"Az előbbi esetben viszont el kell felejteni a bűnösség Általad vázolt kérdését.
1 Jn3:9 "Senki sem cselekszik bűnt, a ki az Istentől született, mert benne marad annak magva; és nem cselekedhetik bűnt, mivelhogy Istentől született."
Mástól meg nem születhet, ha egyszer Isten a Teremtő és a Mindenható, Aki saját képére teremtette az embert (a férfit és a nőt)."
Ki az, aki Istentől született?
Ádám és Éva, mert őket Isten alkotta meg.
Minden további ember, nem Istentől született, hanem testtől, embertől.
Tehát Te vagy én, vagy akármelyik Ádám utáni ember, nem Istentől született, hanem embertől, ember fia.
A saját kép nem a testet jelenti, hanem a lelket, azért mert Isten Lélek és nem test.
Jézus az emberek lelkét jött megmenteni, nem a testét.
"Adjátok meg a császárnak, ami a császáré, és Istennek, ami az Istené" és ez a lélek.
A farizeusok ezt nem tudták megadni Istennek (elveszejtették az emberek lelkét), Jézus viszont Istenhez vezette az emberek lelkét.
Ahhoz, hogy megint Istentől születhessünk meg, el kell hagynunk mindent.
Vagyon, család, test, minden itt marad a földi világban.
Ez tény kérdése - legalábbis a Biblia szerint. Mózes nyilván nem a gonosz, a Sátán szimbólumát látta a kígyóban, különben nem hordozta volna magánál. (Amit egyébként Isten azaz Él, - eredetileg kánaáni Isten - parancsára készíttetett.)
Viszont az is igaz, hogy ebből következően utólag lett sátáni jelképpé nyilvánítva Asérával és a többiekkel együtt.
"Csak annyit még, nem az Isten teremtése a hibás, hanem amikor a teremtmény elkezd a saját feje után menni. Nem hallgat a teremtőjére."
Akkor nem értetted meg, mit jelent az a kifejezés, hogy Mindenható.
Ezzel az érveléseddel megcáfolod Isten mindenhatóságát, Aki ezek után már nem mindenható, hiszen az akarata nem terjed ki mindenre.
El kell dönteni, hogy elfogadjuk-e Istent, mint mindenhatót, vagy kimondjuk, hogy Isten csak másodhegedűs. Ez utóbbi esetben az egésznek Istenhitnek semmi értelme.
Az előbbi esetben viszont el kell felejteni a bűnösség Általad vázolt kérdését.
1 Jn3:9 "Senki sem cselekszik bűnt, a ki az Istentől született, mert benne marad annak magva; és nem cselekedhetik bűnt, mivelhogy Istentől született."
Mástól meg nem születhet, ha egyszer Isten a Teremtő és a Mindenható, Aki saját képére teremtette az embert (a férfit és a nőt).
"Ez az amikor a szem megnyilatkozik, és az ember elkezdi azt követni amit lát."
Ha van egy Mindenható, akkor nem követhet mást az ember csak amit a Mindenható kijelölt a számára. Ha pedig azt követi, amit kijelölt (mivel Mindenható) - jelen esetben azt is, amit a szeme lát - akkor az nem bűn. Lásd fentebb.
Az egykori Palesztina területén még élt az ősi hagyomány, a kígyó tisztelete. Mózesnél mint gyógyító ereje látható a következő versben:
4Móz 21,8 És monda az Úr Mózesnek: Csinálj magadnak tüzes kígyót, és tűzd fel azt póznára: és ha valaki megmarattatik, és feltekint arra, életben maradjon.
"Nem is értem, a mitológiátoknak mi a baja ezzel a lénnyel?"
Nem a mitológiának van baja vele, hanem a hébereknek.
Az egykori Palesztina területén még élt az ősi hagyomány, a kígyó tisztelete. Mózesnél mint gyógyító ereje látható a következő versben:
4Móz 21,8 És monda az Úr Mózesnek: Csinálj magadnak tüzes kígyót, és tűzd fel azt póznára: és ha valaki megmarattatik, és feltekint arra, életben maradjon.
A kígyó a tudás és a bölcsesség szimbóluma is, így értelemszerűen nő princípiumhoz köthető, (anyaistennő attribútuma) így amikor Asérát és minden más, női istenekre emlékeztető dolgot meg akartak semmisíteni, Mózes rézkígyója is erre a sorsra jutott:
2Kir18:3-4 „És kedves dolgot cselekedék az Úr szemei előtt, a mint az ő atyja, Dávid cselekedett volt. Ő rontotta le a magaslatokat, törte el az oszlopokat, és vágta ki az Aserát, és törte össze az érczkígyót is, a melyet Mózes csinált;”
Természetes, hogy ezzel egyidőben (kb Kr.e. 5-600 évvel) a kígyó megítélése is ellenkező előjelet váltott és a gonoszság és a Sátán szimbólumává lett.
Így lett a második teremtéstörténet egyik főszereplője is.
„Pont ez a lényeg Jézus tanításában, ha a szívedben (gondolatban), eltervezed a bűnt, akkor már bűnös lettél.”
A csudát!!!
Sehol nem vitattam, hogy a cselekedeteink forrása a gondolat, az elhatározás, ez a dolgok rendje.
Jézus csupán arra világít rá tanításában, hogy a bűnös cselekedetek bennünk fogalmazódnak meg, s már a kezdetektől fogva azok is nyilvánvalóan „bűnösek”. Nem is lehetnek másmilyenek, ez evidens…
De nem szabad elfelejteni, hogy csak egy gondolatot - még ha bűnös is – csak akkor lehet magunkban felülbírálni, elvetni, ha az már létezik, ha az már megfogalmazódott.
Namármost: Az az ember, aki megvalósítja bűnös gondolatait nyilván bűnt követ el. A döntése szerint ő a bűnös gondolat szerint cselekszik, bűnt követ el.
Szerinted meg az az ember is bűnös, aki végigelemzi gondolatait, s döntése szerint nem a bűnöseket cselekszi meg, hanem a jókat.
Látod, ezt nem értem! Ebben mi a logika?
Akkor arra válaszolj, Jézus mégis miért a cselekedetek szerint ítél???
Csak néhány idézet:
Mt 7:21 „Nem minden, a ki ezt mondja nékem: Uram! Uram! megyen be a mennyek országába; hanem a ki cselekszi az én mennyei Atyám akaratát.”
Mt 16:27 „Mert az embernek Fia eljő az ő Atyjának dicsőségében, az ő angyalaival; és akkor megfizet mindenkinek az ő cselekedete szerint.”
Mt5:19 „…valaki pedig cselekszi és úgy tanít, az a mennyeknek országában nagy lészen.”
1Pt 1:17 "És ha Atyának hívjátok őt, a ki személyválogatás nélkül ítél, kinek-kinek cselekedete szerint,..."
Szó nincs arról, hogy a gondolat miatt bűnös lenne bárki is.
Márpedig Te mindvégig a szem által való megkívánásról beszéltél. Kezdve Jézus fogantatásától.
Ezek a Te szavaid a 4711-ből:
„Azért mert nem a szeme kívánta meg a másikat, hanem a szexuális aktus csak a gyerek nemzése miatt történik meg.”
"Élvezettel is lehet ölni, akkor az nem bűn?"
Úgy látszik, mégis igaz az, hogy a cselekedet, azaz a megvalósult gondolat a bűn tárgya, nem maga a gondolat. Ti. Akár élvezettel, akár undorral teszed, mindenképp bűnnek számít.
Ha érted, akkor válaszold meg légy szíves, hogy az isteni teremtés miért hibás, (ez esetben a szexualitással kapcsolatos biológiai ösztönökről beszélünk) miért bűnösek a szexuális érzelmek, vágyak?
"minden ősi jelképrendszerben a kígyó a tudás, a bölcsesség, a gyógyítás szimbóluma. (még ma is, sőt még Mózesnél is!)"
A kígyó a gonoszság, a Sátán szimbóluma:
Ézs 65,25
A farkas és bárány együtt legelnek, az oroszlán, mint az ökör, szalmát eszik, és a kígyónak por lesz az ő kenyere. Nem ártanak és nem pusztítnak sehol szentségemnek hegyén; így szól az Úr.
Mik 7,17
Nyalják a port, mint a kígyó, mint a föld férgei; reszketve jőnek rejtekeikből; remegve folyamodnak az Úrhoz, a mi Istenünkhöz, és félnek tetőled!
Mt 12,34
Mérges kígyóknak fajzatai, mi módon szólhattok jókat, holott gonoszak vagytok? Mert a szívnek teljességéből szól a száj.
Lk 10,19
Ímé adok néktek hatalmat, hogy a kígyókon és skorpiókon tapodjatok, és az ellenségnek minden erején; és semmi nem árthat néktek.
Én még előrébb megyek, az 1. fejezethez, az első teremtéstörténethez nyúlok vissza, ahol Isten mindent jónak talál, s az embert (emberpárt) megáldva bocsátja útjára. Bűnről szó sincs.
Miért kellene elfogadni egy második - nyilvánvalóan egy másmilyen szemléletű - változatot, ha az sehogyan sem fésülhető össze az előbbivel? Ráadásul szemben áll minden logikus érvvel, még ha vallásos szemmel nézem is!
Isten teremtette ilyenre az embert. Ezt miért felejted el minduntalan?
Legyél már egy kicsit következetes! Korábban azt mondtad, ami Isten akarata szerint való, az nem bűn. Lásd Jézus fogantatása. Most meg azt állítod, hogy Isten akarata szerint teremtett ember bűnös... Hogy van ez? A vágyak, a szabad akarat, minden a teremtés része, Isteni akarat szerint való. Ebből következően aki ebből bűnt fabrikál, az Isten ellen, saját hite ellen beszél.
"A kígyó az emberben feltámadó kételkedést testesíti meg."
Ez tévedés. minden ősi jelképrendszerben a kígyó a tudás, a bölcsesség, a gyógyítás szimbóluma. (még ma is, sőt még Mózesnél is!)
A kígyó adta a tudás (a bölcsesség) gyümölcsét az embernek, elsődlegesen Évának.
Persze, hogy ez bűnnek számított egy olyan társadalomban, ahol a nő csak a szaporodásra alkalmas férfitulajdon..
Ha megnézed és értelmezed Pált, ez világosan látszik:
1Tim5:14 „Akarom tehát, hogy a fiatalabbak férjhez menjenek, gyermekeket szűljenek,”
1Tim2:14 „És Ádám nem csalattatott meg, hanem az asszony megcsalattatván, bűnbe esett:”
Mondja ezt annak ellenére, hogy az Úr csak Ádámnak tiltotta meg a az ominózus gyümölcs evését. De akkor ugyan miért Éva a bűnös? Főképp miért csak ő?
"Ezt majd a bíróságon mondjad, ha meg akarsz valakit erőszakolni, de nem sikerül."
Amiről beszélsz, az már egy cselekmény, függetlenül attól, hogy sikerült, vagy sem, legföljebb nem nyom annyit a latban...
Én a gondolatról, a szándékról, mint okról beszéltem, amit Te hoztál föl a 4716-ban:
"Ha megerőszakolnak egy nőt, akkor nem az aktus lesz a bűn, hanem annak a kiváltó oka a bűn,"
Megismétlem, nem a szándék a bűn, hanem annak kivitelezésére irányuló cselekvés.
Ti. az ember fejében felmerült szándékot az esetek igen nagy többségében felülírja bölcsességünk, erkölcsi normáink, vagy egyszerűen csak a gyávaságunk....
A Te megfogalmazásodban mindenki bűnös, akinek hasonló gondolat megfordul a fejében függetlenül attól, mit valósít meg belőle.
Márpedig Jézusnál is a cselekvésen volt a hangsúly, attól függött a megítélés.
"A Bibliában pedig a mértéktelenség azonos a bűnnel."
Az élvezetről volt szó, nem a mértéktelenségről.
Te szerinted minden bűn, amit élvezettel csinálunk, s emellett nem szükségből.
Az élvezettel fogyasztás (beleértve a szexet is) nem bűn, mert - mint a Bibliában is le van írva - Isten rendje szerint való, Ő teremtette ilyennek az embert. Ez egy olyan alapelv, amit senkinek nincs joga felülbírálni. Még a Biblia íróinak sem!!! - Ha már vallási alapon beszélgetünk.
Az egy teljesen más kérdés, hogy a mértéktelenség az emberek közötti konfliktus egyik fő forrása, de Isten ezzel nem foglalkozik, így az a mi dolgunk hogy az ebből fakadó problémákat rendezzük.
Erre utal Jézus a Hegyibeszédben, amikor kimondja, hogy vitás dolgainkat egymás között kell rendezni, s főleg azt, hogy egymás közt le kell rendezni, s hogy ezek a vitás dolgok nem Istenre tartoznak, hanem miránk.
"De ha nem vagy éhes (csak a szemed kívánja), és mégis eszel, akkor ez bűn."
Ugyan má'... Miért lenne bűn? Ha senkinek (sem másnak, sem magamnak) nem ártok vele, miért lenne bűn? Pl. Egy krémest azért fogyaszt el valaki mert éhes? Egy pohár finom bort azért iszik meg valaki mert szomjas? Stb...
A bűn az, amikor mások elől veszed el az étkezés lehetőségét, vagy mértéktelenül étkezel.
A vágyak mértékkel történő kielégítése nem bűn, ellenkezőleg! Kívánatos.
Ép testben ép lélek....
Jézus is ezt tanította:
A test, a szív, és a szellem
Olyanok, mint a hintó, a ló, és a kocsis.
(...)
És az, aki békében él testével
Megépített egy szent templomot,
Ahol az Isten Szelleme
Lakozik majd mindörökre.
(Jézus esszénus könyvéből 3-4. old)
"Az egész bibliai bűn értelmezést itt lehet megérteni."
Én csak azt nem értem, miért nem gondolkodnak az emberek, mielőtt elfogadnak egy ilyen nyilvánvalóan tarthatatlan dogmát.
"Egyébként Jézus bűnben születésének ehhez semmi köze, a bűnben születése inkább arra utal, hogy a zsidók úgy tartják/tartották, hogy házasságon kívül, egy római katonától"született, s hogy Mária szajha volt.
A bűn bibliai meghatározásánál ennek nincsen jelentősége.
Azt kell megnézned, hogy mi volt a legelső bűn.
Az határozza meg a bűn fogalmát (biblikusan).
Ezért kell megnézned Ádám és Éva esetét.
Nem Isten szavára hallgattak, hanem a saját elképzelésükre.
A kígyó az emberben feltámadó kételkedést testesíti meg.
Az ember a saját vágya szerint kezd el cselekedni, nem Istenre hallgat.
Ezért nevezi Jézus bűnnek a hitetlenséget, mert azt jelenti, hogy az ember nem hallgat az Istenre, nem hisz neki, megy a saját feje után. (megkeményedik a szíve).
"Ha megerőszakolnak egy nőt, akkor nem az aktus lesz a bűn, hanem annak a kiváltó oka..."
Mekkora tévedésben vagy!... Biztosítalak, ha nincs aktus, bűnelkövetés sincs. Gondolatért még senkit nem ítéltek el....
Egyetlen megerőszakolt nőt sem érdekel, hogy valaki mit gondol magában, őket egyedül a nem kívánt aktus megtörténte zavarja.
"Ez a kiváltó ok pedig Isten szava volt, nem a szem kívánsága. Ezért nem volt bűn."
Honnan a csudából veszed, hogy sem József, sem Mária nem kívánták meg egymást?
De, ha mégis így lenne, és Isten akarata érvényesülne - Józsefék ellenében - akkor az lenne igazán a bűn, hiszen kimerítené az erőszak minden kritériumát.
Az miért nem jut eszébe egyetlen Bibliamagyarázó okostojásnak sem, hogy Isten akarata a saját törvényei szerint érvényesül, történetesen úgy, hogy a felek kölcsönösen megkívánják egymást?
Egyébként Jézus bűnben születésének ehhez semmi köze, a bűnben születése inkább arra utal, hogy a zsidók úgy tartják/tartották, hogy házasságon kívül, egy római katonától született, s hogy Mária szajha volt.
"Az Újtestamentum hőse, Jézus, ugyanaz a Jézus, akit a Talmud több helyen galileai nőnek római katonával való házasságon kívüli viszonyából született, tehát nem zsidó származású személynek nevez..."
