Keresés

Részletes keresés

Elminster Aumar Creative Commons License 2023.11.21 -1 1 3791

"A rel-elm. szerint van ú.n. "idő-diletáció", "iker-paradoxon".
Ilyet a valóságban soha sehol sem tapasztalunk."

 

De.

Sőt! Precízen ki is van mérve atomórákkal. A GPS-rendszerben meg gyakorlati alkalmazásban kell a jelenséggel számolni. Hogy értsed is: fenn a műholdon másképp telik az idő, mint idelent a földfelszínen.

 

Persze, ha valaki a bizonyítptt tényekről sem tud, vagy dafke letagadja, úgy baromikönnyű alternatív fizikát csinálni. Egy baj lesz vele, hogy hibás tűzrevaló szemétre sikeredik, amely nem a valóságot írja le.

 

 

"De ha létezne is olyan, hogy "a sebesség növekedésével
lassabban telne az idő" a "fénysebességre gyorsult" ember számára
akkor ez azt is jelentené, hogy az ilyen 'állapotú' ember érzékelése,
reakciói is lelassulnának."

 

Nyilvánvaló, hogy egy büdös szót nem értesz a relativitáselméletből. Figyeld okoska! A KÜLSŐ MEGFIGYELŐ órájához képest jár lassabban a mozgó órája, saját magához képest semmi változás nem történik. És igen: a KÜLSŐ MEGFIGYELŐ szerint qrvára belassult a mozgó ember érzékelése és reakciói, de maga a mozgó ember ebből semmit se vesz észre, hiszen számára az idő telését éppen az érzékelése és a reakciói mutatják.

 

 

"(arról meg már 'ne is beszéljünk', hogy egy 'sokszorosára növekedett'
tömegű/energia-igényű testet kellene ellátnia,"

 

A KÜLSŐ MEGFIGYELŐ szerint növekedett a tömege sokszorosára, saját maga a mozgó ember önmagához képest nyugalomban van így mindvégig a "nyugalmi" tömegét méri.

Mondom: logikailag nem vagy képes értelmezni a specrelt, pedig nem haladja meg a gimnáziumi szintet.

 

 

"Aztán: a rel-elm. szerint az e.m. hullámok a "semmiben", az ú.n. "téériddőben" haladnak.
Hullámok -- hullám-alap/hordozó nélkül...! (khm...;)"

 

A hordozója az elektromágneses mező. Annak a hullámzása (az egyik modell szerint).

 


"De ha 'úúgy nézzük', hogy a fény "kvantumos",

ezért hordozóközeg (éter/fényközeg) nélkül tud haladni a "semmiben","

 

Na, az meg a másik modell.

 

 

"akkor is meg kéne magyarázni!, hogy mi a fenéért hullámzik..?!"

 

Csak.

Mert ilyen a világ.

Figyeld okoska! Az összes részecske "hullámzik", nemcsak a foton. Az elektron is, sőt még egy fullerén-molekula is. Hogy miért csinálják? Mert ilyen a világ.

 

 

"Értve ezen azt, hogy 'a fénykvantum" mozgása MIÉRT szinuszos ?!"

 

Nem színuszos a mozgása. Szögegyenes.

Látom, a kvantumfizikából se értesz semmit. A foton nem hullámmozgást végez, hanem hullámszerű az egyik aspektusa. (Megjegyzem: a fotont a komplex hullámfüggvénye ábrázolásaként néha egy mozgásirányra függőlegesen felvett komplex síkban tekergő spirállal szemléltetik. Csakhát a komplex sík nem a fizikai terünkben van, hanem a matematikai modellben.)

Előzmény: drx65 (3779)
őszszakál Creative Commons License 2023.11.21 0 0 3790

(bár, nem vagyok biztos benne,

hogy ugyanazt értjük, 'éter' alatt...)

 

Kifejtenéd, hogy mit értesz éter alatt? 

Előzmény: drx65 (3787)
gyongyom bokretam Creative Commons License 2023.11.21 -1 0 3789

A fényközeg sokféle anyag lehet, amin áthalad a fény. A sötétséget a Fény eloszlatja. A viz elpárologhat , Az ablaküveg összertörhet.

Előzmény: gyongyom bokretam (3788)
gyongyom bokretam Creative Commons License 2023.11.21 -1 0 3788

Ti a fényközeget értitek Éter alatt. Én azt kérdeztem,hogy tudsz-e valamit a kézzel fogható sötétségről , és hogy ez a valami szerinted lehet-e az éter?

Előzmény: drx65 (3787)
drx65 Creative Commons License 2023.11.21 -1 0 3787

„ Szerinted lehet éter? "

 

Nem "lehet": VAN !

;-)

 

(bár, nem vagyok biztos benne,

hogy ugyanazt értjük, 'éter' alatt...)

;-/

Előzmény: gyongyom bokretam (3786)
gyongyom bokretam Creative Commons License 2023.11.21 0 1 3786

Szerinted lehet éter?

Előzmény: gyongyom bokretam (3785)
gyongyom bokretam Creative Commons License 2023.11.21 -1 0 3785

Mit tudsz a kézzel fogható sötétségről? Én irtam róla a könyvemben , ami lehet, hogy sose lesz kész. Ha tudsz róla valamit. Szerinted lehet éter.

Előzmény: drx65 (3779)
gyongyom bokretam Creative Commons License 2023.11.21 -1 0 3784

Ha nagyon akarnék beirhatnék mást is ,de nem akarok. Nem vagyok a legélesebb kés . Igazad van , én megközelitőleg fejeztem ki magam, és úgy néz ki ,hogy nem arra válaszoltam amit irtál.

Előzmény: drx65 (3782)
gyongyom bokretam Creative Commons License 2023.11.21 -1 0 3783

Mibül lenne?A test erejéből. van. Én csak azért ragaszkodom a Térhez, mert a szuperfizikus tagadja a teret, és a Tér fogalmával az emberek nincsenek tisztában.

Előzmény: drx65 (3782)
drx65 Creative Commons License 2023.11.21 0 0 3782

A Fény nem a semmiben halad, hanem a Térben halad.
  A megvilágított Térben halad.
  A térben lévő testeket világítja meg."

 

"Tér-Tér-tér"...!
És 'mibűl van', az a "Tér-Tér-tér"...??!


Mert ha csak 'dumából' van
--téériddő, vagy "nemkvantumos-homogén fényközég" ('by-szuperfizikus')--,
akkor csak 'adtunk a sz.rnak egy pofont', 'nem vagyunk beljebb',
csak 'ott vagyunk, mint a mádi honpolgár', stb. ...
;-/

 

(azt hiszem kedves gyongyom bokretam,
"Te sem vagy a legélesebb kés a fiókban" - már bocs'..!
de a 2+2=4 'józan paraszteszű' realitásához való szoros ragaszkodásával,
és az ebben való folyamatos gyakorlással!, sok javulás elérhető - mindenkinek...! ;)
;-)

Előzmény: gyongyom bokretam (3780)
gyongyom bokretam Creative Commons License 2023.11.20 0 1 3781

A sebesség növekedésével az idő nem tellik lassabban, hanem rövidebb idő alatt érsz célba.

Előzmény: drx65 (3779)
gyongyom bokretam Creative Commons License 2023.11.20 -1 0 3780

A Fény nem a semmiben halad, hanem a Térben halad. A megvilágÍtott Térben halad. A térben lévő testeket világÍtja meg.

Előzmény: drx65 (3779)
drx65 Creative Commons License 2023.11.20 0 0 3779

szuperfizikus 3776
A relativitásnak vajmi kevés köze van a valósághoz."

 

Elminster 3777
Hát pedig: de."

 


Valóban ?!
Na, akkor lássuk !

;-)

 

A rel-elm. szerint van ú.n. "idő-diletáció", "iker-paradoxon".
Ilyet a valóságban soha sehol sem tapasztalunk.
De ha létezne is olyan, hogy "a sebesség növekedésével
lassabban telne az idő" a "fénysebességre gyorsult" ember számára
akkor ez azt is jelentené, hogy az ilyen 'állapotú' ember érzékelése,
reakciói is lelassulnának. (mert ne feledjük!: az idő VALÓJÁBAN
sosem "relatív", hanem egy adott helyen! lévő két folyamat
változásának összehasonlítása... minden más csak kamu, parasztvakítás, stb.)
tehát egy lelassult reakció idejű és élet-folyamatú ember 'száguldoz'
"fénysebességgel"! a zűűrben... "köze van valósághoz"..?! ("normáális ??!" ;)
(arról meg már 'ne is beszéljünk', hogy egy 'sokszorosára növekedett'
tömegű/energia-igényű testet kellene ellátnia,
egy 'egységnyi' energia ellátó szervezetnek, testnek, sejteknek...)

;-/

 

Aztán: a rel-elm. szerint az e.m. hullámok a "semmiben", az ú.n. "téériddőben" haladnak.
Hullámok -- hullám-alap/hordozó nélkül...! (khm...;)
De ha 'úúgy nézzük', hogy a fény "kvantumos",

ezért hordozóközeg (éter/fényközeg) nélkül tud haladni a "semmiben",

akkor is meg kéne magyarázni!, hogy mi a fenéért hullámzik..?!
Értve ezen azt, hogy 'a fénykvantum" mozgása MIÉRT szinuszos ?!
Mi az az ok és erő, amely 'a fénykvantum" mozgás-állapotát lassulásra,

majd irányváltásra kényszeríti -- a "semmiben" !!
Ilyet a VALÓSÁGBAN soha sehol nem tapasztalunk (még elméletben sem...!),
azaz igaza van szuperfizikus-nak: a rel-elm-nek, "vajmi kevés köze van a valósághoz."
;-/

 

(" Na, erre varrjon gombot, Márton bácsi..! " ;)
;-)

Előzmény: Elminster Aumar (3777)
szuperfizikus Creative Commons License 2023.11.20 0 1 3778

A relativitáselmélet egy mesevilág, amelyet Einstein álmodott meg azért, hogy valahová el tudjon menekülni a valóság elől. 

 

Ezt ő maga írta le. 

A pelenkáktól gőzölgő lakásból, az anyja és a felesége (Mileva) állandó veszekedése elől menekült el otthonról, egy saját maga által teremtett álomvilágba. Ez hívják ma relativitáselméletnek.   

Előzmény: Elminster Aumar (3777)
Elminster Aumar Creative Commons License 2023.11.20 -1 0 3777

Hát pedig: de.

 

Hogy te megszállott makacssággal tagadod, az csak annak tudható be, hogy nem értesz belőle semmit. Igazából a fizikából nem értesz semmit, még az iskolás fizika is hót homály neked.

Előzmény: szuperfizikus (3776)
szuperfizikus Creative Commons License 2023.11.20 0 1 3776

A relativitásnak vajmi kevés köze van a valósághoz.

 

 

Előzmény: Elminster Aumar (3775)
Elminster Aumar Creative Commons License 2023.11.20 -1 0 3775

"Végre őszintén kimondtad, hogy ami nem illeszkedik a relativitás tévtanához, azt nem engedik megjelenni a lektorok."

 

Ami nem illeszkedik a VALÓSÁGHOZ, azt nem engedik megjelenni a szaklektorok.

 

Figyeld! Neked még egyszer leírom: azért utasítják el a cikkeket, mert HIBÁKAT TALÁLTAK BENNE. Például, hogy ellentmondanak megfigyelési és mérési tényeknek. Persze, hogy ekkor kihajítják a szemétkosárba.

 

 

"Vagyis csak olyan írás jelenhet meg, amely a relativitáson alapul."

 

Megjelenhet olyan is, ami nem a relativitáson alapul. Csak illeszkedjen a VALÓSÁGHOZ.

A problémát az jelenti, hogy a relativitáselmélet soktizedesjegy pontossággal illeszkedik a valóság működéséhez, úgyhogy ha valaki egy hasonlóan hibátlanul magyarázó modellt lerak az asztalra, akkor jó eséllyel a relativitáselmélet ekvivalense lesz, azaz matematikai átalakításokkal kijön belőle a relativitáselmélet egyenletei.

Hogy értsed is: ha illeszkedik a valósághoz, akkor a szerzője feltalálta a kanálban a mélyedést, ha viszont nem illeszkedik a valósághoz, akkor tűzrevaló szemét. Az első esetben érdekes ujjgyakorlatnak számít, hogy más axiómákból miképpen lehet levezetni a világot számszerűen magyarázó modellt, viszont semmi újat nem mond.

 

Előzmény: szuperfizikus (3774)
szuperfizikus Creative Commons License 2023.11.20 -1 2 3774

"Mivel a relativitáselmélet a világ működésének HELYES matematikai modellje, ezért ha valami ellentétes a relativitáselmélettel, akkor szinte biztosan hibás."

 

Igen, így gondolják a lektorok is. 

Végre őszintén kimondtad, hogy ami nem illeszkedik a relativitás tévtanához, azt nem engedik megjelenni a lektorok. 

Vagyis csak olyan írás jelenhet meg, amely a relativitáson alapul. 

Hát erről beszélek. 

Örülök, hogy végre elismered a tényeket, amelyeket nehéz is lenne eltagadni. 

Előzmény: Elminster Aumar (3773)
Elminster Aumar Creative Commons License 2023.11.20 -2 0 3773

"A mérce sajnos nem az, hogy egy cikk tudományos-e, hanem az, hogy ellentétes-e a relativitással. 

Ha ellentétes, akkor nem engedik megjelenni."

 

Mivel a relativitáselmélet a világ működésének HELYES matematikai modellje, ezért ha valami ellentétes a relativitáselmélettel, akkor szinte biztosan hibás.

És még egyszer: nem azért utasítják el az ilyeneket, mert ellentétes a relativitáselmélettel, hanem mert HIBÁSAK.

Előzmény: szuperfizikus (3771)
Elminster Aumar Creative Commons License 2023.11.20 -1 0 3772

Nincsen olyan, hogy "relativista" pont ugyanúgy, ahogy nincsen olyan, hogy "gömbföldes".

Akiket te "relativistának" titulálsz, azok szimplán a valóság helyes modelljét elfogadó emberek. Az ilyeneket nem nevezzük külön, csupán a hamis modellek hívei aggatnak ilyen címkéket az épeszű értelmes és hozzáértő emberekre.

Előzmény: szuperfizikus (3770)
szuperfizikus Creative Commons License 2023.11.20 0 1 3771

A mérce sajnos nem az, hogy egy cikk tudományos-e, hanem az, hogy ellentétes-e a relativitással. 

Ha ellentétes, akkor nem engedik megjelenni. 

Előzmény: Elminster Aumar (3769)
szuperfizikus Creative Commons License 2023.11.20 -1 1 3770

Egyetlen tudományos szakfolyóirat sincs, amelyet nem a relativisták lektorának.

Ezért nincs újdonság, nincs fejlődés. 

Megölik a tudományt. 

 

Előzmény: Elminster Aumar (3769)
Elminster Aumar Creative Commons License 2023.11.20 0 0 3769

"Azok mind a jelenleg uralkodó relativitást dicsőítő cikkek."

 

Egy. Nem dicsőítik, hanem szimplán használják.

Kettő. Azért használják mert HELYES. És csak ez számít a tudományban.

Előzmény: szuperfizikus (3768)
szuperfizikus Creative Commons License 2023.11.20 0 1 3768

"Amiket lektorált szakfolyóiratokban és egyetemi kiadású könyvekben találhatsz..."

 

Azok mind a jelenleg uralkodó relativitást dicsőítő cikkek. 

Semmi új nincs bennük. 

Előzmény: Elminster Aumar (3767)
Elminster Aumar Creative Commons License 2023.11.19 -2 0 3767

"És persze te tudod, hogy melyik a valódi tudományos cikk és könyv."

 

Amiket lektorált szakfolyóiratokban és egyetemi kiadású könyvekben találhatsz, és amikre tudományos weboldalak hivatkoznak nem pedig ufókos-ezóspirituszos áltudományos néphülyítők.

De ezt egy gimnázium szintű tárgyi tudással bárki tudja.

Viszont ha még a gimnáziumi ismeretek is magasak valakinek, ott a csoda sem segít. Nekik írják a szélhámosok a Hihetetlen! magazint meg az ufókos-ezóspirituszos bepalizásokat. A szobahőmérsékletű IQ-val rendelkező hidegburkolóknak meg műkörmösöknek.

Előzmény: szuperfizikus (3766)
szuperfizikus Creative Commons License 2023.11.19 0 0 3766

És persze te tudod, hogy melyik a valódi tudományos cikk és könyv.

Ne röhögtess.

Előzmény: Elminster Aumar (3765)
Elminster Aumar Creative Commons License 2023.11.19 0 0 3765

"(melyiknek 'higgyek'...?! )"

 

A valódi tudományos cikkeknek és könyveknek.

Amiket lektorált szakfolyóiratokban és egyetemi kiadású könyvekben találhatsz, és amikre tudományos weboldalak hivatkoznak nem pedig ufókos-ezóspirituszos áltudományos néphülyítők.

Előzmény: drx65 (3764)
drx65 Creative Commons License 2023.11.19 0 0 3764

Sarkadi Dezső: érvek, tények, logikai levezetések.

 

Elminster Aumar: ex-katedra kijelentések.

 

(melyiknek 'higgyek'...?! )
;-)

Előzmény: Elminster Aumar (3763)
Elminster Aumar Creative Commons License 2023.11.19 -1 0 3763

Sarkadi Dezső egy áltudományos szélhámos.

Előzmény: drx65 (3762)
drx65 Creative Commons License 2023.11.19 0 0 3762

A MAI FIZIKA EGYSZERŰEN (Sarkadi Dezső)
https://www.scribd.com/document/593935693/A-MAI-FIZIKA-EGYSZER%C5%B0EN-Sarkadi-Dezs%C5%91



Sarkadi Dezső fizikus vagyok, 1972-ben végeztem az egyetemet Debrecenben.
Diploma-munkám témája elméleti fizika volt (relativisztikus kvantumelmélet, Dirac egyenlet).
Lett volna helyem az Elméleti Fizika tanszéken, de akkor már úgy döntöttem,
a saját utamat járom a fizika kutatásában.
A hosszú távfutó magányához hasonlóan, kemény, munkás évek következtek,
megrögzött célom volt, hogy a fontos fizikai varrótűket megtaláljam a nagy szénakazalban.

Ma a fizikában a kutatás fordított módszerét látom.
Newton idejében a fizika kutatásának alapját a megfigyelt kísérleti eredmények,
főleg a csillagászati megfigyelések képezték.
Csak ezen az úton születhetett meg a newtoni mechanika,
mely Kepler csillagászati megfigyeléseire épült.
Manapság viszont egyre több és csodálatosabb elméletek születnek a fizika területén,
ugyanakkor a kísérletek vissza lettek minősítve, a megfigyelések célja csupán
ezen csodás elméletek igazolása maradt.
A fizikában manapság favorizált Standard Modell (elmélet)
nagyszámú ismeretlen fizikai paramétert tartalmaz
(feltételezve róluk, hogy univerzális fizikai állandók),
meghatározásuk a kísérletek feladata (részecske gyorsítókban).
Ugyanakkor a kvantummechanika születésekor elegendő volt
mindössze három fizikai állandó ismerete
(ezek a fénysebesség, a Planck állandó és az elektron tömege).

A mostani bonyolult fizikai elméletek igazolása céljából
számos különleges kísérlet végrehajtása vált szükségessé,
de nem csak a nagy energiájú gyorsítókkal.
Jelenleg a kiemelt kísérletek a nagy energiájú (és drága) részecskegyorsítókhoz kapcsolódnak,

melyekben létrehozott, egyre nagyobb energiájú (tömegű)
és egyre kisebb ideig létező elemi részecskék bomlását tanulmányozzák.
A részecske energiák növekedésével az elméleti kiértékelés nehézségei is növekednek.
A Standard Modellben szereplő fizikai állandók meghatározása is ezáltal

egyre nehezebb feladattá válik.
Más oldalról, a nagyszámú fizikai állandóval jellemzett elmélet
sok fizikusban csak növeli a kételyeket az elmélet valóságos fizikai tartalmát illetően.

A fizika története megmutatta,

a sikeres fizikai elméletek csupán néhány fizikai állandót tartalmaztak,
melyekről hamar kiderült, hogy azok valóban univerzális fizikai állandók.
Az is tény, hogy a valóban sikeres fizikai elméletek egyszerűek,
matematikai modellezésük alig haladja meg a mai középiskolai matematikát.
A néhány fizikai állandóval jellemzett egyszerű sikeres fizikai elméletek
megerősítik az emberben azt a meggyőződést, hogy
a természet alapvetően egyszerű, matematikailag könnyen modellezhető.

Személyesen erősen hiszek a természet egyszerűségében,
pontosabban, a természet egyszerű elméleti leírhatóságában.
Ennek egyszerű oka van, szeretném a természetet
a lehető legkisebb energia befektetéssel minél jobban megismerni.
Van ennek egy fontos gyakorlati haszna is,
az egyszerűség jelentősen megnöveli a vizsgált fizikai probléma átláthatóságát,
ami erősen hozzájárul az optimális fizikai-matematikai modell megtalálásához.
Ennek a szemléletnek szoros kapcsolata van a régóta ismert kutatási elvhez,

ez az Occam borotvája.
Ez a fölösleges, szükségtelen dolgok elhagyását követeli meg a kutatási folyamatban.

Nyilván, az Occam borotvájának egyenes következménye a fizikai leírás egyszerűsödése.
...
7.3. A magyar kísérlet
Néhány évvel ezelőtt kutatócsoportunk matematikai ingával vizsgálta a dinamikus gravitációt
egy gravitációs zajoktól mentes helyre telepített laboratóriumban, egy távoli faluban.
A vizsgálatok során az egyik kollégát mobiltelefonon hívták,
és a számítógép monitoron megjelenő kirajzolt inga mozgásában egyértelműen zavar jelentkezett.
A mobiltelefon körülbelül másfél méterre volt a matematikai inga tömegétől.
Az ingamozgásában a telefonhívás egyértelműen azonosítható volt:
az inga mozgásának változásában, fázis-és amplitúdómodulációja megjelenésével.

A fizikában a matematikai ingát általában nem alkalmazzák a gravitáció mérésére,

kivéve a helyi gravitációs gyorsulás mérését.
Az újonnan feltárt dinamikus gravitációs tulajdonságok ismeretében nyilvánvalóvá vált,
hogy az egyszerű matematikai inga is alkalmas eszköz
a newtoni gravitációnál nagyságrendekkel erősebb dinamikus gravitáció tanulmányozására.
...
Végül létrehoztunk egy egyszerű műszert a dinamikus gravitáció detektálására,
amely két gyengén kapcsolt ingát tartalmaz (7.3.1. Ábra).
A dinamikus gravitációs detektor (vevő) két sima, párhuzamos kerámialappal valósul meg,
amelyek a mennyezetre vannak felfüggesztve, körülbelül 3 méter hosszú damilokkal

(T≈ 3,5 s ingaperiódus).
A kerámialapok csatolt ingákat alkotnak, keskeny rezonancia görbével,
elkerülve a környezeti, széles frekvencia spektrumú mechanikai és gravitációs zajt.
A csempék tömege körülbelül 150-150 gramm, méretei 120 x 120 x 5 mm.
A lapok közötti rés körülbelül 5mm.
A csempe közötti gyenge mechanikai kötés a bennük lévő légrés révén valósul meg.
AD1 és D2 optikai elmozdulás érzékelők mechanikusan nem érintkeznek a csempékkel.
A detektorok jeleit valós időben működő személyi számítógép dolgozza fel.
A kerámia burkolólapok tipikus amplitúdója normál alapállapotban körülbelül 20 mikron.

A gravitációs adó egy egyszerű inga, ugyanolyan frekvenciájú, mint a csatolt ingavevő.
Az M s adó tömege körülbelül 6 kg ólomból készült.
Az adó és a vevő közötti távolság körül-belül R = 4 méter.
Az adó tömegének kis mozdítása hatására

a gravitációs detektor mérhető jelet ad a számítógépnek.
Rezonancia esetén a csempe amplitúdója 3-4 mm-ig emelkedik.
Nagyon fontosa gravitációs vevő megfelelő árnyékolása.
A sikeres kísérlet optimális feltétele az alacsony szintű vibrációs és gravitációs zajkörnyezet.


Ahogy a fejezet elején elhangzott, hogy
a sikeresen tesztelt új gravitációs detektor nemcsak a mozgó tömegekre,
hanem a mobiltelefon hívásokra is érzékeny.
A további vizsgálatok megmutatták,
a gravitációs detektor érzékeny a változó intenzitású fényre és hősugárzásra is.
Mindezekből következik, ez a dinamikus gravitációs érzékelődetektor érzékeny
minden elektromágneses sugárzással járó tranziensre,
például bármely nagyobb teljesítményű elektromos fogyasztó
(fúrógép, porszívó, televízió, transzformátor stb.) be-ki kapcsolása esetén.
Fontos megjegyezni, hogy a méréshez használt elektronikában
a közvetlen elektromágneses zavar kiszűrésére különös gondot fordítottunk,
a gravitációs méréseink nem tartalmaztak saját mérőeszközből származó hamis jeleket.
Ez az egyszerű műszer még 50-100 km távolságból is képes érzékelni a szélvihart,
amit a megnövelt lengési amplitúdó demonstrál.
Ez a jelenség nyilvánvalóan a hatalmas légtömegek mozgásának
dinamikus gravitációs hatásának köszönhető.

A 7.3.2. Ábra egy sikeresen megvalósított dinamikus gravitációs kísérletet mutat be
villogó lámpával (5 W teljesítmény R = 4 m távolságban),
amely a dinamikus gravitáció forrásaként szolgál.
A villogó frekvenciát úgy állítottuk be, hogy a csatolt ingák maximális amplitúdóját produkálja,
ami azt jelenti, hogy a rezonancia módszer alkalmazása is hozzájárult a sikeres méréshez.

Összefoglalva, az új gravitációs detektor érzékeny a környező térben bekövetkező
minden energiasűrűség-változásra, amelyet bármilyen időfüggő energiaforrás előidéz,

akár nagy távolságból is.
A gravitációs detektor lágyvas burkolata biztosítja, hogy az elektromágneses sugárzásnak
csak a gravitációs komponense érje el a csatolt ingát.
~



...
A kísérletben vizsgált gravito-mágneses sugárzás fogalma jelenleg nem létezik a modern fizikában.
A jelenség további vizsgálata fontos fizikai eredményekhez vezethet,
ezért kívánatos a jelenség további vizsgálata jól felszerelt, professzionális minőségű laboratóriumokban.
Ugyanakkor a kísérlet egyszerűsége alkalmassá teszi a gravito-mágneses sugárzás tanítását
a kísérlet élő bemutatásával akár középiskolában is.

Elgondolkodtató tény, hogy a felismert gravito-mágneses sugárzás,
amely az izzólámpa és az érzékeny kettős matematikai inga között
természetesen energia-átvitelt valósít meg,
a newtoni statikusgravitációhoz hasonlóan akadálytalanul áthatol a lágyvas doboz falán.
Míg az atommag diszkrét gamma-sugárzási spektruma viszonylag könnyen árnyékolható,
mint ismeretes, a neutrínó sugárzás könnyen áthatol még a Föld méretű anyagon is.
A gravito-mágneses sugárzás spektruma hasonlóan folytonos lehet,
amint azt a neutrínósugárzás („béta-bomlás”) elmélete bizonyítja.
Lehetséges, hogy a neutrínósugárzás és a gravito-mágneses sugárzás egy és ugyanaz?
Ennek eldöntése a jövő feladata.
Várható tehát, hogy az itt bemutatott gravito-mágneses kísérletet
rövid időn belül számos fizikai kutatóhelyen megismétlik.

A könyvemben megmutattam, a fizika törvényei szükségszerűen egyszerűek,
pontosabban az alapokat tekintve.
Az egyszerű alapokra épül a fizikai természet elképesztő bonyolultsága,
de mindig biztosaknak kell lennünk abban, hogy
a bonyolultságok mögött egyszerű természeti törvények húzódnak.
Könyvemből az is világosan kiderült,
a fizika mai haladása nem feltétlenül a nagy energiájú gyorsítókhoz kapcsolatosak.
Egyszerű házi kísérletekkel sikerült kimutatni a „dinamikus gravitációt”, azaz
a mozgó testek közötti fellépő erős gravitációt, mind vonzó, mid taszító formában.

Ennek mind az elméleti, mind a gyakorlati jelentősége jelenleg még nem ismert,
de biztosan meglepő fejlődés várható a jövő gravitációs fizikájában.
Könyvemet elsősorban a jövő fizikus generációjának ajánlom,
mely biztosan jelentős inspirációt ad a fizika tanulásához és a kutatásához is.
De fontos megjegyeznem, könyvem tartalma
egyelőre még nem szerepel az egyetemi oktatásban,
az egyetemi vizsgákon a könyvemre való hivatkozás nem szerencsés. ...
Ennek ellenére a könyvem tanulmányozása mintát nyújt
a nyitott, szabad fizikai gondolkodásmódra és a sikeres kutatás módszertanára.

 

A szerző: Sarkadi Dezső

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!