Keresés

Részletes keresés

XRive Creative Commons License 2015.02.05 0 2 2369

A csúnya gonosz tudósokat ha kell, ha nem folyamatosan ellenőrzi mindenki - ideje lenne végre azt a csúnya gonosz természet anyánkat is ellenőrizni kicsit, mer' ahogy jobban körülnéz az ember egyre érdekesebb eltanulnivalók akadnak.

 

link

 

Abból, ami laborban többszörösen ellenőrzötten történik tényleg nincs abszolute semmi, ami ne történne meg a természetben, magától, tömegesen  - ellenőrizetlenül.

 

 

togent Creative Commons License 2015.01.30 -4 0 2366

A szintetikus biológia egy fantasztikusan érdekes terület. Sokan nem is hallottak esetleg róla, pedig valószínűleg többet találkozunk produktumaival mindennapjaink során mint gondolnánk.

http://www.piacesprofit.hu/klimablog/csak-egy-ujabb-rossz-megoldas-a-palmaolaj-helyett/

 

Egy rövid ismertető:

http://www.medicalonline.hu/tudomany/cikk/mire_valo_a_szintetikus_biologia_

 

Végül egy részlet az EASEC ezzel foglalkozó kiadványából:

 

Az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testülete (EASAC) az Európai Unió tagállamainak nemzeti tudományos akadémiáit tömörítő szervezet.

 

Biológiai szennyezés (Biosafety)
A biológiai kutatások számos területén jelentkeznek aggodalmak a biztonsággal kapcsolatban, de a szintetikus biológia kapcsán néhány
speciális probléma is felmerül. Nem nehéz elképzelni, hogy egy teljesen újszerű, osztódó szervezet a laboratóriumból a környezetbe kikerülve
károkat okozhat, aszerint, hogy megalkotói milyen tulajdonságokkal ruházták fel.

...

Minden szintetikus szervezetet a legszigorúbb biztonsági előírások mellett kellene kezelni – ezeket lehetne a GMO-kra vonatkozó biztonsági
előírásokhoz igazítani –, és mind európai, mind nemzeti szabályozás hatálya alá vonni.

...

Biológiai biztonság (Biosecurity)
Bizonyos esetekben a megfelelő szabályozás is csak korlátozott védelmet nyújt: egy feltételezett bioterrorista a szintetikus biológiát
fegyverként alkalmazhatná. Vitatott, hogy ez a lehetőség valójában mekkora fenyegetettséget jelent. Egyes kutatók szerint egyszerűbb lenne már létező kórokozókkal visszaélni, mint teljesen újakat létrehozni.
A CIA tíz évvel ezelőtti jelentésében ugyanakkor az olvasható, hogy a szintetikus biológiával minden eddiginél veszélyesebb mikrobákat lehetne létrehozni. Mindebből az következik, hogy a biológiai biztonság fokozása mindenképpen indokolt. Egy, a tudományos akadémiák által felállított bizottság már kidolgozott egy magatartási kódexet a biológiai kutatásokkal való visszaélés megakadályozására. Ennek alapelvei: a kutatás lehetséges következményeinek figyelembe vétele, döntően káros következményekkel járó kutatások visszautasítása, a standard laboratóriumi szabályok betartása, a kutatással való visszaélés megakadályozására vonatkozó nemzeti és nemzetközi szabályok betartása
és támogatása, és minden olyan tevékenység jelentése, amely ellenkezik a Biológiai és Toxin-fegyver Tilalmi Egyezményben foglaltakkal.
A DNS szekvenciákhoz, genetikai mechanizmusokhoz való egyre könnyebb hozzáférés lehetővé fogja tenni, hogy a molekuláris biológia technikáit olyan tudományterületek is felhasználják, amelyeknek nincs tapasztalatuk a biológiai anyagokkal.

A biológiai biztonság kellő szintjének fenntartásához így fontos lenne azt is biztosítani, hogy az élettudományi kutatásokba bekapcsolódó kutatók megértsék az ezekhez kapcsolódó kockázatokat.

 

http://www.easac.eu/fileadmin/Reports/Hugarian_Version_szintetikus_biologia_bevezetes.pdf

 

Fontos lenne, de azt hiszem minden igyekezetem hiábavaló, erre a biotech képviselőit tekintve semmi esély nincs.

Mungo Creative Commons License 2015.01.30 0 1 2365

Látom most már a riogatáshoz beveted a sci-fi és a fantasy elemeket is.

Mi jöhet még? Esetleg Harry Potter varázspálcája egy szintetikus Hermionével, vagy egy komplett gonosz zombisereg a szegény emberiség elpusztítására? Esetleg a DNS nyomtatóval ügyetlenkedő Süsü? 

Előzmény: togent (2364)
togent Creative Commons License 2015.01.30 -3 0 2364

A biotech hívők csőlátása ugyan megakadályozza őket a helyzet reális értékelésében, különben is ők engedték ki a szellemet a palackból, nehéz lenne most nekik kiáltani farkast először.

 

Mindenesetre vannak tények, amiket lehet nem tudomásul venni. ehhez mindenkinek joga van.

 

A jelenlegi biotechnológián messze túllépő szintetikus biológia létezik (http://en.wikipedia.org/wiki/Synthetic_biology), művelik amatőrök szervezeti formában is (DIYbio.org, http://en.wikipedia.org/wiki/Biohacking) céljuk a biotechnológia bárki számára hozzáférhető legyen a gyakorlatban is.

 

Mint a biotechnológia az utódja a szintetikus biológia is szinte határtalan lehetőségekkel kecsegtet. Eszköztára segítségével azonban rendkívül leegyszerűsödhet, olcsóvá válhat a genetikai manipuláció amit persze lehet jó és kevésbé jó célra is fordítani. Lehet rákot gyógyító vírusokat nyomtatni, de esetleg morfint termelő élesztőbacikat is. Gyorsan, egyszerűen, kis eszközigénnyel, olcsón, kontrollálhatatlanul.

http://3dprint.com/19594/3d-printed-virus-fights-cancer/

http://www.scientificamerican.com/podcast/episode/yeast-coaxed-to-make-morphine/

 

Lehet persze vitatni, bagatellizálni, sőt gúnyolódni a technológiában rejlő veszélyeken, mindenesetre a Világgazdasági Fórum 2015 évi a világot fenyegető globális kockázatok között megemlíti a szintetikus biológiát:

Box 2.6: Synthetic biology - protecting mother nature 

For thousands of years, humans have been selectively breeding crops and animals. With the discovery of DNA hybridization in
the early 1970s, it became possible to genetically modify existing organisms. Synthetic biology goes further: it refers to the
creation of entirely new living organisms from standardized building blocks of DNA. The technology has been in development
since the early 2000s, as knowledge and methods for reading, editing and designing genetics have improved, costs of DNA
sequencing and synthesis have decreased, and computer modelling of proposed designs has become more sophisticated.
(see Figure 2.6.1)
In 2010 Craig Venter and his team demonstrated that a simple bacterium could be run on entirely artificially-made DNA.1
Applications of synthetic biology that are currently being developed include producing biofuel from E. coli bacteria; designer
organisms that act as sensors for pollutants or explosives; optogenetics, in which nerve cells are made light-sensitive and neural signals are controlled using lasers, potentially revolutionizing the treatment of neurological disorders; 3D-printed viruses that can attack cancer;2 and gene drives as a possible solution to insect-borne diseases (as discussed in Box 2.7).
Alongside these vast potential benefits are a range of risks. Yeast has already been used to make morphine;3
it is not hard to imagine that synthetic biology may allow entirely new pathways for producing illicit drugs. The invention of cheap, synthetic alternatives to high-value agricultural exports such as vetiver could suddenly destabilize vulnerable economies by removing a source of income on which farmers rely.4
As technology to read DNA becomes more affordable and widely available, privacy
concerns are raised by the possibility that someone stealing a strand of hair or other genetic material could glean medicallysensitive information or determine paternity.

The risk that most concerns analysts, however, is the possibility of a synthetized organism causing harm in nature, whether by error or terror. Living organisms are self-replicating and can be robust and invasive. The terror possibility is especially pertinent because synthetic biology is “small tech” – it does not require large, expensive facilities or easily-tracked resources. Much of its power comes from sharing information and, once a sequence has been published online, it is nearly impossible to stop it: a “DIYbio” or “biohacker” community exists, sharing inventions in synthetic biology, while the International Genetically Engineered Machines competition is a large international student competition in designing organisms, with a commitment to open-sourcing the biological inventions.
Conceivably, a single rogue individual might one day be able to devise a weapon of mass destruction – a virus as deadly as Ebola and as contagious as flu. What mechanisms could safeguard against such a possibility? Synthetic biology and affordable DNA-sequencing also opens up the possibility of designing bespoke viruses as murder weapons: imagine a virus that spreads by causing flu-like symptoms and is programmed to cause fatal brain damage if it encounters a particular stretch of DNA found only in one individual. 5

Synthetic biology is currently governed largely as just another form of genetic engineering. Regulations tend to assume large
institutional stakeholders such as industries and universities, not small and medium-sized enterprises or amateurs. The
governance gap is illustrated by the controversy surrounding the very successful 2013 crowdsourcing of bioluminescent plants, which exploited a legal loophole dependent on the method used to insert genes.6
The Glowing Plants project, which aims ultimately to make trees function as street lights, was able to promise to distribute 600,000 seeds without any oversight by a regulatory body other than the discretion of Kickstarter. The project caused concern not only among activists against geneticallymodified organisms, but also among synthetic biology enthusiasts who feared it might cause a backlash against the technology.7
Differences can already be observed in the focus of DIYbio groups in Europe and the United States due to the differing nature of regulations on genetically-modified organisms in their regions, with European enthusiasts focusing more on “bio-art”.8
The amateur synthetic biology community is very aware of safety issues and pursuing bottom-up options for self-regulation in various ways, such as developing voluntary codes of practice.9
However, self-regulation has been criticized as inadequate, including by
a coalition of civil society groups campaigning for strong oversight mechanisms.10 Such mechanisms would need to account for the cross-border nature of the technology, and inherent uncertainty over its future direction.11

http://www3.weforum.org/docs/WEF_Global_Risks_2015_Report.pdf

http://www.weforum.org/reports/global-risks-report-2015

 

Mungo Creative Commons License 2015.01.30 0 3 2363

 Remélhetőleg hamarosan bárki filléres költséggel olyan organizmust nyomtathat amilyet csak akar. 

 

Végre valami jó hír.

Ezenkívül nemsokára kapható lesz hétfejű sárkány, kobold, tündér, kapanyányi monyók, unikornis és boszorka mindenkinek teljesen ellenőrizetlen használatra.

Előzmény: togent (2362)
togent Creative Commons License 2015.01.30 -4 0 2362

Azt hiszem itt az ideje, hogy együtt örüljünk a géntechnológia legújabb, új távlatokat nyitó eszközének, ami forradalmasíthatja a biotechnológiát, a DNS nyomtatónak. Remélhetőleg hamarosan bárki filléres költséggel olyan organizmust nyomtathat amilyet csak akar. Csak a fantázia szab majd határt új vírusok, baktériumok, magasabb rendű organizmusok, növények, állatok (emberek?) létrehozásának.

 

Hála a biotech cégek úttörő munkájának, semmiféle törvényi korlát nem akadályozza majd a DNS nyomtató széleskörű elterjedését, akárki a sufnijában is tunningolhat magának mindenféle élőlényt.

 

A DNS nyomtató állítólag már működőképes, a sorozatgyártásához keresnek támogatókat. AZ USA-ban már bárki vásárolhat a segítségével előállított világító növényből, ezzel támogatva a projektet.

 

Sajnos a begyöpösödött európai szabályozás egyelőre nem teszi lehetővé, hogy elárasszák a kontinenst mindenféle nyílt forráskódú organizmusokkal, ebből is kimaradunk.

 

http://venturebeat.com/2014/11/20/cambrian-genomics-ceo-says-his-company-just-raised-10m-to-print-more-dna/

http://cambriangenomics.com/

 

Legális ez? teszik fel a kérdést. A válasz igen az USA szabályozás szerint legális.

Biztonságos ez? Hát persze:  'as safe as it gets'.

 

És valóban miért ne lenne az, hiszen ez sem más mint amit az ember évezredek óta csinál: génmódosítás. Miért ne feltételeznénk eleve biztonságosnak az összes lehetséges organizmust amit ezzel a "génnyomtatóval" készítenek, ha egyszer az eljárás lényegileg azonos.

Ilyen esetben is megilleti a produktumot az eleve biztonságos feltételezés (Generally Recognized ASafe), mindaddig amíg az ellenkezőjét nem sikerül hiteltérdemlően bizonyítani.

 

Különben is, a felhasználónak a lelkére kötik, hogy nem szabad patogén, vagy mérgező organizmusokat létrehozni, ezzel végképp megoldva a biztonság és az esetleges környezeti veszély problémáját.

In the lab we will comply with all NIH guidelines on recombinant DNA research.

https://www.kickstarter.com/projects/antonyevans/glowing-plants-natural-lighting-with-no-electricit

Mungo Creative Commons License 2015.01.30 0 3 2361

Pedig ezen a területen korlátozzák a kutatás szabadságát ez tény, függetlenül a véleményedtől.

Akkor nézzük az érveidet:

Ezekre a veszélyekre kutatási eredmények és általános biológiai, ökológiai, közgazdasági összefüggések hívják fel a figyelmet, amelyek egyértelműen a GM-fajták termesztése ellen szólnak.

Tehát egyrészt azt állítod, hogy "...ezen a területen korlátozzák a kutatás szabadságát...", másrészt bizonyító érvként felhozod, hogy "Ezekre a veszélyekre kutatási eredmények és általános biológiai, ökológiai, közgazdasági összefüggések hívják fel a figyelmet..."

Akkor most megint lehet sértődötten riszálni magad egy kicsit, amiért a hozzászólásodat nem csak komolytalannak, hanem rosszindulatúnak, kártékonynak tartom.

Feltétel nélkül támogatják azok, akik az ún. bioipar (a kutatás és a géntechnológiai úton történő fajta-előállítás) területén dolgoznak. Oka, hogy K+F bevételeik innen származnak.

Ez egy konkrét csúsztatás, népies nevén parasztvakítás.
A kutatók és a témához értő szakemberek erkölcsi kötelessége a korrekt tájékoztatás. Olyan emberi tevékenység nem nagyon létezik, aminek ne lennének lehetséges veszélyei. Itt most te a GMO növények démonizálásával próbálkozol, a sötétzöldek "érv" rendszerével. Ez nem más, mint a vélt veszélyesség sulykolása, a valódi, tudományos szempontból is értékelhető szakvélemények figyelmen kívül hagyása.
Magyarán egyszerű sunyi propaganda.
Az erőlködésed ráadásul teljesen felesleges, hiszen akinek eddig is GMO fóbiája volt, annak továbbra is lesz, akik pedig képesek racionálisan végig gondolni ezt a történetet, azoknál ilyen gyenge propaganda szövegekkel nem nagyon lehet agysorvadást előidézni.

Előzmény: togent (2360)
togent Creative Commons License 2015.01.30 -4 0 2360

Pedig ezen a területen korlátozzák a kutatás szabadságát ez tény, függetlenül a véleményedtől.

Az akadályozás, korlátozás nem általános értelemben hangzott el, hanem a témához kapcsolódva, ez a szövegkörnyezetből és az idézetekből is egyértelműen kiderült.

 

Azt hiszem jogosan háborodna fel bárki, ha egy élelmiszergyártó cég megpróbálná megakadályozni, hogy független kutatók megvizsgálhassák jár-e egészségügyi kockázattal a termékük fogyasztása. Ebben az esetben pedig konkrétan ez történik, amit több forrással is alátámasztottam, szakmabeli kutatók nyilatkozataival. Sőt Dudits akadémikus is csak ennyit tudott mondani, amikor erről kérdezték: Sajnálatos, hogy ennyire elmérgesedett a helyzet, és nincs bizalom.

 

Elég szomorú, ha egy kutató, aki kutatókat nevel bizalmi kérdésnek tekinti a kutatás szabadságát és nem alapvető jognak. Ha csak a bizalmasoknak van joga kutatni valamilyen témában az nem a kutatás szabadsága, hanem valamiféle félfeudális hűbéri rendszer visszaállítása, ahol vannak kiválasztottak és kitaszítottak. Emlékeztetőül:

Az én osztályom addig kapott vetőmagot, amíg nem számolt be az első kritikus eredményről. Attól kezdve nem juthatunk vetőmaghoz, azaz a fajtatulajdonos akadályozza a vizsgálatainkat.

 

 

Unfortunately, it is impossible to verify that genetically modified crops perform as advertised. That is because agritech companies have given themselves veto power over the work of independent researchers.

To purchase genetically modified seeds, a customer must sign an agreement that limits what can be done with them. (If you have installed software recently, you will recognize the concept of the end-user agreement.) Agreements are considered necessary to protect a company’s intellectual property, and they justifiably preclude the replication of the genetic enhancements that make the seeds unique. But agritech companies such as Monsanto, Pioneer and Syngenta go further. For a decade their user agreements have explicitly forbidden the use of the seeds for any independent research. Under the threat of litigation, scientists cannot test a seed to explore the different conditions under which it thrives or fails. They cannot compare seeds from one company against those from another company. And perhaps most important, they cannot examine whether the genetically modified crops lead to unintended environmental side effects.

 

http://www.scientificamerican.com/article/do-seed-companies-control-gm-crop-research/

Előzmény: Sidereus Nuncius (2359)
Sidereus Nuncius Creative Commons License 2015.01.30 0 4 2359

A biotech cégek meglehetősen agresszív, tudományellenes módon akadályozzák a tudományos munkát, korlátozzák a kutatás szabadságát.

 

Ez így egy konkrét hülyeség. Senki nem korlátozza a kutatás szabadságát. Senki sem akadályoz pl. téged sem a tudományos kutatásban, abban, hogy saját biotech céget gründolj és saját tudományos kísérleteket folytass.

 

 

 

Előzmény: togent (2358)
togent Creative Commons License 2015.01.30 -4 0 2358

Természetesen nem várom, hogy elismerd, éppen ez a nézetkülönbség lényege, de igazad van fölösleges ismételgetni egy állítást, érvelni is tudni kell mellette!

 

A magyar moratóriumot a génmanipulált vetőmagokat előállító óriáscégek és hozzájuk közel álló tudósok támadják, a génmanipulált fajták előnyös tulajdonságait hangsúlyozva. A szakemberek egy tekintélyes része viszont a kockázatokra figyelmeztet. Dr. Horváth Andrást, az MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézetének munkatársát arról beszélt, mit nyerhet és mit veszíthet az ország a génmanipulált haszonnövényekkel.

 

Az egyik oldal azt hirdeti, hogy a GM organizmusok semmi veszélyt nem jelentenek a környezetre és hisztériával vádolják aki tisztában van a lehetséges káros követekezményekkel is.

Természetesen ez utóbbi álláspont tekinthető tudományosnak, hiszen nem a GM technológia ellen, hanem annak biztonságos alkalmazásáért történik az érvelés.

 

A kockázatelemzés első lépése az, hogy számba vesszük az esetleges veszélyeket. Tény, hogy számos táplálkozási, takarmányozási, környezeti, mezőgazdasági és közgazdasági veszély körvonalazódott a GM-növények termesztése és fogyasztása körül.

Ezekre a veszélyekre kutatási eredmények és általános biológiai, ökológiai, közgazdasági összefüggések hívják fel a figyelmet, amelyek egyértelműen a GM-fajták termesztése ellen szólnak. A GM-fajtákat elterjeszteni kívánók ezeket az érveket tagadják vagy bagatellizálják. Ettől függetlenül nem kétséges, hogy igenis vannak konkrét és aktuális veszélyek.

http://www.kunszentmiklos.hu/index.php?newid=956&topic_id=77

 

Sajnos a szabadalmi jogokkal való visszaélés megnehezíti a független, pártatlan vizsgálatokat a témában.

 

A génmanipuláció kérdése Magyarországon is megosztja a szakembereket. Kik támogatják, és kik ellenzik az új technológiát?

            Feltétel nélkül támogatják azok, akik az ún. bioipar (a kutatás és a géntechnológiai úton történő fajta-előállítás) területén dolgoznak. Oka, hogy K+F bevételeik innen származnak. Magát a GM-technológiát mellékhatás-kutatás területén dolgozó kutatók nem ellenzik. A környezettudományi és egészségügyi kutatók csupán konkrét terméket kritizálnak valamilyen mérési eredményük alapján. Ők konkrét koncepcionális melléfogásokról beszélnek, esetleg a mellékhatás-vizsgálatok alacsony számáról, gyönge színvonaláról vagy azok akadályozásáról.

 

Hogyan viszonyulnak a fajtatulajdonosok a géntechnológiai úton módosított fajtákkal történő független kísérletekhez?

            Nem partnerként. Ellenőrzés alatt tartják azok körét, akik vizsgálhatnak. Vetőmagot feltétel nélkül együttműködő kutatócsoportok kapnak, vagy akik mögött határozott nemzeti engedélyezési hatóság áll. Igyekeznek szerződéssel megkötni a vizsgálók kezét, amely arra vonatkozik, hogy eredményeiket csak írásbeli engedélyük után publikálhatják. Az én osztályom addig kapott vetőmagot, amíg nem számolt be az első kritikus eredményről. Attól kezdve nem juthatunk vetőmaghoz, azaz a fajtatulajdonos akadályozza a vizsgálatainkat.

http://www.bdarvas.hu/main.php?id=30

 

A biotech cégek meglehetősen agresszív, tudományellenes módon akadályozzák a tudományos munkát, korlátozzák a kutatás szabadságát. Ez elfogadhatatlan, szomorú eredménye az, hogy alig van független tudományos publikáció a témakörben, két évtized alatt, utólag sem születtek meg még a köztermesztésben lévő fajtákra sem azok az átfogó vizsgálatok amiknek a köztermesztés előfeltételének kellene lenni.

Előzmény: Sidereus Nuncius (2357)
Sidereus Nuncius Creative Commons License 2015.01.30 0 2 2357

Tehát ezt bizonyítottam

 

Semmit sem bizonyítottál. Az, hogy makacsul ismételgetsz valamit, nem bizonyítás.

Előzmény: togent (2356)
togent Creative Commons License 2015.01.29 -4 0 2356

Az elővigyázatosság elve a lehet-séges kockázatokból indul ki, füg-getlenül attól, hogy az bizonyítva van vagy nincs. Tehát az EU szemlé-lete szerint minden GMO veszélyes, és az előállítónak kell bizonyítania, hogy nem az.

http://mkk.szie.hu/dep/genetika/pdf/Heszky/HL-2013_12.pdf

 

Tehát ezt bizonyítottam (amit persze lehet cáfolni), hogy a GM organizmusok létrehozása hordozhat kockázatokat, olyanokat amelyek a hagyományos növénynemesítések esetében nem. A GMO tehát e lehetőség miatt eleve nem kerülhet azonos elbírálás alá mint a kiinduló (szülő) organizmus.

 

(Igen olvastam, hogy te is állítottál valamit, nem érveltél mellette, így nem tudok mit kezdeni vele.)

Előzmény: Sidereus Nuncius (2355)
Sidereus Nuncius Creative Commons License 2015.01.29 0 2 2355

a lehetséges következmények halmaza nem azonos a két esetben, ezt bizonyítottam az előbb.

 

Én pedig azt állítom most is, hogy semmit sem bizonyítottál. Az, hogy most a "lényegi azonosságról" értekezel, ezen semmit nem változtat. A "beláthatatlan következményekről" szóló hisztéria ugyanis továbbra sem számít tudományos bizonyításnak. Bár az index "Tudománynak" nevezett fórumán bármi megeshet..

Előzmény: togent (2354)
togent Creative Commons License 2015.01.29 -2 0 2354

Valóban nehéz bármit is cáfolni, vagy bizonyítani a témában, mert alapvetően nem tudományos alapokon nyugszik a GM organizmusok veszélytelenségének hirdetése.

Az alaptézisnek, a „lényegi azonosság“-nak önmagában is érdekes története van. Eredetileg orvosi eszközök engedélyezésénénél használták, majd a GM élelmiszerekre is „honosították“. A substantial equivalence egy fiskális terminológia, a hivatali eljárásokban arra szolgál, hogy a kérelmező eldöntse milyen hivatali eljárást válasszon az engedélyezés során.

A „lényegi azonosság“ tehát nem tudományos fogalom, nincs pontos definíciója sem, nincsenek egyértelmű kritériumok ami alapján bárki, aki helyesen használja azonos eredményre jut.

Tudományos érvelésben használva nagyjából olyan mintha az anyagmegmaradás törvényét a BTK vagyon elleni büncselekmények fejezete alapján próbálnánk bizonyítani.

Például vegyünk egy GM zöldséget és nem GM szülőjét!
Valamelyik tápérték összetevője a szülőnek mondjuk 1-10-egység. Széles határok között változhat attól függően milyen talajon, szabadban, vagy üvegházban, stb. termesztjük.
Ha a mi GM zöldségünknél optimális körülmények között termesztve ki tudjuk mutatni, hogy 2 egységet tartalmaz az adott tápanyagból, akkor teljesül a lényegi azonosság elve, miközben a köztermesztésben az átlag lehet majd akár 0,2-2 között is.

Előzmény: Sidereus Nuncius (2353)
Sidereus Nuncius Creative Commons License 2015.01.26 0 2 2353

ezt bizonyítottam az előbb.

 

Semmit nem bizonyítottál, kijelentéseket tettél, amelyek a véleményedet tükrözik. A bizonyítás az valami más..

Előzmény: togent (2352)
togent Creative Commons License 2015.01.26 -2 0 2352

Vagy helyén kezelni a problémát a saját jellegének megfelelően. Ehhez fel kell ismerni, hogy a problémák, a lehetséges következmények halmaza nem azonos a két esetben, ezt bizonyítottam az előbb.

 

Az, hogy két problémakörnek vannak azonos elemi nem jelenti azt hogy azonosak, emiatt nem is bírálhatók el azonosan. Ezért hibás a következtetésed.

Előzmény: Sidereus Nuncius (2351)
Sidereus Nuncius Creative Commons License 2015.01.26 0 2 2351

ergo: tiltsuk be a hagyományos nemesítést is.

Előzmény: togent (2350)
togent Creative Commons License 2015.01.26 -2 0 2350

A "hagyományos nemesítés"  érvelés hibája az, hogy eleve minden "hagyományosan nemesített" organizmusra feltételezi az ártalmatlanságot “generally recognized as safe”.

Nagyon igaz. Sőt ugyanaz az organizmus is ami egyik környezetben hasznos, halálos veszélyt jelenthet egy másikban. Számtalan példát hozhatnánk, csak kettő: az Ausztráliába betelepített nyulak és békák esete.

A lényegi azonosság is nonszensz, hiszen egy élőlény időben önmagával sem azonos erre egy apró történet:

 

Apuka egyedül marad elkényeztetett fiacskájával, gondolja bekeményít egy kicsit:

-Most pedig szó nélkül megeszed azt a két főtt tojást reggelire, pisszenést sem akarok hallani!

-De Apuuu- ágál a gyermek.

-Csitt! Mit mondtam!?

Öt perc múlva.

-Apu. A csőrét is?

Előzmény: Sidereus Nuncius (2349)
Sidereus Nuncius Creative Commons License 2015.01.26 0 1 2349

Kérdés: felmérhető-e előre minden  hagyományos nemesítés összes következménye? 
  Válasz: nem. A hagyományos nemesítéssel a tulajdonságok végtelen sok (és halmozott) variációja hozható létre, jelenleg nem látható következménnyel. 

Kérdés: Kizárható-e, hogy hagyományos nemesítés során a környezetre, egészségre káros, veszélyes tulajdonságok, élőlények jöjjenek létre? 
Válasz: nem kizárható. Nem jelenthető ki, hogy az összes lehetséges, hagyományos nemesítéssel létrejött új tulajdonság, organizmus veszélytelen a környezetre.

 

 

A "hagyományos nemesítés"  érvelés hibája az, hogy eleve minden "hagyományosan nemesített" organizmusra feltételezi az ártalmatlanságot “generally recognized as safe”.

Előzmény: togent (2348)
togent Creative Commons License 2015.01.26 -1 0 2348

Visszatérve a biotech érvrendszer tarthatatlanságára emlékeztetőül az érvelés alapaxiómája az, hogy a GM organizmus (és az eljárás is) lényegileg azonos a hagyományos nemesítéssel, vagy természetes mutáció során létrejöttekkel.
Erre hivatkozva állítják*, hogy semmilyen veszélyt nem jelentenek sem a környezetre, sem az egészségre, hogy tudománytalan különbséget tenni egy GM és bármilyen más organizmus között, fölösleges bármilyen speciálisan rá vonatkozó hatósági szabályozás, engedélyeztetési eljárás. A biotech cégek ezt nagyjából el is érték az USA jogi környezetben**.

(*)  GMOs are not restricted categorically from the US food supply.  As discussed above, the FDA treats foods derived from GMOs like those derived from conventionally bred plants, and therefore most foods derived from GM plants are classified as presumptively “generally recognized as safe.”...
 http://www.loc.gov/law/help/restrictions-on-gmos/usa.php
(**)http://www.pewtrusts.org/~/media/legacy/uploadedfiles/wwwpewtrustsorg/reports/food_and_biotechnology/hhsbiotech0901pdf.pdf

Egyetlen „szigorúság“ van, abban az esetben, ha a fejlesztő cég úgy látja, hogy esetleg mégsem áll fenn az elleve feltételezett lényegi azonosság „feljelentheti“ magát, önkéntesen kérhet elbírálást az FDA-tól. Ennek hiányában azonban annak még eljárási (felügyeleti) jogköre sincs**.

(**)FDA is responsible for regulating the safety of GM crops that are eaten by humans or animals. According to a policy established in 1992, FDA considers most GM crops as “substantially equivalent” to non-GM crops. In such cases, GM crops are designated as “Generally Recognized as Safe” under the Federal Food, Drug, and Cosmetic Act (FFDCA) and do not require pre-market approval
...
FDA established a voluntary consultation process with GM crop developers to review the determination of “substantial equivalence” before the crop is marketed, such as assessing the toxicity and allergenicity of the gene product and the plant itself.
....Because of this gap in regulatory authority, FDA may not perform appropriate oversight until it is too late.
http://www.fas.org/biosecurity/education/dualuse-agriculture/2.-agricultural-biotechnology/us-regulation-of-genetically-engineered-crops.html

A biotech érvelés hibája az, hogy eleve minden GM organizmusra feltételezi az ártalmatlanságot “generally recognized as safe”.

(Eleve abszurd a „substantially equivalent“ alkalmazása is, hogyan lehet egy rovarmérget termelő organizmus lényegében azonos az ilyet nem termelő elődjével.)

Kérdés: Lehet-e létrehozni génmódosítással olyan élőlényt, amit hagyományos nemesítési eljárásokkal nem?
Válasz: igen, készíthető olyan GM organizmus ami hagyományos nemesítési eljárásokkal nem.

Kérdés: Behatárolt-e a lehetséges génmódosítások köre, felmérhető-e előre, minden  génmódosítás összes következménye?
  Válasz: nem. A génmódosítások végtelen sok (és halmozott) variációja hozható létre, jelenleg nem látható következménnyel.

Kérdés: Kizárható-e, hogy génmódosítással a környezetre, egészségre káros, veszélyes tulajdonságok, élőlények jöjjenek létre?
Válasz: nem kizárható. Nem jelenthető ki, hogy az összes lehetséges, génmódosítással létrejött új tulajdonság, organizmus veszélytelen a környezetre.
 
Ezek alapján nyilvánvaló, hogy hibás  a biotech érvelés alaptézise, a “generally recognized as safe.” elve.
 
A GM organizmusok előállításakor alkalmazott eljárásban rejlő különleges (többlet) lehetőségek megkülönböztetik a hagyományos növénynemesítéstől, ezért indokolt, szükséges, hogy más, specifikus előírások, feltételek, szabályok, eljárások vonatkozzanak rájuk, kellő óvatossággal használjuk tudatában annak, hogy bár nem tudjuk felmérni a lehetséges következményeket, azt biztosan tudjuk, hogy létrehozható az egészségre és a környezetre veszélyt jelentő génmódosított organizmus.

Egy egyszerű példa. A tojást eleve biztonságosnak tartjuk bármilyen tyúk tojta.

 

Kezdjük átalakítani a tojók génjeit!

Legyen minden tojás genetikailag különböző csak látszatra éppen olyan egyik mint a másik, eleve biztonságos lesz bármilyen idegen gént (géneket) ültetünk be csak azért mert „ránézésre“ (durva kémiai összetételükben) hasonlítanak egymásra? Ugye nem gondolja senki?

A biotechnológia végtelen lehetőségeinek egy apró kis szilánkja:
http://www.ma.hu/tudomany/238055/Letrehoztuk_a_virusoknak_ellenallo_bakteriumot

Mungo Creative Commons License 2015.01.24 0 0 2347

Biztos ami biztos, még az ilyen nyilvános fórumokra is ráállítanak néhány aktivistát, hogy tuti legyen a GMO ellenes hisztériakeltés sikere.

A liszenkoizmus egyszer már bebizonyította, hogy komoly károkat tud okozni. Most még egyszer kipróbálják, hátha sikerül Magyarországot visszavinni a középkorba. 

Most akkor hazafias cselekedetnek számít, ha amputáltatjuk az agyunkat?

Előzmény: Géntechnikus (2346)
Géntechnikus Creative Commons License 2015.01.24 0 1 2346

Nooormááális??? :)

 

"A Földművelésügyi Minisztérium parlamenti államtitkára előzőleg azt mondta, miután Brüsszelben eldőlt, hogy a tagországok maguk dönthetnek a génmódosított növények tiltásáról, korlátozásáról, ezért Magyarország új célokat fogalmazott meg. Éspedig azt, hogy elsőként a tej, majd a hús és a tojás esetében is elérje a teljes GMO-mentességet."

 

http://www.hir24.hu/belfold/2015/01/23/az-akademikus-szerint-atveres-a-gmo-hiszti/

togent Creative Commons License 2015.01.23 -1 0 2345

Érdekes látni mekkora különbség van a két méltán elismert szaktekintély véleménye között.
http://mkk.szie.hu/dep/genetika/pdf/Heszky/HL-2013_12.pdf
http://index.hu/tudomany/dudits4638/

Nézzük hogyan vélekedik egy másik, korábbi irásában Heszky a GM növényfajtákkal kapcsolatos problémákról.

A növényi géntechnológia tudományos problémái
A tudósok egy része kritika nélkül veszi át a GM-fajtatulajdonos cégeknek a problémákat részben vagy teljesen elhallgató érvrendszerét, és megfeledkezik a géntechnológiának mint eljárásnak, valamint termékei (GM-fajták) termesztésének veszélyeiről.
...
A tudósok másik része önkritikusan vallja, hogy jelenleg még a géntechnológia „kőkorszakában” vagyunk. „Sokat tudunk, de nem eleget!” – vallják. Vigyázni kell, hogy a tudatlanságunkból fakadó bátorságunkkal ne okozzunk helyrehozhatatlan károkat a minket körülvevő vad- és kultúrflórában.

A tudomány feladatai a transzgénikus növényfajták
biztonságos termeszthetősége érdekében

Meg kell ismerni a genom 98%-át kitevő – nem lineáris információt hordozó – szekvencia kódját és a tárolt információt, valamint annak funkcióját.
Tökéletesíteni kell a géntranszfer-technikákat, melyekkel lehetővé válhat a célzott bevitel a genom megfelelő helyére.
A génműködés szabályozásával kapcsolatos ismeretek bővítésével el kell érni, hogy transzgén a GM-növény fejlődésének csak egy meghatározott szakaszában, és csak a megfelelő szervben vagy szövetben működjön.
El kell érni, hogy a transzgének be- és kikapcsolhatók legyenek a GM-növények élete folyamán.
Minimálisra kell csökkenteni a rezisztens kórokozók és kártevők, valamint gyomok kialakulásának valószínűségét, és meg kell oldani a rezisztens mutánsok elpusztítását.
A génáramlás kiküszöbölése érdekében el kell érni, hogy a pollen ne tartalmazza a transzgént, vagy legalábbis ne működőképes állapotban.
A transzgén termékeivel (fehérjék) kapcsolatban fontos, hogy ismerjük hatásukat a természetes flórára, faunára, kultúrflórára, az emberre és a nem célzott élővilágra.
...
http://www.matud.iif.hu/2011/01/12.htm

 

Mégiscsak megvalósulhat a GM és hagyományos növények együttermesztése a jövőben, csak éppen a mai GM termékek erre alkalmatlanok. A köztermesztés feltételeit fizikai izolációval nem lehet teljesíteni csak úgy, ha többek között a fenti feltételek megteremtésével, inherensen zárják ki a gm termékekben a génmegszökést, a módosított tulajdonság kikerülését a kontroll alól.

Előzmény: togent (2343)
Mungo Creative Commons License 2015.01.22 0 0 2344

Ez a propaganda rizsa egyre nyögvenyelősebb.

 

 

Előzmény: togent (2343)
togent Creative Commons License 2015.01.22 -1 0 2343

Elismert tehát, hogy nem valósítható meg a GM és a hagyományos növénytermesztés között az együttélés. (Ez persze csak részben igaz, majd később beszélek róla.)

 

Mindenesetre MOST akarják a biotech cégek dűlőre vinni a dolgot,

Választani kell! Vagy minden növényünk GMO lesz egy-egy multi tulajdonában, vagy távol tartjuk egyelőre a köztermesztéstől a technológiát.

 

A biotech érvek tudománytalansággal vádolják az ellenzőket, pedig éppen a GMO hagyományos növények (lényegi) azonosságából kikövetkeztetett érvrendszer hamis, tudománytalan, felelőtlen és veszélyes.

 

A biotech lobbi (hamis) érvrendszerét nagyjából el is puffogtatja Dudits Dénes akadémikus, ez is egy szakember nézőpontja, érdemes megismerkedni vele, bár a legtöbb érv megjelent a topikban is.

Egy két érdekesség:

 

Először is nem lenne szabad elfelejteni, hogy a génmanipuláció egy ősi mesterség, évezredek óta folyik. A szelekció és a keresztezés is génmanipuláció.

Nem igaz, a hagyományos növénynemesítés nem azonos a mai, biotechnológiai génmanipulációval, transzgenikus élőlények létrehozásával, az összemosási kísérlet metévesztő.

 

A kukoricánál már most is a multik dominálják a hazai vetőmagpiacot, ezen a génmanipuláció nem változtat. Már ma a Monsanto, a Pioneer és a DuPont kezében van a magyar kukoricavetőmag-ipar, a vetőmagüzemek. A multik ellen nem azzal kell harcolni, hogy egy új technológiát kizárunk, mert az úgysem fog sikerülni.

Nem igaz, hogy a génmanipuláció nem változtat. Változtat.

 

Vegyünk egy konkrét példát! A magyar gazdák tavaly 4,2 milliárd forintot költöttek a kukoricabogár elleni védekezésre: talajfertőtlenítésre, csávázásra, légi védekezésre. Ha lenne egy kukoricabogár-rezisztens hibridünk, és azt vetnénk, akkor megspórolhatnánk nekik ezt az összeget. Ugyanakkor nem szennyeznénk a talajokat, a környezetet.

Nem igaz. Nem lenne hibridünk, A Monsanto GM kukoricáját vásárolnánk drágábban és elveszne a GM mentes státuszunk, jól ráfizetnénk.

 

Az ökológusok erre azt mondanák, hogy azért ne engedjük termesztésbe a fajtát, mert a molyrezisztenciáért felelős transzgén elterjedhet az egész kukoricapopulációban. Ha egyszer kint van, gyakorlatilag kontrollálhatatlan.

Ez így nem igaz.

De, ez sajnos igaz, hosszútávon kontrollálhatatlan, éppen most volt róla szó.

 

Tehát nincs szükség hazai hatásvizsgálatokra?

Szerintem a kukorica mindenhol kukorica, mindegy, hogy Magyarországon vagy Szlovákiában nő. Ezek a vizsgálatok igen költségesek. Egyenlőre csak néhány fajtáról van szó, de előbb-utóbb az összes növényfajt géntechnológiával nemesítjük majd, nonszensz, hogy minden ország külön vizsgálgassa őket.

No comment, üdvözöllek a szép új világban.

 

A génmanipulált fajtákat előállító cégeket gyakran éri az a vád, hogy nem biztosítanak vetőmagot a független kísérletekhez, csak a hozzájuk lojális, általuk finanszírozott kutatóhelyek végezhetik el, például, a környezeti, táplálkozástani hatásvizsgálatokat. Ezeknek a vizsgálatoknak az objektivitását azután sokan megkérdőjelezik.

Mivel a haszon a fajta-előállítónál fog megjelenni, a fajta-előállító kötelessége minden biztonsági kutatást és kísérletet elvégezni. Sajnálatos, hogy ennyire elmérgesedett a helyzet, és nincs bizalom.

No comment.

http://index.hu/tudomany/dudits4638/

 

Géntechnikus Creative Commons License 2015.01.21 0 1 2342

Mint mindig, most sincs "általában génkezelt" kukorica. 

Vannak különböző génmódosítottak. 

Pl. kukoricbogár-rezisztens GM fajták simán teremnek 20-30%-kal többet a nem védett, hagyományos fajtáknál olyan területeken, ahol erős a kukoricabogár-fertőzöttség.

 

Egy cikk a bogár kártételének becsléséről, ebben bőven vannak háttéradatok. A 3 fokozatú kártétel-skálán 1 fokozatnyi rovarkártételhez közel 18% termésveszteség társult Illinois-ban.
http://onlinelibrary.wiley.com/doi/10.1111/j.1439-0418.2009.01487.x/abstract

Ugyanez full text:
http://www.researchgate.net/profile/Paul_Mitchell9/publication/229449635_Estimating_Diabrotica_virgifera_virgifera_damage_functions_with_field_trial_data_applying_an_unbalanced_nested_error_component_model/links/0c96051e70839263f2000000.pdf

 

Egy összefoglaló a kukoricabogár-ellenálló fajták jelentőségéről:
http://www.agbioforum.org/v15n2/v15n2a09-marra.htm

 

(Nem kérek általános, látszattudományos, flood-oló dumákat sem a kukoricabogárról, sem a fajtákról, arról meg pláne nem, hogy már vannak a cry3B-t részlegesen toleráló kukoricabogarak, amik ellen másik fajtaköröket érdemes vetni. Ez utóbbiak egyébként már több éve megvannak.)

Előzmény: togent (2332)
Géntechnikus Creative Commons License 2015.01.21 0 1 2341

"Azért nem hibás logika, mert ez nem elméleti, a logikai szinten túlmegy: megtörtént példával támasztja alá."

 

Jó, akkor ennek fussunk neki megint.

Amikor Heszky prof. a koegzisztencia fenntarthatatlanságáról beszél, akkor abból indul ki, hogy értelmes és fenntartandó dolog a "zéró tolerancia", azaz hogy egyáltalán ne legyen keresztbeporzódás a GM és hagyományos fajták vetőmag-szaporításai között.

 

Mivel keresztbeporzás volt, van és lesz is (mert van szél, vannak rovarok és a szántóföld nem hermetikusan lezárt karantén), értelemszerűen a megvalósítható legnagyobb gondosság mellett is idővel előfordul valamennyi keresztszennyezés minden fajtában. Most is ott van a keresztbeporzás, és a vetőmagminősítés lényegi eleme, hogy X %-nál több fajtaidegen (ez növényfajonként változik) nem szabad hogy legyen az elit vetőmagban. Ott van az idegen, és értelemszerűen nem várja el senki, hogy az nulla legyen, csak legyen a megengedett érték alatt. Pont a GM fajtákkal kapcsolatban várják el képmutató és szemforgató módon a nullát, amiről tudja minden hozzáértő, hogy megvalósíthatatlan.

 

A hibás gondolatmenet abban van, hogy ezt az abszurd kiindulási alapot elfogadja, majd ebből vonja le a következtetést, hogy márpedig ez hosszú távon nem fenntartható.


Kizárólag a géntechnológia, ill. a GM fajták démonizálása indokolja az eltérő mércék alkalmazását a GM és a hagyományos fajták esetében. Tudományos érvek nem szólnak amellett, hogy előállítási eljárás alapján kelljen, vagy szabadjon különbséget tenni, de mégis minden ilyen érvelés axiomája az, hogy az általánosító (lényeget elkenő) "GMO-zás" az jogos.
Ugyanezzel a hamis logikával működik a rasszizmus, a nők diszkriminálása stb. (Ott is elfogadnak premisszaként olyan alaptalan állításokat, hogy a másik rassz alacsonyabbrendő, a nők nem tudnak vezetni stb.)


Ami pedig a "megtörtént" példát illeti:
Spanyolország most is sokkal nagyobb vetőmagtermelő, mint mi. 2013-ban náluk 158 ezer ha volt, nálunk 116 ezer ha a szántóföldi és zöldség vetőmagok termesztési területe, az ESCAA honlapon található adatokból számolva.(http://www.escaa.org/index/action/page/id/7/title/seed-production-in-eu)

Úgyhogy amíg nem tudsz hiteles forrást adni arra, hogy mikor, milyen vetőmagcégek hagyták ott Spanyolországot, és az tényleg a GM (MON810) kukoricatermesztés miatt történt, valamint az valóban piacot megrengető kivonulás volt, addig ezt a spanyol sztorit csak pletyka-legenda kategóriába tudom sorolni.

 

Magyarország messze nem olyan jelentős vetőmagtermelő az EU-ban, mint amennyire hinni szeretjük magunkról annak alapján, hogy hibridkukoricából a másodikak vagyunk a franciák után.
A vetőmagpiacokról ajánlom az Annex 1B táblázatot ebből az uniós tanulmányból:
http://www.europarl.europa.eu/RegData/etudes/note/join/2013/513994/IPOL-AGRI_NT(2013)513994_EN.pdf
Magyarország az EU-s piac 3%-a...
És érdemes elolvasni a 2. fejezetet is a világpiaci trendekről (köztük arról, mennyivel jobban nő a GM szegmense a vetőmagkereskedelemnek, és hogyan lépnek be az EU-s cégek ebbe az EU-n kívül).

Az ökotermesztők és a méhészek piaci megfontolásból egyszer értékként deklarálták maguknak "GMO-mentességet", és ennek a védelmét, megőrzését követelik, és kérik számon a világon. Ez attól és addig számít értéknek az emberek szemében, amíg működik a démonizálás, stigmatizálás, amíg sikerül fenntartani a géntechnológiával szemben hergelt, egyébként racionálisan alátámaszthatatlan félelmeket.

 

A veszélyekről pedig egy abszurd eszmefuttatás:
Addig amíg valaki nem hoz 100%-os bizonyítékot arra, hogy sárkányok nincsenek, tiltsuk be a tojások és tojásrakó állatok behozatalát Magyarországra, hogy biztosítsuk a magyar mezőgazdaság sárkánymentességét. Írjuk bele az alaptörvénybe is. Mindezt azért, mert nem zárható ki, hogy sárkánytojás keveredhet a tyúk-, vagy strucctojások közé, vagy az import állatok pározhattak sárkányokkal, ha olyan ország területéről érkeznek, ahol nem garantálják törvényileg a sárkánymentességet. Építsünk ki költséges ellenőrzőhálózatot és bonyolult gyorsriasztási rendszert a sárkánymentesség ellenőrzésére.
Védjegyként pedig jegyeztessük be a "sárkánymentes magyar tojást", és végre a magyar ökotermesztők tarolni fognak az uniós tojáspiacon. Akkor lesz majd boldogság, ha a sárkánymentes magyar csirkepaprikáshoz végre sárkánymentes tojással készült nokedlit fogunk enni!!!

 

Én pedig a sárkány ellen sárkányfüvet fogok árulni.
Csak egy kis ködösítő hisztériakeltés kérdése az egész.
:)

Előzmény: panthera negra (2328)
togent Creative Commons License 2015.01.20 -1 0 2340

A dokumentum végén a GM növények tartós termelése során szerzet USA tapasztalatokról szól:

 

1/. A glifozát-toleráns GM-fajták al-kalmazása során a felhasznált herbicidek mennyisége nem csökkent,

 

2/. A rovarrezisztens GM-fajták termesztése a kukorica és gya-pot esetében csökkentette a peszticid felhasználást, ennek oka, hogy a rovarirtó szer ható-anyagát maguk a GM-növények termelik meg. A GM-növények viszont nagyságrendekkel na-gyobb mennyiséget termelnek a cry-toxinból, mert azt min-den sejtjük, az egész tenyész-időben folyamatosan terme-li.

 

3/. A GM-fajta önmagában nem terem többet, mint a hagyo-mányos fajták, csak abban az esetben, ha az adott táblán a gyomosodás, illetve a rovar-kártétel jelentős és a farmerek azok ellen nem védekeznek a hagyományos módszerekkel.

 

4/. A legnagyobb problémát a GM-fajtákat használó és nem hasz-náló gazdák között a génáram-lás és génmegszökés jelenti.

....

A jelenleg termesztésben lévő GM-fajták tudományosan ugyan nagy jelentőségű, de még gyerek-cipőben járó technológia első piac-képes, félkész termékei. A hazai mo-ratórium mind tudományos, mind gazdasági szempontból indokolt és jogos.

http://mkk.szie.hu/dep/genetika/pdf/Heszky/HL-2013_12.pdf

 

Előzmény: togent (2339)
togent Creative Commons License 2015.01.20 -1 0 2339

Dr. Heszky László a GM szabadalmakkal kapcsolatban is kifejti véleményét:

 

Globális szabadalmak gátolják a szabad versenyt

 

A GM-fajták globális szabadalmai megakadályozzák a szabad versenyt a multinacionális és a nemzeti (lo-kális, regionális) vállalatok között. A transzgénikus fajták, a génkonstruk-ciók és azok minden eleme, maga az ötlet, és a megközelítés is, globá-lis szabadalommal védett. Emiatt a hagyományos nemzeti vagy magán nemesítő cégeknek, esélyük sincs arra, hogy valaha is versenyképes saját fejlesztésű GM-fajtát állítsanak elő. A szabadalmak ugyanis minden utat lezárnak, ami egy hasonló tulaj-donsággal rendelkező fajta előállí-tást tenné lehetővé. A hagyományos nemesítés és vetőmagipar számára nem marad más lehetőség, mint a cég felszámolása, vagy szabadalom-vásárlás.

 

USA vs Európa szabályozásról:

 

Engedélyezési eljárás az USA-ban – az EU-tól eltérően – a „lényegi azonosság elvére” alapul (substantial equivalence principle)

Az USA-ban ezért – Európától eltérően – fel sem merült az együtt termesz-tés vagy koegzisztencia problémá-ja. Ez az oka annak is, hogy az USA nem tud GMO-mentes kukoricát, vagy szóját exportálni.

Ennek az eljárásnak a hiányossá-ga, hogy nem számol a tartós ter-mesztés során felmerülő kockáza-tokkal, például a rezisztens gyomok és rovarok kialakulásával, valamint a génáramlás és génmegszökés le-hetőségével. Ennek következtében fordulhatott elő pl. 2010-ben, hogy a Szövetségi Bíróság megtiltotta a GM-cukorrépa és -lucerna fajták ter-mesztését, egy évvel később elren-delte a cukorrépa szaporítóanyag megsemmisítését, mert szerinte az USDA nem kellően megalapozott vizsgálatok alapján adta ki az enge-délyt.

Végeredményben az USA ható-ságai most kezdik komolyan venni azokat a kockázatokat, melyeket az EU már a 90-es évektől kezdve fi-gyelembe vesz,

 

EU GMO-paradoxon (importálható, de nem termeszthető?)

A válasz egy-szerű, mert teljesen más kockáza-tokat kell vizsgálni és értékelni az élelmiszer-biztonság és mást a ter-mesztésbiztonság esetén.

A termesztésbiztonsági kockáza-tokról sajnos kevés szó esik, pedig az igazi problémákat a mezőgaz-daság számára ezek jelentik.

http://mkk.szie.hu/dep/genetika/pdf/Heszky/HL-2013_12.pdf

 

 

Előzmény: togent (2337)
Sidereus Nuncius Creative Commons License 2015.01.20 0 1 2338

"Fertőzésről" beszélni nem tudomány, hanem sunyi propaganda, csak szólok.

Előzmény: togent (2336)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!