Kicsit irigylem a fizikusokat. Az emberek ugyan nem tudják mi a kvantummechanika és a relativitáselmélet, de van valamiféle homályos elképzelésük arról, hogy létezik kvantummechanika és relativitáselmélet. És azt is tudják, hogy nagyon komoly dologról van szó. A fizika egy nagyon jó történet, van benne Einstein, Hawking, Penrose, fekete lyukak, kvarkok meg vicces dolgok. A modern matematikáról lényegében semmit sem tudnak az emberek. A matematikából valahogy a lényeg hiányzik, a Nagy Történet, ami megérinti az embereket. A modern matematikáról gyakorlatilag senki nem tud semmit a matematikusokon kivül. Persze a matematikusok sem nagyon értik egymást, nekünk magunknak sincs saját kvantummechanikánk és relativitáselméletünk, titkos tudományunk.
Tisztan matematikai algoritmusok nelkul (amelyek a mult szazadban keszultek) most nem lenne olyan szamitogep, amivel ezeket a sorokat be tudnad irni, es nem latnal 3D grafikakat, amelyek reszben a geometriai reszben az algoritmikai tudasunkat dicserik.
Matematikusoknak koszonheted, hogy a banan nem 700 hanem 200 Ft, a logisztikai dolgok optimalizalasa nelkul hol lenne a XX. es a XXI. szazad? Magyar modszer es ilyenek azert csak szamitanak a mai vilagban. Megha nem is latja mindenki. Lehet sorolni, mondj egy XX. szazadi tudomanyos vivmanyt, jo esellyel meg lesz a matematikai hattere.
mondok meg1-et. markov lancok. mind a szocilogia mind a mindennapi gazdasagtudom naponta hasznalja es szvsz osztonosen ugyan, de meg te is erzed a hatasat :)
Naponta hasznaljuk Rivest, Shamir es Adleman elmeleti eredmenyeit a nyilvanos kulcsu titkositas teren a penzugyi es webes tranzakcioinkban.
es meg lehet a vegtelensegig sorolni.
Sorolnad? Csak mert a primfelbontas nehezsege az _egyetlen_ 'modern matematikai eredmeny', amit azzal kapcsolatban szoktak emlegetni, hogy hasznaljak a mindennapokban.
Szerintem a primfelbontas nehezsege nem modern matematikai eredmeny. Egy kozepiskolas is felfogja, hogy mirol van szo, nem kell hozza komoly matek, es nincs is semmifele eredmeny, ugyanis ha jol tudom a metematikanak fogalma nincsen arrol, hogy letezik-e polinom idoben futo primfelbonto algoritmus. Tapasztalati teny, hogy nem talaltak.
Szerintem nincs ilyen direkt kapcsolata a mateknak a mindennapokkal. Szerintem a kapcsolat attetelesebb. Szerintem a matek fo erenyei, hogy segit az absztrakt es mely gondolkodasra valo gyurasban, es erdekes.
Hogy a temahoz is hozzaszoljak szvsz ne feledkezzunk meg mondjuk, John Nash bacsirol akinek jateklemelete korszakalkoto es roppant inspirativ volt mas tudomanyagak fejlodesere is tobbek kozott.
Naponta hasznaljuk Rivest, Shamir es Adleman elmeleti eredmenyeit a nyilvanos kulcsu titkositas teren a penzugyi es webes tranzakcioinkban.
es meg lehet a vegtelensegig sorolni. Valo igaz, a matematikusok nem igazan tudjak jol menedzselni magukat, mar ami a hirnevet illeti, de egy ici picit is olvasottab ember mar nem latja ennyire borulatoan a vilagot, mint a kedves topicnyito :)
Minap peldaul odabenn az egyetemen egy haverral azon a felvetésén gondolkodtunk, hogy hogyan lehet n embert ugy egy informacios lancba tenni, hogy egy adott uzenet mindenkihez eljusson meg akkor is, ha valaki nem adja at az uzenetet. Konkretan telefonhivasokra gondoltunk. A cel, hogy egy embernek lehetoleg ne kelljen 2-3 telefonhivasnal tobbet lebonyolitania, a hivasok osszes szama legyen minnel alacsonyabb, de mindenkihez eljusson az informacio mondjuk egy bulirol vagy talalkozorol. Es legyen ez ugy akkor is, ha valaki(k) lusta(k) lesz(nek) telefonalni.
Egyszeru lancban ugyebar felhivsz egy szisztema szerint valakit, aki felhiv egy masikat, aki majd egy harmadikat es igy tovabb. De ha valaki nem hivja a kovetkezot, akkor elhal a lanc.
Szerintem a matematikusok megertik egymast. Hiszen ugyazt az absztrakt vilagot szeretik, es formaljak, mint tarsaik. Mindenkinek meg van a kedvenckeje. Kinek a csoportelmelet, a halmazelmelet, vagy eppen a mertekek, differencial, grafelmelet vagy akarmi.
Ugy gondolom, hogy a matematika nem eppen a latvanyos dolgok koze tartozik, nem lehet fogdosni, es bedugni a fejed, hogy kiprobald a nagy vivmanyt. Persze nekunk tetszik minden kis eredmeny, sot csak amulunk olyan zsenialis huzasokon egyes bizonyitasokban amik az atlagembernek nem mas, mint egy karakterhalmaz ami tele van szummahoz es produktumhoz, felso es also indexekhez hasonlo szamukra ilyeszto formulakkal. Persze nem minden ennyire nyers es empirikus. A fraktalok szepek, de nem ertik meg az emberek, hogy mitol akkora szam, hogy valaki lerajzolt egy pafranylevelet egy algoritmussal. Persze kozvetve hozzajarul a mindennapjainkhoz, de az nem mindig jut el a nagykozonseg tudatahoz. A matematikus pedig nem eppen magamutogato fajta (asszem).
A minap olvastam egy 'kozvelemyenykutatast' matematikusok koreben arrol, hogy hogyan/mikor lesz megoldva, mi lesz az eredmeny.
Kicsit csodalkoztam, hogy ugyan kisebbseg, de nem elenyeszo kisebbseg szavazott arra, hogy P = NP. (Nekem is eszembe jutott mar ez, es en azt hittem, hogy ez eretnek gondolat, de ugy latszik megsem annyira.)
Jol latom, hogy ja P!=NP -t bizonyitjak, azzal valami alapvetot tudunk meg az algoritmusok termeszeterol, de ha P=NP, akkor semmi kulonos, egy jo nehez algoritmizalasi feladatot sikerult valakinek megoldania?
Milyen kovetkezmenyi lennenek, ha kiderul, hogy P=NP, es mondjuk konstruktriv a bizonyitas, mondjuk kis konstans szorzoval, es tenylegesen alacsony polinom fokszammal?
Amennyire en mint nem matematikus meg tudom allapitani: Valoszinuleg eselytelen a modern matematikanak csak a feelingjet is eljuttatni a nagykozonseghez.
De az oktatas is tehet errol szerintem.
A kozepiskolai oktatas egyertelmuen hibas abbol a szempontbol, hogy tulsagosan szaraz a torzsanyag.
Pl. trigonometrikus egyenletek megoldasa valljuk be kevesse szukseges egy kesobb nem real palyan elhelyezkeedo kozepiskolas szamara. Szoval egyik fulen be, a masikon ki. Akkor meg mar miert nem valami erdekeset tanitanak, ami esetleg jobban megragadja a diakok fantaziajat: (pl. a vegtelen fogalmaval lehetne jatszadozni, egyszeruen megfogalmazhato hires metematikai sejtesekrol, tetelekrol meselni, (pl. negyszin tetel), sot akar egy kis matematika torteneti betekintest adni. stb...) Engem mindig elborzasztott az 'ez igy van, es kesz; ez fontos es kesz' kozepiskolai hozzaallas.
A felsooktatasban nem matematikus kepzesben tanitott matematika is szarazabb a kelletenel (while(true){def. Tetel. Biz.}), es nem vilagit ra elegge a matematika valodi termeszetere. (Ok, bizonyos fokig itt mar erthetobb, mert bizonyos szakmakhoz le kell nyomni a diakok torkan bizonyos matematikai eszkozoket azok igazi megertetese nelkul is.)
hu, a numb3rsbol megneztem ket reszt, egy az egyben hozza a mero laszlo altal megenekelt tipikus filmes matematikus-abrazolast: a matematikus zarkozott, kicsit orult, es hatalmas tablakra ir villamgyorsan bonyolult kepleteket. az egyik reszben konkretan a plafonra is tablakat aggat, es letrara allva ir ra. a sorozat keszitoibe szerintem vascsovel kene nemi joizlest verni.
amugy ha matek: fraktalok? erre mindenki rabuzul, nem? masreszt meg a matematika nem tudomany, hanem egy nyelv. nem a valosag, hanem egy (tobb) absztrakt vilag. vannak benne nagy kerdesek, de igazabol nem letezik benne olyan theory of everything, mint a fizikaban. talan a P vs NP, de azt meg senki se erti.
nezd, a biologusoknak ott van a maguk evolucioja, mint amit tenyleg a legfontosabbnak nevezhetunk, de ha megnezed itt a tudomany foruman kialakult vitat is, lathatod, hogy a focihoz hasonloan ehhez is mindenki ert es beleugathat a palyaszelerol. es akkor lehet, hogy, nem jarsz olyan rosszul, hogy a matematikat mindenki szent, elvont dolognak tartja, amit csak halkan, egeszen ovatosan szabad megkozeliteni es szent ahitattal nezni felkent muveloire.
möbius szalagos magnóval nagyobb sikered lenne lejátszaná mindkét oldalt na lehet hogy az egyiket visszafelé , de azon lehet segiteni ha a zenészek visszafelé játszanak és azt veszik fel :)
