Jó "én csak verem a habot" ezzel, de azért azt látni kell hogy most kutyabőrnek számít ha valaki külhonból eredeztetett. :)
Mindamellett ha még politikai elkötelezettséget is mutat akkor ez a kettő paraméter vastagon felülírja a tehetséget, rátermettséget, és minden egyebet.
Ilyenkor az sem számít ha az eredmény nagyságrendekkel gyengébb a 100 évre visszamenőlegesen bármelyik intézményvezető által előállítottnál. De hisz ő külhonban tanult - mint a Ludas Matyiban - Trianon nemzettestnek a része így neki nem kell értenie a szakmáját semennyire sem.
Nem az a lényeg hogy ki mit szerzett hanem amire feltette az életét és azt milyen színvonalon csinálja.
Mucsi az karosszéria lakatos tudtommal és amit csinál az jól csinálja.
Értem én hogy szanaszét tanulta magát de mégis szar amit csinál mert a nézők több mint fele otthagyta a nemzetit. Már ingyen sem kell a jegy senkinek igy iskolásokkal töltik fel a nézőteret. Ukrajnában kitelt neki mert ott már rájöttek mekkora segg így átjött ide rontani itt a levegőt.
Kicsit túlzásnak tartom, hogy Barabás Botond erdélyi származása miatt ennyire elszaladt a ló.
Kíváncsiságból utánanéztem, hogy Vidnyánszky Attilán kívül van-e még magyarországi színházi igazgató, aki határon túli származású.
Nos, néhány perc alatt kettőt is találtam. Cseke Péter (Kecskemét) és Béres Attila (Miskolc).
Mindketten hosszú ideje hivatalban vannak és semmi rendkívüli nem történt.
Tanulság: Szolnok színházi jövője szempontjából sokadik rangú kérdés, hogy BB hol született. Attól ő még nem lesz f*sza gyerek, hogy Székelyföld szülötte és természetesen románnak sem tekinthető. Bár halkan megjegyezném, hogy tudtommal a román színház-művészetnek hatalmas nemzetközi tekintélye van (Vidnyánszky is rendszeresen hívja rendezni a nagy neveket), tehát művészi értelemben akár haszna is lehet annak, ha ragadt rá némi románság.
A külhoni, vagy onnan ide származott magyarok azok magyarok.
Van közöttük műveletlen kókler (lásd: Ferihegyi repülőtér elneveztetése Liszt Ferencről, mintha nem lenne tele az egyetemes repüléstörténete magyarokkal), és vannak közöttük tehetséges emberek is. Mint mindenhol. Utóbbi időben kvázi "divatba jöttek", és bevallom, hogy én is féltem három éve, vagy talán négy(?), hogy ki nyeri a Verseghyben a Tarján Imre fizika versenyt, de a Tiszapartisok nyerték.
Száz szónak is egy a vége: mindegy, hogy honnan jött, ha jól végzi a dolgát. Ha jól csinálja, amit csinál, akkor mindegy, hogy a trianoni határtokon belül született, vagy sem. Meg akkor is mindegy, ha rosszul végzi, akkor meg kell köszönni neki, amit csinált, és váltani, tekintet nélkül a születési helyére. Nem lehet a külhoni származás sem pro, sem kontra.
De félrement a téma, ez már nem egészen a színházunk...
Rengeteg székely és felvidéki ismerősöm van. Szerencsére nincs akkora arcuk, mint jónéhány, magát mélymagyarnak tituláló agymosottnak. Egyébként mintha ignoráltál volna nemrégiben... 😁 Vagy az valamelyik másik nicked volt?
Maradjunk a tényeknél, és hagyjuk a romantikát! Nincs ilyen nevű település a térképen. Sem a magyaron, sem a szlovákon. Hogy nekem mennyit mond, azt te honnan a bánatból tudnád ugyan?! Valaha, amikor még pajzán gondolat sem voltál, ahogyan én sem, volt ilyen településnév, de az már a régmúlt.
Nem azt írtam, hogy az öreg magyar volt, hanem azt, hogy magyarul beszélt. Méghozzá folyékonyan. Van különbség. Szövegértés... De sok, magát magyarnak nevező román vagy szlovák állampolgár is van. Sőt!
Az irigység beszél belőled, hiszen ő 22 évesen nappalin diplomát szerzet, majd posztgraduális képzésen további diplomát, ellenben te maradtál földműves.
Tisztában vagyok ezzel de a nemzeti látogatottsága felére sem esett vissza és ingyenjegyeket osztogatnak már évek óta az iskolákban hogy legyen elfogadható mennyiségű ember a nézőtéren.
Első diplomáját bölcsészként szerezte 1985-benaz Ungvári Állami Egyetemen majd két évig irodalmat és történelmet tanított.
1992-ben a kijeviFilm-és Színművészeti Főiskolán szerezte második diplomáját.
A beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház alapító művészeti vezetője volt. Saját színházán kívül dolgozott még a kijevi Nemzeti Akadémiai Színházban (Leszja Ukrajinka Színház), Szlovákiában és a volt Jugoszlávia színházaiban, valamint 1999 óta Magyarországon is tevékenykedik.
2004-ben a Magyar Állami Operaház főrendezőjévé nevezték ki. Két évvel később a debreceni Csokonai Nemzeti Színház művészeti vezetője, majd igazgatója lett.
Számos szakmai díjat nyert, köztük a Mejerhold-díjat a Három nővér rendezésért.
Maradjunk Párkánynál, nekem ez többet mond mint neked.
Azt, hogy itt nyaraló tót felmenőkkel rendelkező ember gagyarászik, az nem összehasonlítható több évszázados magyar felmenőkkel rendelkező Kárpátalja és Erdélyi magyarokkal.
"... A Kárpát-medencében mindenkinek legyen természetes, ha a másik kettős identitású. Egyik az anyanyelv, a nemzeti kultúra gyakorlása, a másik a szülőföldhöz, az otthonhoz ragaszkodás. Soha senkinek ne kelljen a kettő közül választani. ..."
