Keresés

Részletes keresés

d_feco Creative Commons License 2026.06.04 0 0 74699

Te viszont azzal nem számolsz, hogy nincs kitüntetett középpontja a tágulásnak [a jelenleg ismertetett ismeretek szerint]. Azaz nem csak az a sok anyagcsomó távolodik valamitől, hanem maga a tér fúvódik fel, azaz minden is távolodik mindentől is - elméletben még az elemi részecskék szintjén is ez a helyzet. Lsd.: lufi magyarázat, csak 3D-ben.

 

@rferi: A relativitáselméletet csak annyira kevertem bele, amennyire kell. Ha c-vel halad az emberfia, akkor számára elméletben megáll az idő. A fénysebességet túllépni nem lehet. Ennyi és talán nem is kell több. Mondhatni, hogy paradoxon, de nem az. Ha elég ideig sétálsz egy irányba c-vel, de a környező tér tágulása a fénysebességet is meghaladja, akkor ezt eredményezheti.

Előzmény: Paco155 (74692)
rferi Creative Commons License 2026.06.04 0 0 74698

"de egy idő után a kiindulópontodba sem tudsz visszajutni, mert az a pont gyorsabban fog tőled távolodni, mint a fénysebesség"

Ez nem történik meg. A relativitáselmélet szerint ilyen nem lehetséges.

Előzmény: d_feco (74691)
Slam Jr. Creative Commons License 2026.06.04 0 1 74697

Derék. Najó, akkor legyen 3 pánt, de csak ha fecó heftöli oda fejelfordítós módszerrel. :)

Előzmény: rferi (74695)
rferi Creative Commons License 2026.06.04 0 0 74696

Én úgy gondoltam eddig, mert semmi nem mondott ennek ellent, hogy túl tudnál menni a szélén, ha gyorsabb vagy ott és akkor, mint az ott száguldó Univerzum maga. Merthogy nem egy buborék tágul, csak az Univerzum anyaga tágul buborékSZERŰEN. Bele a semmibe.

Előzmény: BJaca (74694)
rferi Creative Commons License 2026.06.04 0 0 74695

7,5 tonna

Előzmény: Slam Jr. (74690)
BJaca Creative Commons License 2026.06.04 -1 0 74694

És ha elérném a szélét,  akkor ott leeshetek, vagy túl tudok menni a szélén, vagy ott falba ütközök, de akkor mi van a falon túl? Bár lehet, egy golyóban lógunk egy macska nyakörvén mi is.

Előzmény: Paco155 (74693)
Paco155 Creative Commons License 2026.06.04 0 0 74693

Ja, és egyébként eléred a szélét. 

Előzmény: Paco155 (74692)
Paco155 Creative Commons License 2026.06.04 0 0 74692

Te nem számoltál azzal, hogy magad is valahonnan egy x sebességgel kifelé haladó pontból indulsz nem pedig középről.  Szóval amikor elindulsz kifelé a közelebbi határ felé akkor vagy eléred vagy nem de amikor visszafordulsz akkor nem csak te haladsz fénysebességgel kifelé hanem a kiindulópontod is ugyanazzal a sebességgel halad feléd mint amikor elindultál. Tehát valójában nem igaz, hogy nem jutsz haza, sőt valamennyivel rövidebb ideig fog tartani a visszafelé utad mint a kifelé vezető. 

Előzmény: d_feco (74691)
d_feco Creative Commons License 2026.06.04 0 0 74691

Én ezt nem tudom ilyen díszdoktori leírással megmagyarázni. De ha azt feltételezzük, hogy a jelenlegi adatok, becslések és elméletek helyesek... Csak egy gyors google keresés, még az MI sem kell.

 

A belátható világegyetem első érzékelhető fénysugarai 13,8 milliárd éve indultak el. Azóta a világegyetem sugara kb. 46,5 milliárd fényévre tágult. Tehát ha nem számolsz gyorsulással, s egyből fénysebességbe kapcsolsz és az univerzumban a tágulás folyamatos és CSAK állandó, akkor is a két szék között a padlóla esel, mert sem a világegyetem ismert szélét nem fogod elérni, de egy idő után a kiindulópontodba sem tudsz visszajutni, mert az a pont gyorsabban fog tőled távolodni, mint a fénysebesség. S ha gyorsulva tágul, akkor egyszer csak ott találod magad a nagy semmi közepén, egy fénysebességgel haladó zűrhajóban, ami soha és semmihez nem fog eljutni.

 

Remélem érthető volt az okfejtésem.

Előzmény: sr1 (74686)
Slam Jr. Creative Commons License 2026.06.04 0 0 74690

Nekem Brave-ben nincs semmi ilyen (talán van még valami I don't care about cookies bővítmény is), no de:

 

Előzmény: Paco155 (74689)
Paco155 Creative Commons License 2026.06.04 0 1 74689

Utálom, ezt a fajta cookie kérdőívet ahol vagy azt választod hogy mindent elfogadsz vagy azt hogy egyesével végigkattogod a sütiket kb 40 perc alatt.  Ilyen helyekről azonnal kilépek. 

Előzmény: Slam Jr. (74687)
rferi Creative Commons License 2026.06.04 0 1 74688

:DDDDDDDDDDD

 

Én hármat azért tennék rá!

 

Előzmény: Slam Jr. (74687)
Slam Jr. Creative Commons License 2026.06.04 0 0 74687

Te jó ég. Inkább azt mondd meg, erre 2-2 kis pánt bőven elég lesz, nem? :)

 

https://mult-kor.hu/ujraalkottak-a-budavari-palota-elpusztult-eszaki-diszkapujat-20260603

 

Előzmény: sr1 (74686)
sr1 Creative Commons License 2026.06.04 0 0 74686

OFF az OFFba.  

Ne keverjük a tágulást a speciális relativitással.  

Kezdjük az elejétől.

Az úgynevezett Einsteins egyenlet az általános rel. elmélet eszköztára (1915-ben jelent meg), megmutatva- egy darab egyenlentben sűrítve, hogy az anyag hogyan alakítja a téridőt. Amikor 1917-ben megprobálta az egész világegyetemre alkalmazni az egyenletet, rájött egy problémára. Ha van anyag, a gravitáció vonzó, a világegyetem nem tud nyugalomba maradni.

De az eredeti egyenlet természetes megoldásai vagy taguló vagy összehúzódónak világot jósoltak. A tudós hitt egy örök, változatlan világegyetemben.   

Ezért bevezette a kozmológia állandót (Λ). Az anyag gravitációs vonzása összehúz, a Λ kifele taszít, a kettő pontosan kiegyenlíti magát. 

    

1920-1929 között Hubble az akkori műszerekkel kimérte a galaxisok vöröseltolódását (ezt nem kell összekeverni a relativisztikus vöröseltolódással) és talált egy liniárist összefüggést a galaxisok sebesség és a távolsága között- persze szórásokkal. Rájött, hogy a világegyetem tágul. 

Késöbb 1990-2000 környékén megjelent a precizós csillagászat. Pontosan kimérték  a galaxisok vöröseltolódását- kiszámítva egy pontosabb pozitíz Λ.

Nagyon egyszerűen. Hubble–Lemaître képlete:

v=H0​d, ahol a d két galaxis távolsága, a H0​ a Hubble állandó mai értéke (kb. 67–74 km/s/Mp). Megjegyzet, hogy ez megengedi a v>c (fény sebessége), a d elég nagy.

Ezért nem láthatjuk az egész világegyetemet.  

  

A modern kozmológia szerint a gyorsuló tágulást főként a sötét energia (Λ) okozza.

Az nem tudjuk, hogy a vilagegyetem millyen ütemben tágúl, vannak elméletek- de mérések ezeket nem bizonyítják. 

A sötét  energiáról (tömegről) nem tudunk semmit, csak feltételezzük, hogy sokkal több van belőle mind az elektromágneséggel kölcsönható anyag- amit látunk, és az is atomos anyag kéne legyen- hiszen egy Big-Bang volt. 

 

 

De létezik egy rendkivül érdekes modell is.   

Willem de Sitter hollan holland matematikus és csillagász 1917-ben talált egy  megoldást Einstein egyenletére (ebben az évben vezette be a Λ), ami agyag nélkül- vagyis az energia-impuzul tenzor nulla értéke esetén is pozitív vagy negatív Λ jósolt.  

A lényeg a következő:

H= állandó, a(t)=aoeHt 

De Sitter modelljében és a tágulást csak a  Λ /vákuumenergia okkoza. Az a skalárfaktor exponenciálisan nő.   

Az anti de Sitter modell pedig negatív kozmológia állandót jósol és a skalárfaktor exponenciálisan csökken. 

 

A de Sitter téridő geometriáját Penrose fogalmazta meg 1960-ban. 

 

 

 

 

Mutatom:

 

 

Térjünk vissza a speciális relativitás elméletére és a hajósra.

Sík téridő (nincs benne anyag), mert Eisteins és Minkowski (1905) is úgy tekintette, hogy a téridő homogén és izotróp.  

A hajós a saját idejében utazik sik téridőbe, ő egy 1g-vel gyorsuló megfigyelő, a földi állóhoz képest. Az hajós négysebességének a hossza állandó  UηUη=-1, de a térszerű és az időszerű komponense egyre nő, hiszen az egyik ez Ux = sinh(gτ), a másik ez U0= cosh(gτ), c=1 egységrendszerben, τ a hajós sajátideje, gτ a κ (chi)  hiperbolikus szög- ennek a neve a rapidtás. A klasszikus dinamikában a sebesség v=at, a specrelben a sebesség helyét a rapidtás veszi át  κ = gτ.  A hajó négyesebessége a Minkoswki síkban az utazás során folyamatosan forog, hiszen a rapiditása folyamatosan nő.

Meglepő, hogy a hajós és a földi megfigyelő a saját sebességének a hossza -1, ha nem használom a c=1 egységrendszert, akkor biza a mínusz fény sebessével száguldanak folyamatosan.      

Egyszerűen arról van szó, hogy a hajós saját időtengelye nagyon “elhajlik” a földi koordinátarendszerben, ezért a földi megfigyelő szerint a hajós órája nagyon lassan jár.

És ténylegesen a hajós visszatérve a Földre, a földi megfigyelőt több millárd évesnek látná.

 

Nézd meg figyelmesen a Penrose  de Siter téridő ábráját. A szimmetriája egyszerűem beszarás. 

A zöld vonal az időszerű világvonala a földi megfigyelőnek- ami térbe nem mozog (csak az időbe), a piros egy vonal is egy időszerű világvonal - ezen a megfigyelő a térbe és időben is mozog- de gyorsulhat is- mint az 1g-s hajós, így összefűztem Neked a táguló világunkat a speciális relativikus real. elméletével. :))))) 

A szagatott világoskék vonal az állandó kozmikus idő- ahol t=állandó. Ezekbe a hipesíkokban levő események egyidejűek. Az alsó részében az ábrának a piros és a zöld vonal összeér- a két világvonal egyidejű események sorozata, amikor a hajós elindul és a két világvonal szétválik, többé soha nem lesz egyidejű síkban a két megfigyelő világonala. 

 

 

Minden t=állandó szelet egy S3 gömb. Na de ezek mind szpeudó hiberbólikus gömbök, és a képlet X02X12X22X32​=R2 

 

  

UFF-UFF ez hosszú lett. 

Előzmény: d_feco (74659)
d_feco Creative Commons License 2026.06.02 0 2 74685

Ez a kalapácsreszelés dolog,ez nagyon emlékezetes volt az ipariban számomra. Lehet, hogy már írtam valamikor, így nyugodtan figyelmen kívül lehet hagyni. Valami géptani alapgyakorlatok volt a tantárgy neve, vagy valami hasonló.

 

Szóval a lakatos nebulók kalapácsot reszeltek, s a cigiszünet előtt elküldték énkirályi fenségemet reszelőzsírért - jókat röhögve egymás közt. Amikor bő negyed óra múlva visszatértek, elkezdtek poénkodni, hogy találtam-e reszelőzsírt. Közöltem velük, persze hogy találtam, be is kentem minden reszelőt vele. A szomszéd teremben ugyanis volt egy hordó gépzsír, minden reszelőt szépen, komótosan belemártogattam - a nyelét is. Érdekes fejet vágott mind, pedig nem is voltak hóhérok. A Szabó tanár úr meg meghallván a történteket és látva a végeredményt, csak a fejét fogta két kézzel: "Uram Istenem... Hogy lehet valaki ilyen hülye?"

 

Ezzel kiérdemeltem a pékek között az a tiszteletreméltó címet, hogy a szakmai pályafutása során csak én (és egyetlenként) kaptam karót a szakmai gyakorlatra a pék tanulók közül.

 

Amúgy halkan megjegyzem, hogy reszelővel lehet polírozni is... De tényleg. Csak gépzsír kell hozzá és krétapor. Hogy én akkor nem tudtam még ezt a krétapor dolgot, azt nagyon bánom. Még ma is azt a kalapácsot fényeznék... :)

409 Creative Commons License 2026.06.02 0 0 74684

Nálunk is párhuzamszorító volt. Valahol meg is kell legyen, csak évek óta nem találom.  :/ Utána fémfűrészkeretet. Azt használom azóta is.  :))

Előzmény: rferi (74683)
rferi Creative Commons License 2026.06.02 0 0 74683

Nem, de mégis.

Na jó, megmagyarázom: ez másodikban volt a műhelygyakorlaton. A kalapácsreszelés az elsőben lett volna a műhelygyakorlaton.

De!

Mi nem kalapácsot reszeltünk, hanem párhuzamszorítót!

Ez azért "jobb", mert jobban lehet szivatni vele a gyereket. Ugyanis ebből kettőt kell reszeljen. Ráadásul több furat van benne, sőt még menet is.

Mai napig megvan.

Előzmény: stolaz (74681)
Paco155 Creative Commons License 2026.06.02 0 0 74682

Az másik műhelyben/tantárgyból volt.  Mi még műszerészcsipeszt is ötös laposvasból.

Előzmény: stolaz (74681)
stolaz Creative Commons License 2026.06.01 0 0 74681

Na és kalapácsot nem reszeltetek?

Előzmény: rferi (74680)
rferi Creative Commons License 2026.06.01 0 0 74680

Végig kellett ónozni, és minden csomópontot összeforrasztani a hálóban. Éppen az volt a feladat, hogy rengeteget forrasszál, mert gyakoroltatni akartak.

Szóval nem, nem szórakoztunk kalmopirinnel! :D

Teljes csupaszolás késsel kaparva, mert az a leghatékonyabb, aztán húzás, darabolás, majd ónozás, és összeforrasztás. Hetekig tartó feladat volt egyet megcsinálni.

Abban a félévben csak forrasztási gyakorlás volt. Forrfüles bakelitpanelbe alkatrészek beforrasztása, kalitrúdba szintén, nyákba csak a legvégén forraszthattunk bármit. És mindezt a nyolc mm vastag, kolbászvégű Miniforr pákával! Nem Weller!

Előzmény: d_feco (74678)
d_feco Creative Commons License 2026.06.01 0 0 74679

Tényleg rálestem. És k*vasok hangulatkarbantartó kombinát esik útba. Meg a bánatnak van kedve egy nap alatt 400+ kilométert biciklizni. :D 

Előzmény: Paco155 (74677)
d_feco Creative Commons License 2026.06.01 0 0 74678

Nem rémlik a feladat. Az összes drótot le kellett csupaszítani, vagy a csak a forrasztásoknál? A 10x10-es háló csomópontjainál is kellett forrasztani, vagy csak a végpontoknál?

 

[amúgy ez hasonló szopás lehetett, mint a kalapácsreszelés]

Előzmény: rferi (74670)
Paco155 Creative Commons License 2026.06.01 0 0 74677

Nem, nincs. Simán megcsinálod. :) 

Előzmény: d_feco (74676)
d_feco Creative Commons License 2026.06.01 0 0 74676

Kerékpárral messze van? :D [amúgy igen, egyszer megnéztem]

Előzmény: VargaRoland (74675)
VargaRoland Creative Commons License 2026.06.01 0 0 74675

Sziasztok!

 

Kiteszem ide is, hátha valaki a dzsembori oldalt nem bújja:

 

"Elnézést Uraim, el vagyok havazva...

 

Szóval rázás elvileg holnap megtörténik, szóval szabad a hétvége. Nekem családilag talán a vasárnap jobb lenne, de ha a többségnek a szombat jó, az sem jelent megoldhatatlan problémát."

 

Várok minden kedves érdeklődőt szeretettel :)

 

Ha van/lesz újoncunk, kérem emailben jelentkezzen és küldök részleteket.

stolaz Creative Commons License 2026.06.01 0 0 74674
rferi Creative Commons License 2026.05.31 0 0 74673

Az volt.

Előzmény: Amadeus214 (74672)
Amadeus214 Creative Commons License 2026.05.31 0 0 74672

kalmopyrin lehetett, acetilszalicilsav (aszpirin). Hő hatására szalicilsavra meg ecetsavra bomlik és gondolom, a sav segíthette lemarni az oxidokat, meg amit kellett. (Csak tippelem.)

Előzmény: d_feco (74668)
Paco155 Creative Commons License 2026.05.31 0 0 74671

Az elkeféltekkel együtt ? :D

Előzmény: rferi (74670)
rferi Creative Commons License 2026.05.31 0 0 74670

Számolj!

egy 10x10x10-es kocka 1 centis rácscsal hány folyóméter drót?

Előzmény: d_feco (74668)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!