" A szőlőhegyi területemre telepített kákival, hatalmas fügékkel, nagy babérral én is közelítem lassan a két évtizedes jelenlétet, mégis csak olyanoknak van pl. fügéje a közelben, akiknek egyébként is volt, vagy lenne.
Ha azt mondom, hogy "Magyarországon vagyunk", akkor ezzel egy bizonyos attitűdre utalok. Itt szigorúan tilos "kilógni a sorból". Ha van valamilyen növénykülönlegesség valahol, azt esetleg elmennek megnézni, "elzarándokolva" oda, mint valami kegyhelyre. Az ott van, az valami különcé, aki olyan bolond, hogy "ilyenekkel foglalkozik", aztán mindenki hazatér és teszi a dolgát tovább, ahogy szokta, legfeljebb néhány hasonló "különcben" indít el olyan gondolatokat, hogy neki is lehetne valami hasonló. Itt a topicban mi mind ilyen "különcök" vagyunk. De a mi törekvésünk itt az, hogy megpróbáljuk kialakítani azt a mentalitást, ami nem így közelíti meg ezeket a dolgokat. Különcnek lehet tekinteni azt, aki a háza köré középkori várat épít, vagy veteránautó tulajdonos, stb. De a nálunk meghonosítható, kiemelkedően hasznos növények terjesztését bizony nem ilyen szemlélettel kellene megközelíteni.
"Ember, ha ilyet ültetsz, nem fogsz már kilógni a sorból". Igyekezz, mert, ha időben nem ültetsz, Te fogsz kilógni a sorból, mert mások megelőznek!"
Ezen a fórumon olyan, teljes mértékben, vagy korlátozottan téltűrő, nálunk még kevéssé ismert gyümölcsfajok hazai termesztésével kapcsolatos tapasztalatokat, gondolatokat, ismereteket oszthatunk meg egymással, melyek feltétlenül érdemesek lennének a magyarországi meghonosításra. Néhány hobbikertész már rendelkezik ezen növények néhány példányával, ezért szándékunkban áll e példányok felkutatása, a tulajdonosok tapasztalatcseréje. E fajok közül a legjelentősebbek és legérdemlegesebbek a kivi, a káki/hurma/datolyaszilva (diospyros kaki), a füge, a jujuba (ziziphus jujuba) és a pawpaw (asimina triloba). Ezek mindegyike teljesen rezisztens, tudomásunk szerint semmiféle növényvédelmet nem igényel, így megvalósítható velük a biotermesztés. A füge és részben talán a káki kivételével mindegyik teljesen télálló. Éppen a füge korlátozott fagytűrése miatt elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk az éghajlattannal, különösképp a mikroklímát alakító tényezőkkel, mert ezek ismeretében belátható, hogy a fügét is az ország jelentős területein megfelelő biztonsággal lehet termeszteni. A topik feladata a tanácsadás, helyes művelési példák, modellek bemutatása is. Bárki beszélhet sikereiről, de akár esetleges eddigi kudarcairól is, ez esetben célunk a megoldás együttes keresése, azonban nem lenne jó, ha ez a jobb sorsra érdemes, azaz akár nagyüzemi ültetvény céljából meghonosításra érdemes növényeknek a valóságtól eltérő, negatív propagandát eredményezne. Sajnos nagyon makacs, közkeletű tévhitek akadályozzák ezen gyümölcsfajok hazai elterjedését, éppen ezért célunk e tévhitek lerombolása, néhány sikeres magyar mintaültetvény és elszórt házikerti példák bemutatása által. A már létező mintaültetvények bemutatásával szeretnénk egyfajta mintát adni a magyar kertészeti, gyümölcstemesztési szakma kezébe. A jelenlegi helyzet sajnos az, hogy több évtizedes lemaradásban van a szakma ezen gyümölcsfajok meghonosítását illetően, konkrétan sehol nem foglalkoznak a honosítással. Ez köszönhető részben az e növényekkel kapcsolatos makacs fagyérzékenységi hiedelmeknek, valamint Magyarország klímatényezőinek totális félreértelmezésének.
Az eddigi csekély elterjedtség jelentős részben köszönhető a különböző hazai kertészetekből beszerzett megbízhatatlan, rossz minőségű szaporítóanyagnak is. Ez különösen nagy gondokhoz vezethet egy olyan kétlaki növény esetében, mint a kivi, amelynél jelentős számú vevőréteg kizárólag hímnemű növényekhez jut hozzá a nem létező önporzó néven, vagy hamisan, különböző neműekként forgalmazva. Ezért célunk a megbízható beszerzési források felkutatása, a megfelelő tulajdonságú példányok házi, vagy esetleg kertészeti szaporítása, egymás közötti cseréje.
Foglalkozunk még a hagyományos gyümölcsfajok rezisztens fajtáinak szelektálásával, vagy régi, feledésbe ment, de jó és ellenálló fajták újraélesztésével is. Szeretnénk szakmai útmutatást adni olyanoknak is, akik belevágnának új fajokkal, fajtákkal az üzemi méretű termelésbe is. Azt várjuk, hogy a topik leendő résztvevői az itt megszerzett ismeretek aktív terjesztőivé is válnak, felgyorsítva ezek magyarországi meghonosítását.
Vettem Honeywood és Mandam mézalmácska fajtákat, ha valakinek már termett, megosztaná a saját tapasztalatát? Olvastam a neten a rövid leírásokat róluk, de jó lenne első kézből is.
Van pár mézbogyó bokrom és fogok ültetni még. Szerintem nagyon jó, mert a legkoraibb bogyós, valamint az új fajták amikor tényleg megérnek, akkor már majdnem valóban édesek, aromásak és nagyon könnyű szüretelni: lerakok egy nagy terítőt a bokrok alá, és lerázom. Úgyis csak az potyog le ami érett. Így naponta be lehet gyűjteni az éretteket gond nélkül 1 perc alatt. Félárnyékba kell ültetni őket, vagy legjobb olyan fa alá, ami későn hajt ki, pl. füge, császárfa, akár stb. Mire azok kihajtanak, a bogyó már le is termett és utána a félárnyék védelmét élvezi
Szép méretű termés, az biztos. Ha előbb látom, ezt a fajtát veszem, bár még így is lehet szorítok neki helyet. Nálam a tavaly ültetett "noname" idén hozott pár kis szemet, de csak kóstolni tudtam, mert mire teljes érésbe került volna, valami leette, pár levéllel együtt... Mondjuk így is ízlett, de azért ha nagyobb szemű, az nem hátrány.
A mézbogyó keveset terem, savanyú, igaz, finom aromás. Engem éréskor a rigók mindig legyorsultak. Ültettem helyettük fügét. Igaz ezt is szeretik a rigók, de már jut mindenkinek. 😀
Nem fog gyorsan nőni, főleg ebben az időjárásban. Nálam másodévesek teremtek pár darabot, de itt 7 fajta van, szóval porozzák egymást. Az íze függ a fajtától is, vannak édesebb és fanyarabb típusok. A legtöbb helyen "áfonya helyett" javasolják, mert hasonló ízvilág.
A mézbogyó soha nem lesz mézízű... a magyar nevét a virág illatáról kapta.
Olyan savanykás egyébként. Csak átverős a neve.
Soha nem lesz bőtermő... de két évestől még az egy szem is elismerésre méltó.
Nagyon fajtafüggő a termésmennyisége és minősége. Ráadásul ajánlott két különböző fajtát -DE együtt virágzót!!!- tartani, mert úgy állítólag jobban köt.
Nekem is kettő van, de eltérnek virágzási időben, ráadásul az egyik alig terem 7 évesen... az a szerencséje, hogy olyan helyre került, ami másnak nem nagyon alkalmas, azért nem vágtam még ki.
Nem tudja valaki a mézbogyót hogyan kell termeszteni ? Második éves de nem haladt sehová sem eddig ,és termés is 1 szem volt rajta az is nem méz ízű hanem igazi savanyú gumó volt ! Vize bőven van ,kapott Mikramidot ,keserűsót de semmi eredménye sincs eddig .
Majdnem minden datolyaszilva termésemen van fekete folt, ami be van horpadva. A Rosseyankán és a Nikitán is. Talán 2 éve valaki azt mondta, biztos megszúrta a poloska. Akkor se láttam, idén se. Pedig naponta figyelem. Nincs poloska, csak 1-2-t láttam eddig a málnánál. De szúrás nyom sincsen, nagyítóval is megnéztem. Mitől lehet ez? Nem lesz egy egészséges gyümölcsöm? Így is beérik, de hogy néz ki?
(mai -22.04.06.- cikk. nem kertészeti, de van ilyen része is... :)
"Ez ott megterem? [szokásos hülye kérdés...]
Nemhogy megterem, hanem imádja a mikroklímánkat és a homokos talajunkat. A nyarunk sokszor afrikai, rengeteg a napsütés, még egy saját fajtát, egy lila színű batátát is kinemesítettünk. Már ebben is van innováció, de magában a csipszben is, egy budapesti Michelin-csillagos étterem szakácsa dolgozta ki. Most kerül a boltokba, most volt a munkaerő-toborzás, huszonkétszeres túljelentkezés volt, mert jó fizetéseket fogunk adni. Lesz webshopunk, hamarosan mindenki találkozik a batátacsipszünkkel a valódi vagy a virtuális piacon."
Üdv ! Pécs havazás ,széllel(Árpád-tető környéke) ,hát mit mondjak ..........!? Novembernek időnek tűnik ,ha nem lenne a kutya kint ,még azt sem zavarnám ki az udvarba !:-))))
