Több mint 15 évig nálam is ugyanez volt a helyzet. A Germersdorfi tele volt virággal, de termés alig volt. Ültettem mellé Katalint, nem segített. Sőt, a Katalin még a Germersdorfinál is kevesebbet termett.
Hiába volt mellette Érdi bőtermő meggy, a termés a 15 éves fa esetében lehetett kb. 50-60 dkg.
Elkezdtem aztán minden évben permetezni vaníliás cukorral. Nálam ez a módszer egyáltalán nem jött be, pedig több éven keresztül szorgalmasan szórtam a vaníliás cukros levet. A fa környéke napokig vaníliás aromával volt tele.
Már kezdtem belenyugodni, hogy ez van, és egy szép, egészséges Germersdorfi nálam csak virágozni tud.
Aztán ültettem egy Alexet a Germersdorfi mellé. Már abban az évben érezhetően több termés volt, amikor az Alexen csak néhány virágot hozott. Most, hogy már két Alex is van a Germersdorfi mellett, megtörtént az, amire még a legoptimistább álmaimban sem mertem gondolni: ki kellett a Germersdorfi egyik főágát támasztanom, nehogy eltörjön a termés súlya alatt. Az egész fa roskadozik a gyümölcstől. Amióta az Alexek ott vannak, elkezdett nagyon bőven teremni. Pedig ezek az Alexek még kicsik, mégis megoldották a Germersdorfi porzását.
A méhek nem lettek többen, mégis meghatványozódott a termés.
Sziasztok! Egy újabb kérdésem lenne. Az ismert, hogy ültetéskor a fák szemzésének helye nem kerülhet föld alá. A kérdésem az lenne, hogy ennek meddig kell így lennie? A fa egész életében, vagy egy bizonyos idő múlva már nem fenyeget a lelökődés veszélye?
A neten láttam, hogy az oxigénellátást segíti, ha 12-20 centi átmérőjű műanyag csöveket teszünk a halomba összerakás előtt, majd néhány nap múlva kihúzzuk őket. Nálunk az iskolák nem tudták hova tenni az összegyűjtött leveleket, végül a kertembe hozták. Lett kilenc köbméter komposztom.
A felső rétegből nő a fű. Ahogy írtam az megy alulra.
Utána nem foglalkozom a szétválasztással, egyébként nem nagyon van különbség.
Egy 50L-es trágya cca 3 gödör. Komposztból nem szoktam mérni. De ott is egy talicskányi kb 3 gödör. A földből 'marad' mindig, abból körgátat rakok a fa körül, ami segíti az öntözést, amikor meg megsüllyed az ültetőgödör, akkor be lehet húzni oda. Ezek már a következő évi mozzanatok.
Köszönöm a válaszodat...akkor széna... így megfelel? :)
Köszönöm a részletes leírást is. Én is Zalában élek (Bezeréden)...legalábbis nyáron. Egy kb. 100mx20m-es területről van szó. Mint írtam, tudom, hogy kevés lesz a széna, csak szeretném hasznosítani. Megkérdezhetem, hogy gödrönként mennyi trágyát és komposztot használtál? És végül az agyagos részt a felső résztől külön rétegben helyezted el, vagy összekeverted, és ahogy jött...ha külön rétegben, hová került az agyagos rész (olvastam, hogy azt is keverted komposzttal)?
Nem akarok nyelvtan (vagy biológia?) náciskodni, de ha lekaszáltad a füvet, akkor nincsen szalmád....
De hogy valami értelmeset is hozzátegyek :)
Én zalai agyagon élek. Legalább 40 fát ültettem az elmúlt pár évben.
Mindig ások egy EU kompatibilis, 60*60*60cm-es gödröt.
Alja marhatrágya rá a felszedett "gyeptéglák" fejjel lefelé. A kiszedett földet megkeverem komposzttal, amitől lazább lesz, ezzel temetem a gyökereket. Majd amikor már gyökér nem látszik, akkor megint dobok rá trágyát, föld-komposzt keveréket.
Közben az üres gödröt majdnem teletöltöm vízzel, és hagyom elszikkadni, az ültetéskor pedig a gyökér eltemetése után újra megy a víz dögivel. Amikor a végén "betaposom" akkor gyakorlatilag 'lápon' járok.
Eddig két fám száradt ki. Mindkétszer Bigarreu, mert nem locsoltam eleget a következő száraz tavasszal-nyáron....
Komposztból egy kaszálásnyi szerintem nem lesz elég 30 gödörre. (bár nem tudom hány 1000m2-t kaszáltál:))
Sziasztok! Tanácsot szeretnék kérni. Ősszel gyümölcsfákat szeretnék ültetni, erősen agyagos talajba (2 ásónyom után már agyag). Ilyen arányok mellett nem látom megvalósíthatónak, hogy a tetejéről leszedett föld kerüljön alulra, az aljáról kiszedett pedig felülre. Arra gondoltam, hogy most kiásom az ültetőgödröket (1mx1mx1m), megtöltöm szalmával (a területről most kaszáltam le a füvet), visszateszek rá valamennyi agyagos földet, így az ültetés idejére talán már bomlik annyit a szalma, hogy valamennyire lazább szerkezetű lesz a gödör alján a talaj, és így kevesebb humuszt kell hozzátennem (kb. 30 fáról van szó). Működhet az elképzelésem, vagy felejtsem el?
Tudna valaki tanácsot adni germersdorfi cseresznyefa ügyben? A fa mindig iszonyatosan tele van virággal, aztán tele lesz terméssel, de a termés 99%-át eldobálja, csak ilyen kis pici bogyók lesznek a többségükből, amik lehullanak.
A fára oltottam egy másik fajta cseresznye ágát, hogy a beporzást segítsem. Virágzik is, szóval elvileg tudna porozni, de azt tapasztalom, hogy a fa nem igazán érdekli a rovarokat, egy két kóbor zümi néha megjelenik, de egyáltalán nincs az a nagy ricsaj, mint a barackfa körül.
Régebben én is egyértelműen a szabadgyökerűek mellett tettem le a voksot. Aztán sikerült szereznem olyan konténeres Mariskát, amit tényleg konténerben neveltek a kezdetektől. Az egyik legszebb fa lett a kertben.
Már másodszor jártam úgy, hogy nem maradt meg a szabadgyökerű gyümölcsfa, pedig nagy odafigyeléssel ültettem.
Szóval én már nem tudom, hogy a konténeressel, vagy szabadgyökerűvel járok-e jobban.
