A parlament július 10-én fogadta el az adótörvény-csomagot, amely értelmében az augusztus 31-ét követően szerzett kamatjellegű jövedelem után 20 százalék adót kell fizetni (az adó levonása és befizetése a pénzintézetek feladata). A törvény szeptember 1-jei hatályba lépése előtt elhelyezett betétek és befektetések első kamat-, hozam vagy egyéb kamatjellegű jövedelme még kamatadó-mentesen felvehető. Vagyis minél hosszabb idő telik el a megtakarításunk elhelyezése és a hozam felvétele között, annál hosszabb ideig fial a pénzünk kamatadó-mentesen. A pénzintézetek számos olyan konstrukciót kínálnak, amely segíti az ügyfeleket az optimális megtakarítás kiválasztásában. Ezt a célt szolgálja ez a topik is.
A Bank által az adózással kapcsolatos jogszabályokról adott tájékoztatás
nem tekinthető a jogszabály szövegével egyenértékű, teljes körű, hivatalos
jogszabályértelmezésnek. Az adójogszabályok tartalmának megismerése, ezek
alapján az üzleti döntés meghozatala kizárólag az Üzletfél felelősségi
körébe tartozik. A Bank nem vállal felelősséget azokért a károkért, amelyek
akkor adódhatnak, ha a hatóságok a Bank által az adózással kapcsolatos
jogszabályokról adott tájékoztatástól eltérően értelmezik a jogszabályokat.
Az árfolyamnyereségnél számított adónál járulékos költség gyanánt le lehet vonni a vétel illetve az eladás tranzakciós díját is akár részvényről akár befeketetési jegyről is legyen szó?
a 2006. szeptember 1-én illetve azt követően vásárolt befektetési jegyek értékesítésekor keletkező nyereség után kamatadót kell fizetni. Igaz ez a forintban és a nem forintban (pl. euró) kibocsátott befektetési alapokra is.
2006. szeptember 1-től a tőzsdei árfolyamnyereség után is adófizetési kötelezettség keletkezik, amelynek mértéke 20%. Az Szja törvény szerint az EU tagállamban vagy OECD tagállamban működő tőzsdén kötött ügyletekre vonatkozik ez a szabályozás.
Tőzsdei árfolyamnyereség az értékpapírokon elért árfolyamnyereség (kivéve ha kamatnak minősül), illetve az összetett, származtatott ügyleteken elszámolt nyereség.
Minden olyan tőzsdei ügyleti nyeresége, amelyet szeptember 1-től kötnek adóköteles. Ugyanakkor az ilyen ügyleteken elszenvedett veszteség csökkenti a nyereséget. A veszteség a keletkezés évében és az azt követő két évben használható fel.
A befektetési szolgáltató nem von le forrásadót az ügyletek után, hanem bizonylatot állít ki, amely alapján a magánszemélynek saját szja bevallásában kell megállapítania a tőzsdei árfolyamnyereséget és annak adóját. A megállapított adót a bevallás benyújtására nyitva álló határidőig kell megfizetni. A magánszemély számára kiállított bizonylat tartalmáról a befektetési szolgáltató adatot szolgáltat az APEH felé.
Az árfolyamnyereség összegét a hagyományos módon kell kiszámítani (bevétel csökkentve a bekerülési értékekkel és a járulékos költségekkel). A 2006. augusztus 31-ig megszerzett értékpapírok esetében a tényleges bekerülési érték helyett a papír utolsó augusztusi tőzsdenapi záró árfolyamát is lehet alkalmazni bekerülési értékként.
Az világos, hogy a szeptember 1-je előtt vásárolt nyilt végű befektetési jegy hozama adómentes. De mi a helyzet akkor, ha egy szeptember 1-je előtt vásárolt mondjuk 1 millió ft. értékű bef. jegy csomaghoz 1-je után veszek mondjuk szintén 1 millió ft. értékű ugyanolyan típusú bef. jegyet. Az adó csak az 1-je után vett 1 milliós hányad utáni hozadékra számítódik? Vagy a teljes portfólió hozadékára?
Engem kifejezetten a CIB Kamatkirály Számla érdekelne.
Jól gondol, ha megnyitom a számlát az elkövetkező 2 hétben és a következŐ mondjuk 2 évben csak fizetek rá, aztán egyszer csak kiveszem, akkor a teljes kivett összegre járó kamat adó mentes?
Hogy áll a CIB a nyugdíj-előtakarékossági számlával (NYESZ)? Már vagy fél éve hitegetnek, hogy hamarosan lesz.
Kamatadó: a szept. 1. utáni betéti kamatok mellé kiírják majd a kamatadóval csökkentett (tehát a betételhelyezőnek kifizetett) kamatot is? Vagy csak azt fogják kiírni?
A NYESZ a 2005. őszén a sajtóban negyedik pilllér néven nevezett speciális befektetési termék. A nyugdíj előtakarékossági számlát a 2005. évi CLVI. törvény szabályozza. A NYESZ működése röviden úgy foglalható össze, hogy az egy pénz számla, egy értékpapír számla és egy letéti számla kombinációja. A számára csak a számla tulajdonos fizethet be. A befizetett összeget a fenti törvényben meghatározott befektetési eszközbe fektetheti a magánszemély. Az ezen eszkzökön elért hozam adómentes (kivéve az osztalékot). A befizetések után adókedvezmény vehető igénybe, amely NYESZ számlára utal az APEH (a befektetési állományt növeli).
A NYESZ-en gyűlő megtakarítésokat legalább 3 év elteltével adómentesen felvenni, ha a takarékoskodó az Szja törvényben meghatározott nyugdíjra jogosult (lásd Szja törvény 3. § 23. pont) . Amennyiben a befektetés felvételekor nem telt el a 3 év, vagy a számla tulajdonos nem jogosult az Szja törvény szerinti nyugdíjra, akkor a saját befizetést és osztalékot meghaladó egyenleg egyéb jövedelemnek minősül és az összevont adóalap részeként adózik (2006-ban 36% szja és 11% eho).
A részletes szabályokat a fenti törvényben, az Szja törvényben (28. § 44/B-44/C. §-ok, 2007. január 1-től az 1. számú melléklet 7.20 pontja), az Eho törvényben (1998. évi LXVI. törvény) találhatod meg.
jövőre jár le egy tizenöt éves életbiztosításom, most októberben kellene befizetnem az utolsó évi összeget. Hogy visszatérítést nem fogok már kapni belőle az összeghatár miatt, azt tudom, de kell-e erre az összegre kamatot fizetnem, megéri-e egyáltalán befizetnem?:-(
A befektetési alapok visszaváltásakor kell kamatadót fizetni? (természetesen szeptember 1 után vásárolt alapra gondolok). Ha igen, akkor az eurós alapoknál is kell?
Kedves Lukácsi Zoltán, CIB!
Köszönöm gyors válaszát. Ön által leírtak már sokkal jobban hangzanak, mint a Bank által adott e-mail-es válasz, ugyanerre a kérdésemre. Szerintem rajtam kívül többeket is megnyugtatna, sőt sokkal vonzóbbá tenné ezt a terméküket, ha ezt a termékleírásába is belevennék, főleg ha a Bank esetleg pár hónapig garantálná, hogy a kamatszintet nem csökkenti.
Van részvényben pár milliónyi megtakarításom, amit eddig interneten húzogattam korlátozott mértékben, nehogy túl sokat bukjak a vételi-eladási jutalékon. A részvényportfolión realizált nyereséget hogyan érintik az új rendelkezések? Megint az lesz, hogy a konkrét részvényeladáskor realizált nyereséget megadóztatják, a realizált buktát meg nem számolhatom el csökkentő tényezőként, hanem le kell nyelnem?
a Bank hatályos Forint Kamattájékoztatóját az alábbi linken találod, ahol természetesen feltüntettük a vonatkozó kormányrendelet (41/1997. korm. rendelet betéti kamat, az értékpapírok hozama és a teljes hiteldíj mutató számításáról és közzétételéről ) előírásainak megfelelően kiszámított EBKM mértékét is.
A befektetési alapok kitűnő lehetőséget biztosítani azok számára, akik nem tudják pontosan előre, hogy mennyi időre tudják megtakarított pénzüket nélkülözni. A befektetési jegyek ugyanis – akár részben, akár egészben — bármikor visszaválthatók, ráadásul (a lekötött betétek lejárat előtti feltörésével összehasonlítva) kamatveszteség nélkül.
A CIB Alapkezelő 12 nyíltvégű befektetési alapja közül mindenki egyéni kockázatvállalási hajlandóságának függvényében tud választani, az Ön számára - a leírt élethelyzet és befektetési időtáv alapján - a CIB Pénzpiaci Alapot és a CIB Ingatlan Alapok Alapját javaslnám.
Ráadásul a 2006. augusztus 31-ig vásárolt befektetési jegyek időkorlát nélkül mentesülnek a kamatadó alól, ami azt jelenti, hogy a szeptember 1. előtt megvásárolt befektetési jegyek hozama – akár évek múlva történő eladás esetén is — kamatadó-mentes.
a Bank a CIB Kamatkirály Számla kamatozását a pénzpiaci kamatok változásától teszi függővé. Várakozásaink alapján 2006. év végéig a jelenlegi 6,
75 %-os jegybanki alapkamat további növekedése várható, ezért a kamatszint csökkenésétől nem kell tartania, a Bank folyamatosan versenyképes kamatokat fog kínálni erre a termékére is!
A Bank a tőle elvárható gondossággal jár el az egyes termékeinek létrehozásánál, ezért a saját szakértői mellett külső adótanácsadót is felkért a CIB Kamatkirály Számla adójogi megítélésére. Ennek alapján álláspontunk szerint - amennyiben 2006. augusztus 31-ig a CIB Kamatkirály Számla megnyitásra kerül - az első kamatperiódusban (amely akár 10 év is lehet!) kamatadó mentesek lesznek a CIB Kamatkirály Számlára helyezett megtakarítások.
A vonatkozó jogszabályok szerint ugyanis a 10 éves kamatperiódussal rendelkező CIB Kamatkirály Számlán a teljes, 2006. augusztustól 2016. augusztusig terjedő időszakra jóváírt kamat adómentes jövedelemnek számít, függetlenül a számlára történő befizetés / betét elhelyezésének dátumától, amennyiben a számla szerződést már 2006. augusztus 31 előtt megkötötték.
Ugyanakkor hangsúlyoznunk kell, hogy a CIB Bank által az adózással kapcsolatos jogszabályokról adott tájékoztatás nem tekinthető a jogszabály szövegével egyenértékű, teljes körű, hivatalos jogszabályértelmezésnek. Az adójogszabályok tartalmának megismerése, ezek alapján az üzleti döntés meghozatala kizárólag az Üzletfél felelősségi körébe tartozik. A Bank nem vállal felelősséget azokért a károkért, amelyek akkor adódhatnak, ha a hatóságok a Bank által az adózással kapcsolatos jogszabályokról adott tájékoztatástól eltérően értelmezik a jogszabályokat.
Lakásvásárlásra készülök, de amíg nincs meg az igazi (amelyik hitelképes is), szeretném a meglévő 4 millió forintomat a lehető legjobb feltételekkel megfialtatni. Milyen lehetőségeim vannak, ha kamatadómentesen szeretném a hozamot, viszont nem tudom, hogy mikor lesz szükség a pénzre? Mert lehet, hogy 2 vagy 3 hónap múlva, de az is lehet, hogy csak jövő nyáron jön össze a lakásvásárlás.
Kedves infinity00!
Nekem is szimpatikus a CIB Kamatkirály Számla. Ami leginkább kétségeket ébreszt bennem az az, hogy a jelenlegi nagyon kedvező kamatokat meddig kívánják változatlanul tartani? Ugyanis, ha véletlenül valami hirtelen indítatásból, szeptember 1.-től esetlegesen csökkentenék, akkor már késő lesz egy másik kamatadómentes befektetést keresni.
Ez ügyben szívesen várnám a CIB-es szakemberek megnyugtató véleményét!
A Cib Kamatkirály takarékszámlát választottam , a jövőbeni megtakarításaimhoz. A termék nagyszerű és ötletes. Sajnos azonban felmerült ezzel kapcsolatban néhány kérdés. Mi a garancia arra , hogy a jövőben valóban kamatadómentesen tudom kezelni ezen a szla.-n a megtakarításaimat? Előfordulhat az , hogy erről a konstrukcióról később kiderül , hogy ebben a formában nem felel meg a szabályoknak? Előfordulhat , hogy a Cib Bank máshogy értelmezte a törvényt , mint az adóhatóság?
Hosszú távú megtakaításokkal kapcsolatosan az önkéntes nyújdíjpénztárakba befizetett összegek, illetve a nyugdíj előtakarékossági számla jelenthet megoldást. Az ezen befektetési formákban gyűlő megtakarítások hozama mentes a kamatadó alól. Amennyiben pedig ezen formákból nyugdíj szolgáltatás kerül kifizetésre, akkor a megszerzett bevétel adómentes (feltéve, hogy az Szja törvényben foglalt feltételek a szolgáltatással kapcsolatosan teljesülnek).
A saját befizetésekkel kapcsolatosan adókedvezmény vehető igénybe, azonban 2006-tól az adókedvezmény összegét az adóhatóság az önkéntes nyugdíjpénztárnak, illetve a NYESZ számla vezetőnek utalja át (azaz nem kerül kifizetősére az adózónak). A visszatérítéssel kapcsolatos részletes szabályokat az szja törvény 44/A-44/C §-ai tartalmazzák.
Mi lehet a legjobb megoldás arra az esetre, ha hosszútávra - nyugdíj - szeretnék pénzt lekötni? Az adóvisszatérítés milyen esetben müxik, ha még egyáltalán?
Én meg arra lennék kíváncsi, hogy annak a híres 11 százalékos betétnek hol van a honlapon a pontos kondíciós listája? Meg hogy miért titkolja olyan gondosan a CIB az ebkm-et? Rejtélyesen 7,21-11 százalékra teszi. Ebből csak a 7,21 az igaz, a 11 valami befalapos vegyes betétre jár.
Ilyen szarul döcög a szekér? Pszáfos ismerőstől tudom, hogy folyamatosan érkeznek a panaszok a felügyelethez a CIB miatt.