Akkor mi a fene lehet a probléma? Mechanikai sérülés nincs, rovarok ennyi idő alatt és csak ezt az ágat nem készíthetik ki. Különben is minden permetezést megkapott, amit a nem bio társai (körte, birs) megkaptak. Gomba ellen score meg dithan, rovar ellen mospilan meg karate.
A fajta rezisztens a varasodás ellen, a baktériümos kéregbetegség kórokozója (Pseudomonas syringae) és a tűzelhalás ellen, de csak korlátozott mértékig rezisztens a lisztharmatra.
Sem németül, sem magyarul szó sem esik a moniliáról. Amit én úgy értelmezek, hogy a monilia bizony károsíthatja a fajtát. És a metszés (lemetszés) során ott is az ág közepén a moniliás ágkárosításra jellemtző barna folt, amelynek a mérete a törzs felé haladva egyre kisebb.
Ez volt az egyik dolog, ami miatt írtam. Hogy a Sieberz minősítése nem pontos, mert van olyan gombabetegség, amire nem rezisztens a fajta.
A másik dolog az én általam elkövetett hiba:
Ez volt az az ág, amelyen megjelent egy késői virág, akkor, amikor a többi virág már elvirágzott és kötött is. Fertőzési kaput hagytam akkor, amikor már nem kezelem virágzó fáként a fát, és nem permetezem virágzó fa módjára. Le kellett volna szednem a virágot, de csak utólag gondoltam erre.
Hát igen .... előfordulhat , hogy a lengyelek a mezőgazdasági támogatásokat ésszerűbben használják fel mint mi . Piacszerzés , marketing , tárolás ...... mi meg kukoricatermelésbe öljük .
Szerintem elgondolkodtató , hogy gyakorlatilag minden Lengyelországból jön .... krumpli hagyma alma ...és még rengeteg élelmiszer .
Van valakinek coragen nevezetű szerrel tapasztalata?molyokat takarít almafélékben,de nem írják a tetveket. Lehet,hogy külön kéne szórnom még arra is valamit?pedig mindkettő eszeget a növényből.
hibátlan lengyel jonagored, április végén 200 ft/kg. nem mondom, hogy olyan az íze, mint az őszinek, de nem lehet belekötni. amúgy ez sima hűtőház vagy valami enzimmel kezelés, hogy ilyen sokáig eláll.
lenne mit tanulni a lengyelektől. nem véletlenül köröztek le minket almatermesztésben, nem csak mennyiségben (ami az ország méreténél fogva mondjuk nem meglepő), hanem minőségben is.
Azt nagyon remélem, hogy ízre jó, egyszer láttam egy képet róla a neten, és annyira tetszett, hogy "megkívántam", ezért lett, csak egyet ültettem. Idén már teremni is fog, szóval kiderül az igazság :) Figyelni fogok rá, hogy lisztharmat ügyileg védve legyen.
Ízre jó, de Ahogy Ali-bá is mondta, nem igazán jól tárolható. Szinte csak friss fgyasztásra való, ezért sokat biztos nem érdemes ültetni. Ellentmond ugyan az elméleti leírásoknak, de nálunk fogékony volt a lisztharmatra. Éva, Ceglédi piros, Starking, Gloster és Mutsu szépen elvolt, az Egri piros ugyanúgy kezelve gyakran lett lisztharmatos. Továbbá érés előtt erősen hullott.
Feliratok a kép baloldalán: 
