1.) Hogyan gondolja a történetírás egyáltalán a honfoglalást ? Jöttek, ahol és ahogy jöttek, és aki bírja marja alapon elfoglalták a területeket 895-ben ?
Hát nem. Ha jöttek is valahonnan, azt JÓ ELŐRE megtervezve, a kiszemelt szállásterületeket előre MEGSZEMLÉZVE, javait és népeit számbavéve , határait KIJELÖLVE vették birtokba.
2.) No vajon miért is a PILIS és környéke már elsőre a FEJEDELMI birtok ?
Mit ír a Magyar Katolikus Lexikon :
"......Pilis vármegye, Óbuda vármegye, Visegrád vármegye, 1290 után-1505 után (1569. okt.?): közigazgatási terület a középkori Magyar Királyságban. - É-on a Duna választotta el Nógrád vm-től, K-en Pest és Fejér vm-től, D-en Fejér, Ny-on Esztergom vm. határolta. ~ földr-ilag a Dunazug-hg. (Pilis-erdo) és D-i nyúlványainak vidéke. - A Szentendrei-sziget és Csepel-sziget közötti Duna-szakasz átkeloit Pannonia provincia idején a rómaiak építményekkel védték a népvándorlás népei ellen. Krónikáink Attila és Buda itteni székelésérol írtak, a longobárdok, a gepidák és avarok tartózkodásának is nyoma maradt. Pannoniában a 900 oszén történt →honfoglalás után a m. fejed-ek székhelye. A kende címet viselo uralkodó Kündü fia Kurszán (ur. 895 elott-904) téli szállása az (Árpád-korban) Kurszánvárának nevezett, római nagy amfiteátrum mellett lehetett. Onnan vonulhatott csallóközi nyári szállására, míg a vezérlo hadúr, Árpád nyári szállása (a kezdetben Nagyszigetnek nevezett) Csepel-szigeten volt. Árpád (ur. 904-907) csak Kurszán halála (904) és az egyeduralom megszerzése után tette át székhelyét Óbudára, hol Anonymus szerint 907: eltemették egy forrás fölött (az utóbb Fehéregyházának nevezett helyen). Az Árpádot követo uralkodók székhelyét 955: Taksony nagyfejed. (ur. 955?-972) helyeztette át a Duna jobb partjára. Géza nagyfejed. (ur. 972-997) és I. (Szt) István kir. (ur. 997-1038) a budai székhelyet Esztergomba, vm-székhelynek az Esztergomot K-rol védo Visegrádot tette, alá rendelve a késobbi Pest és ~ ter-ét. Utóbbi eredetileg a Pilis hg-re kiterjedo kir. erdouradalom volt - Visegrád (a néha Óbuda vármegyeként is jelölt) Visegrád vármegye ter-én. (Pesty Frigyes azon véleményét, hogy ~ az I. [Szt] István kir. alapította 46 vm. között szerepelt, Györffy György helyesbítette). 1108 k. Álmos hg. dömösi ktoralapítása és ottani adományai szerint ekkor o élvezte hozamát és vadászatát. Erdejét 1113: említették, amikor az Álmos hg-et Dömösön megvakító foúr az erdon át távozva lováról lezuhant és meghalt. II. Géza (ur. 1141-62) a pilisi kir. erdobol 1160 k. naponta 5 szekér fa elvitelét engedélyezte az esztergom-szentkirályi keresztes rháznak. Az erdouradalom fo helye az a kir. udvarház lehetett, amely mellett 1184: a pilisi apátságot megalapították, s a hozzá közeli kirnéi sátorban 1213: Gertrúd kirnét megölték. 1225: említették ~ ispánját, aki ekkor poroszlóként Zágráb vm-ben [IV.] Béla hg. kiküldetésében járt el, s így az uradalom a hg-é lehetett. A tatárok (mongolok) 1242. I. végén keltek át a befagyott Dunán. Elpusztították az addig Budavárnak nevezett Óbudát, de a dúlás ~ben kisebb volt, mint a pesti oldalon, rövidebb ideig tartott, mivel az erdokben el lehetett rejtozni. A fo utak menti falvakat a tatárok pusztává tették. IV. Béla (ur. 1235-70) már mint kir. 1259 e. feleségének adta a pilisi ispánsággal a (visegrádi) puszta hegyet vár építésére. ~ ispánsága a 13. sz. közepétol összekötve lévén a visegrádi várnagysággal, a vm. székhelyének Visegrád tekintheto. Attól D-re, Budavárnak a Várhegyen való fölépítésével új székváros létesült. ...."
Látom nem akarsz elszakadni a török kortól. Ettől a kórtól. Folytasd a kutakodást kicsit régebbi kór okokba és akkor rátalálsz a részbeni igazságodra. A legendák szerint Sicambria, Buda azaz a hun hatalmi központ ott is lehetett esetleg. Az építkezés meg úgy történt, hogy kő alapokra fa(l). Majd ezek egy darabig kövekre cserélődtek. Szerintem ős-buda lepusztulása az emlékekből már I. Istvánnal megkezdődhetett. Egészen biztos, hogy nem tartott ki ekkora méretekben egészen a XV.-XVII. századig. Áthelyezték a hatalmi központot. Ezek a hatalmasságok hajlamosak teljesen új várost alapítani egy jó kis helyen. Gondolj abba bele, hogy mennyi török eredetű épület maradt fent a mai (na jó legyen új) Budán.
Árpád fejedelem a megválasztása után simán átkerülhetett ide északkeletről. Kárpátalja, Zemplén, Bodrogköz, Hegyalja. A Jenő janó nevű janicsár törzse köznépe meg ottmaradt. ;-))))) Ott ahol nincs tengerpart, ami baromira jól védhető a partról, ott a főváros általában mindig az ország közepe felé csúszkálgatott. Ha Székesfehérvár volt valaha ez a központ, az az jelenti, hogy kicsit nyugatabbra volt a határ. Egy országgyűlésnél ezt elvárják a rendes rendek is, hisz akkoriban az utazás nem volt éppen könnyű. Mátyás visegrádi áthelyezkedése is esetleg jelntheti azt, hogy feladni készült a legdéli határokat és észak észak-nyugatra kívánt terjeszkedni. Volt cseh király is? S nyögte mátyás búshadást, bésznek büszke vára.
Na befejeztem az egykoriak gondolatolvasásait, mert az nem tudomámos. Nincs igazi forrás, csak a lóg az ika. ;-))
Mindenesetre a mai Budapest a történelmi Magyarország majdnem a közepe.
Bár az áthúzottra is válaszolhatnék: a CSÁSZÁR alapértelmezésben a NAGYKIRÁLY (kvázi a királyok királya, a legmagasabb világi rang) , olyan uralkodó , akiknek királyok a vazallusai.
Ebben a fölépítésben a Kelet jócskán megelőzte a Nyugatot.... ( A Római Köztársaság átalakulása a császárságba: Julius Caesar és Augustus uralma.)
És mire példa a "vörös erőd" vagy az Amber erőd Jaipurban?
A keleti típusú hadviselésre és a keleti típusú védműrendszerek kiépítésére. Adott terület adott típusú ellenségeihez igazodva szükséges az építés.
Sajnálom, hogy képtelen voltál akárcsak egyetlen kérdésre is érdemben válaszolni, ellenben összefüggéstelenül ontod a zagyvaságokat a hozzászólásaidban. Teljesen úgy viselkedsz itt, mint egy fogyatékkal küzdő. Részemről a jövőben az általad előadottakhoz tartom magam e tekintetben.
Igazad lehet, ha az ún. leges-legelső Buda, nevezzük ős-budának helyről beszélsz. A rómaiak idején is telepulés volt csak még "aqincum" néven, ami a mai viziváros központtól délre és északra helyezkedett. Az északi rész valamiért óbuda lett. Ettől északra lett Budakalász és környéke. A nevét valszeg arról kapta, hogy mezőgazdasági suburban lehetett valaha. Elképzelhető ott valami jelentősebb még a hun szakadás idejében. Nagyjából stimmelhet is ez a környék. De ne akard ezt egészen a török korig kiterjeszteni, mert akkor nagyon eltévedünk. Más korabeli metszeteket is érdemes megnézegetned. Bennem az a kérdés merült fel most, hogy Mátyás miért rakta Alba Régiáját fehérszékét Visegrádra?
Sok sikert a latin tanuláshoz, nekem annak idején nem ment túl könnyen. :)
Ha jól értem, akkor te az Alt Ofen, és Vetus Buda említéseket mind az általad fellelt helyszínekhez kötöd? Értem ezalatt, hogy valamennyi említést, vagy van egy időbeli pont, ahonnét kezdve Alt Ofen/Vetus Buda már a mai Óbudát jelenti egy téves azonosítás következtében?
De pl. ennek az esztergomi hegynek a ráilleszthetősége nem lenne megoldható a Google Maps-szel, mert a székesegyház építése során a lebontott romokat elplanírozták, és a hegynek a nem Duna elöli (azt hiszem délkeleti) oldalára tolták ki a törmeléket, kiegyenlítve ezzel a talajt. Ezért kell mindig a fellelhető források legtöbbjét bevonni egy-egy kutatásba.
A metszeteknek, és a magyar krónikásoknak általában ritkán van köze egymáshoz. Még az átlagosnál műveltebb külföldiek is, akik a metszeteket készítették, igen ritkán ismertek bármilyen magyar krónikát, legyen az Bonfini, Thuróczy, hogy a korai középkori krónikákról Anonymusról, vagy Kálti Márkról ne is beszéljünk. Tehát a krónikáinkról szerintem nem sokan állíthatták, hogy hazudtak a metszetekhez képest, pláne úgy, hogy a metszetek egy része már csak romokat tudott ábrázolni, de ha esetleg te tudsz az ellenkezőjéről, akkor szívesen olvasom az idézeteket.
(Rajzolta: Georg Haufnagel. Megjelent: Braun Hogenberg: Civitates Orbis Terrarum (Köln, 1597.) Méret: 515x350 mm, 535x406 mm (lapméret). Rézmetszet. 2005-ben árverezték, kikiáltási ára 120 ezer Forint volt. Sajnos NEM én szereztem meg...)
beazonosítható pontosság = adott körülményekhez és a korhoz képest is MÉRETHELYES , annak ellenére , hogy föltehetően nem volt hárömszögelés, és nem volt mérőszalagjuk.
Ha jobban megfigyeled a két képet, a FÉNYKÉPes autóhoz képest a 400 évvel korábbi rajzon lévő emberek is arányban állnak.
Ami szembetűnhet, hogy a régi képen a várhegy csúcsosabbnak tűnik. Valóban az is volt, tudniillik TÖRTÉNELMI TÉNY, hogy amikor a BAZILIKÁT építették, vagy 10 métert gyalultak, hogy kellő nagyságú vízszintes terepet kapjanak a bazilikának éppúgy, mint az előtte elterülő jóval nagyobb térnek.
A Királyi Fehér-Alba Regalis egy nagyvárost jelent-egy Királyi központot ami több vár és erőd összessége és aminek központi része Vetus (Ofen)Buda(Pomac)-Nova Bude-A-kil-issa-Alcsevica-Terra Bana-Azoafo- Fejérvár(Kalez)-a várpalota(Mészkőbánya)- és a castrum(Monalovac) az erőd-Fellegvár és város(Mons Koel,Kewe)-új erőd(Ofenberg-St Gelert) Bergstein
Egy "belső várgyűrű" = ERŐD-rendszer
Analógiája megvan a kínaiaknál és a japánoknál is.
kínai TILTOTT VÁROS a maga 72 hektárjával ( majdnem 1 négyzetkilométer)