„Nem képez kivételt, mert az idő pont ugyanúgy múlik LOKÁLISAN ott is, ahogy a tömegtől távol múlik: ha stoppereled a pulzusodat, mindkét helyen kábé 75-öt mérsz percenként. Semmi se lassult le!”
OK. De akkor a GPS műholdak óráit miért kell állítgatni, hogy szinkronban legyen a Földiekkel?
"az alapérték az atomok rezgése" :)) Miből fogod megtudni mennyi atomrezgés 1mp-nyi intervallum, ha nem veszel alapul egy alapvető időmúlás számítást? Pl. a bolygó és csillaga közt fenálló periódusból létrehozott mp-et.
Tökmindegy, hogy saját bolygótok ciklusa, vagy akár saját életciklusotok milyen gyors vagy lassú: az alapérték az atomok rezgése, ami nem változik. Ha ott 100 x hosszabb a nap, akkor a sor végére odabittyeszthetsz még két nullát, oszt annyi.
"Hogy értsed is: már réges-rég a nemzetközi mérésügy átállt egy általános fizikai jelenségre alapuló idő-definícióra, éppen az összevissza választott esetleges periódusidők kiküszöbölésére."
Persze, feltételezve, hogy minden értelmes életet tartalmazó csillagrendszerben ua. az élőt hordozó bolygó és csillaga periódusa? Mert egy 100* lassabban telő másodpercben éppen 100* rezzen többet a cézium atom is. Jah, meglehet ott a 100szoros rezgést tartanák 1mp-nyi intervallumnak.-
"A földi időszámítás szisztémája szerint a lassabban forgó és keringő bolygón eleve lassabban telik az idő, hiszen a periódus lassabb, ami lassítja a ritmust."
Ezt az ostobaságot már korábban eljátszottad a Plútóval is. Akkor is eszelős ostobaság volt, és most is az.
Az idő múlását az alapvető fizikai folyamatok határozzák meg, nem pedig az égitestek mocskosul esetleges mozgásai.
"Tételezzük fel van egy csillagrendszer, amelyen pezseg az élet. Ott van értelmes élet is, amelyik földihez hasonlóképp méri az időt. Igen ám, de az életük ritmusa lassan pereg, mert ott 1 nap periódusa 100 földi napnak felel meg, az év pedig 500 földi évnek."
Figyeld, szerencsétlen!
Az "egy földi nap" ott is egzakt pontosan 794243378880000 darab cézium-133 atom rezgés.
Innentől meg szabadon átváltható és összemérhető a két időszámítás.
Hogy értsed is: már réges-rég a nemzetközi mérésügy átállt egy általános fizikai jelenségre alapuló idő-definícióra, éppen az összevissza választott esetleges periódusidők kiküszöbölésére. Egy értelmes idegen létforma is rá fog jönni, hogy nem a bolygórendszerük esetleges mozgásával érdemes az időt definiálni, hanem valami fundamentális fizikai folyamattal.
:))) Persze a Földön élő ember, de az ott élő lassabban él. Az is kérdéses mennyi ideig bírná ott az ember, hiszen 50 földi napnyi idő lenne a nappal és ua-i. az éjszaka.
"Kivételt képez a nagy tömegű objektum, aminek közelében az idő lassabban múlik."
A földi időszámítás szisztémája szerint a lassabban forgó és keringő bolygón eleve lassabban telik az idő, hiszen a periódus lassabb, ami lassítja a ritmust. Nem kell "sietni", hiszen pl. 100* lassabban telik az idő.
A Vénuszt nézve nem is tudom hogyan hoznák létre ott az időmérést.
"Kivételt képez a nagy tömegű objektum, aminek közelében az idő lassabban múlik."
Nem képez kivételt, mert az idő pont ugyanúgy múlik LOKÁLISAN ott is, ahogy a tömegtől távol múlik: ha stoppereled a pulzusodat, mindkét helyen kábé 75-öt mérsz percenként. Semmi se lassult le!
A probléma abban van, hogy a laikusok nem értik: a görbült téridőben a messze távolból mért dolgok nem számítanak se távolságnak, se időnek. Hogy a gravitációs kúton kívülről nézve lassabb a bentiek ideje, az egy fura következménye a görbült téridőnek, de a bentiek minden folyamata pont ugyanolyan ütemű, mint a gravitációs kúton kívül lenne.
"az idő múlik. És hogy mihez mérjük hozzá ezt a múlást, az qrvára semmit sem számít"
Na őrjíts már meg. Hogy a fenébe ne számítana az éjjel és a nappal körforgása! A földön szinte minden létforma ezek változása szerint működik. Még a nők peteérése is kapcsolhatő égitestek periódusához.
Na de nézzünk egy pédát;
Tételezzük fel van egy csillagrendszer, amelyen pezseg az élet. Ott van értelmes élet is, amelyik földihez hasonlóképp méri az időt. Igen ám, de az életük ritmusa lassan pereg, mert ott 1 nap periódusa 100 földi napnak felel meg, az év pedig 500 földi évnek.
Melyik mutatná az Univerzum időmúlásának valódi idejét mondjuk két galaxis között, ahol két, 1 földi és egy az említett bolygóról lévő, az időben utazók elromlott időmérőjén nem tudják mennyi az idő?
„ha jól csináljuk, akkor mindig és mindenhol ugyanazt az idő-múlást tudjuk mérni.”
Kivételt képez a nagy tömegű objektum, aminek közelében az idő lassabban múlik. Egy fekete lyuk mellett kóricáló űrhajót nem látjuk spagettizálódni, mert nincs hozzá elég időnk, hogy kivárjuk.;-)
Erre viszonylag egyszerű a válasz: a mikrohullámú háttérsugárzás vöröseltolódása 1089. Azaz az univerzum azóta 1089-szeresére tágult.
Jelenleg hozzávetőlegesen a kozmológiai modellek alapján a belátható univerzum átmérője 90 milliárd fényév, ebből 1089-el osztva kijön, hogy ugyanez a rész a plazmakorszak végén 41,8 millió fényév átmérőjű volt.
Elnézést, egy kis off? Belefutott már valaki olyan infoba hogy a kozmikus mikrohullámu háttérsugárzás keletkezésekor,
a 380 000/400 000 év körüli állapotban mekkora lehetett az univerzum kiterjedése, mérete? Én még nem találkoztam ilyen becsléssel. Csupán kiváncsiságból kérdezném.
"Az emberi időszámítás univerzum változása léptékében nem mond semmit, hiszen nem a Nap körül kering, ami számára az idő múlását jelentené."
Figyeld, szerencsétlen! Az "egy nap" egy konkrét jóldefiniált időtartam: 24 óra, 86400 másodperc, kábé 69120 szívverés, és egzakt pontosan 794243378880000 darab cézium-133 atom rezgés.
Hogy speciel a Föld ennyi idő alatt fordul meg a tengelye körül Nap-deleléstől Nap-delelésig, az nem változtat semmit azon a tényen, hogy egzakt pontosan definiált az "egy nap" időtartam hossza. Mindenhol máshol is pont ugyanennyi a megnevezett időtartam, maximum azt a kitételt kell tenni a félreértések elkerülése végett, hogy "egy földi nap".
Hogy értesd is: az idő múlik. És hogy mihez mérjük hozzá ezt a múlást, az qrvára semmit sem számít: ha jól csináljuk, akkor mindig és mindenhol ugyanazt az idő-múlást tudjuk mérni.
Talán a mindenhol fellelhető darwini evolúció alkotta, csak itt már a fejlettség olyan magas fokára jutottak, amelyben nukleáris háborúk csillagközi felhőkké "varázsolta" ezeket létrejöttének élő alakjait?
Talán a CMB (ami egy 2,725 Kelvin hőmérsékletű, szinte tökéletes feketetest sugárzás jellemzőit mutatja) felfedezésének helye? A legjobb a "szinte". Hogy mit is akrhat ez jelenteni ...? Olyan lehet ez, mint amikor azt mondjuk; - majdnem ... megtörtént. Persze nem, de a majdnem sokat mondó. Pontosan azt, nem. :O
A csillagközi térben eddig felfedezett legbonyolultabb és legnagyobb molekulák szénatomokból épülnek fel. A kutatók több mint 340 különféle vegyületet azonosítottak, a legösszetettebbek a következők: - Policiklusos aromás szénhidrogének (PAH-ok): A legújabb áttörések során sikerült azonosítani a cianokoronént (egy hét benzolgyűrűből álló óriásmolekulát) és a csillagközi térben szokatlanul gyakori pirént (1-cianopirén formájában). - Gyűrűs kéntartalmú vegyületek: A csillagközi felhőkben az egyik legfontosabb mérföldkő a 2,5-ciklohexadién-1-tion (C6H6S) felfedezése volt.
Ez az eddigi legnagyobb ismert szerves kénvegyület, amely 13 atomból áll. - Hosszú szénláncok: A polinoinek családjába tartozó (HC17N) szénlánc 19 atomból épül fel, így az egyik leghosszabb nyitott láncú molekula a világűrben. - Prebiotikus molekulák: Olyan szerves anyagok, mint a glicin (az elsőként felfedezett egyszerű aminosav) vagy a királis propilén-oxid, amelyek a földi élet építőköveihez hasonlóak.
.
Ezeket mind Isten pakolta bele a csillagközi porba és gázba, a felhőkbe.
Egyenként, aprólékos pepecseléssel... vagy csak úgy, nagyjából odab***va.
Dehogynem tudunk, sokat is. A legfontosabb, hogy a sötét anyag pótolja az emlétehez szükséges hiányzó anyagot. A sötét energia pedig magyarázza a tágulást.
Vagyis az embernek szüksége van a két dologra, ezért létrehozta. :O
