Na jó, de valahogy azt a számértéket meg kellett kapniuk, képlettel számolniuk, vagy egy sámán csirkecsontokból kidobta nekik! - Attól tartok ez az utóbbi közelebb áll a valósághoz... :)) Nekem, mint szerződött félnek, jogom van ezt tudni.
Azokat az értékeket a bank egyoldalúan változtatta meg, mert a szerződés szerint megtehette. A fő szempont a management profitelvárásai voltak elsősorban. Ha túl mohó a banki vezetőség, akkor a túl sok bedőlt hitel miatt a bank úgyis rosszul jár majd. Hosszú távon az a bank jár a legjobban, aminek több fizető hiteles ügyfele marad. A mohó bankok szerintem csődbe mennek majd. Elvileg. Gyakorlatilag meg ki úgyis kisírnak valami mentőövet.
No, én arra vagyok kíváncsi, hogy a szerződésbeli 6% (tizedeseket elhagyom) után fél éves kamatperiódusokat tekintve miért emelte meg 7%-ra majd 8%-ra, és ezeket az értékeket hogyan számolták ki? Van rá egzakt képlet vagy csak hasraütésre?
A kamat közléssel. (kamatemeléssel). Van egy szerződés szerinti kamat. Jöttek levelek, hogy most ennyire emelik, most ennyire, most nem változik. Kíváncsi vagyok, hogy az adott időben milyen képlettel határozták meg a kamatot, ugyanaz volt a képlet, illetve milyen paraméterekkel számoltak. (Mert a pénzügyi mutatók a válság enyhülésével is változtak, általában kedvező irányban, de a kamat maradt, pedig mikor megemelték akkor erre a pénzügyi környezetre hivatkozva emelték meg!) Mint szerződött félnek, úgy látom jogom van tudni a szerződést érintő leglényegesebb részt. Nekünk is vannak szerződött partnereink árlistákkal, s ott például van egy listaár, s a kedvezményes árra van egy szerződésben foglalt képlet. Így a partner nem mondhatja, hogy ő most a rózsszín pity-püty árát megemeli, illetve mondhatja, ha azt a képlet is alátámasztja!
A kamatok emelkedéséről kellet kapnod valamilyen papírt. Ezeket kell le reagálni, ha mondjuk még nem telt el 30 vagy 60 nap. Az alapszerződésben az induló törlesztőnek szerepelnie kell. Ezzel kell a bankszámla kivonatokat összevetni. Ha van eltérés akkor indulhat a "mandula" lesz ami lesz.
Most a kamatemeléssel vagy a kamtszámítással van problémád? Azt mondod, hogy a hirdetményben x kamat van, de ha kiszámolod az alapján a törlesztőt, akkor eltérés van?
Én Erstés vagyok és táblázatkezelőben tudom követni. Eddig csak minimális eltérések voltak. Olyanok voltak, hogy hónapokig +-1 ft, aztán egyik hónapban hirtelen pl. +14 forint, majd újra 0, meg olyanis volt, hogy csak a tőkerész vagy csak a kamat rész tért el pár forinttal. Idén már nem is nagyon számolgattam utána.
Nekem a PSZÁF 180napra válaszolt. Csak türelem. Ha bankot sikerül behajtani egy bírósági eljárásba, hogy az meg is kösse a kezét, akkor nekik is kinő a szakálluk. Egy két év egy eljárásban és talán belátóbban tárgyalnak. Persze ehhez az is kell, hogy egy két ügyfél nyerjen is velük szemben.
Szeptember van, én is megindítom a harcot a bank ellen, ahol a hitelem van. Előbb, mint szerződött fél, elkérem tőlük a kamatok megállapításának a módját. Ha nem adják, akkor PSZÁF, GVH,...stb.
A Raffaisemnél a folyamatos emelések megpanaszolásával, amire 60nap a határidő lehet operálni. Az egy oldalú szerződés módosításokra hivatkozva tulajdon jogi pert lehet indítana, ha felmondja a szerződést. Egyébként általában teljes vagyonú fedezetet kötnek. Ha ezzel a hitellel bég valaki, kénytelen bírósághoz fordulni, ha akar, ha nem. (Hátha meg tud menteni valamit)
"A Raiffeisen Bank nem csak a saját tevékenysége alapján kapta meg az első helyezést, hanem partnerei tevékenysége is hozzájárult ehhez, amelyet nem kontrollált, és ezért erkölcsi felelősség is terheli. A Raiffeisen Bank néhány más bankkal együtt refinanszírozta azokat a pénzügyi vállalkozásokat, amelyek ugyan törvényesen működtek, de hitelezési gyakorlatuk megkérdőjelezhető, és sok esetben azzal a hátsó szándékkal működtek, hogy jó és értékes ingatlanokat szerezzenek meg maguknak. Ezekhez az ügyletekhez jó részben a Raiffeisen Bank adta a pénzt. Természetesen megfelelő törvényes szabályozás alapján, de nem vizsgálta kellő szigorúsággal a hitelezési gyakorlatukat. A Raiffeisen Bank saját tevékenységében jelentősen túlfinanszírozta az ingatlanokat. Túlságosan könnyen adta hiteleit, ill. ezeket még meg is toldotta és összekötötte áruvásárlási lehetőségekkel is. A saját maga által felállított szabályokat sem tartja be. Az ügyfelek panaszaira vagy nem reagál, vagy azt csak jelentős késéssel teszi meg, vagy csak külső /PSZÁF/ nyomásra cselekszik.
Nem is hinnéd: akár 50 ezret is spórolhatsz ezzel a bankszámlával!
A behajtó cégével a Butár Kft.-vel közösen fellelhető az a tendencia, hogy befolyásolják a szerződéseket. Hasonlóan, mint az általuk refinanszírozott pénzügyi vállalkozások, a Raiffeisen Bank is alkalmazza azt a taktikát, hogy az értékesebb ingatlanoknál megvárja, hogy a kamatok és a késedelmi kamatok feléljék az ingatlan értékét, amelyet aztán az opciós vételi jogukkal érvényesítenek. Van olyan ügyfél, akinek még 16 hónap nem fizetés után sem mondták fel szerződését, közben a 20 millió Ft-os tartozás 30 millió Ft-ra növekedett, másik esetben viszont 2-3 hónap nemfizetés után felmondja a hiteleket.
A bank az iroda szerint semmibe veszi az ügyfél pénzügyi önrendelkezési jogát, a beérkezett befizetéseket a saját elhatározása szerint írja jóvá, még akkor is, ha az ügyfél másképpen rendelkezik.
Válságkezelési gyakorlata: a Butár Kft.-vel együtt nagyon erős pszichikai nyomás alá helyezi az ügyfeleket. Folyamatos zaklatásnak vannak kitéve, a szerződés módosítási lehetőségeket zömében az ügyfél számára teljesíthetetlen feltételekhez kötik. A bank belső kommunikációja rossz, nincs együttműködés a végrehajtási osztály és a hitelezési osztály között, amely a megállapodásokat jelentősen hátráltatja. A pénzintézet tevékenysége megérne egy hivatalos átvilágítást és revíziót. A bank jelképe a dupla lófejes embléma, amely tőlünk nyugatabbra a biztonságot jelentő menedéket jelenti, sajnos megtévesztő. Rengeteg rejtett csapdával tűzdelt szerződést íratnak alá az ügyfelekkel, amelyekre nem kellő mértékben hívják fel az ügyfelek figyelmét. Sajnos eddig még senki nem lépett fel hatékonyan a bankkal szemben- sem a Bankfelügyelet, sem az érdekvédők. "
akik rá voltak kényszerítve a kamatfeltételek miatt a devizahitelre
Populizmus a köbön.
Az hogy magas volt (és van) a forint kamata az annak következménye, hogy hatékonytalanulk működik a magyar gazdaság, nincsenek beruházások, nem jönnek létre új munkahelyek és az Állam túlsokat ad ki álszociális intézkedésekre, mint pl. gyerekekre hivatkozó évi több ezer milliárdnyi juttatás, állami nyugdíjrendszer fenntartása.
EU-n belül itt szedik meg legjobban magukat, közben előadják a nagy halált, hogy válság stb.
Ha a szakértők nem látták, hogy a devizahitel ennyire bizonytalan, akkor miért a hitelfelvevőkön (akik rá voltak kényszerítve a kamatfeltételek miatt a devizahitelre) verik el a port. Egy oka van, mert itt megtehetik.
Az, de a külső audit azt nem tudja feltárni, ha egy pénztáros sikkaszt.
Talán nem véletlen, hogy kis bankfiókokban, kistelepüléseken fordul elő több ilyen. Ott ismerős a szomszédban lakó takarékszövetkezeti pénztáros, fel se tételezik róla, hogy saját zsebre dolgozik, laza a bizonylati fegyelem ("Minek kitölteni és aláírni azt a papírt, majd zárás után hazafelé beugrok anyukádhoz a pénzzel...").
Legnagyobb veszélyben a dugi pénzek vannak, amit eltitkolnak a házastársak elől. Ezért nem kérnek róla kivonatot az emberek, így viszont esélyük sincs észrevenni, hogy a bank nyilvántartása szerint kisebb összeg van a számlájukon, mint gondolnák. Pedig a gyarló banki alkalmazottaktól az ügyfelek tudják leginkább megmenteni a bankot, miként a banki tévedéseket is az ügyfelek tudják leggyorsabban észrevenni és reklamáció útján jelezni. Csakhogy sokan nem kérnek banki kivonatot, vagy ha kapnak is, nem nézik meg különösebben. Emlékszem, hogy évekkel ezelőtt egy azóta felvásárolt bankban két névrokonnak véletlenül felcserélték a bankkártyáját, de minderre csak bő egy év után derült fény, amikor A ügyfél felvett egy nagyobb összeget B ügyfél számlájáról. Hónapokig használták egymás számláit a kártyájukkal és nem vették észre a bankszámla kivonaton, hogy nem az általuk végrehajtott kártyás tranzakciók szerepelnek benne... :-)
devizapiacon van prompt eladás meg vétel minimális letéttel és utána elvileg akármeddig nyilvántartják a nyitott pozíciókat.
A banki treasury az egy külön kaszt, oda földi halandó nem jut be (kivéve,ha ott vágyik dolgozni) és onnan információ nem kerül ki idegenek felé :o)
A pénzügyi ismereteim megvannak, de a banki treasuryk működését nem ismerem, lévén nem dolgozom bankban, de ha ott dolgoznék a treasury akkor is külön világ.
A minimális letét alatt egy margin számlát értesz ? Azaz legfeljebb azt a minimális összeget bukja, ha a piac ellene fordul és a pozícióját le kell zárnia.
De ha hosszú lejtmenetben van a piac, akkor hiába nyit új és új pozíciókat minimális letéttel, azokat lehet, hogy sorra kell zárnia rendre elvesztve a letétet, ami netto kockázat. Tudomásod szerint ez jogszabályilag megengedett egy ker. bank esetében ???? Erről neked van közvetlen infod ? Nem broker cégről beszélünk.
Vagy ezeket a határidős ügyleteket a jelzálogkölcsönök refinanszírozásától függetlenül említetted ?
A banknak jogilag kockázatmentes mert az adós viseli az árfolyamváltozás kockázatát
Ezért kérdeztelek alább is: ez szerinted belefér abba, hogy a PSZÁF ne a törvény által tiltott nyitott pozícióként kezelje az ilyen tranzakciókat ?????? Kétlem, de mint mondám nincs közvetlen ismeretem banki treasury k működéséről.
Így hát az árfolyamkockázatot nyitva hagyták, arra ott volt a balek ügyfél, aki teljes vagyonával odaállt fedezetnek árfolyamváltozás esetére.
Mint tudjuk az árfolyamkockázat ab ovo az adóst terheli természetes módon. Azt sejteted, mintha a bank által bezárt btto kamatrés valami oszthatatlan egész lenne és így a bank kénytelen -kelletlen btto árrésként kellene hogy elkönyvelje ezt. Azaz abból nem adhatna át az ügyfeleinek, vagy nem tehetne még többet hozzá. Ez nincs így.
Ez a kamatmarzs csak egy számított érték, aminek a banknál lecsapódó mértékét sok egyéb hatás befolyásolja, pl. nem utolsósorban a verseny, ha az elég erős, vagy épp túl gyenge.
( Bár nem lényeges mértékben, de ezt a marzsot az is csökkenti, hogy az eladandó frank mennyiség nincs a bank birtokában, annyi megtakarítás nem tud gyűjteni frankban, így azt a forintra váltandó frnakot is kölcsön kell előbb kérnie, ami után magasabb kamatot fizet, mintha saját betétállományból állna össze)
Igen, akkor értjük egymást. Teljesen törvényes a bankok spekulációja. Itt a "spekulációt" nem pejoratív szóként használom.
Az MNB árfolyampolitikája viszont segítette a bankok spekulációját, mert az árfolyam stabilizálására rendezkedett be. Ezt a monetáris politikát sok közgazdász támadja és helyteleníti. Valahogy kapisgálom Király Júlia kijelentését, amikor azt mondta, hogy 2009-ben a bankok nyeresége nem a hitelezésből származott, hanem teljes egészében a devizaműveleteikből.
Ezt eddig is tudtam. De ez továbbra sem egy arbitrázs ügylet, hanem egy nyitott pozíció, amit egy ker bank a törvényi szabályozás értelmében nem tarthat fenn. Ha 5,5 % -ot keres ezen a kamatmarzson, azt pinanyalat alatt veszteségbe fordíthatja egy 10 %-os forintgyengülés. Kötve hiszem hogy a PSZÁF egy ilyen ügyletet nem spekulatív célúnak, hanem fedezettként értékelne a törvény értelmében attól, hogy a bank ügyfeleitől az árfolyamváltozásnak megfelelően több pénz folyik be a korrigált törlesztőrészletek megfizetésével.
Nem érted az egészet. Elegendő ha a bank csak az MNB-vel áll kapcsolatban. Az MNB köteles a banknak átváltani a devizáját forintra. Az MNB-nél az elsődleges devizakötvény kamata jelenleg 5,75%, de ez tavaly 6% felett volt. A bank tehát ha 0,5%-ért devizát vesz a piacon, ezt elhelyezi az MNB-nél, majd idővel forintra váltja, akkor jelenleg 5% kamatot bezsebel. Tavaly többet. Érted? Nem kell ehhez semmiféle törvénytelen spekuláció. Amíg magas az MNB-nél a forintkamat, és alacsony az anyabanknál a svájci frank kamata, addig a banknak ez szinte kockázatmentes kamatmarzs. A kockázat a forint gyengülés, ez benne a spekuláció a bank részéről. Nincs ebben semmi törvénytelen. Csak nemzetgazdaságunk szenved hátrányt, mert a bankok a kis hozamú, de biztos nyereséget választják a kockázatos hitelezés helyett.
Tanulság: mimnél előbb lejebb kell vinni az MNB alapkamatát.
Ez évi 5.5% többlet kamatkülönbözet a bank zsebébe.
A másik szempont az, hogy ahol - mesterségesen nem akadályozott - verseny van, ott nincs olyan kényszer, hogy a két deviza kamatkülönbözetén megnyerhető nominális kamatmarzsot a banknak zsebre kell tennie. Ha ez a konstrukció, amit írsz általános a bankok jelzáloghitel refinanszírozási megoldásaiban, akkor is maradéktalanul igaz az, hogy a gyakorlatban függetlenül egy ilyen számított árréstől a THM-et csak és kizárólag az határozza meg, hogy a szektor valós költségei mekkorák és arra a verseny intenzitási foka mekkora árrést enged meg, azaz mit fogadnak el az ügyfelek.
Így ennél a számított 5,5 %-nál a bank haszna bármennyivel lehet kisebb, vagy több is, tehát a kamatrés pusztán egy száraz adat, de nem információ annak megitéléséhez, hogy a bankok tisztességtelenül járnak -e el árazási politikájukban.
A másik: az árfolyamkockázat alapból az ügyfélé, ami teljesen magától értetődő és természetes. Akár az általad vázolt konstrukcióról van szó, akár a klasszikus refinanszírozásról.
Tehát téves alapokon nyugszik az az állítás, miszerint a bankok a forint és CHF kamatok közötti marzsot fixen nyelhetik be és enek árát, az árfolyamkockázatot hárítanák át az ügyeleikre.
Ezt az 5.5% többletet azért fizetik a nemzetközi devizapiacon egymásnak a spekulánsok/bankok/nyugdíjalapok, hogy ellensúlyozzák azt a kockázatot amit a ft esetleges gyengülése jelent.
Úgy értetted, hogy árfolyamkockázatot a kamatba beépített kockázati felárral fedezné a bank ????? A mondatodból ez derül ki. Ez a te esetedben inkább csak félreérthetően megfogalmazott mondat lehet, ugye ?
A bank a többlethozamot (5.5% évente) bezsebelte,
Mert a bank ezt kvázi arbitrázs ügyletként kötötötte volna ??? Aligha.
De mégiscsak az egész hozzászólásból az a kép alakul, mintha azt hinnéd, hogy árfolyamkockázatot a pénzügyi befektetők kamatfelárral szoktak volna kompenzálni.
Persze, hogy nem ritka, a bankokban is emberek dolgoznak. De a cikkben említett esetek a legpitiánerebb pénztári sikkasztások közé tartoznak, ami rendes belső ellenőrzéssel feltárható, nem lehet évekig folytatni. Nem véletlen, hogy inkább a kis létszámú kirendeltségeken fordul elő ilyesmi, különösen a takszövöknél.
Meg szándékosan bedöntött nagy értékű projekt hiteleket Faktoring cégeken keresztül árverezzék el majd pénzt elosszák. Ennek vetett véget a Bajnai kormány.
Jellemző még, hogy a cselekmények a betét- és a hitelüzletágat egyaránt érintették. A betétként befizetett összegeket az ügyintéző nem könyvelte le, hanem azzal sajátjaként rendelkezett, illetve az ügyfél aláírását hamisítva a betétet felvette.
Arra is volt példa, hogy fiktív hiteleket nyújtott, amelyek törlesztését más hitelekből vagy betétfeltörésből finanszírozta, a pénztáron keresztül teljesített hiteltörlesztéseket pedig nem könyvelte le, hanem saját célra használta fel. A visszaélések feltárása a legtöbb esetben a véletlennek (például az elkövető ügyintéző betegségének) vagy az ügyfél korábbi szokásaitól eltérő viselkedésének volt köszönhető.
