Biztos sokunknak volt már kellemetlen élménye, mikor észrevette vagy jelezték neki, hogy egy képe a tudtán kívül megjelent médiában, honlapon.
Tapasztalatgyűjtés a célom, ugyanis a minap egy képemmel esett meg ugyanez.
Itthon is ijesztgetés megy. Meg tájékoztatás, mert nagy a tudatlanság. Nyomtatásban megjelent egy újságban, hogy az internetről letöltött képeket - amennyiben azokon nincs (C) jelzés - bárki szabadon felhasználhatja. Ha egy újság, amelyik ugyan informatikai, de attól - vagy épp ezért - még ismerhetné jobban a vonatkozó törvényeket, ilyen tájékozatlan, akkor mit lehet várni másoktól? Az meg hogy nincs büntető része nem jelent semmit, az a kérdés kinek van jobb ügyvédje.
"1./ A kép már nyilvánosségra van hozva, mutogatva van...S ha nincs Š által védve, megjelölve, nagyon hamar public domain lehet belöle. Onnan pedig nincs vissza út."
Az USA-ban lehet. De Magyarországon ez nem így van. Nem kell copyright felirat, a szerzői jogokról még lemondani sem tudsz.
"2./ Haszonszerzésre használni, nos ez egy más kérdés, de még mindég nem lopás.
Szerintem."
Nem az a fő kérdés, hogy lopás-e vagy sem (szerintem egyébként az). Az a lényeg, hogy jogsértő, attól függetlenül, hogy ki hogyan, milyen képet csinált. Ez ellen pedig tenni kell. Pláne úgy, hogy Magyarországon nem igazán veszik komolyan a fotókra vonatkozó szerzői jogokat.
Ha a parkban otthagyom a táskámat egy padon, elmegyek tíz méterre fotózni, és valaki elviszi, akkor ellopta. Pedig közterületen volt a táskám, és nem volt ráírva a nevem; de valaki, aki nem tudta, hogy kié, csak azt, hogy nem az övé, elvitte - ez pedig lopás, akár fotóról, akár fotóstáskáról van szó. Az lényegtelen, hogy mennyit ér (maximum a büntetésnél számít), lényegtelen, hogy mennyi energiám volt benne, lényegtelen, hogy hobbicélból vagy profiként használtam-e, lényegtelen, hogy ő mit akart csinálni vele, ezek nem menthetik fel a tolvajt. Meg kell tanulni, hogy a más tulajdona az tabu (nem folyton kiskapukat keresni).
Minek a kerítés, ha már egyszer ki van írva hogy magán terület? Nyomatékosítani azokban, akik nem értenek a szép szóból. A többség még akkor sem fogja fel (nem tudja vagy nem akarja), hogy az engedély nélküli képhasználat illegális. Ha ráírod a képre, hogy te csináltad (Šécóval vagy anélkül), akkor simán levágják, kiretusálják, stb mert nekik útban van...
"A szerzöi jogok megsértése, kimeríti e a lopás kritériumát?"
Mivel nincs kedvem fellapozni a lopás törvényi definícióját filozófikusnak tekintem a kérdést, és aszerint válaszolok rá: ha élősködésnek tekintjük, akkor jobb a megközelítés? A fotós időt, energiát, és pénzt áldozott a felszerelésére, a tudására, a témaválasztásra, és ezáltal a képe elkészítésére is, mégha az technikailag csak egy század másodpercig tartott, és ha az adott helyzet se volt sokkal hosszabb.
Amikor valaki ezt a képet jogosulatlanul, a fotós véleményét, engedélyét ki nem kérve felhasználta, mit vett el tőle? Azt a munkát, időt, energiát, és pénzt, amit ő belefektetett abba, hogy azt a képet elkészíthesse, illetve azt a törvény által garantált jogot, hogy ő rendelkezhessen a saját alkotása felett. Mert ha valaki saját örömére csinál egy képet, csak azért, hogy az őt szórakoztassa, azt senkinek nincs joga nyilvánosságra hozni, mutogatni, még kevésbé saját haszonszerzésre (és a lopás által a haszon további növelésére) felhasználni. Tehát a döntés szabadságát is elvették tőle, hogy mutogatni akarja-e a képét, és ha igen, akkor kinek hogyan.
"Keletkezik-e anyagi kár, ha Ábi Jojó nagymamijának a lánykori képét, amit Helfgott bác si csinált beteszem egy kutyakaj5t hirdetö oldalra?"
Hogy a fenébe ne? Részben fent leírtam az egyik részét, hogy a fotós hogyan károsul. Másrészt, ha a birtokodban van valami, azt áruba bocsáthatod, és eladhatod. Annyiért, amennyiért akarod. Ahogy jónak látod annak függvényében, hogy a te alkotásod mennyire értékes a másik számára. Hogy megveszik, vagy nem az külön történet, de a jog a tiéd, és ettől a vagyoni jogtól a lopással megfosztanak. Pontosan ugyanolyan, mintha van egy autód, vagy éppen Picassonak egy festménye, amit nem akar eladni, ezért elveszik tőle, mert így olcsóbb.
De az egész történet a legalapvetőbb mozzanattól kezdve hibázik: miért nem lehet megkérni a másikat, hogy adja oda, ami az övé, ha az neked kell? Nyilván Domi (és mások, akik támogatják) nem vernék az asztalt a jogaikat hangoztatva, hogyha nem lennének százával-ezrével, akik kérdés nélkül lenyúlják a mások képeit. És ha vízjelezed, még nekik áll feljebb, mert úgy nem tudják olyan könnyen ellopni....és azért vannak a törvények, hogy akkor is megakadályozzanak a bűncselekményben, ha fizikailag nem lehet megelőzni. Nem járhat mindenki kés, golyó, kötél és méreg álló mellényben, nehogy megöljék, ezért van egy törvényünk rá, hogy tilos, és próbálják betartatni. Nem lehet minden képet feliratozni, nem publikálni, nehogy más tovább használja a megkérdezésünk nélkül, ezért van egy szerzőjogi törvény...
"A magyar törvények szerint lopás-e a - copyright nélküli oldalról levett - "illetéktelen" képhasználás?"
Hogy a magyar törvények mit neveznek lopásnak, azt nyilván a törvénykönyv definiálja, viszont egy fotó engedély nélküli felhasználása mindenképpen a szerzői jogok megsértése.
Ellenben mit jelent az, hogy "copyright nélküli oldal"? Olyan oldal nincs, amire nem vonatkoznak a szerzői jogi törvények (amiket röviden copyrightnak szokás nevezni), mivel az oldalak maguk is szerzői alkotások, amiket a szerzői jog véd, illetve ezeknek alkotó elemei szerzői jog által védett alkotások - pl fotók.
Attól viszont, hogy egy oldalra nincs kiírva, hogy nem használhatod fel a rajta található anyagokat, még nem jelenti azt, hogy nem vonatkozik rá a jogi védelem (ugyanúgy, ahogy az autóra sem csak akkor vonatkozik a BTK és a PTK, ha van benne riasztó, vagy ráírják, hogy ne vidd el). Ezek a feliratok, és egyéb intézkedések csak a jogérvényesítést, megelőzést segítik.
A szerző alkotásának felhasználásához minden esetben a szerző (bizonyítható) beleegyezése szükséges. Ha olyan oldalról szedsz le valamit, ahol az szerepel, hogy az ott található dolgok szabadon felhasználhatók, az meg nem copyright nélküli oldal. Az egy nagyon is erős copyright állásfoglalás, hogy díjtalanul használható valamilyen tartalom. A személyhez fűződő szerzői jogok viszont akkor is megilletik a szerzőt, ha a használat jogáról, és a vagyoni jogokról lemond, vagy azokat átruházza.
"(2) Szerzői jogi védelem alá tartozik - függetlenül attól, hogy e törvény megnevezi-e - az irodalom, a tudomány és a művészet minden alkotása.
...
(3) A szerzői jogi védelem az alkotást a szerző szellemi tevékenységéből fakadó egyéni, eredeti jellege alapján illeti meg. A védelem nem függ mennyiségi, minőségi, esztétikai jellemzőktől vagy az alkotás színvonalára vonatkozó értékítélettől." (forrás: 1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról)
Tehát a törvényi definció nem ad módot annak mérlegelésére, hogy egy alkotás művészeti színvonalú festészeti alkotás, nem pedig pingálmány. És lévén, hogy a fotográfia elfogadottan (és a törvényben is említetten) művészet, arra sem ad módot a törvény, hogy a szerzőn kívül bárki akármilyen rossz, színvonaltalan, vagy bármilyen felhasználású képet ne tekintsenek művészi alkotásnak. (Szerintem pl Picasso is tehetségtelen kókler volt, de ez sem a törvényt, sem mást nem érdekel, mert művészetet űzött, és szerzői jogvédelem alá esnek az alkotásai - és még drágák is.)
Csak áprilisi tréfa, de ennek a fórumnak már úgysem árt sokminden...
Jogdíjat kell fizetni az internetre feltöltött képekért
2007. április 1. 11:20, Vasárnap - Benedek Krisztián
A három legnagyobb jogvédo szervezett az ASVA, ARTISJUS és a BSA pénteken új jogvédo szervezet felállítását jelentette be. Az IKJA (Internetes Képek Jogaiért Alapítvány) célja az internetre felkerülo képek jogtisztaságának ellenorzése és az internetre felkerülo képek utáni jogdíjak beszedése.
A sajtótájékoztatón elhangzott tervek szerint az új jogvédo szervezet az internetre felkerülo képek után a forgalomba kerülo adathordozókhoz hasonlóan átalánydíjat kíván szedni, amelyhez már dolgoznak a jogszabályi háttér megteremtésén. Az elképzelés szerint minden internetre feltöltött kép után a szolgáltatónak 0,50 Ft+ ÁFA jogdíjat kellene fizetni, függetlenül attól, hogy a kép saját készítésu, vagy valóban szerzoi jogdíjas alkotás.
"Az internet jelenlegi fejlettségi szintjén nem különíthetok el a jogdíjas és nem jogdíjas tartalmak felhasználása, ezért úgy ítéljük meg méltányos minden internetre felkerülo kép után az adathordozókhoz hasonlóan jogdíjat szedni." - nyilatkozta a sajtótájékoztatón Kiss Sámuel, a szervezet alelnöke. "Tekintettel arra, hogy a nem jogtiszta képek felhasználásának kockázata egyre no, ezt a kérdést semmiképpen sem lehet megkerülni. A szolgáltatók feladata és felelossége, hogy a felhasználóiktól a képek után fizetendo jogdíjat beszedje és továbbítsa szervezetünk számára" - mondta az alelnök.
Amennyiben az új jogvédo szervezetnek sikerül a jogdíjfizetési kötelezettség jogszabályi hátterét megvalósítani, nehéz helyzetbe kerülnek az ingyenes képfeltöltést biztosító weboldalak, mint például a fórumok és a közösségi weboldalak, hiszen az üzemeltetoknek adott esetben több százezres vagy milliós számlákat kell majd kifizetni.
Sajtóinformációk szerint már több megoldásszállító cég is elkezdett bankkártyás fizetésen alapuló képfeltölto rendszereket fejleszteni, amelyben a jogdíj kifizetése minden felhasználó számára kényelmesen megvalósítható lesz. Szakértok szerint az intézkedés súlyosan érinti az olyan népszeru közösségi oldalak muködését, mint például az IWIW, amely esetében az üzemeltetok vélhetoleg kénytelenek lesznek havidíjat szedni a rendszer használatáért.
Sajna, jogi műveltségemet veled ellentétben nem az szja-bevallásból szereztem. Egyébként kérdeztem tőled valamit, csak nem válaszoltál, mert nyilván még a kérdést sem értetted meg. Túlságosan el vagy foglalva az emésztéseddel.
