Legyen "állapottól függően", és maradjunk annyiban, hogy vakon ne ajánljunk senkinek se még ekkora konkrét kilókat sem. Évekig dolgoztam a szakmámnak ebben a részében, láttam már érdekes dolgokat. Jobb a biztonság! :) (Igaz, láttam olyat is, hogy havi 10, három hónapig, miközben az illető végig makkegészséges tudott maradni, de azért rendesen meg is dolgoztunk vele-körülötte!)
Igaz, hogy az ifjúkori 65 kilóhoz képest a középkori 85 pont 20-szal több, és az azóta eltelt évek is pont 20-an vannak, de gyakoribb, hogy ez testtömeg-dolog nem "lineárisan" történik meg, hanem az ember felszed mondjuk 3 (téli) hónapalatt 5 kilót, aztán stagnál, esetleg évekig. Az "ugyanannyi" időbe a stagnálást nem kell beleszámolni. :)
Azért nem egyértelműen előny ez, mert éhezésben a méregtelenítés a leírtak miatt romlik, másrészt sok méreganyag jobb helyen van a zsírszövetben, mint a keringésben, a zsírszövet "puffereli" a mérgeket (bár ott is van toxikus koncentráció). Sok méreg azáltal válik méreggé, hogy a biotranszformációba belép a májban.
Igen, így van. De nincs hibernálva, folyamatosan szabadul föl, fogyás nélkül is. Ha a vérszint lecsökken, mert a máj lebontja az adott mérget, akkor a zsírszövetből pótlódik. Fogyás esetén a szint nőhet meg, de az esetleges negatív hatás és az, hogy ennek van-e értelme, függ az adott anyagtól.
Tehát ezt a mondatomat átgondolom még egyszer:
"Kérdés hát, jó ötlet-e mérgekkel elárasztani a szervezet az éhezéssel (a zsírszövet csökkenése hatására szabadulnak föl az addig ott tárolódó anyagok), jelemzően elégtelen tápanyag- és energiabevitel mellett. Ha mégis meg lehet növelni a lebontott mérgek mennyiségét, azok vérszintje (sem zsírszövetbeli szintje) nem fog nagy mértékben változni (egyensúly áll fenn a zsírszövetben lévő és a vérben lévő méreganyagszint között). Így adtunk ...annak egy pofont, szerintem."
Induló szabály: annyi idő alatt le, amennyi alatt fel. Ha az egészségedet is és a teljesítőképességedet is meg akarod őrizni, és azt szeretnéd, hogy a leadott kilók lenn is maradjanak, jó, ha nem léped túl a havi 1 kg zsírcsökkenést. Csak próbáld ezt megmagyarázni egy a nyári short-divattól -és annak közelségétől- beindult, az "olcsó", gyors fogyókúrákat istenítő mindenre elszánt hölgynek! :)))
És igen, a mérgek... Nem ritkán már az is elég a fogyáshoz, ha áttérsz a szervezeted számára legegészségesebb táplálkozásra és életmódra, és azok a bizonyos mérgek -Szőrmók szíves ajánlásai alapján- szép lassan elkezenek természetes módon kiürülni, és mivel ürülnek, már nem kell köréjük a zsír "szigetelni"... Ehhez a fogyáshoz még csak kalóriákat sem kell elkezdeni számolgatni. :)))
De durva, a fogyással felszabadulnak a mérgek a testben? Háj formájában, mintegy hibernálva vannak? Akkor a fogyás megterhelő rendesen a szervezetnek, gondolom ezzel is csak mértékkel....
"A méregtelenítés folyamatosan zajlik, ez gondolom, egyértelmű. Az endogén (a szervezetben keletkező) és exogén (kívülről bejutó) anyagok átalakítása (az ún. biotranszformáció) túlnyomórészt a májban zajlik.
A különböző vegyületek inaktiválódnak, és/vagy olyan módon alakulnak át, hogy kiüríthetőek legyenek (elsősorban vízoldékonnyabbá válnak) a vizelettel vagy az epével.
Biotranszformáció a vesében is zajlik, pl. a máj által végzett átalakítást egészíti ki; ill. a bőrben, tüdőben is, ezek részleteikben nem nagyon ismertek.
A máj méregtelenítő kapacitása nagyon nagy, alapállapotban nincs kihasználva (gyógyszerterhelésre jelentősen emelkedhet). Vagyis tovább fokozni ha nincs kellő szubsztrátkínálat (vagyis átalakítandó anyag), akkor határt az enzimkinetikai sajátságok és a tápanyagellátás (lásd: köv. pont) szab.
Mindez természetes folyamat. Azonabn energia- és tápanyagigényes (szőlőcukor, kéntartalmú aminosavak stb.). Éhezésben (értsd: "böjtölés" vagy "méregtelenítés" során) ennek megfelelően romlik a folyamat (itt már megdől a böjtelméletnek ez a része). Ezt érdemes jól az eszünkbe vésni, ez aduász érv, amikor valaki a böjtölésről (éhezésről) akar meggyőzni minket méregtelenítéssel kapcsolatban.
A biotranszformáció során szabad gyökök keletkezhetnek. Jórészt ez az oka a mérgek májkárosító votának. Az antioxidáns rendszerek (enzimatikus - pl. glutation, SOD, kataláz -, ill. nem enzimatikus, pl. C-vitamin, E-vitamin) ezt részben kivédik, mérséklik. Kérdés hát, jó ötlet-e mérgekkel elárasztani a szervezet az éhezéssel (a zsírszövet csökkenése hatására szabadulnak föl az addig ott tárolódó anyagok), jelemzően elégtelen tápanyag- és energiabevitel mellett. Ha mégis meg lehet növelni a lebontott mérgek mennyiségét, azok vérszintje (sem zsírszövetbeli szintje) nem fog nagy mértékben változni (egyensúly áll fenn a zsírszövetben lévő és a vérben lévő méreganyagszint között). Így adtunk ...annak egy pofont, szerintem.
Érdemes még megemlíteni, hogy a biotranszformáció enzimei a "hagyományos" enzimektől eltérően nem annyira specifikusak (vagyis egy enzim jóval többféle anyagot képes átalakítani a mi esetünkben; az enzimek ugyanis általában csak egy-két-pár anyagot tudnak). Ez azt jelenti, hogy elég sokféle anyaggal boldogulunk. Persze a különböző anyagokat más-más sebességgel lehet kiüríteni a szervezetből (lásd: dioxin felezési ideje 6-50 év...).
A természetes rásegítésről: ez lehet a megfelelő tápanyag- és energiaellátottság, ami megteremti az optimális feltételeket a biotranszformáció optimális működéséhez.
Amire te gondosz, hogy beviszek egy anyagot, és az kiüríti (vagy segíti kiüríteni) a mérget, más kérdés.
Ilyeneket alkalmaznak is, pl. ciánmérgezésben nitrátok, fémmérgezésben komplexképzők stb. Itt a hatásmechanizmus ismert. Ezzel szemben a kül. méregtelenítő étrendkiegészítők vagy növények (ma már minden gyümölcsre írják a fitneszmagazinok, hogy "kitűnő méregtelenítő") nem feltétlenül ismertek. Nem lehet tudni, mire és hogyan hatnak. Hatnak-e egyáltalán...(azon felül, hogy mondjuk vitamintartalmuk véd a szabad gyökök ellen stb.)
Végső kérdésedre a válaszom: ez egy rohadtmód felkapott dolog, és nagyon sokan élnek belőle. Legalábbis amennyire én meg tudom ezek alapján ítélni."
Annyit tennák hozzá, kérdésedre válaszolva, hogy az egészséges táplálkozás a legjobb tisztító:-) Aki nagyon akar, tarthat havi egy gyümölcsnapot )ha teljesen egészséges!).
Kevesebb vörös hús, több zöldség, gyümölcs, tengeri hal stb.
Semmi extra. Csak tudod, az emberek mindig valami különlegeset szeretnének, és ezért nem veszik észre, hogy a megoldás előttük van. Valamit csodát várnak, valami szokatlant. Tőlem biztosan nem fognak kapni:-)
A tápanyagok fölszívódását akadályozhatja, főként az ionokét (ásványianyagok). De érdekes, mert bizonyos mennyiségben segítik, de nagyobbaknál (napi 35-40 g fölött nem érdemes...) már a hátrány dominál.
Más termesztési hely, más fajta, ezért eltérőek az adatok. Én a Tápanyagtáblázatból néztem, az hazai adatokra igaz alapvetően.
Az 5 g az a konyhasóra vonatkozik, és egészségeseknek. 5 g konyhasó 2 g Na-ion (40 tömegszázalék), de ez inkább egészségesekre vonatkozik, bár erről is eltérő ajánlások (megengedések) vannak.
Ha vízhajtót szedsz, amúgy sem kifejezetten jó ötlet ennyire eltolni Na-K arányt (répa)...(Bár ez attól is függ, milyen a vízhajtó.)
Nem lényeges. Egyébként 70 mg/100 g. Semmi. Lehet 100-szorosan is valaminek, ha elenyésző. Kálium meg 360 mg/100 g, ezt is nézni kell.
De, 1 kg répa az már sok, ennyit ne egyél...
Gyümölcsöt már miért ne lehetne egész nap? Hesmenésed van a gyümölcstől? Melyiktől/milyen mennyiségtől?
Ha csak éhesebb leszel tőle, az valószínűleg azt jelenti, hogy nem eszel rendesen. Vigyázni kell a súlytartásban és a fogyókúrában, hogy az ember ne lőjön túl a célon, mert utána a "víztől is hízik"...
"Akkor mégiscsak számít, hogy honnan van? Hogy szerves-e, vagy szervetlen? Vagy az, hogy nátriumKLORID?" - a nátrium az nátrium. Azért írtam, hogy a konyhasóavla bevitt számít, mert míg 1 kg répa 700 mg Na-ion, és mellette 3,6 g kálium van (ilyen szempontból számít), addig 1 g konyhasó 400 mg Na-ion.
A Na-nak gyakorlatilag nincs szerves vegyülete (pontosabban olyan vegyület, amiben nem ionosan kapcsolódik a Na, de ez nem lényeg most), a káliumnak sem. (Tedtommal.)
"Alig van valami, amiről nem derült még ki, hogy ne okozna rákot, infarktust vagy agyvérzést idővel." - ez él a köztudatban, tévesen. Mert attól még, hogy rákot okozz x mennyiségben, attól még nem lehet azt mondani, hogy y-ban is. A mérték a lényeg, ez egy elcsépelt kifejezés, de teljesen igaz, és ha engem kérdezel, mindig igaz is lesz.
"Bár úgy tudom a lelkiek, a gondolkodásmód is nagyban befolyásolják a dolgot, azon meg nem oly egyszerű változtatni..." - így van...:-/
"És gondolom nátrium érzékeny sem vagyok, csak kijött volna évek alatt." - az attól függ, mennyi Na-ot fogyasztasz.
Nátrium 2.4 mg 100g sárgarépában. Innen: http://hu.wikipedia.org/wiki/S%C3%A1rgar%C3%A9pa Tehát egy kiló répa sem több mint 30mg nátrium. Akkor nincs baj, ugye? A max javasolt sómennyiség 1 napra 5g = 5000mg... :)
"Amúgy nem tudom, mi lehet a répában olyan sok, ami miatt veszélyes lenne, Nátrium biztos nem!"
Úgy olvastam, kb. 5szöröse, mondjuk a krumplinak. Most nem sikerült megtalálni a táblázatot, de ha meglesz beírom...
Évek óta eszem, nem untam meg. Csak most vettem észre ezeket az adatokat...
"mértéktelenül minden árt" Ezt tudom, bár nem nevezném mértéktelennek napi fél, max. 1 kiló répát. A baj az, hogy mit, ha nem ezt? Nincs más, amit télen is lehet kapni, zöldség és nem valami vegyszeren lett nevelve, melegházban. Gyümölcsöt is eszem, de azt nem lehet egész nap. Aki nem hiszi, próbálja ki. Hacsak nem vagy otthon mindig, hogy vécére rohangálj, nem beszélve arról, hogy még éhesebb leszel tőle.... Héjában sült krumplit próbáltam még, de az se az igazi.
"A kónyhasóval (NaCl - nátrium-klorid), sós ételekkel bevitt nátrium, na az már számít." "A nátrium az nátrium, függetlenül attól, honnan származik." Akkor mégiscsak számít, hogy honnan van? Hogy szerves-e, vagy szervetlen? Vagy az, hogy nátriumKLORID?
""Létezik, hogy, ami egy kicsit is jó, biztos, hogy egészségtelen?" - bocsi, ezt nem értem:-)" Csak egy költői kérdés volt arra nézve, hogy az ember megtalál valamit, jól beválik, de kiderül róla, hogy egészségtelen, abban a módban ahogy használja... Alig van valami, amiről nem derült még ki, hogy ne okozna rákot, infarktust vagy agyvérzést idővel.
Itt találtam mégis egyet, ugyan csak cékla van benne, de az adatok hasonlóak: http://www.elelmezesvezetok.hu/szamok/01/12/07.htm
Konzultáltam a dokimmal, szedek is vérnyomáscsökkentőt, ami nem vidám a 30as éveim elején. Tervezem, hogy minden módon megpróbálom elhagyni. Fogyás, rendszeres sport, egészséges táplálkozás.... Bár úgy tudom a lelkiek, a gondolkodásmód is nagyban befolyásolják a dolgot, azon meg nem oly egyszerű változtatni...
Sárgulni még nem sárgultam :) És gondolom nátrium érzékeny sem vagyok, csak kijött volna évek alatt.
A magas Na-bevitel egyébként azokban probléma, akiknek hajlamuk van (Na-érzékenyek, a vese Na-ürítő mechanizmusai kevésbé aktívak). Ettől függetlenül nem egészséges nagyobb mennyiségben.
Ajánlom figyelmetekbe a norbis (Update) sót, az 50 % NaCl, 50 % KCl (kálium-klorid). Bár nem olcsó, legalábbis drágább, mint a sima konyhasó, de megéri (én is azt használok, ha ez megnyugtat;-)
Aki gyógyszert (különös tekintettel a szívgyógyszerekre, vérnyomást, hormonális rendszert befolyásoló gyógyszerekre, vízhajtókra) szed, vesebetegsége van, feltétlenül kérje ki orvosa véleményét!
Most lehet, illúzióromboló leszek: a tengeri sót el lehet felejteni, mert nagyrészt az is NaCl. Bár vannak benne ásványianyagok, de elég kis mennyiségben (gyakorlatilag tömény NaCl), megítélésem szerint nem ér annyit.
A Na növeli a vértérfogatot, ill. növeli az érfal simaizomsejtjeinek a reakcióját érszűkítő hormonokra. Mindkét hatás növeli a vérnyomást.
"Hathat ilyen gyorsan a só?" - igen.
"Vagy ez inkább pszichés dolog lehet?" - a lelki állapot is hathat a vérnyomásra. Stressz, effélék...
"Amennyire tudom a só segíti az idegi ingerületátvitelt" - erre a kérdésre mindegy, hogy igent vagy nemet mondok, hülyeséget írok:-) Szóval ennél bonyolultabb a dolog, ahogyan te gondolod, úgy nem.
Az etilalkohol kis mennyiségben csökkenti a vérnyomást, a pulzust és a keringési perctérfogatot (az egy perc alatt átpumpált vér), így a szív munkáját. Nagyobb mennyiségben növeli.
Az alkohol anyagcseréjét egy toxikológustól kérdezd inkább, bár konkrétan foglalkoztam a hatásaival biokémiai szinten bizonyos mértékben, nem tudok neked választ adni sajnos (de most utánanézek).
A kérdésnem amúgy nagy jelentősége nincs, azonban annyival egészíteném ki, hogy ez etilalkohol tűrése egyénenként elég változó (és "fejleszthető", tehát hozzászokás alakul ki), és függ az elfogyasztott ételtől is.
Pl. ami irtómód gyorsítja a lebontását, az a gyümölcscukor (fruktóz).
De igazából szinte minden olyan anyag, ami a májban alakul tovább, az gyorsítja. Így gyakorlatilag minden szénhidrát, fehérje, a gyümölcscukor azért kitüntetett, mert az szinte csak a májban alakul tovább.
A gyomorürülés sebessége is döntő (az alkohol többsége ugyanis nem a gyomorból, hanem a vékonybélből szívódik föl).
A vérnyomás egyénenknt nagyon változó lehet, érdemes kivizsgálni, hogy mi a probléma. Az alacsony vérnyomás ugyanúgy baj, mint a magas!
A sárgarépa Na-tartalma nem jelentő, ráadásul a kálium kompenzálja. A kónyhasóval (NaCl - nátrium-klorid), sós ételekkel bevitt nátrium, na az már számít.
Nagyobb mennyiség ún. hiperkarotinózishoz (túl sok karotin jut a szervezetbe, sárgás bőrszínt eredményezhet) vezethet, ennek lehetnek káros hatásai.
Általános érvényű igazság a dietetikában, hogy mértéktelenül minden árt (persze sok dologból nem lehet annyit megenni).
Mindegy, milyen zöldséget eszel!:-)
"Létezik, hogy, ami egy kicsit is jó, biztos, hogy egészségtelen?" - bocsi, ezt nem értem:-) Olyan létezik, hogy ami kis mennyiségben jó, az nagyban káros.
A nátrium az nátrium, függetlenül attól, honnan származik.
Még egy dolog: amennyire tudom, a sóval az a baj, hogy szűkíti az érfalakat, ergó nő a vérnyomás. Nekem fiatal létemre magas. Egy barátomnak szintén, 32 éves, Ő azt mondja, hogy ha moziban megeszik egy adag pattogatott kukoricát, akkor a film végére már érzi, hogy magas a vérnyomása.... Hathat ilyen gyorsan a só? Vagy ez inkább pszichés dolog lehet? Amennyire tudom a só segíti az idegi ingerületátvitelt, ez lehet az oka? gondolom ilyen gyorsan nem szűkíti be az ereket... :) Ugyanez a kérdésem az alkoholról. Hosszú távon probléma, emeli a vérnyomást. Rövid távon szintén. Miért? vagy ez teljesen típusfüggő? Egy másik barátom, vasággyal 56 kiló, csont vékony. Gyakorlatilag eszi a cigit, minden nap sörözik. Nemrég 8 sör és kb. egy doboz cigi után 102/60. Típusfüggő, redben, de rövidtávon sem emeli a vérnyomását a pia? Ennyire különbözően reagálnánk ugyanarra?
Táplálkozásügyben lenne kérdésem. Nincs "hivatalos" hely ahova fordulhatna az ember , sem hivatalos álláspont. Általában közhelyekkel fizetnek ki: sok zöldség, sport stb. Én sok zöldséget eszem nyersen. Főleg sárgarépát. Hallottam, hogy a túlzott fogyasztása problémát okozhat. Milyet? Azt tudom, hogy magas nátrium-tartalma van. Ez azt jelentené, hogy hiába figyelek oda a sófogyasztásomra, ha sok répát eszek, olyan, mintha sokat sóznék? Ez több okból is rossz lenne, egyrészt a répa segít tartani súlyomat, egész nap rágcsálhatom... :) Nincs más olyan zöldség amit egész éven át, aránylag elfogadható áron meg lehet venni. Segít rendben tartani az emésztésemet. Az utóbbi években influenza/járványok nagyrészt elkerültek, még akkor is, ha mellettem mindenki beteg volt. Stb, stb... Szóval, tudtok valami forrást ahol ennek utána lehetne nézni? Létezik, hogy, ami egy kicsit is jó, biztos, hogy egészségtelen? Esetleg ez a nátrium, nem az a nátrium, ami a sóban van?
Anita Bean könyvének ezt a részét olvastam (a könyvesboltban, pénzt nem adnék rá ki:-) Na nem azért, mert rossz, hanem mert újat nem nagyon mond.), meg nagyjából az egészet átfutottam, és ettől eltérő ajánlásra nem emlékszem.
Egyébként az elágazó szénláncú aminosavaknak (Leu, Ile, Val) pont az a lényegük, hogy a májba való transzportjuk elég nagy koncentációt igényel a portális vénában (a portális vénába szívódnak föl a bélből a tápanyagok, ez a véna közvetlenül megy a májba, a máj a "friss" vért megszűri: a szőlőcukor és egyéb szénhidrátok, aminosavak stb. egy részét felveszi, a többi jut csak el a többi szervhez, pl. az izmokhoz), így ezek az izomba könnyen eljutnak (a glutamin is ilyen), és visszaszorítják a fehérjebontást.
(A testépítők előszeretettel fogyasztanak elágazó láncú aminosavakat és glutamint.)
Nem András írta a cikket, tudom, mert anno megkérdeztem tőle.
Ezt úgy kell értelmezni, hogy ezek testépítők, nem átlagemberek.
A testépítőknél, sportolóknál a glukózszintézis (glukoneogenezis) értelemszerűen magasabb, még kielégítő szénhidrábevitel mellett is, a folyamat pedig jórészt aminosavakat használ (az izmok aminosavakat adnak le a vérbe).
