Az Ön által felkeresett topic fegyverek, ill. annak látszó eszközök
forgalmazásával kapcsolatos adatokat is tartalmazhat.
Felhívjuk figyelmét, hogy csak akkor lépjen be, ha Ön fegyverek forgalmazásával
vagy felhasználásával hivatásszerűen foglalkozik, és a honlap látogatása nem
eredményezi valamely Önre vonatkozó jogszabály vagy egyéb szabályozás
rendelkezéseinek megsértését.
Az Port.hu Kft. a fórum számára kizárólag tárhelyet szolgáltat, a honlapon
megjelenő információk vonatkozásában szerkesztői felelősséget nem vállal.
Amennyiben megítélése szerint a honlapon jogellenes tartalom jelenik meg, úgy
azt kérjük, jelezze az Port.hu Kft. mint tárhelyszolgáltató felé.
Az időszak stimmel, a szakasz pedig nem lehet más mert csak egyetlen szakasz kapott őrsellátó kiképzést a század másik két szakasza raktáros lett. A raj? Nem emlékszem a rajparancsnokunk nevére, de talán ha neked még megvan akkor beugrik. Azt tudom hogy nem a pintér volt a rajpk-m, őt a szakvizsga után lefokozták (nem ment bele a bunkó fejébe az anyag) és elhelyezték. De a másik két rajpk -tudtommal- továbbra is ott maradt, úgyhogy társak voltatok. Hát látod ezek a "hivatalos" fotózások is kiestek:-( Nekem sajnos az évtizedek és a költözködések során elvesztek.
Köszönöm! Egyébként a szakasz képen az ülő sor balról az első voltam.
Egyetlen srác arca dereng fel: a leghátsó sor balról a 3. Ha jól rémlik akkor Ő volt az, aki egy kicsit "túlkoros" volt, civilben valamelyik nevesebb állami gazdaságnál volt agronómus és jó fej volt.
Kedves "Apojani"! Beleolvastam a hozzászólásokba és már itt is kiderült, hogy egy szakaszban-esetleg rajban?-voltunk. A nevekre lehet, hogy jobban emlékszem, hiszen én végig-2 évig-Siklóson voltam."Sporttiszt" hozzászólásait olvastam, majd Tőle érdeklődöm.
A mellékelt szakasz fényképen a 2.álló sorban balról a 7., a rajnál balról az 1.vagyok. Van még néhány képem, főleg csak én vagyok rajta, de kordokumentumként feltehetem.
Jelen ;-)! 74 febr 21-től az őrsellátó szakkiképzés végéig, utána őrs. A sorstársak neve akikkel együtt húztam bakancsot -akarom mondani utászcsizmát- már az idő feledésébe merült sajnos:-( A Markotics őrgy. megvan, rajta kívűl még a Kiszely (talán Miklós?) írnok és a gyűlölt Pintér rajpk. A többiek akiket említesz csak ismerősen csengnek. Neked tényleg vannak akkor készült fotóid?
Akkoriban csak "átutazóban" jártam Siklóson. A pontos dátumra már nem emlékszem, de Drávaszabolcsra szerveztek több őrs tiszteseinek pár napos lovaskiképzést, és Siklóson voltunk elszállásolva, a negyedik emeleten. Ki is próbáltuk, hogy a lovaglócsizma - amit a kiképzéshez kaptunk csak - hogyan csattog a folyosó kövezetén...
Horváth Ferenc vagyok,1974. febr.-76. febr között voltam Siklóson. Végig a lll. századnál kiképzésen is. utána szpkh, majd szpk lettem.Abban az időben a századpk. Markotics őrgy. volt, hivatásos szakasz parancsnokok Palásthy,Börcsök zászlós.Volt-e valaki ebben az időszakban Siklóson? Majd teszek fel képeket!
Erre én is gondoltam erre akkor, a munkásőr jobban hangzott, és nem terhelte a határőrök (kiskatona!) " lelkiismeretét egy emberölés... persze bizonyítékom nem volt, 75 ben nem is lehetett....
Azt tévesztett meg, hogy az általad küldött linkben a könyvismertető második mondatában ez áll: "Az osztrák határ menti kis falvakban most gyújtják meg a gyertyákat az ünnepi karácsonyfákon." Az osztrák határ és Tompa ezért elég más határőrkerület. A könyvből biztos kiderülne, hogy ez csak egy kis hangulatfestő mondat, de aki csak ezt olvassa a óhatatlanul eltéved ;-)
Ugyanaz a sztori. A barkácsolt fegyverrel lőtte le a határőrt az állomáson, utána a megszerzett AK-val lőtte a vasutasokat meg mindenkit. A "tróger" felszámolása nem az állomáson történt.
Most, hogy említed ezt a szárkúp búvóhelyet, beugrott, hogy apósom is ezt mondta. Amit írsz, egyezik az elmondásával. Mivel apósom mint rendőrtiszt (előtte karhatalmi tiszt) vezette a felszámolást, elfogulatlanul állította és bizonyította, hogy egy sorállományú határőr végzett a bűnözővel.
Tudod azért "..a lelőtt személyben több lövedéket találtak ,mint az indokolt lett volna…" azt juttatja fejembe, amikor valakik a kényelmes íróasztalnál és utólag eldöntik a tutit:-( Basszus! Ott sem voltak, talán életükben nem kerültek éles helyzetbe ahol szószerint pillanatok -még csak nem is másodpercek!- alatt kell mérlegelni/dönteni és esetleg felelősségre vonnak valakit azért mert -szerintük- elég lett volna egy nem halálos egyes lövés is!
Nem vitatkozni akarok, de szerintem amiről Te írsz és könyv jelent meg az egy másik történet. Mindenesetre ha az ember elkezd csipegetni a net-en akkor elég sok olyan történetet olvashat amitől a haja az égnek áll:-(
A mai médiatrógerek a húsz ujjukat megnyalnák az ilyen sztorikért:-(
Én is olvastam az eseményekről egy anyagot .A munkásőrök a zárásban vettek részt és a közeli tanyán lakó néni szólt nekik,hogy a szárkúpban látott valakit elbújni.Elhagyták valóban a helyüket és felfedezték a keresett személyt.A két munkásőr tűzharcba keveredett ,állítólag a lelőtt személyben több lövedéket találtak ,mint az indokolt lett volna.A kivizsgálásnál több probléma is felmerült .Valóban volt vita az akcióban részt vevő szervezetek között .
Apósom szerint nem a munkásőr lőtte le a bűnözőt, hanem egy sorállományú határőr.
Ő - elmondása szerint - fenyítést javasolt a munkásőröknek, mert elhagyták a felállítási helyüket, és a félelemtől elkezdtek csikágózni, veszélyeztetve a többi felállítási helyet.
Politikai szükséglet volt állítólag, hogy a munkásőrök vigyék el a dicsőséget.
Apósoméknál valamelyik szekrény mélyén még vannak róla anyagok.
Én akkor voltam katona (karácsonykor épp itthon voltam szabin)kicsit másképp volt. A Halasi állomáson két vasutas utánament, erre lelőtte mindkettőt, majd a szőlők között egy munkásőr agyonlőtte. A Tompa-i határőr tényleg túlélte a hasbalövést.
Ha valaki nem csak az ismerősöket keresi hanem sztorikra is kíváncsi, akkor tudom ajánlani:
http://milstory.blogrepublik.eu/tag/hataror/ Érdemes nem csak a posztoló írását hanem a reagokat is olvasgatni mert -nekem legalábbis- sok minden akkor érthetetlennek tűnő események dolgok más megvilágításba kerülnek. Elég sok régi hivatásos is megír dolgokat és ezáltal egy kicsit más szemszögből is láthatja az ember, hogy mik és miért történtek ;-)
Az elhelyezkedéshez: A mi működési területünk kb.18-20 km.-volt. A határ a Dráva, de volt egy jó pár -a mi oldalunkra eső- jugó nyiladék. Bár ezek a "kanyarok" papíron léteztek, de még a határőrizeti pontokhoz vezető menetvonalak sem érintették.
Nálunk és abban az időben viszont csak egyszemélyes volt éjjel-nappal. Csak a lovasportya volt minden esetben kétszemélyes de az is csak azért mert ha valami baleset történik akkor legyen társ aki segítséget nyújt/hív. (Volt rá sajnos példa!) Csak akkor és addig volt kétszemélyes amíg az újonc "bejáratása" volt, ami max 2 hét és csak akkor ha újonccal küldtek ki. (Na meg ha valami készültség lett volna.) Egyetlen srác esetében volt kivétel. Neki sajnos a 2-3 hét sem volt elég hogy a félelmét legyőzze és vagy másfél-két hónapig csak járőrtársnak osztották be. Szegény, ha hajnal 3-4 -re osztották be, akkor sem tudott addig lefeküdni pihenni:-( Egyszerűen rettegett:-( Utána -mivel a létszám és a szolgálatszervezés hosszú távon nem tette lehetővé- kapott egy "házi" kutyáskiképzést és utána már kutyával járt ki. Nem sokat segített, de ahogy hallomásból tudom (elkerültem Adyligetre), be is vitték Pécsre a kerülethez.
Amikor kötelékrendzésen elhangzott, hogy a "Magyar Népköztársaság államhatárát rendes szolgálattal őrizzük" a következő napon, akkor bizony voltak egyszemélyes járőrök, nyilván az őrs elhelyezkedésétől, feladatától függően is. Nálunk a járőrök többsége egyszemélyes volt, hiszen az az egy út, ami Mohácstól rajtunk keresztül Gerechátig ment, alig látott járművet. Így forgalomellenőrzési feladatunk is ritkán volt. A mafikban is csak egyvalaki kóblizott, az éjszakai járőrtárs pedig általában kutya volt. Az ellenőrző járőr is egymaga gyalogolta végig a kijelölt posztokat. Megerősített szolgálatnál - razziariadó, stb - természetesen más volt a helyzet.
'89 majus, hatarzaras mert harkanyban eltunt egy ndk-s turistacsoport
siklosrol vittek ki dravaszabolcsra, kikepzes alatt, elso "eles" bevetesre
leraktak kettesevel a drava toltes tulso oldalara
hajnalban valamikor tisztan hallottam az ndk-sokat a tuloldalrol nemetul beszelni
aztan reggel amikor begyujtottek, a kollegak 90%-a valamilyen hasonlo elmenyrol szamolt be, volt aki latta volt aki hallotta oket
aztan mondtak az orson hogy az ndk-sok elozo este mar elokerultek valami siklosi pince melyerol, minket csak azert nem szedtek ossze hogy hadd szokjuk a levegot...
azert annak nagyon meg volt a cihologiaja, hogy tomegesen odahallucinaltuk oket...
Szintén a kiskunhalasi vasútállomáson 75-ben is lelőttek egy trógert!
Az előzménye az volt, hogy a tompai működési területen amikor a határőr igazoltatni akart egy fószert, akkor igazolvány helyett valami barkácsolt fegyverrel rálőtt, meg is sebesítette és elvette tőle a géppisztolyt. A barom a mélység fele akart meglógni de a halasi állomáson körbevették és a munkásőrök lelőtték.
A határőr bár súlyosan megsérült de túlélte. Mi is beriadóztunk Adyligeten, de elindulni már hál'sten nem kellett.
Én mesélek egy sztorit az ijedésről.88" siklós bázis riadó,gyülekező az alakuló téren teljes riadó felszereléssel. Felszállás az akkori hitech 6hengeres IFA szőrnyre és irány Kiskunhalasra, ahol két fő szovjet katona megszökött fegyverrel az őrségből.A feladat az volt hogy az erdőt ahova menekültek körbe kellet zárni. Közösen a munkásőrséggel, a renőrséggel és a szovjet katonákkal. Három oldalt zártunk a negyediken a szovjetek nyomultak előre. Sötétedés után a húsz méteres egymástól való távolság messzinek tűnt. Ezt még tetészte a sünök hangja és a rókák sírása az valami borzasztó főleg ilyen szituban. Két nap után lett vége a "bulinak" az oroszok a helyszínen agyon lőtték mind a kettőt.Ezen a bevetésen sporttiszt is résztvett,ha jól emlékszem ő volt a riadó tiszt.
Csak a sztori és a kíváncsiság miatt, hogy ki miként oldotta volna meg a szabályzatokban rejlő ellentmondásokat !? Szolgálatba indultam (1 fős), a menetvonal az őrstől kb.1 km-en hosszan erdős területen vezetett keresztül, tbk (ha jól emlékszem így hívták azt a kis kinyitható távrecsegőt) az erdős rész elején és végén volt. Kb. a felénél jött velem szembe egy férfi. Megállítottam és kértem az iratait. Kiderült, hogy "kitántorgott" hazánkfia aki már kanadai állampolgár, látogatóba jött a rokonokhoz a szomszéd faluba és nincs nála útlevél csak egy kanadai plasztik jogosítvány! A helyzet problémája: 1. A szabályzat szerint érvényes útlevél nélkül nem azonosítható ezért ellenőrzés alá kellett volna vonni, kihívni a riadócsoportot. 2. Külföldi állampolgárt az őrsre nem volt szabad bevinni. 3. Egy fős járőr egyébként sem kísérhetett, nem bilincselhetett. 4. A tbk csatlakozóhoz is valahogy oda kellett volna jutni, hogy kihívjam a riadócsoportot, de bejátszik a 3. pont. 5. Mivel erdős terület volt, rakétát sem volt szabad használni a tűzveszély miatt. Ezek mérlegelésére, döntésre mindössze 1-2 perc volt :-( Végül is úgy oldottam meg, hogy megnéztem a jogsiját, felhívtam a figyelmét, hogy útlevél nélkül egy lépést se és visszafordítottam! Évek múlva amikor egy baráti beszélgetés során meséltem a sztorit jutott fejembe, hogy vajon ha egy elhárítós lett volna aki teszteli a határőrizetet, vajon hány hónap-év futkosót kaptam volna ?!
Ez a sündisznós ijedtség azt hiszem nagyon sokunknál megvolt :-) Azért a bagoly sem volt kutya :D Amikor ácsorog az ember, az ég egy picit világosabb és egyszer csak a síri csenben "feléd dobnak" valamit ….. Semmi szárnysuhogás! Majdnem megcsókoltam az anyaföldet ;-)
