A koncepció szerint jövő évtől 11-12 százalékkal, 17-18 százalékkal vagy 22-25 százalékkal drágulnának átlagosan a jegyek és a bérletek. A dolgozói bérlet ára a jelenlegi 7350 forintról 8000, 8500 vagy 9500 forintra drágulhat.
Felvetődött még, hogy bevezetik a csúcsidei és a hétvégi bérletet, valamint hogy az éjszakai járatokra ne legyen érvényes a bérlet, csak jeggyel lehessen utazni. A menetrendi változások között van olyan elképzelés, ami csaknem negyven buszvonal megszüntetését javasolja.
Jövőre 4,6 százalékos inflációt vár, idén pedig a fogyasztói árak 7,6 százalékos növekedésére számít az Ecostat. A Kormányzati Gazdaság-Társadalom-Stratégiai Kutató Intézet korábbi 2,2 százalékos előrejelzését módosítva, idén 1,8 százalékos, jövőre 3 százalékos gazdasági növekedést prognosztizál.
Az előrejelzés alapján az olajpiacon kialakult helyzet, valamint a mezőgazdasági és az élelmiszer árak emelkedése gyorsíthatja, az erős forint lassíthatja a fogyasztói árak emelkedését.
A beruházások a tavalyi csökkenés után ebben az évben már 2,4 százalékkal nőnek, jövőre az ütem 4,8 százalékra gyorsul. Az intézet prognózisa szerint a jegybanki alapkamat a jelenlegi 7 és fél százalékról az év végére 7,25 százalékra, a jövő év végére 6,5 százalékra módosul.
Az Ecostat erre az évre GDP arányosan 6,3 százalékos államháztartási hiányt vár a Pénzügyminisztérium 6,4 százalékos prognózisával szemben.
„Jelentősen visszavett az idei működőtőke-beáramlásra vonatkozó előrejelzéséből a gazdasági tárca: míg az év első pár hónapjában még 4 milliárd euró körüli összeget prognosztizáltak, ma már arra számítanak, hogy rossz esetben ez 2,5 milliárd körül lesz csupán. Ha így történik, akkor durván a tavalyi összeg fele érkezik az országba” – írja a Világgazdaság.
Az okok a lap szerint sokrétűek. „Szerepet játszik benne például az utóbbi években elszenvedett versenyképesség-romlás. Ennek legfrissebb bizonyítéka éppen a minap látott napvilágot: hat hellyel, a 47.-re csúszott vissza az idén a svájci Világgazdasági Fórum által közzétett, kiemelten fontos globális versenyképességi listán Magyarország.
De tényező a meggyengült gazdaságpolitikai hitelesség, miként a tavaly őszi belpolitikai események lecsapódása is” – írja a lap. A gyengébb FDI-adatokban többek között a Budapest Airport privatizációja is szerepet játszik a VG szerint. (Ez utóbbi idei hatása: a BA tulajdonosváltásának eredményeként 1,9 milliárd euróval csökkent a külföldiek magyarországi részvény- és egyéb részesedés formájában megvalósult tőkebefektetése – áll a második féléves folyó fizetésimérleg-jelentésben.)
Én azt hittem, hogy Kóka minisztériumában úgy vélik, a regionális megoldásra már nincs idő, ezért nem keresik arra a megoldást. Aztán legutóbb előadták ennek paródiáját, a GKM hivatalos álláspontja elvileg és pillanatnyilag egy úgynevezett 38-as lista [4], amelyet október 25-én hoztak nyilvánosságra. A tárca "nem tartja indokoltnak, hogy azokat az országos hálózat keretében működtesse tovább. Ezek a vonalak az érintett önkormányzatok kezdeményezésére térségi vasútvonallá átminősítve tovább működhetnek" Tehát ha az önkormányzatok november 7-ig jelentkeznek a vonalakért (a jövő évi menetrend december 9-én indul, már rég nyomdába kellett volna adni), vihetik, különben eltűnnek a vonatok? Én nem hiszem, hogy valaki komolyan gondolta, hogy hat munkanap alatt át lehet venni egy vasútvonalat.
Az első áramaukció sikeres volt, a felkínált mennyiség elkelt, és kiderült az is: a kialakult ár alapján a lakossági fogyasztóknak 10-15 százalékos áremelkedéssel kell számolniuk 2008-ban.
A jelenleg szabályozott nagykereskedelmi árhoz képest legalább 16 százalékos drágulással számolhatnak a 2008-tól szabadpiacra kerülő fogyasztók. A Magyar Villamos Művek (MVM) estébe nyúló első áramaukcióján a legnagyobb, 800 megawattos csomag teljes egészében elkelt. A lebonyolító MVM Trade a kínálati mennyiséget 15 százalékkal megemelve 920 megawatt villamosenergia-csomagot értékesített 65 euró/megawattóra áron.
A rendezvényen 23 energiakereskedő cég és hat kereskedelmi engedéllyel rendelkező ipari nagyfogyasztó licitált a felkínált árammennyiségre. "Az aukciót lebonyolító MVM Trade 1100 megawatt kapacitást, mintegy kilenc terawattóra áramot kínált eladásra a 2008-as évre hat szekcióban" - mondta Tringer Ágoston, az MVM Zrt. kommunikációs osztályának a vezetője. Az MVM Trade ezzel az eddigi legjelentősebb áramárverést tartotta a régióban.
A hazai fogyasztók éves villamosenergia-felhasználása megközelíti a negyven terawattórát. Ebből 28 terawattórát tesz ki az MVM portfóliója, amelyből a felkínált 9 terawattóra a teljes szabadpiacra szánt mennyiség. Az aukción az MVM Trade az induló árait a lipcsei áramtőzsde jegyzésárai alapján határozta meg. Az áramtőzsdén 2008. évi szállításra 61 eurót kérnek megawattóránként, a csúcsidőszakra pedig 80,8 euró az ár. Az aukció során a kereskedőcégek képviselői személyesen licitáltak. A hat csomag közül az első kapacitásnagysága megközelítette a felkínált teljes mennyiség nyolcvan százalékát.
A lakossági, vagyis a védett egyetemleges szolgáltatási körbe tartozók 10-15 százalék körüli drágulásra számíthatnak a ja- nuári piacnyitást követően. Az ipari fogyasztókat - vállalatok, közszolgáltató cégek, iskolák, üzletek - érintő áremelkedés megközelítheti az ötven százalékot is. A teljes szabadpiac által felhasznált mennyiséghez képest nem jelentős azok fogyasztása, akik 2008 januárjától kikerülnek a közüzemi szolgáltatásból.
A jövőbeni áramárat befolyásolja, hogy Szlovénia, Horvátország, Szerbia és Macedónia nettó energiaimportőr, ezért a kereskedők a hazai fogyasztókon kívül ezen országok kiszolgálására is törekszenek. Ezen túlmenően várhatóan csökken a lengyel és a szlovák villamos energia importjának a lehetősége is. A belföldi kereslet 2015-ig évi két százalékkal nő, a kiöregedő erőművi blokkokkal pedig nem lehet hosszú távon az energiatermelésben számolni. Becslések szerint 2015-ben 10 500 megawatt beépített teljesítményre lesz szükség, ehhez 3000 megawatt új kapacitást kell létrehozni.
Az áramszolgáltatóknak a jövő év januárjától lehetőségük lesz, hogy a lakosság tekintetében is kilépjenek saját ellátási körzetükből, és az ország távolabbi pontján lévő háztartásokat is villamos energiával lássák el. Az MVM képviselője a nagy belépési korlátok miatt nem tartja valószínűnek, hogy a szolgáltatók élni fognak ezzel a lehetőséggel. Boross Norbert, az Elmű-Émász csoport kommunikációs igazgatója az áramár várható változását értékelve elmondta: olyan országok esetében tapasztalható árcsökkenés a piacnyitást követően, ahol erős a nagykereskedelmi verseny. A hazai ellátásban csak néhány termelő van jelen, a nyugat-európaival ellentétben várhatóan keresleti piac fog kialakulni.
A második negyedévben az eurózónában éves alapon 2,5, negyedéves alapon 0,3 százalékos volt a gazdasági növekedés, jelentette az Eurostat. Az adat megegyezik az előzetes kalkulációkkal, és megerősíti azt a feltételezést, hogy Európa erős konjunktúra után megkezdte lassulását. Jó hír, hogy ezt a jelek szerint kiszámítható, stabil ütemben teszi.
http://index.hu/gazdasag/magyar/gdp071011/
6,4 százalék volt az éves infláció szeptemberben a KSH közlése szerint. Bár az augusztusi adathoz képest ez majdnem két százalékos, azaz jelentõs ugrást jelentõ csökkenés, az elemzõ mégis arra hívja fel a figyelmet: a helyzet csalóka, az élelmiszerárak emelkedése miatt könnyen lehet, hogy decemberig már nem is folytatódik a dezinfláció. http://index.hu/gazdasag/magyar/inf071011/
2007-10-09 18:06 25 ezer autóhitel dőlt be az év első félévben
Csaknem 25 ezer autóhitel dőlt be az első félévben idén. A bankok és lízingszervezetek szerint még legalább ennyien kényszerülnek majd év végéig visszaadni autóikat, mert nem tudják fizetni a kölcsönök törlesztőrészleteit. Ez 25 százalékkal több, mint tavaly volt.
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete kampányt indít, hogy megismertesse az emberekkel a hitelek veszélyeit. Sokan ugyanis a kedvezőnek látszó hitellehetőség miatt vásárolnak autót, majd nem képesek fizetni a törlesztő-részleteket.
A magyar nemzeti bank adatai szerint egyébként az elmúlt két évben megduplázódott a lakosság adósságállománya. A pénzintézetek tapasztalatai szerint a lakosság azért adósodott el ilyen drasztikus ütemben, mert hitelekkel próbálja túlélni a megszorításokat. Sokan az újabb kölcsönökből a korábbiakat fizetik. Egy korábbi felmérés szerint az egy főre jutó átlagos hitel csaknem félmillió forint.
2007-10-10 11:34 Infláció feletti áremelkedés várható
A szeptemberi 10-15 százalékos élelmiszerár-emelkedés után még ebben az évben tovább drágulhat a kenyér, a tej és a hús.
// <![CDATA[
var ord=Math.round(Math.random()*100000000);
document.write('');
// ]]>
A Napi Gazdaság, elemzőkre hivatkozva ismét infláció feletti áremelkedést valószínűsít. A Magyar Pékszövetség titkára megerősítette: decemberben már 250 forintba is kerülhet egy kiló kenyér. Az árakat az húzza fölfelé, hogy egyes élelmiszer-alapanyagok drágulása, csak ezután mutatkozik meg az alapvető élelmiszerárakban.
Bár a Magyar Nemzeti Bank, csak holnap hozza nyilvánosságra inflációs adatait, a lap számításai szerint, az utóbbi egy évben 6,2 százalékkal emelkedtek az árak.
Szünetel az azbesztmentesítés: csak egyszer volt rá keret
Pénz híján eddig csak a veszélyeztetett épületek húsz százalékát tisztították meg a rákkeltõ anyagtól 2007.10.08 00:03
Magyar Nemzet Évente több száz tüdõrákos megbetegedésért tehetõ felelõssé az azbeszt, de a lakók, az önkormányzatok nehezen tudnak megszabadulni a 30-40 éve a házakba beépített veszélyes anyagtól. Az eltávolítás költségei nagyon magasak, központi, állami keret pedig eddig csak egyszer állt rendelkezésre. Uniós forrásokat a regionális operatív programon keresztül lehetne lehívni, de még egy régió sem vette napirendre az ügyet. A késlekedés tragikus kimenetelû lehet.
Tovább drágul a kenyér
Idén kétszeresére emelkedett a liszt ára, és ennek egy részét a süt?ipar érvényesíti a kereskedelemben, így év végére vagy jöv? év elejére elérheti vagy meghaladhatja a 250 forintot a leggyakrabban vásárolt félbarna és fehér kenyér kilójának ára - mondta a Népszavának a Gabonaszövetség f?titkára.
Pótsa Zsófia közölte: a t?zsdén már tonnánként 60-65 ezer forintba kerül a kenyérgabona, de el?fordult már 90 ezer forintos ügylet is. A liszt néhány hónap alatt kilogrammonként 45 forintról 85-92 forintra drágult. Werli József, a Magyar Pékszövetség elnöke beszámolt arról, hogy tucatnyi kereskedelmi lánccal kell egyeztetniük az áremelésekr?l. A pékek tárgyalási pozícióit gyengítik azok a multinacionális vállalkozások, amelyek a saját sütödéikben készült kenyeret önköltségi áron vagy az alatt kínálják.
(NAPI Online)
http://www.napi.hu/articleprint.asp?nID=347546
Az infláció kétszeresét meghaladó mértékben drágult a lakásfenntartás Magyarországon. A lakáshitelek állami támogatásának visszafogása is érezteti hatását.
"A korlátozás bevezetésének okai között azonban az is szerepel, hogy egyes önkormányzatok nyakló nélkül fordulnak kölcsönért, bocsátanak ki kötvényt - jegyzi meg a lap," talán nem kéne a forrásokat elvonni. vagy inkább indítsanak saját pénzverdét?
A hitelminőség romlása szempontjából egyéves horizonton a háztartásoknak nyújtott hitelek tűnnek a legkockázatosabbnak, tekintettel a foglalkoztatási helyzet és a reáljövedelem kedvezőtlen alakulására, valamint a szektorban mutatkozó kiemelkedően gyors hitelkeresleti expanzióra. További veszélyeztetett terület a kisméretű vállalkozások köre, mert romló csődhelyzetben és változatlanul laza fizetési fegyelem mellett általában ez a kör a sorbanállási folyamat fő vesztese. Végül figyelemre méltó, hogy a növekvő számú vállalatfelszámolási, illetve végelszámolási eljárások közel fele jelenleg két ágazatból, a kiskereskedelmi forgalom visszaesése és a piaci koncentráció által sújtott kereskedelemből,illetve a hasonlóan nehéz helyzetben lévő építőiparból kerül ki. A 2007. évi fejleményekre és kilátásokra tekintettel hasonlóan veszélyeztetett területnek tűnnek a mezőgazdaság és az élelmiszeripar egyes ágazatai.
Már megint "begyűrűzik" valami? A kurva anyjukat, ezek már a szocializmusban sem voltak felelősek semmiért, a bajok csak úgy begyűrűztek, mostanra se tudtak jobbat kitalálni. Valahonnan begyűrűzött a költségvetési hiány, begyűrűztek a megszorítások, begyűrűzött a népszerűtlenség.
A Pénzügyminisztérium szerint már a konvergenciaprogram végrehajtását is veszélyezteti az önkormányzatok eladósodása, a tárcának ezért kellett kezdeményezni a települések hitelfelvételi korlátozását.
A korlátozás bevezetésének okai között azonban az is szerepel, hogy egyes önkormányzatok nyakló nélkül fordulnak kölcsönért, bocsátanak ki kötvényt - jegyzi meg a lap, hozzátéve: a bajban lévők ilyenkor abban reménykednek, hogy az állam kénytelen lesz őket mindig megmenteni - derül ki a Világgazdaságból.
Jauernik István, a parlament önkormányzati bizottságának szocialista elnöke a Világgazdaságnak elmondta: szükség van a változtatásra, hiszen a jelenlegi szabályok nem elég szigorúak.
Gémesi György, a kormány-önkormányzatok egyeztető fórumának társelnöke a lapnak elmondta: az önkormányzatok autonómiáját veszélyeztetné gazdálkodásuk jogszabályi korlátozása, ám azzal egyetért, hogy meg kell akadályozni a csődöket, így a működési hitel felvételének megtiltása szerinte is jogos lehet.
A jogszabályról jelenleg ötpárti egyeztetések folynak, ám a helyzet a Világgazdaság értékelés szerint "több okból is pikáns".
Egyrészt azért, mert az önkormányzati szabadság kérdését veti fel a települések gazdálkodásának korlátozása, de azért is, mert a többségében ellenzéki vezetésű önkormányzatok újabb támadásként értékelhetik ezt a lépést - olvasható a cikkben.
Ezt az egyet mondjuk jól tenné a kormány. Az érintett iparági szereplők most eljátszák a szokásos nagyhalált, hogy kivonulnak, megszüntetik a munkahelyeket, ettől nem lenne szabad berezelni. Ja és ez nem a lakosságnak felszolgált feketeleves!
A szénhidrogén-bányászat jelenleg, európai viszonylatban már most sem alacsony 12 százalékos bányajáradékát 30 százalékra emelné kormány. A gazdasági minisztérium azért emelné a járadékot, mert a kőolaj is drágul, és szerinte így is jól járnak a cégek. A cégek szerint nem: azt mondják, ha a parlament elfogadja a törvénymódosítást, vége a hazai szénhidrogén-kutatásnak. A tervezetről csak annak benyújtása után kezdtek egyeztetni, de a tárgyalások elakadtak, így csúszhat a törvényjavaslat parlamenti vitája is.
Benyújtotta a bányatörvény módosítására vonatkozó javaslatot a kormány az Országgyűlésnek. A parlament honlapján [1] olvasható tervezetnek egy neuralgikus pontja van: a kőolaj és földgáz kitermelése után az eddigi 12 helyett 30 százalékos bányajáradékot fizettetne az állam a cégekkel.
Tovább csökkent a cégalapítási kedv Magyarországon. Ezzel párhuzamosan miközben egyre több céget szüntetnek meg a tulajdonosok. Kilenc hónap alatt negyedével több céget töröltek a nyilvántartásból, mint tavaly ilyenkor.
Egy húszmillió forint értékű lakás után évi ötvenezer forint ingatlanadót kellene fizetni – állapítja meg az a birtokunkba került tanulmány. A dokumentum szerint az adó szinte minden ingatlantulajdonosra vonatkozna.
Ha kormány az ingatlanadó bevezetése mellett dönt, célszerű azt a lakossági és a vállalati ingatlanokra egyaránt kiterjeszteni, az adóköteles érték alsó határát pedig nagyon alacsonyan vagy éppen nulla forintnál kell meghúzni – állapítja meg az a Pénzügyminisztérium és a Kopint-Tárki Zrt. által készített tanulmány, amely az ingatlanadó jövő évi bevezetésének lehetőségeit vizsgálja. – A minden tulajdonosra kiterjesztett adót a társadalom szegényebb rétegei nem tudnák megfizetni, illetve munkahely hiányában nem tudnák igénybe venni az adókedvezményeket. Az ő részükre az adófelfüggesztés lehetne a megoldás – áll a munkaanyagban. A dokumentum szerint az ingatlanadó életbelépésével egységesülne a jelenlegi, több ágra bomló, ingatlanokat terhelő rendszer. A kommunális adó, az építményadó, a telekadó, a luxusadó, valamint az idegenforgalmi adó a tervek szerint beleolvadna az egységes ingatlanadóba. Tavalyelőtt a fent említett közterhekből 63,8 milliárd forint folyt be. A magas adminisztratív költségek miatt az ingatlanadónál ennél jóval nagyobb bevételre lesz szükség.
Csécsi László
Részletek a Magyar Nemzet szeptember 25-i számában
