Ahogy írtam - vagy buborék - vagy a folyadék hődilatációját lekezelni képes tokozás, rugalmas hátlap/előlap (műanyagoknál ez nem nagy kunszt), membrános tér, stb... De valamilyen módon gondoskodni kell arról, hogy tudjon az olaj hőtágulni-mindkét irányba. Az olcsó megoldása ennek a buborék...
Most megerősítetted a véleményemet, ugyanis az első reakcióm az volt, hogy mi van akkor ha az olaj hőtágul.
Erre nem gondol sok jútyúbos, videóikon látni ahogyan küszködnek fecskendőkkel, ilyen-olyan megoldásokkal, hogy teljes mértékben megszabaduljanak a buborékoktól.
Így van- de közben persze nagyon kell ügyelni arra, hogy maradjon egy meghatározott méretű buborék is, "tágulási tartályként". A minőségi ilyen óráknál valamilyen membrános megoldást használnak teljesen légtelenítve, a legolcsóbbaknál gyakorlatilag "látványelem" a nem is olyan kicsi buborék a tokban. Ha az nincs, akkor az olaj nem is olyan kicsi hőtágulása egy téli-nyári hőmérsékletváltozástól már szétpukkasztaná a tokot.
A többiek már tisztázták - de mechanikus lengőszerkezetre épülő óra nem működik/működhet folyadékban, még kis viszkozitásúban sem. Valójában még a kvarc-szerkezetek jelentős hányada sem működik így megbízhatóan, és amelyek igen, azok is jelentősen több energiát szokta fogyasztani, mint ha "szárazon" mennének - jóval rövidebbek lehetnek az elem-élettartamok (a korszerű kvarc-szerkezetek figyelik a léptetőmotor viselkedését, visszacsatolt a rendszer, és szükség esetén szélesebb impulzusokkal, nagyobb indítóárammal hidalják át a szennyeződések, elfáradás - vagy éppen az olajtöltés - miatt nehezebben mozgó áttétel problémáját).
Érdemes még szóba hozni, hogy általában módosított tokozású rezgőkvarcok is kerülnek ezekbe a szerkezetekbe (a kvarc sem rezegne olajban, a tokozás "üres", így annak nyomásállónak kell lennie, de a nagyon kis méret és hengeres kialakítás miatt viszonylag könnyű nagyon nagy nyomásállóságúvá tenni azokat), és bármilyen meglepő, de az elemek sem lehetnek akármilyenek (van/lehet levegő az elemekben is, nem mindegy, hogy milyen az elektródák közötti szigetelés, összeroppanhat az elem, megszűnhet a tömítettsége, az elektrolit bekerülhet az olajba).
Voltak is tesztek - kaphatók egészen olcsón műanyag tokozású olajtöltött kvarcórák - amelyekben viszont nem foglalkoztak ezekkel a kérdésekkel, és bár ezek az órák sem roppannak össze, nem áznak be több ezer méteres mélységnek megfelelő nyomáson sem - jellemzően 10-15 bar nyomás felett egyszerűen tönkremennek, szétmegy az elem, megroppan a kvarc tokozása, stb...
Más kérdés, hogy hétköznapi körülmények között ugyan mikor kerülhetne egy ilyen óra 100-200 méteres vízmélységbe? Aligha, így eléggé kockázatmentesen lehet mondani rájuk bármit, úgysem lesz soha kipróbálva, egy hétköznapi búvárkodást-fürdőzést pedig természetesen simán kibírnak.
Szerintem csak a kvarc szerkezetes órákat szokták olajjal feltölteni. Egy mechanikus - akár felhúzós, akár automata - óra billegőjét simán megfogná a bármiféle folyadék.
Felvetődött bennem egy kérdés a Hydro Mod-dal kapcsolatban, automata óránál.
Mi lehet a hátránya?
Azt értem, hogy olajjal feltöltik az órát. Ha jól tudom ez valami szilikonolaj, az gondolom, hogy nem árt a tömítéseknek.
Amennyire tudom, az órák szerkezetét alapból nem egy típusú olajjal kell(ene) kenni, meg van határozva, hogy az egyes alkatrészeknél milyen olajat kell alkalmazni. Akkor nem baj a szerkezetnek, hogy úszik a valamilyen (nem a karbantartási leírásban megadott) olajban az egész?
Az olaj egy sűrűbb közeg, nem fárad el hamarabb az óra (rugó, ilyesmi)? Nem megy hamarabb tönkre?
Van a hydromodnak hatása az óra pontosságára?
X évenként karban kell(ene) tartani az órát, nem sokkal nyűgösebb egy olajban tocsogó valamit szétszedni és megpucolni?
Jó nyomon járok, vagy a hydromod egyáltalán nem jár hátrányokkal?
Sziasztok! Egy gyors kérdés: miért van az, hogy régi órákkal kereskedő üzletekben drágábbak azok a modellek, amiket amúgy most is lehet kapni, boltban? Konkrétan Casio F-91W-t láttam az egyik ilyen körúti boltban 15.000-ért, míg, ha továbbmegyek egy megállóval a Westendig és besétálok a Tutuórába, hivatalos kereskedőtől, dobozzal, papírokkal, garanciával együtt megkapom 10-ért, vagy az alatt. Ugyanez G-shockoknál. Csomó órásnál láttam már ilyet, ugyanazt az alapmodellt kínálják felárral. Komolyan, ki ugrik be ennek? Ebay-ről harmadannyiért is meg lehet rendelni...
Az, hogy a 7S alapjain fejlesztett szerkezet, egyes alkatrészek cikkszámra azonosak az ősmodellel, pl. a gátszerkezet. Viszont a motorrugó és hajszálrugó más, csakúgy mint a billegő, ezért pontosabb az alsóbb kategóriás barátainál. A Seikónál az összes ilyen 7S-4R-6R szerkezet egy kaptafa, helyenként egy keveset módosítva. Nem azt mondom hogy ez rossz, csak ugyanaz a fizimiska néz rád most egy 200-300+ ezres órából, mint tizenöt éve egy 10-20 ezres órából. Értem én hogy a tok-csat-számlap az sokkal jobb manapság, de nekem, aki a szerkezetet is nézi, ez egy emészthetetlen dolog, és zavar. Nálam a Seiko hűhafaktor a 6L/8L werkeknél kezdődik, de én óráért annyit nem adok...
Seiko kínálatból melyik solar egység mondható jónak? Seiko Solar Speedtimert néztem első körben. V192 szerkezet. A másik V147 szereketű Solar diver.
Seiko 6r15-ről mi a véleményetek? Alatta lévő szerkezetekről nem vagyok jó vélemény Eta 2824 után. A dátumváltás botrányos egy Eta után, de milyen a 6r15 úgy általában?
Nem volt rá szükségem, ezért megpróbáltam eladni, de a kutyának sem kell. Ezért most mégis használatba venném, de a szíja hosszú,2-3 szemet ki kellene venni belőle. Meg tudom ezt itthon csinálni órás szerszám nélkül?
Látom, hogy nyilakkal jelölik, a kivehető szemeket, gondolom az ottani csapok oldhatóak valahogy:
Bennem fermelül a kérdés, hogy a werk bírja-e a folyadék ellenállását, meg hogy mi lesz az elektronikával a löttyben. Mondjuk egy átlag olcsó Casio esetén nem lesz jeletős az anyagi kár :)
kapcsolatos. Olyan embert keresnék, aki vállal hydromodot. Sajnos eddig nem jártam sok szerencsével, nem nagyon találtam semmi mod témájú hazai csoportot vagy fórumot. Köszönöm előre is, ha valaki tud segíteni!
