Akkor máris kezdheted elölről az okfejtést, lévén se a sót, se a spermát nem sorba szórjuk (lásd akár Biblia, "elszórja magját"). A földbe a magot már lehetne úgy. De a vadkacsát söréttel szintén nem.
Ugyanis a görögöknek nincs rövid o-juk és hosszú ó-juk, csak egy általános hangsúly jelük.
(Amit meghatározott szabály(ok) szerint használnak a szavaikban. Pl. a szótagszámtól függ, hova, melyik magánhangzóra teszik ki.)
Honnan tudod, hogy az ő "o"-juk helyébe melyik szóban melyik magyar "o"/"ó" kell?
Elég lesz nekünk a SZOR formátum is a görög halom/kazal dologgal kapcsolatosan. A SZER-SZOR-SZŐR-SZÉR és stb. SZ_R (S_R is működik gyakorta) mássalhangzóváz SZOR(zás) értelmű, sokSZORosító értelmű. ÉPP legutóbb nemrég itt az "5479" sorszám alatt érintettem a témát, majd két tucat szóval illusztrálva, de igény esetén a többszöröse is írható rájuk még..
Na most a kazalrakás lényege épp ez, sokszorosítjuk őket, SOR-ba rakjuk őket jó SZORosan egymás mellé, illetve egymás tetejére helyezve. Én a SOROS szót állapítottam meg, de a SZOROS szó is ugyanúgy átadja a dolog lényegét. Mármint a SZOR sokSZORosító gyökszó. Ez egy gyökszó, jelentése van. A --SZOR---SOR--SOROS--SZOROS összefüggnek. A SORba rakott tárgyak mennyiségben SZORozva vannak, a SORBA rakott elemek gyakran SZORosan vannak helyezve. Erősen rokonértelmű történetek ezek.
A FESZTIVÁL szót én másból építeném, nem fogjuk elhinni de megint magyarul érthetjük ezt is meg könnyen. Alap a FESZ gyökszó/szótő, kinek hogy tetszik. Na most ez a FESZít, FESZ-ül, FESZ-eng, FESZ-ültség. FESZ-t és a többi szónak alapköve hogy úgy mondjam, ez a FESZ az igazi szótő, a többi már mindig rag/toldalék, valamiféle bővítmény jön utána, ami egy újabb szó is lehet.
A FESZtiválok lényege hogy ilyenkor elengedik magukat az emberek, oldott a hangulat és igyekeznek mindenféle FESZ(ültséget) TÁVOL tartani. TIVÁL- TÁVOL. FESZ-TÁVOL van, most ünneplünk és buli van a placcon ! Nincs FESZ, TÁVOL van. És ez nem hülyeség, de még fokozzuk egy kicsit.)) Ott van a FASZ, az is a FESZ témaköre. A pöcs és a fasz közt komoly különbség van: a pöcs nem harcra kész, az nem FESZül. De a FASZ már faszulna ha volna ilyen igénk. Így meg FESZül továbbra is, ez már harcra kész. De az A hangalakkal már a FA hasonlat is a szóba kerül, hiszen a fák is állnak. Tudatosnak látszó szóképzések ezek.
Úgy is lehetne mondani, hogy itt aztán minden faszra megvan a magyarázat.)) És mindenre az anyanyelvünkön ! Vulkán ügyben a füstös magyarázat kézenfekvőbbnek látszik nekem. De a vulkánokban nem kis FESZ is tombol, így sem épp hülyeség a dolog, de ha így is közelítenénk meg, akkor is az anyanyelvünk indokolná ezt meg érthetően...
Szóval fogalmad nincs, mi a nyelvtanban a ragozás.
Pedig az igeragozás szót olvashattad/hallhattad párszor életed során, ha máshol nem, az általános iskolában.
Ettől - tudásbeli hiányosságodtól - függetlenül, a magyar persze lehet gyöknyelv, engem semennyire nem zavar, ha az. (Ha viszont az egyik az, a másik nem - te mondád :D -, hogyan lennének rokonok? Mert ugye innen indult ki a beszélgetés - valódi vitának inkább nem nevezném ... -, a csángók és az ógörögök nyelve közötti állítólag jól látható rokonságból. Lásd, csak úgy "hemzsegnek".)
Amúgy pontosítom a korábban általam erről írtat, lévén a görögben (is) nem 6, hanem többször 6 esete van az igeragozásnak, lévén ők is megkülönböztetik az igeragozás során az igeidőket is.
Ragozás az, amikor értemet hordozó gyököket rakunk egymás után, hogy módosítsa az első, szó eleji gyököt. Azért hangsúlyos a magyarban az első gyök, mert az határozza meg a szó alapértelmét.
Ugyanis a magyar gyöknyelv, a görög viszont nem az.
(Amúgy örülök, hogy sikerült egységbe kovácsolnom az egymás közt már komoly lehülyézésekig menő széthúzásba kezdett szómágus szittyológusokat. Így kicsit tovább titkolhatják a netán érdeklődő laikus nyilvánosság elől, hogy bizony még egymással sem értenek egyet. :D)
Akkor olvasd el egy dagesztáni nyelvcsaládi nyelven a "baszjad izüt".
Valamint, a kinézetük se mongoloid, Bajánék pedig azok voltak.
Ettől tőlem lehetnek hajdan a korábbi avar birodalom (akkor még zsuan-zsuan) fennhatósága alá tartozó, s a türkök elől más irányba elmenekülő törzs, de nem az idejöttek vezértörzsének/vezérnépének rokonnépe.
"Az meg, hogy Varga úr, jó néhányszor, egy szótőből n szót csinál, képzett, ragozott, toldalékolt változatokra, az - véleményem szerint - kóklerság, csúsztatás. Így könnyű meghemzsegtetni bármit ..."
Csakhogy ezek magyarul képzett, ragozott szavak. A szófajuk sem azonos.
Nem tudtam, hogy a görög az ragozó nyelv. Szerinted az?
de komolyan, amikor állítólag egy iskolavégzett felnőtt ember 24 oldalas tanulmányból csupán arra képes, h azt mondja "ez nem is sok, ez egy és ugyanaz" és még büszke is rá... de komolyan, erre egy 5-éves gyerek képes.
Az itt és a másik topikban korábban leírtakon felül most így rövid idő alatt ilyeneket tudunk találni még: ÉS ezek az azóta sokat változott mai görög nyelvből is még kiolvashatóak:
HALOM illetve KAZAL görög---- SORÓS : hangalaki kapcsolat persze nincs, ugyanakkor felismerhetjük a magyar szót, valóban SOROS elrendezésűek, amelyeket egymásra is helyeznek. Ez a görög szó is magyar szó.
KUNYHÓ görögül------ KALYVA : ismerhetjük a hasonló rendeltetésű KALIBA szót, ami török nyelven is megvan, ma KULÜBE. De ettől még magyarul értelmezhető a KALIBA, ez egy LAK(KAL)hely, ahová BE megyünk. A szó vége már eleve magyar ragozású. A görög ki tudja miért V hangot varázsolt a B hangból.
NYEREG görögül SAMÁRI : hangalaki kapcsolat nincs, viszont felismerhetünk egy újabb magyar szót: A szó viszont elárulja nekünk, hogy ők a SZAMÁR az amit felnyergeltek.
LÓ görögje ÁLOGÓ : ebben ott van a ló, sőt jóval több is, persze magyarul érteni az eseményeket. A LÓ a fejét is LÓGatja, meg nem éppen egy ücsörgő állat, azaz ÁLL akkor is, mikor nem fut épp sehova. De ez görögül nem derül ki, nekik már csak egy tartalom nélküli hangsor, amely az élőlényt azonosítja. A nyelvünk viszont tartalommal ruházza fel a mai görög hangalakot is.
VULKÁN görögül IFAÍSTEIO : itt már eléggé elrejtőzik a dolog, első blikkre nem könnyű. De mit is csinál egy vulkán, nézzük csak... Hát FÜSTÖL ! Ez másképpen egy FÜSTÖLŐ. Eléggé eltorzított már a hangalak, de ez megint több mint gyanús nekem.
Aztán nem csak egy görög sziget érdekes, hanem még SZÁMOS sziget az lehet.)) Most nézzük meg PÓROSZ szigetét (PAROSZ is van), ami remélhetőleg nem egy poros sziget. De viszont PÁROS sziget, ez egy szigetpár amit híd is összeköt. PÓROSZ a PÁROS sziget !...
Mert te ókori nyelveket tanulmányoztál, azokat mind ismerően, s hozzáértően? :)
A "hemzseg", meg a van pár szó, az nagyon nem ugyanaz.
Az meg, hogy Varga úr, jó néhányszor, egy szótőből n szót csinál, képzett, ragozott, toldalékolt változatokra, az - véleményem szerint - kóklerság, csúsztatás. Így könnyű meghemzsegtetni bármit ...
Lásd pl.:
"
omoion1 [ομοιον] amolyan: hasonló, egyenlő omoion2 [ομοιον] amolyan (módon), ugyanúgy; „amoly-on”, mint pl. hasonlatos- an, egyenlő- en omoiosz [ομοιως] amolyas: hasonló vkihez/vmihez, ugyanolyan, egyenlő omoiószisz [ομοιωσις] „amolyozás”: hasonulás valamihez omoióo(l) [ομοιóω] amolyol: hasonlónak nevez, hasonlóvá tesz, hasonlóvá válik omósz [ομως] „amás”: egyenlő vmivel ómotagész [ομοταγης] „amatagos”: ugyanabba a sorba, vonalba tartozó omophülosz [ομοϕυλος] amafélés, amaféle (phülosz = félés, féle): egyforma, ugyanahhoz a fajtához, fajhoz tartozó, egy nemzetségű, rokon
"
8 szó, köztük több is eléggé erőltetett magyar megfelelővel, fordítással,
s igazából egy szó helyett. :)
Logikából meg, hidd el, jobban állok, mint a népesség 99,8 %-a.
Ha pont te vagy a fórumon a maradék 2 ezrelék, az elég izgi lesz. :)
(Az "avar" alatt a kaukázusi avar-t hoztad?
Mert az nem ugyanaz a nép, mint a KM-beli avar állam avar elitje. Akiknek a nyelvét egyelőre nem ismerjük, max. teóriáink vannak. Lásd "baszjad izüt".)
én nem állítottam semmit vele kapcsolatban (egyszerű tényeket soroltam), szóval nem tudom mire kaptad föl a vizet, mire bizonygatsz itt görög tudást... :)
2. mivel se nem tanulmányoztál nyelveket, se a logika nem az erősséged, ezért azt se tudod mit kell nézni, mit kell keresni
Szicília vélhetőleg a nem görög, s a később érkező görögökhöz képest Szicíliában őslakó szikeloszokról kapta a nevét, akiket a "tengeri népek" első hullámába közé sorolnak a történészek. Ahogy a szárdokat, achájokat, etruszkokat is.
Nem erőlködök tovább, látom halvány fogalmad sincs mi a képjel, akkor meg hiába nyelvészkedsz itt, semmit nem értesz és hamis kapcsolatokat fogsz keresni ott, ahol az nincs, akárcsak a finnugristák. Hamis érvek..... legalább nekem vannak, neked felsorolásaid vannak összevissza, amikből csak úgy légből kapott következtetéseket vonsz le. Látsz egy szarvast egy zászlón és az neked szkíta. Miért? Csak. Látsz egy szőttesen egy madarat, az is szkíta. Miért? Csak.
A szkíta nyelv is finnugor. Miért? Mert Pali bácsi megírta az Arvisurában.
Nem látom értelmét a további párbeszédnek, pedig csak figyelmeztetni akartalak, hogy totál idiótát csinálsz magadból de akkor csak hajrá.
