Minden ami ehhez kapcsolódik.
Nem az Osztrák-Magyar Monarchia politikusainak tevékenysége. És ne szűküljön le a békeszerződésekre. Van ezekről topic elég, pörögnek is rendessen.
Viszont láttam itt érdekes vitákat a Monarchia haditengerészetének harcairól és esélyeiről, ott meg a rohamcsapatok kialakításáról. Szóval mindez legyen egy helyen.
Nyugati front hadseregei, felszereltségük, harceljárások, csaták, minden. Keleti front, balkáni front, olasz front, afrikai, ázsiai, tengeri front.
Egy másik módszer az új fegyverek, technikai újítások bevetése, melyekről régi tankönyveim még azt írták, hogy inkább csak lélektani hatásuk volt, de azóta változott a képlet.
Az egyik módszer lett volna a megmerevedett frontvonalak áttörésére a "verduni vérszivattyú", ami eredetileg tehát a franciák kivéreztetését, minél nagyobb francia erők felmorzsolását és megsemmisítését célozta.
A képet egy bolhapiacon találtam. Talán tudna valaki segíteni, a hölgyek által használt egyenruha és a pontos foglalkozási körük (beosztásuk) megnevezésében!
Sajnos, az általam ismert fogalmak, mint pl. a szanitéc, vöröskeresztes ápoló ...stb. keresésével nem jutottam előbbre.
A hátoldalán a szöveg: "Zsófikának! A világ háború emlékére! Fülöp Gizike és Kunz (?) Lidike jó barátnők békében és háborúban egyaránt! Jelszavunk: "Ápoljuk a sebesülteket, fel a harctérre!" Éljen a haza! - 1914-15 - "
Itt kicsit off, de a téma fojtatása: Sztálin, mint a szovjet vezetők általában nem szerette a románokat, amíg egymás ellen harcoltak a 41-44 közt ezért tettek is rendesen a románok Ogyesszában, a Krimben, de miután átálltak se lettek puszi haverok. A lényeg, hogy Bp. ostromában részt vett egy román hadtest, amelyet Pest bevétele előtt kivontak a frontból és elküldtek Szlovákiába... elvették a dicső bevonulást tőlük :)
A románok rendszeresen büszkélkednek vele, hogy 1919-ben bevonultak Budapestre, azt elfelejtik, hogy 1916. decemberében a német és az osztrák-magyar csapatok fegyverrel vették be Bukarestet és nem 2-3 hónapot voltak ott, hanem másfél évet...
A mai bejegyzésben - folytatva a megkezdett sort - egy községünkben született I. világháborús katona portréját mutatom be. Ezúttal egy gyalogos katonáról lesz szó.
Arcképét lásd balra, életrajzát lásd lent.
Rövidítések:
h.gy.e.: honvéd gyalogezred
O2: Ezüst[...] Bővebben!Tovább »
na, akkor vegyük kicsit komolyan a cikket, ténybeli tévedés:
"a félsziget államai Szerbián kívül mégis semlegesek maradtak a konfliktus első időszakában"
ez nem igaz, mert 1914. aug. 7-én Montenegró hadba lépett az Antant oldalán...
mielőtt legyintenének a laikusok, hogy nem oszt, nem szoroz, nem igaz:
1., Montenegrón keresztül zajlottak a szerbeket megsegítő antant szállítások
2., Montenegrói hadsereg a szerbeknek segített az első OMM offenzívát visszaverni
3., Montenegró a Lovcsenen kiépített erődítéseket az Antant rendelkezésére bocsátotta és az ide szállított francia tüzérség tüze miatt használhatatlan volt az OMM 2. legfontosabb tengerészeti bázisa, a cattaroi öböl
4., A megvert szerbek végül részben Montenegrón keresztül szöktek meg a hadifogságba esés elől
Bulgária nem a tojás és a dohány miatt lépett hadba, hanem mert Szerbia volt a fő ellensége - Makedónia miatt kemény területi vitáik voltak és mivel a szerbekről mindenki tudta, hogy az oroszok meghosszabbított keze a Balkánon ezért nem volt érdemi kérdés Bulgária melyik oldalat fogja választani, csak az, hogy mikor...
Az Antant ugyanis minimális török területet tudott max. ajánlani ellentételezésként... csak azt valamilyen okból a BBC szerkesztői "elfelejtették"
Ezt egy, a korszakkal foglalkozó történész nyilatkozta a tévében. A lényege annyi, hogy a Monarchia jócskán elhúzhatta volna a háborút, ha a Pó völgyét megszállva tartja, legalábbis az ellátmányon, utánpótláson akkor nem múlik, hogy megnyeri-e. Mondjuk, így se azon múlt.
S egy statisztikai összehasonlítás az említett fejadagok mellett, Ausztria, Magyarország és Leningrád 41 (utóbbi helyen az ostrom megkezdése után megszűnt a bolti élelmiszer kereskedelem, illetve gyakorlatilag a feketepiac is, még a monarchiában végig volt bolti kereskedelem).
30 napos hónappal számolva,
garantált 1 főre jutó kenyéradag Ausztriában 4950 gramm, Magyarországon 6990 gramm, Leningrád 3750 gramm, hús és zsíradék: Ausztria 510 gramm, Magyarország 1020 gramm, Leningrád 200 gramm.
S ilyen adagok mellett, a legális és feketekereskedelem hiányában is túlélte a 41-es telet a leningrádi lakosság döntő többsége (a tömeges éhhalál mellett a megfagyás is aratott, lévén nem volt tüzelőkészlet a városban).
Tehát minden relatív, mint az említett adatok bizonyítják a monarchia lakossága nem dúskált az élelemben, de még messze volt a tömeges éhhalál, vagy kóros alultápláltság fenyegetésétől.
sőt, amennyiben drámaian romlott volna az élelmiszer ellátás, akkor hatóságilag betiltják a sör és gabona, burgonya lepárlásból készült alkohol gyártást (kivéve a sereg és eü számára szükséges alkohol), ezzel óriási mennyiségű árpa és burgonya szabadult volna fel. Ittak volna helyette bort az emberek, lévén bornagyhatalom voltunk...
a 18' decembere meg színtiszta feltételezés - én meg akkor azt feltételezem, hogy a monarchia csapatai által megszállt román és ukrán, szerb vidékeken rekviráltak volna a hadsereg számára.
Az említett magyarországi fejadagok elégségesek voltak a túlélés biztosításához - a nehéz fizikai munkán lévők pedig emelt fejadagot kaptak.
Egyébként ez csak a jegyre biztosított kötelező élelmiszermennyiség volt, ezen túl működtek a boltok és az egész háború alatt lehetett élelmiszert vásárolni (igaz piaci áron), illetve a vidéken élő gazdálkodók a megtermelt élelmiszerből jóval többet fogyasztottak, Magyarország pedig ekkor agrár-ipari ország volt, a lakosság döntő többsége vidéken élt (ha valaki visszakeresi olyan 70 százalék körül). Az urbánus Csehországban vagy Ausztriában nagyobb volt a probléma, de ott se volt tömeges elhalálozás az éhség következtében, mint pl. a németeknél, vagy a Balkánon...
nem azt mondom, hogy dúskáltak, de a háborúhoz képest normális élelmiszerellátás volt Magyarországon ( egyébként tessék csak megnézni, hogy az elhízott, túltáplált mai Mo.-on mennyi is az egy főre jutó napi kenyér vagy hús fogyasztás).
