ami különbözik a tehetetlen tömegtöl, az mi(A tömegszámú atom)-töl.
"A gravitáció alapegyenletében a forrás az energiaimpulzus tenzor, abban benne van az energia minden fajtája, s azok közül általában messze a legjelentősebb az anyag nyugalmi belső energiája, vagyis a fent nevezett tömeg." Milyen tömeg, te?
Megint össze-vissza szajkózol! Hagyd már abba, ha nem értesz hozzá!
"egy semleges atomnak a tömegét részben az elektromágneses erők adják ki."
Persze, az atomon belüli, s ezért rendkívül erős kvantumelektrodinamikai kölcsönhatás.
Sőt, még az atommag tömegét is túlnyomó részt a magon belüli még ettől is sokkal erősebb kvantumszíndinamikai kölcsönhatás (az un. erős kölcsönhatás) adja.
Úgyhogy az anyag makroszkopikusan észlelt tömege döntő részben nem az elemi részecskék csupasz tömege, hanem a stabil atomokba kötésük kölcsönhatásaiból keletkezik.
Ám éppen ez a tömeg az, a mi a gravitáció forrása.
Nincs semmiféle külön gravitáló tömeg.
A gravitáció alapegyenletében a forrás az energiaimpulzus tenzor, abban benne van az energia minden fajtája, s azok közül általában messze a legjelentősebb az anyag nyugalmi belső energiája, vagyis a fent nevezett tömeg.
„Megfelelő szakértelemmel és gondossággal ezeket mind nagyon alacsonyra tudják korlátozni.”
Azt gyanítom, hogy az elektromosságot lehet semlegesíteni, eliminálni a hatását. Na de annyira, hogy ami a tömeghányadát adja egy testnek, elvesszen a gravitációs tömeghányadához képest?
Megfelelő szakértelemmel és gondossággal ezeket mind nagyon alacsonyra tudják korlátozni.
Az pedig elemi badarság, amit iszugyi mondogat, hogy a világ összes rajta kívüli mérésében a különböző elektromágneses zavarások mindig éppen kikompenzálnák az ő effektusát. Azt feltételezi, hogy ezek a zavarok mindannyiszor valami olyan kísérteties összejátszásban vesznek részt a gravitációval, hogy az ő 10-5 nagyságú effektusát, 10-8 - 10-11 szintre csökkentsék (tehát ezred, illetve milliomod rész pontossággal éppen ugyanakkora, de ellentétes előjelű hatást keltenek, mint a gravitáció).
Különböző természeti jelenségek, ennyire különböző körülmények között való ilyen bizarr összeesküvéseiben csak elmeháborodott ember hisz.
Ez nem igaz! egy nyílt fzikai rendszer is leírható egy Lagrange függvénnyel, még sem következik hogy "a megmaradási törvény ekvivalens egy folytonos szimmetriatranszformációval szembeni invarianciával."
Wiki: "Az energiamegmaradás azt állítja, hogy egy izolált rendszer teljes energiá állandó marad. Más szavakkal az energia átalakítható egyik formájából a másikba, de nem lehet létrehozni, vagy lerombolni. A modern fizikában minden energia tömeget is kifejez, és minden tömeg az energia egy jelensége.
Az energiamegmaradás talán a fizika legfontosabb, és a gyakorlatban biztosan a leghasznosabb megmaradási törvénye."
Ez ostobaságok gyüjteménye: Mozgó testek vagy kisugároznak (energiát vesztenek), vagy energiát nyernek a mezökböl.
„Az elemi töltések által okozott mezök c-vel terjednek és nem-konzervatív mezök, tehát a részecskék energiája folytonotosan változik. Az energia nem kvantált.”
A folytonos energiaváltozás azt jelenti, hogy egy töltésekkel rendelkező részecske energiája attól függ, hogy milyen távol van tőle a mezőkben, egy másik töltésekkel rendelkező részecske? A részecske sebessége és lendülete nem számít?
„A zuhanás iránya csak a kezdeti sebességétől függ, de szabadesésről ettől teljesen függetlenül mindig akkor beszélünk, ha a gravitáción kívül nem hat rá semmilyen kölcsönhatás.”
Az űrben keringő laborban, ahol zéróhoz közelít a Földi gravitáció hatása, hogyan lehet kimérni a Föld középpontja felé közeledését egy próbatestnek, ha az elengedése szabja meg a kezdősebességét és vele az esése irányát? A laborban lévő elektromágneses kütyük sugárzása, vagy közelsége nincs hatással a szabadon eső próbatestre különös tekintettel arra, hogy az elektromágneses hatás jóval erősebb a gravitációnál?
A világmindenségünk négyféle oszthatatlan részecskékböl áll, az elektronokból (e), a pozitronokból (p), a protonokból (P) és az eltonokból (E). Ezek a részecskék kétféle megmaradó elemi töltést hordoznak:
elektron:{ -e, -g∙me}, pozitron:{ +e, +g∙me}, proton:{ +e, +g∙mP}, elton:{ -e, -g∙mP}; az elemi gravitációs töltésekböl fenomenologikusan következik, hogy az elemi tömegek aránya, mP/me =1 836, az egyetemes gravitációs állandó meg G = g2/4π = 6.576(6) ∙10-11 m3kg-1s-2 és nem 6.673(10) ∙10-11 m3kg-1s-2.
A két elemi töltés aránya: e/gmP = 0.966∙10+21, tehát az elektromágnesesség sokkal erösebb, mint a gravitáció.
Az elsö elemi töltések okozzák az elektromágnesességet, a másodikok a gravitációt. Az elemi töltések által okozott mezök c-vel terjednek és nem-konzervatív mezök, tehát a részecskék energiája folytonotosan változik. Az energia nem kvantált.
Sommerfeld’s discovery, show us that for a hydrogen atom, H = (P,e), there is a known connection between the Planck constant, h, the “ground state energy”, the reduced mass meP’ = me∙mP/(mP + me) and the two natural constants, e and c,
Ha egy fizikus eltolja az elméletét a kezdettöl kezdve, nem is talál vissza! Így volt ez Einsteinnel is, aki azt is mondta "nem száz, hanem egyetlen kísérlettel meg lehet a fizikáját dönteni". Ezt az egy kísérletet én az ejtökísérletemmel el is végeztem.
Akkor Feynman miért nem adta fel a QED, amikor észre vette, hogy az integráljai végtelen értékeket adnak ki? A QED-t ki kellett vona ezért dobni a szemétdombra és nem renormálni.
Hát Feynman nem vette észre, hogy a Planck állandó egy Lagrange multiplikátor szerpét töltí be és nem kvantálja, se az energiát, se az e.m.-mezöt. Feynman melléfogott már a fizikus pályafutása elején!
Én az elemi töltések létezéséböl indultam ki, nem használom Einstein tévedéseit a tömegröl és az energiáról és levezettem a Világmindenségünk felépítését a négy elemi részecskéböl, a meggröbített tér-dö nélkül, vagyis az egyesített elektromágnesességgel és gravitációval.
