Sziasztok!
Ezt a topikot azért hoztuk létre,hogy legyen egy hely ahol minden témáról lehet beszélni,akár kerti növény akár szobai,kerti tó,növények kártevői,barkácsolás a kertben,tanácskérés,szép tájak növényei,nyaraláskor lefényképezett pálmák,leanderek,rózsák,fenyők,vagy ha csak meg akarod mutatni a kedvenc virágodat,a kedvenc kutyádat ,macskádat ,akármit!!!!mindenkit várunk,itt nincs OFF téma:)
Tud valaki ajánlani olyan permetező fejet, amit rá lehet a kerti locsolócsőre egyből vagy valami adapterrel tenni? Fontos, hogy jó erősen fújjon, de ilyen háti permetezőhöz hasonló finom ködszerűt, és jó ha állítható. Nézegettem az egyik neves kerti szerszám gyártó multi locsoló fejét ami ilyet is tud a sok funkciója közül, de 10+ ezret kicsit sokallok érte. Bár a fél kézzel pumpálós hatezres vállra akasztós, 50 cm csővel szereltnél biztos tartósabb, vagy a 4 ezres kézi nyomás permetezőnél, amin nincs biztonsági szelep és második használatnál szétpukkan.
KOLIBRI KERTÉSZET? Még nem rendeltem a Kolibri Kertészet webshopjából, de most tetszene néhány dolog tőlük. Viszont nincs kiírva az ismertetőben, hogy mekkorák, hány centiméter magasak a növények. Megkérdezném tőlük, de a honlapon megadott telefonszámot hiába hívom többedszer is, nem veszik fel.
Vásárolt már tőlük valaki? Mennyire megbízhatóak, milyen minőségű növényeket szállítanak? Mert amit szeretnék, az náluk min. kétszeresébe kerül, mint a Megyerinél.
Régen látogattam erre. De most egy kis segítségre volna szükségem.
Tudom, kicsit megosztó lesz a dolog, mert vakondokról volna szó és van aki szerint cuki, aranyos védendő állatka, van akinek pedig infarktusig borzolja a kedélyeit. Nos ez utóbbi vagyok én.
Aki ismer, tudja, hogy minden állatot zsigerből védek és szeretek (még a pókoknak is nevük van nálunk a lakásban). De sajnos a zalai birtokunkat oly mértékben ellepték ezek az állatok, hogy már szinte a telek létét veszélyeztetik. Hogy megértsétek, a telek kb. 8 fokos lejtő. Fölöttünk egy kaszáló rét. Közepes méretű esőzéskor is állandó jelenség, hogy a telken átfolyó víz a vakondjáratokban utat találva, azokat árokká, csővezetékké szélesítve mossák le a talajt a völgybe. Az állapot tarthatatlan.
Van valakinek ötlete?
A másik: a telekszomszédom magára hagyta a telkét. Ám előtte sövényt ültetett bambuszból. Ez, amíg még látogatta a birtokot, az ő területén erdővé szaporodott. Immár viszont elkezdett kifele terjeszkedni a területéről. Nekem már nincs erőm a földből kibújó hajtásokat százszám írtani. Ráadásul nem csak felém, de minden irányban kezd eluralkodni. Úgy tudom, hogy belterületi zártkertekkel kapcsolatban viszonylagosan meg van kötve a hatóságok keze. Legalább is a helyi hatóságoké.
Nem tudjátok véletlenül, milyen hatósághoz kellene fordulnom?
A félhektáros almásom mellett eladó volt egy 6 m széles sáv. Megvettem, mert éppen akkor költöztünk kertes házból emeletre és kellett zöldségesnek, vegyes gyümölcsösnek. Ott nőtt magától két kisebb szilvasarj, sejtelmem sincsmilyen. Éppen sorirányban volt, nem vágtam ki, hanam a kertesházi szomszédom fájáról vágtam koratavasszal hajtást és beoltottam angolnyelves párosítással. Az egyiket térd magasságban, a másikat derék magasságban, ott volt alkalmas. Ne tudom milyen kajszi.
Azóta csak nő és terem. Sose permeteztem, csak néha ritkítottam a koronán, ha túl sűrűnek találtam, ja és a lehajló ágakat levágtam, hogy elférjek alatta a kapálógéppel. 2012-ben eladtam a kertet, az új gazda megtartotta. Azóta is járok a kertbe, jóban vagyunk. Ha arra járok, jobban megnézem.
Könnyen művelhető vályog talaj kb 60 cm, alatta kék agyag.
úh, az szép. milyen fajtájúak? sok odafigyelést igényelnek? azért feléd lényegesen jobb talajok vannak, mint az én környékemen, nem tudom, hogy ez mennyire számít. egyszer megtekintem majd őket. :)
A környéket járva a jó időben láttam egy pár utcafronti levendulát, amik tavaly még méteresek voltak, most meg afás részük full betegnek tűnik, és kb két kis ág ami kihajtott... Tapasztaltok hasonlót? Ugye nem jelent meg már ezeken is valami levendula tarkabogár fantázianevű kártevő mint. a tujákon???
őszintén szólva nekem ehhez a fajta metszéshez nincs kedvem, olyan nagyon nem is hiszek benne. egyelőre a legalsó vázágakon ugyanannyi termés van, mint feljebb, nem kopaszodott fel. nem mondom, hogy ideális a koronaforma, mert valóban felfele megy, de ezt inkább az Y elágazások tartom problémának, mert ott könnyen hasad a fa, a ceglédiről is letört annak idején a szél egy vastag ágat.
egyébként frutt tamást szoktam nézni youtube-on az ő egyik videójából azt tanultam, hogy a kajszi az egyetlen, amit nem külső rügyre metszünk, mert a gyenge ágai a gyümölcs súlya alatt akkor fognak megfelelő szögállást felvenni. amikor kénytelen vagyok belemetszeni, akkor nem is külső rügyre metszem azóta. persze ha nincs gyümölcs, ami lehúzza, akkor szívás, de az így is, úgy is az. :)
igazából én olyan sokat nem várok már a kajsziktól, főleg a tavaszi fagyok miatt. ha terem, terem, ha nem, nem. inkább nem. kár a gőzért.
ami most érdekel, az a mutsu almám, ami az 5. vegetációs szezonját kezdte meg, és 4 szem alma lesz rajta, az is egy csokorban. mástól is hallottam, hogy keveset terem, de ennyire? kicsit bánom már a fajtaválasztást. amúgy is elég kényes. 106-os alanyon van. viszont az ősszel ültetett pogácsaalmám, aminek minden valószínűség szerint elrágták a gyökerét a pockok, május 1-én gondolt egyet, és elkezdett hajtani. aztán lehet, hogy csak vegetálgatni fog, szóval figyelem közben az oázisos akciókat, és ha lesznek "hőségnapok", akkor veszek egy másikat, szintén konténerest. hacsak tényleg meg nem indul rendesen.
ami nagyon aggaszt, az a selyemmirtusz. mindenáron többtörzses formát akartam kihozni belőle, ezért a legnagyobb hazai szaktekintéllyel való egyeztetés után (csak azért nem írom le, hogy konkrétan kiről van szó, mert nem akarom rossz színben feltüntetni), visszavágtam egy 3 centis csonkra, amin már nem volt alvó rügy sem. ez március 28-án történt, azóta várom, hogy kihajtson valahol, de semmilyen életjelet nem mutat. amúgy már tele volt levélkezdeményekkel a csonkolás idején. múlt héten jeleztem a szaktekintélynek, hogy nem igazán azt teszi a növény, amit megbeszéltünk, de ő határozottan állítja, hogy ki fog hajtani. legyen úgy, csak nem tudom, hogy hol fog. és hogy mikor. végül is visszafagyás után is kihajt "tőről", de ez mit jelenthet pontosan? gyökérről? mert erről a csonkról nem fog, az tuti. egyébként a levágott részekből csináltam 10 db dugványt, felét dunsztolással, felét anélkül. a dunsztoltak mindegyike hajt. mondjuk szabad földbe tettem őket, ha esetleg megmaradnak, akkor ősszel gondolkodhatok, hogy hogyan teleltessem őket, mert dugványként nem hinném, hogy túlélnék a telet a szabadban. de először jussunk el odáig.
A leirtak nagyon szakszerűnek látszanak. Megerősíteni, sem cáfolni nem tudom, csak annyit fűzhetek hozzá, hogy régen voltak 50-60-80 éves kajszi fák, időnként a szélviharok metszették, ember hozzájuk nem nyúlt. Termés annyi temérdek volt, hogy semmi értéke nem volt, eladni sem lehetett erősebb éveken. Szomszéd kertben 100 éves kajszi fát vágtak ki, amikor eladták a kertet. Több mázsát termett minden évben.
A mostani fajtákról jót nem lehet mondani. Úgy hullanak a fák, mint a legyek.
A vizes helyet ahová a csatorna kifolyik pedig kedvelhetik is a barackok,
legalábbis nekem őszibarackom van ilyen helyen, és sokkal jobban terem
a többinél. Bár a kajszi tűri az aszályt is.
Ha nem metszed akkor az lehet oka a leírtaknak.
A barackok keletről származnak, eredeti élőhelyükön jóval több
az egy nap alatt kapott napsütéses órák száma.
Ezért a mi klímánkon úgy érzi (fél) árnyékban van és ki kell nőnie felfelé a napra.
Sajnos ez azzal is jár (ha elengedjük), hogy az alsó részek elkezdenek felkopaszodni,
és elszáradni.
Néha ha nincs katlan formára metszve már 6-7 év után látszik ez a jelenség,
10+ év után pedig úgy szokott kinézni hogy felül az ágvégeken 0,5-1 m zöld,
lejjebb bármilyen magas is a fa kopasz és tar vázágak.
És ilyenkor már hiába vágod vissza, a csupasz vázágak nem hajtanak ki, a fa kiszárad.
Ha ehhez hasonló jelenséget észlelsz az nem a kajszi -vagy őszi- hibája, ez az országban itt mindenhol ilyen.
Ezt metszéssel lehet elkerülni csak. Hogy sok fényt kapjon, váza vagy katlan formára kell
alakítani a csemetét, ez az első 2-3 évben brutális visszametszésekkel, ha tetszik majdnem csonkolással jár. A sudarat már ültetéskor el kell távolítani, csak 4 max. 5 oldalra menő vázágat meghagyni, azokat is külső rügynél elmetszeni, "kikönyököltetni".
Majd a 3-4 évtől lehet a váza vagy katlan koronát fenntartó metszéssel termőre metszeni.
A fenntartó metszés lényege, egyrészt hogy továbbra sem engedjük el a fát, másrészt a vázágak felkopaszodásának a megelőzése, mert arra még így is hajlamos.
A vázágakról minden 2 évnél idősebb (tehát 3 éves) vesszőt, ágat levágunk - többnyire nem tőböl, hanem 1 rügyre vissza.
Akkor lehet csak tőből ha mellette sok új másik kis termőág vagy rügy van.
Minden 2 évesnél tovább (3 évesig meghagyott) vessző kopaszítja a fát.
Viszont gyakran a 2 éves vesszők teremnek a legjobban.
Tehát a katlan forma fenntartása mellett váltómetszést vagy mit alkalmazunk, aminek a lényege a vázkarok folyamatos megújjulása, 3 évesnél idősebb vesszó nem maradhat rajta.
Le kell vágni, nőjön helyette az új.
Szóval ha nem metszetted nem hinném hogy sokáig élni fog a fa, én egyesével évente lecseréném
újakra, de azoknál már betartva a 2 év korona alakító metszéseket, majd a korona fenntartó/ifjító évi metszéseket.
van egy 20-30 cm-es humuszos homokos-kavicsos réteg, az alatt 20 cm vörös sóder, lejjebb tiszta homok. dombtető, nem tudom, hogy milyen mélyen lehet a víz, de a 40 éves diófa max. 10 méter magas. a 11 éves kajszi legnagyobb törzsátmérője 10-12 cm. szóval víz nincs. a szomszéd az ereszcsatornát kivezette a föld alatt az út menti árokba, nem messze a 4 éves szilvafám tövétől. na, az az egy fám, ami nő ezerrel. (kár, hogy szilva létére iszonyatosan érzékeny a moníliára. még egy szezont adok neki, aztán ha akkor sem mutat semmit, akkor ültetek helyette mást. top taste fajtájú egyébként.) ennyit az adottságokról, a kajszi fajtája pedig gönci magyar kajszi. előtte ceglédi óriás volt, nekem az jobban ízlett, de jóval problémásabb volt a göncinél. nem mintha a gönci problémamentes lenne, de ha a monília ki van védve, akkor elvan. kivéve, hogy kezd abba a korba érni, amikor a kajszi megadja magát. mondjuk arra számítottam, hogy van még azért 2-3 éve, de lehet, hogy nem lesz annyi, ha már most elkezd kókadozni egy-egy ág szezon közepén. sajnos nem tudom, hogy mi az alany, kertészetben vettem, rajta volt a címkén, de nem emlékszem már. én nem metszem a kajszit, csak a moníliás hajtásokat szoktam levágni. ja, egyébként nem csak a kevés víz miatt kicsi a fa, mert a ceglédi órás ugyanott sokkal nagyobbra nőtt, szerintem a fajta adottsága, hogy kisebb méretű. kiskertbe emiatt is elég jó szerintem. a fajtaválasztást nem bántam meg, jó lenne ez, csak hát a fagyok meg a kajszi-féle hirtelen halál...11 év alatt most lesz rajta másodszor termés. nem annyi, mint tavalyelőtt, de azért lesz. nem sokat okultál belőle szerintem. :)
megnéztem, nem találtam a ribizlin, viszont az egyik málna végén nagyon sok volt belőlük. nem foglalkoztam velük.
azért érdemes volt körbenézni, mert a kajszin lehervadt két nagyobb hajtás. nem monília szerintem, annak a hatása sokkal korábban jelentkezett már. teljesen kifejlett levelek kókadtak le mind, egy-egy ágon. 11 éves lesz a fa ősszel, ilyentájt szokott jönni a vég a kajsziknál nálam. asszem, az előző 13 évet bírt, de egy évvel korábban már leszáradt a fa fele.
Nálam a tetvek a ribizli tetejét lepték el, de a katicák is megjelentek, 3 lárvát találtam az egyik bokron, azokat a ribizli csúcsára téve reggelre eltüntették a tetveket (átmenetileg).
a fehér libatop mennyire agresszív gaz? nem tudom gyökeresen kihúzkodni a rózsák körül, mert a sok víztől nagyon betömörödött a föld, így a gyökere a földben marad. feljön vajon újra, ha vágott fűvel letakarom a földben maradt részt? sajnos rendesen nem tudok még mulcsolni, mert picik és gyengék a rózsahajtások. de legalább már van mindegyiken, szóval ahhoz képest, hogy a korai tavasz miatt drasztikusan csonkolni kellett átültetéskor a leveles növényeket, elég jó a helyzet. csak a takarással vagyok meglőve egyelőre. remélem, május második felében már mehet a faapríték.
a másik gaz, ami tömegesen megjelent, zörgőfű lehet? a pici példányoknak is brutális karógyökere van.
más: csak nálam nem jelentek még meg a levéltetvek? nem mintha hiányolnám őket, de ilyenkor már bőven zabálni szokták az almafa leveleit.
