Tisztelt topiklátogató!
Ide várunk minden olyan adatot, megfigyelést amely a magyarországi nappali és éjjeli lepke faunával kapcsolatos! Megkérek mindenkit, hogy bárhol az ország területén megfigyelt és beazonosított lepkefajok megfigyelési adatait itt közölje! Ennek a topiknak a segítségével megpróbáljuk meghatározni, feltérképezni hazánk napjainkban még sokszínű lepkefaunáját!
Az adatbázisba fotókat is várunk. A fórumot hazai hivatásos lepkészek figyelik, akik ha kell, segítséget nyújtanak a meghatározásban!
Egy érdekes bagolylepkefaj hernyói. Újfehértó mellett fotóztam.
Nem sok lepkész találkozott ezzel a fajjal, pedig tápnövénye homokos területeken van, ahol elég gyakori - ezeken a helyeken érdemes most keresni a hernyóját, persze kizárólag éjszaka, mert csak ekkor táplálkoznak a hernyók!
Annak nagyon örülnék, ha tudnál küldeni a csalogató anyagokból. Kifizetem, csak legyen.
Én teljesen amatőr vagyok, nem sok elképzelésem van arról, hogy hány és milyen lepkét kéne találnom. Az világos, hogy ha nem minden lepke megy a fényre akkor lámpával nem fogok mindent megtalálni. Jó kiegészítés lenne ez a csalizós módszer, pár újabb fajt hozhat.
Egyébként ma kint voltunk a tanyán, és megtaláltam a gyapottok-bagolylepkéket nappal is a nyáriorgona virágán. Eddig nem láttam őket nappal (meg éjjel se, csak az 1 db lámpázásnál). Most legalább tudom mit láttam, felismertem. Nekem ez is öröm.
És még egy. Találtunk egy hernyót, ami a réti imola termését rágta. Felismeritek? Persze pont nem volt nálam a fényképező, telefonnak kinlódtam össze valami képet. Mindig megfogadom, hogy a gépemet vinnem kell amikor csak kimegyek, de aztán néha nem sikerül. Ma pont kellett volna. Erről a kukacról van szó:
Egyértelmű, hogy egy ilyen "automata - válogatás nélkül dolgozó - gyilkológépet" én sem üzemeltetnék - még akkor sem, ha fizetnek érte. Ez a része nekem sem tetszett a cikknek. Ezért is írtam, hogy egy "továbbfejlesztett" változat lehet érdekes - kiegészítő jelleggel.
Kicsit bosszankodtam is, hogy "lehúzzák" a szerzők a korábbi kutatásaimat, mert szerintük "rendszeres, több éven át tartó kvantitatív vizsgálatok mindeddig nem történtek". Lefordítom: én nem öltem halomra a lepkéket a kutatásaim során, hogy oda írhassam egy-egy faj mellé, hogy egy este hány db példányt észleltem.
Örömmel látom, hogy a cikk ezen hibája Neked is feltűnt.
Én is hasonló módon tervezem kirakni ezt a csalianyagot, ahogy Te írtad. Lámpázáskor végigrakok egy erdőszegélyt velük. De szerintem kipróbálom itthon is az erkélyen. Meg van még pár ötletem - ha valamelyik beválik, akkor megírom.
Jövő héten megpróbálok beszerezni az anyagokból. Küldök majd belőle Neked szívesen!
Hogy hány faj fog jönni egy ilyen módszerrel? Azért nincsenek vérmes reményeim. De a lényeg a "jó fajokon" van. Ha minden este csak egy faj jön majd, de az olyan, amelyet a lámpázással nem látod - akkor sem, ha száz évig lámpázol - akkor már megéri. Egy nyírségi dilecta, procax, fragariae minden pénzt megér!
Egyébként nekem mindig is az volt a tapasztalatom, hogy nincs az az állandóan üzemelő csapda, amely több fajt lenne képes fogni, mint az ember. Ki lehet próbálni, össze lehet hasonlítani, hogy ugyanazon este egy normál, nagy-fénycsapda hány fajt fog és hány fajt találsz egy jó helyre felállított lepedő mellett. Nagy pénzben mernék fogadni arra, hogy a személyes lámpázás módszerével nagyságrendileg több fajt lehet kimutatni. Hogy ez a két lámpázás közötti időszakban "kiegyenlítődik-e", azt nem tudom, de szerintem nem. Az UV-vödörcsapda nekem nem vált be. Nagy fajszámot, extra fajokat sosem hozott - arra jó volt, hogy kutatási jelentésekben jól nézett ki. Az élvefogó csapdák minimális eredményt szoktak produkálni - nekem.
Ezeknek továbbra is ugyanaz a "korlátja", mint a személyes lámpázásnak, az hogy "fénnyel" csalogatnak. Legfeljebb egész este világítanak.
Szóval nem ez tetszett meg ebben a módszerben, mennyiséget nem fog produkálni. Nyilvánvalóan nem pótolja a személyes lámpázást. Az tetszett meg ebben a módszerben, hogy éppen azokat a fajokat lehet vele megtalálni, amelyek nem jönnek lámpára, bármennyit is ülsz a lámpa mellett.
Rézbányai László írta egy levelében, hogy szinte 100%-ra meg tudja mondani otthonról, hogy aznap este milyen fajokat lehet fogni. Ha ez így lenne, akkor sosem lepkésznék többet. Éppen az a lényege, hogy sosem tudhatod, mi fog odarepülni 5 perc múlva. Kiszámíthatatlan. De hosszú távon, akárhol lepkészel is az országban, az "alapfajokat" nagy biztonsággal látni fogod előbb vagy utóbb.
Ezzel a csapdával éppen azokat a fajokat fogták meg - egy gagyi helyen, szűk két év alatt - amelyek mindig hiányozni fognak - sőt egy idő után már nem is bízol abban, hogy ezek előkerülhetnek.
Jó ötlet! Ki fogom próbálni. Legalábbis valamiféle módosított verziót. Csalinak való vegyszert nem tudsz kisebb tételben? Felénk van egy vegyszerbolt, de ott literes a legkisebb kiszerelés. Vagy van alternatív házibarkács megoldás?
Amit módosítanék, hogy én nem egy állandóra kiszerelt lepkeölő csapdát szeretnék, hanem olyasmit mint a lámpázás, hogy lefotózom aztán elengedem. Mi van akkor, ha a lámpázással összekötve kirakok ilyen csali anyagot is? Esetleg valami túlérett gyümölcs mellé, hogy ha már odajött a lepke legalább kicsit letelepedjen amíg fotózok. Ezze van valami bevált technika?
Egyébként szerintem pont azért is fogott ez a csapdás módszer több lepkét, mert ha jól értettem állandóra ki volt rakva hónapokig. A lámpázás azért ennél sokkal rövidebb. Ez nem számíthat?
Véletlenül találtam rá egy zseniális, számomra teljesen új, megítélésem szerint az "amatőr" éjszakai lepkészeti kutatásokat (is) jelentősen "megváltoztató" cikkre.
Remélem nem sértelek meg vele Benneteket, ha megosztom veletek.
A fénnyel történő lepedőzés módszerét szerintem kitűnően kiegészítheti a cikkben leírt módszer (hozzáteszem továbbfejlesztett változata). A cikket Szanyi Szabolcs, a Debreceni Egyetem kutatója írta, amelyhez ezúton is gratulálok.
A kezdetek óta a legnagyobb problémát az okozza az éjszakai lepkék "lámpázásos-lepedős" megfigyelésénél, hogy fénnyel "csalogatjuk" a példányokat. Mindenki, aki éjszakai lepkékkel foglalkozik érzi-tudja, hogy ez messze nem tökéletes, egyes fajok esetében egyáltalán nem hatékony. Van, amikor "ledönti a lepedőt" a sok példány, négy-öt nap múlva meg csak bámulunk, hogy most meg mi történt, mert nem jön semmi. Egyes fajokat sohasem látunk a lepedőn, néhányat elvétve, pedig tudjuk, hogy ott élnek, mert a hernyóikat látjuk. Olyan ez mintha a TV nézési szokásokon keresztül próbálnánk jellemezni Magyarország lakosságát. A "fény az éjszakában" nem természetes jelenség. A különböző fajok másképpen reagálnak, sőt a fajon belül egyes példányok is másképpen reagálnak, egyes példányok odarepülnek, más példányok nem, egyes példányok meg megülnek a fénykör szélén.
Az, aki csalizni is szokott, tudja, hogy a csalira (pl. vörösbor+cukor) sokszor teljesen más fajok jönnek, de speciel a Nyírségben számomra nem volt túl hatékony.
A cikkben nem fénnyel csalogatták az éjszakai lepkéket, hanem "izoamil-alkohol (FERM) és fenilacetaldehid (FLORAL) alapú" csalétkeket használtak, amelyet CSALOMON VARL+ típusú varsás csapdába helyezték el. Ezek "táplálkozási ingereket" használó csalétkek, ezért "leginkább az aktívan táplálkozó fajok egyedeit vonzzák" - különösen a Noctuidae, Erebidae családok egyes fajait.
A csapdákat a Nyírség egyik teljesen átlagos, természetközelinek nagyon távolról sem nevezhető területére tették ki Debrecentől keletre, Nagycsere nevű településrész mellé (akácos, kisebb marhalegelő, szántók vannak a közvetlen környezetében). Eszembe nem jutna itt lepkészni...
A cikkben 2 rövidített év (2014.júl.24. - okt.12., 2015.máj.23.-okt.31.) gyűjtési tapasztalatait írják le.
Számomra az eredmények döbbenetesek. 1997 óta már eltelt pár év és elmondhatom magamról, hogy "néhányszor" lámpáztam a Nyírségben - bár a cikkben egy kicsit "lehúzzák" a munkásságomat, de én tudom, hogy nagyon intenzíven kutattam a területeket 2000-2007 között. És azt is hozzá kell tenni, hogy én soha nem az út mellé álltam meg lámpázni (azért fontos ez, mert a cikkben ilyen helyre tették ki a csapdákat), hanem a legszuperebb védett területek közepén lámpáztam. Megtaláltam többek között az A. musculus-t és a R. metelkana-t is. Tehát van összehasonlítási alapom.
Ennek ellenére "kiesett a kezemből" a kinyomtatott cikk, mert annyi jó és eddig a "Nyírségre idegen" faj szerepel benne!
Felénk nincs igazán jó föld, homok minden. Mondjuk abból azért egész jó, nem annyira futóhomok. Kialakult ár nem nagyon van, kinek hogy sikerül. Mi 2 éve 1 millió/hektár áron vettük a tanyát, mindenestül, bár az épület az gyakorlatilag használhatatlan de van bekötve villany, volt fúrt kút, és a gáz is ott van a telek szélében. Most nem tudom mennyiben sikerül megegyezni a rétért, remélem 2 millió per hektár alatt. Meglátjuk. Szerencsére elég kicsi, nem lesz megfizethetetlen. Még a nádas másik felét kéne megvenni, abból is csak egy darab a mienk, aztán a 'gazos' rész már a mienk lenne. Aztán jöhetnének a környező szántóföldek. Persze ha lesz pénz, meg olyan ember aki eladná.
Nem kell magyarázni semmit, remek munkát végeztél és én is tanultam belőle, mert fogalmam se volt előtte, hogy mi a két faj között a különbség.
Írod, hogy adjunk meg javasolt határozást. Pont ez igen nehéz annak, aki csak néha, kedvtelésből foglalkozik a lepikkel. Azt felismerem, hogy bagoly, azt is kb. tudom, hogy melyik csoport, de fajra vagy akár csak génuszra is megmondani biztos nem fog menni. Főleg a bagolylepkéket tartom igen nehéz diónak.
Jó, hogy összeraktad ezt az ábrát, biztos másokat is fog segíteni.
Ha nem titok, meg szeretném kérdezni, hogy mennyibe kerül Nálatok a rét hektárja?
Emlékszem 2007-ben még sült bolondnak néztek, amikor 300ezret adtam hektáronként. Aztán 2009 körül már 500ezer volt hektárja.
A rossz minőségű szántót 800ezer körül vettem 2009-2012 között, aztán borzasztóan megdrágult - ha nagyon kellett (mert mondjuk beékelődött két területrész közé) kifizettem a 2milliót is. Jó minőségű szántó ára horribilis 5-6 millió hektáronként (ilyen "hála sz égnek" csak a falu másik részén van).
Aztán egy ideje már nincs is eladó föld, maximum csere jöhet szóba - úgy kell akácost szereznem a rétért cserében.
A kaszálatlan rész a mi rétünk, az megmaradt, az egésznek kb. a fele. Ha minden jól meg megvesszük a másik felét is, aztán azt csinálunk amit akarunk. Nem biztos hogy jobb lesz, de legalább nem lesz kire fogni :-) Ahogy nézem mifelénk a szép zöld gyep az ideális, arra törekszik mindenki. Meg úgy egyébként is a rendezett környezetre. Ami tök jó a ház körül, de amikor ősszel szedik össze az erdőben a levelet és égetik el az azért elég fura nekem.
A hegyre felmászós túrátok jó lehetett a hibás generátorral! Előfordul az ilyen. Nekünk a tanyán van áram, csak ki kellett húznom a hosszabbítót. Úgy azért könnyebb. Kivéve mikor össze kell pakolni, és hát a hosszabbítót akkor lehet feltekerni amikor a lámpát már leszereltem. Kicsit sötét volt... De legalább láttam 1 db szentjánosbogarat. Okosan pont az ösvény közepén táborozott le, hátha rálépünk. Nem is gondoltam hogy él nálunk szentjánosbogár. Tavaly az USA-ban egy barátunknál jártunk, és ott annyi volt mint nálunk a poloska. Mentek be a lakásba, nem győzték kihordani, este meg a kertben a szép nyírott gyepen repült négyzetméterenként vagy egy tucat. Nagyon szép volt.
Képzeld el milyen volt az, amikor 20 évesen elmentem kizárólag azért Budapestre (vonattal), hogy kimenjünk egy pesti lepkész sráccal Csomádra (busszal, majd fel a hegyre gyalog) lámpázni októberben. Mikor kiszenvedtük magunkat a hegy tetejére, kiderült, hogy az aggregátor csak "néha" - akadozva - működik, akkor is csak rövid időre, majd végleg feladta. És nem volt visszaút, majd csak reggel!! Addig maradt a csalizás...
Hát én biztos nem fogok kint ülni hideg éjjeleken lepkére várva... Bár a hideg este egyben korábbit is jelent, nem kell éjfélig ott ülni ahhoz hogy sötét legyen :-)
Én most minden találatot Macrolepidoptera-ként töltöttem fel. Nem tudom hol kéne kettévágni, és igazából nem is találtam erre vonatkozóan semmi pontosat. Gondolom a kicsik inkább Microlepidoptera lenne, de nem tudom mi lenne az ami biztosan elkülöníti a két csapatot. Szerintem ez másnak is gondot okozhat aki nem profi lepkész. Lehet, hogy módosítani kéne az izeltlabuak.hu-n ezt a besorolást, mert most van egy olyan kötelezően megadandó paraméter, amit nem tud megadni a népek többsége. Lehet, hogy elég lenne egy Lepidoptera csoport, nem kéne szétszedni kétfelé.
Na mindegy, mindjárt bemegyek és módosítom az apraját Microlepidoptera-ra háta ez segíti a határozókat.
Egyébként úgy tűnik a tanyán a szomszédot is lassan megfertőzzük. Tegnap ott lelkendezett, hogy átjött hozzánk, és a direkt lepkecsalogatónak ültetett bokrokon 8 féle lepkét látott. Most ő is ültetni akar ilyen bokrokat hogy nála is legyen lepke. (De amúgy meg a rétjüket símán lekaszálták pedig lila volt a sok imolától, és nyüzsgött rajta a mindenféle méh meg lepke.)
Örültem, hogy végül mégis feltöltötted a fotóidat. Szerintem nagyon jól sikerültek a fotóid, jó színeket adnak vissza.
Ha a határozás után megnézed a fajt, akkor láthatod, hogy tényleg mennyire "belesimul" a többi feltöltött példány közé. Olyan mint egy "digitális gyűjtemény".
Egyáltalán nem gond, ha egy fajhoz tartozó több példány fotóit külön-külön töltöd fel. Ez egyáltalán nem "indokolatlan".
Az szokott inkább "megtévesztő" lenni, ha ugyanannak a példánynak a fotóit külön-külön töltik fel (esetleg más-más adatközlő). Kellemetlen tud lenni, amikor ugyanaz a példány világos, vakuzott fotón más faj, mint a sötét, elmosódott fotón...
Az apró lepkék - amik még határozásra várnak - molylepkék (Microlepidoptera). Ezek határozása se hiszem, hogy gondot okozna, csak ezeket még kevesebben ismerik. Tóth Balázs alighanem ezeket is meg fogja határozni, csak várni kell egy picit. Elképzelhető, hogy a mikrókat mások is határozzák, csak akkor a feltöltéskor a "Microlepidoptera" csoportot válaszd!
Nyilván könnyebb egy frissen kelt (nem kopott), azonnal feltűzött és "másnap preparált" példányt meghatározni, mint egy fotón lévő példányt - főleg, hogy a határozókönyvekben és a múzeumokban is preparált példányok vannak (ezekkel könnyebb összehasonlítani). De egy lepkét megölni, begyűjteni nem nagy élmény egy lepkésznek sem. Legalábbis az én szememben sok "profi" lepkész akkor szűnt meg létezni, amikor a lepedőnél "gyilkos denevér" módjára kloroformos üveggel a kezében "szárnyalt" ide-oda, úgy hogy a megfogott, leölt példányokat (számolatlanul és válogatás nélkül) gyűjtötte. A végén azt tette be a kaput, amikor egy-egy "kihagyhatatlan" szőlőszender "összeturmixolta" az egészet! Na hogy ebből mit tudott utána preparálni és milyen minőségben azt nem tudom. Ebből azt akarta kihozni, hogy sokkal nagyobb öröm élő lepkék fotóját határozni, mint egy preparáltat - még akkor is, ha nehezebb. Mondjuk egy frissen kelt példány szép, jól megvilágított, jó szögből készített fotója sok esetben informatívabb, mint egy preparált (és ezáltal valamilyen szinten szükségképpen kopott) példányé. Előnye a természetben készített fotónak az is, hogy 10 perc múlva átküldheted, feltöltheted, míg egy preparált példányt 3-4 hétig száradni kell hagyni - miután felpreparáltad (van, akinél az 1980-as évekből származó lepkékkel van teli több fagyasztóláda).
A lepkék 95%-át ráadásul tök felesleges is megfogni (preparálni), amikor szinte teljes bizonyossággal határozhatók fotóról is.
Másik oldalról szemlélve a dolgot az is igaz, hogy nincs az a vérbeli gyűjtő, aki több példányt pusztítana el egész életében, mint egy autó egy nagyobb családi körutazáson. És az is igaz, hogy ezek rovarok, nagy mennyiség van belőlük, a folyamatosan működő fénycsapdák is csak "mintát" vesznek - érdemben nem befolyásolják egy-egy lepkefaj populációjának méretét, pedig egy fénycsapda nagy hatékonysággal dolgozik.
Meddig érdemes lepkészni? Ez jó kérdés. Ki mennyire "elvakult"! Néha a lepkészt jobban vonzza a megvilágított lepedő, mint a lepkéket:)
Van, aki novemberben is ki szokott ülni melegebb estéken. Nehezen felejthető "élmények"! Feleségem most is emlegeti azt a 15-16 évvel ezelőtti estét, amikor majd megfagyott az autóban, én meg csak vártam-vártam-vártam a G. borelii-t Nagykátán a kocsordosban (de egyetlen egy árva lepke sem jött, nemhogy borelii).
Köszönöm a válaszod. Örülök annak, hogy Veled lehet vitatkozni - csak így lehet előrelépni, ha tudunk róla beszélni.
Igazad van, meggyőztél. Rosszul határoztam. Javítottam.
Sajnálom, hogy közvetlenül a határozás oldalán nem lehet erről beszélni - nagy hiányosságának tartom, hogy nincs rajta egy ilyen fórum.
Nem próbálom magyarázni a "bizonyítványom", de tényleg nagyon nehéz fotóról határozni - különösen néhány fajt. Volt olyan, hogy még a saját fotómat is félrehatároztam (Hoplodrina octogenaria), nemhogy a másét! A lepkét Te láttad élőben, Te láttad az igazi színét, Te láttad három dimenzióban. Én csak egy jó-rossz fotót látok két dimenzióban.
Próbálom azt is mindig mondogatni, hogy egy fotó nem fotó! Ha már "bizonyítófotót" készítünk egy példányról, próbáljunk meg több fotót készíteni, más-más szögből, oldalról-elölről-felülről. Hátha úgy mást is észrevesz a határozást megpróbáló. Egyetlen egy fotóról néha elég nehéz határozni.
Ugyancsak próbálom mindig kérni, hogy szerepeljen a feltöltésnél "javasolt faj", mert Te látod a példányt élőben, mindenkiben kialakul egy elképzelés, hogy melyik faj. Utólag egy számítógép monitorján biztosan nem ugyanazt a színt látom, amit Te a lepedőnél.
Az Agrotis clavis - Agrotis segetum elkülönítés kérdése mindenképpen megért ennyit. Készítettem a netről egy kis összehasonlító ábrát (csatolom). A bekeretezett példány 100%, mert azt Ronkay László határozta.
Szerepel az ábrán az általad említett "2/3-ad fésűs" - "1/2-ed fésűs" csáp.
Nekem feltűnő határozóbélyeg az Agrotis clavis torának elején lévő szépen rajzolt, dús szőrzetű "gallér". Az Agrotis segetumnál ilyet nem látok.
A lepedő mellett - amikor anno élőben láttam - egyből feltűnt a felső szárnyának "márványozott" színe. Szerintem ez is jól átjön az összehasonlító ábrán.
Sajnos ennek már 15 éve. Ha minden este látnék A. clavis-t könnyebb lenne:)
Végezetül annyit, hogy én is amatőrnek tartom magam. Mindenki amatőr, aki közvetlenül nem ebből él, gyerekeit nem ebből tartja el. Elég kevés ember él Magyarországon közvetlenül a lepkészésből. Amikor 17 éves koromban először vettem részt a Rovartani Társaság kirándulásán volt ott egy tényleg profi lepkész, csodálkozva hallgattam, amikor azt mondta: "addig örülj Tamás, amíg ez számodra hobbi". És tényleg így van - igaza volt Szeőke Kálmánnak, pedig akkor nem hittem el. Addig öröm a lepkészés, amíg nem akar valaki ebből megélni.
Felraktam a lámpázásom eredményét az izeltlabuak.hu-ra. Két tapasztalatom is lett. Az első, hogy tényleg nagyon gyorsan dolgoznak a srácok. Pár órán belül kész lett a lepkék felének a határozása. Ehhez csak gratulálni tudok, hihetetlen! A másik tapasztalat, hogy nagyon szétszedtem a lepkéket. Minden pici különbség miatt másik találatként töltöttem fel. Nagyrészt ez indokolatlan volt. A nagyobb lepkék fele gyapottok-bagoly lett. Kész szerencse hogy nem termelünk gyapotot :-) Egyébként ami meghatározatlan lepkék maradtak azok nagyrészt az apró izék. Nem tudom azokat egyáltalán sikerül-e meghatározni valaha, ott a helyszínen nagyon egyformának tűntek, de a képek alapján látszódnak különbségek, és egy csomó faj-jelöltet látok. Meglátjuk mire mennek vele a szakik. Gondolom nem ideális egy összecsukott 8x2 mm-es lepkét határozni, jobb lenne szétnyitott szárnyakkal, dehát ugye a lepke azt csinál amit ő gondol, mi meg oldjuk meg valahogy. Gondolom begyűjtve, nagyítóval tetszés szerint nézegetve könnyebb lenne.
Egy kérdés: Meddig érdemes még lámpázni? Az ősz gondolom egy csomó fajt eltüntet, de talán lesznek még újak. Most épp baromi nagy telehold van, ha annak vége két hét múlva érdemes még nekiállni?
Nem tudom, milyen jegyeket látsz egyezni a fotómon. Az általad mellékelt képen is látszik, hogy a csáp a clavis-nál hosszabban fésűs, ez nem egyezik a fotón látható lepkével. Én mint jóhiszemű amatőr ezért a segetumra voksolok.
Rákerestem, és azt írják, hogy a clavis csapfoltja oválisabb, a hím csápja pedig a 2/3-ig fésűs. A segetum csapfoltja hegyesebb és a csáp a feléig fésűs.
Nekem pont ez az izzóm van. Venni kell hozzá egy meghajtó elektronikát, kb. mint a fénycsőhöz, és valami foglalatot. Vagy egy kész reflektort, pl. ezt:
A múltkor - egy kis túlzással - egy olyan fotóról határozott Tóth Balázs egy Magyarországra új fajt, amelynek szinte csak az "árnyéka" volt kivehető. Speciel ebben képben vagyok, mert én kezdtem el "birkózni" a fotóval, de nyilván nem boldogultam vele. Ha egy picit élesebb lett volna, lehet még én is felismerem.
Szóval nyugodtan töltsd fel akármilyen "rossz minőségű", lehet van közte a hazai faunára új faj (kicsi az esélye, de sosem lehet tudni - elég gyorsan változik a klíma). Aki ért hozzá akár egy rossz fotóról is meg tudja határozni.
Ezek szerint a lámpába beletaláltam. Jó hír, akkor ehhez már megvan itthon a technika.
A Hold nem tudom zavart-e. Nincs összehasonlítási alapom hogy milyennek kéne lenni egy jó eredménynek. Szerintem olyan 70-80 faj jöhetett össze a képek alapján. Ránézésre semmi extra nagyobb vagy látványosabb nincs köztük.
