Az egyetemes kora újkor hadtörténete. Európai és Európán kívüli, szárazföldi és tengeri. A magyar hadtörténetről már van elég topik, úgyhogy ha nem közvetlenül kapcsolódik, akkor OFF:)
"Ellenben a luzitán flottát valóban szinte teljesen lenullázták az angolok, hollandok, franciák és arabok ellen vívott harcok 1580 és 1660 között."
Elmés nemes Don Alonso!
A portugál hadiflotta leépítéséhez azért nagymértékben a spanyolok is hozzájárultak, nem igaz?
1581-ben, amikor a spanyol Cortes kimondta, hogy Portugália ezentúl II. Fülöp birodalmának része, a portugál hajóhad nagy részét kényszersorozták a spanyol flottába.
Ezen egységek egy része aztán elpusztult a Nagy Armada 1588. évi északi-tengeri kalandjában.
1640-ben, amikor a braganzista felkelés után Portugália ismét önálló lett, a spanyolok nem adták vissza a portugáloknak a hadihajóik nagy részét.
Aztán az 1703 és 1704 évi angol-portugál államszerződések a portugál tengeri útvonalak és gyarmatok védelmét lényegében az angol flottára bízták, így a harmadrangú hatalommá vált kis országnak a XVIII. században lényegében véve nem kellett költséges hadiflottát fenntartania.
Sziasztok, én a Feketeerdő nevű hegységben hallottam, hogy valamikor a XVI-XVIII században telepítették ujra a hegységet fákkal, mert addigra kopaszra vágták. Egyébként nem csak építőanyagként volt szükség fára, de azt is ki lehetne számítani, mennyi faszénre volt szükség.
De, volt szakszerű erdőgazdálkodás és erdőtelepítés is, persze azért nem a mai modern méretekben.
A 16. században Spanyolországban királyi rendeletek szóltak a flották alapanyagául szolgáló baszk erdőségekről. Komplett erdőket telepítettek céltudatosan folyópartra, ahonnan a torkolatnál elhelyezkedő dokkokhoz le tudták úsztatni a kivágott fát. Ezeket az erdőket bekerítették és gondozták: már fiatal korban kijelöltek egyes fákat, hogy mi lesz belőlük (deszka, árboc stb.), és asszerint irányították a fejlődést. Az árbocnak kiválasztott fákat pl. több oldalról kvázi sínbe rakták, hogy szépen egyenesen nőjön.
A bekerített és védett erdőket szigorúan tilos volt bármi más célra felhasználni, pl. II. Fülöp lemondott a királyi erdőként neki jogosan járó tüzi- és építési fa részéről.
A 17. században a hollandok ráálltak a "nagyipari" hajóépítésre. Egy tökéletesen működő komplett struktúrát építettek ki erre, a balti-tengeri faimporttól kezdve a spanyol és portugál irányú exportig, illetve a francia megrendelésú hajóépítésig bezárólag.
Egy tanulmány szerint a hollandok csak a Balti-tenger irányából évi 67.000 tölgyfát importáltak.
Egy hasonló adathalmaz: 1532-ben Németalföld teljes tengerjáró hajóállománya cca. 400 darabból állt. 1636-ban 2800-3000, ebből kb. 500 nagyobb méretű halászhajó. A 17. században a holland és angol kutatók szerint 3-400 hajó épült hollandok számára holland dokkokban, és ezeknek több mint a fele 100 BRT-nél nagyobb volt. Egyesek szerint további mintegy 50%-ot ért el a hajó-export, azaz a teljes termelés valahol az évi 600 hajó környékén lehetett. Johann Elias, az egyik legismertebb holland kora újkori hajózás-történész szerint 1630 körül a teljes holland flotta (nem csak a hadihajók) 4500-4800 hajóból állt, valamivel több mint 300 000 BRT kapacitással.
"Egy - nem túl magas színvonalú - történelmi könyvben azt olvastam, hogy az 1653. évi La Manche csatornán megvívott angol-holland tengeri ütközetben mindkét fél részéről mintegy 200-200 hajó vett részt."
Kicsit nagy számokkal dobálózott az a könyv:) Az első holland-angol háborúban nagyjából az alábbi flotta-nagyságok szerepeltek:
1652. október 8. Kentish Knock - 62 holland és 68 angol hajó 1652. december 10. Dungeness - 93 holland és 42 angol hajó 1653. március 14. Livorno - 16 holland és 15 angol hajó 1653. február 28-március 2. Portland - 70-80 hajó mindkét fél részéről 1653. június 12-13. Nieuport - 98 holland és 100 angol hajó 1653. augusztus 8-10. Scheveningen - 127 holland és 100 angol hajó
Szóval az a 400 hajós csata kicsit eltúlzott.
"Egy másik könyvem szerint 1689-ben a Németalföldi Egyesült Tartományoknak 66 hadihajója volt"
1688-ban, pontosan 100 évvel az Armada után, egy másik inváziós hajóhad közeledett Anglia partjai felé: Orániai Vilmos indult meg az Egyesült Tartományok flottájával és seregével, hogy "megmentse az angol protestantizmust". 463 hajó, 40 000 ember és 5000 ló. Ennyiből állt a partaszálló flotta. Geoffrey Parker szerint ebből 63 első osztályú sorhajó. Azaz a szám, amit írtál (66), nagyjából stimmel, de ennél azért lényegesen nagyobb volt a teljes flotta:)
Sziasztok, egy kis adat halmazt találtam, 1682-1700 között Hollandiában 172 db hadihajót építettek, összesen 151 millió gulden értékben. Egyéb hajókra 1650-1700 között holland hajógyár termés évi 2000. 1703-1745 között 3 új hadihajó készült. Részben sok maradt korábbról, részben méret, merülés problémák miatt. Édesviz
Nagyon is elképzelhetőnek tartom Velence 5. helyét, viszont az oszmánok 3. helyét nem nagyon tudom hová tenni.
Egyszerűen nem vág össze az eddigi történelmi tudásommal.
Szerintem az Atlanti-óceánon a XVIII. sz. végén eléggé egyértelműnek tűnik az angol - francia - spanyol - holland sorrend, az Orosz Birodalom flottáját a beltengerekre (Fekete- és Balti-) való bezártság miatt pedig nehéz kiértékelni.
Ne feledkezzünk meg a Svéd Királyságról sem, a XVIII. sz. eleji orosz-svéd háborúkig baltikumi viszonylatban nekik is elég jelentős flottájuk volt.
Én nem vagyok egy nagy hajózási szakértő, de a sorhajók állítólag csak az 1652-1654-es angol-holland tengeri háborúban jelentek meg, miután az admirálisok rájöttek arra, hogy a félelmetes ágyúsorok tűzerejét a leginkább úgy tudják kihasználni, ha csatársorban sorakoztatják föl a hajókat.
A sorhajók osztályba sorolása tudtommal francia találmány és a XVIII. sz. elején kezdődött, amikor a franciák nagy flottaépítési programba kezdtek, hogy lépést tudjanak tartani valamelyest az angolokkal.
Szia, talán azt is meg tudod mondani, hány osztály sorolták a sorhajókat? És milyen jellemzők alapján? Végeredményben elkezdődik a sorozat gyártás. Édesviz
