Kik voltak a kelták?
Mert hogy nem a délorosz sztyeppékről érkező, minden ellenállást elsöprő, harci szekereken meg lóháton száguldozó árja (indoeurópai) harcosok, az hót ziher...
A Human Phenotypes oldal szerint az angolszász hódítóknak valami ilyesmi vonásaik lehettek, ezek persze idealizált rajzok, ráadásul mai hajviselettel, anno nyilván jóval loboncosabban néztek ki a férfiak, szakállal és bajusszal:
Kiszely István: A Föld népei sorozat Európa kötete tárgyalja a korabeli angolszászok embertani jellemzőit.
Most csak emlékezetből írom, de az alapján úgy tűnik, hogy igazad van, embertanilag közel álltak a korabeli dánokhoz, norvégokhoz, de a népvándorláskor más germán törzseihez is.
Egyébként az angolszász férfiak, főleg a fegyveres elit, elég jó fizikai kondícióban lévő, jól megtermett emberek lehettek.
Nem annyira magasak mondjuk, mint a vikingek, de a csontvázaik robosztus, vaskos vázcsontozatról és erőteljes izomtapadási felszínekről árulkodnak.
Igen jellegezetes volt az erőteljes állkapcsuk és állcsúcsuk.
Összességében véve jellegzetes dalo-nordikus és cro-magnonid embertani jellegeket mutatnak, amellyel közel állnak a népvándorláskor többi germán népéhez.
Mondhatni, hogy embertanilag eléggé jellegzetes germánok voltak.
Embertani jellegeik eltérnek a finomabb testalkatú és hosszúkásabb koponyaformájú romano-brit népességtől.
Innen kezde meg is dől Oppenheimernek az a tétele, hogy nem is volt angolszász bevándorlás, már pusztán a csontleletekből is látszik, hogy egy másfajta népesség érkezett a szigetre.
Állítólag Boudicca királynő utolsó csatájának emlékére írták, amelyet a briton kelták hősiesen ugyan, de elveszítettek a hódító római hadsereggel szemben.
A végső ütközetre valahol Britannia déli vagy középső részén került sor, de igazából senki sem tudja, hogy pontosan hol.
Ez tényleg fura, az is lehet hogy genetikailag a dánok szinte azonosak az angolszászokkal, ezért nem lehet kimutatni, azt eddig is lehetett tudni, hogy csak néhány ezer normann jött Angliába Vilmossal.
Igen, az a vicces, hogy mindenki fehér kenyeret akart enni, de csak a gazdagoknak telt rá, közben meg a muszályból evett rozs kenyér és hasonló kenyerek voltak az egészségesek :)
Tehát a mai fehér angolok lényegében a kelták és az angolszászok ötvöződéséből alakultak ki - ezt lényegében eddig is tudtuk.
Ami érdekes, hogy a kelták nemcsak a kelta identitású országrészekben, de máshol is nagy arányban maradtak fönn.
Meglepő lehet viszont az, hogy a 9. századi dán inváziónak genetikailag nem nagyon lehet kimutatni a nyomát, a 11 sz. norman hódításnak még annyira sem.
Az Imbolc a tél végét, a tavasz jövetelét jelképezi, hiszen pont „félidőben” található a kelta újévet jelentő Samhainés a nyár kezdetét jelző Beltane között. A növekvő fény, a rituális megtisztulás és a szűz istennő ünnepe.
"Eredetéről többféle elképzelés is létezik. Korai történetírók (Cormac mac Cuilennáin) a természet változásához kötötték a hagyomány kialakulását: ebben az időszakban adtak a szűkös tél után először tejet a juhok. Ez azért jeles „esemény”, mert a kemény tél folyamán a többnyire a természetre utalt népek az évszak beállta előtt felhalmozott élelmiszerkészletekből voltak kénytelenek gazdálkodni. A juhtej pedig közismerten magas tápértékű, zsíros tej, így a szűkösség végét is jelentette az, ha az asztalra juhtej került. Természetesen nem elhanyagolandó tény, hogy ha juhtej van, akkor kisbárány is. Így a juhok ellése a megújulás, termékenység jelképeként is felfogható. Erre a hagyományra utal az óimelc („anyajuhok teje”) alakváltozata az ünnep nevének.
Létezik azonban a hagyomány keletkezésének egy másik magyarázata is. A kutatók egy része – főként etimológiai megfontolásból – úgy véli, hogy az imbolc (a folcaim – mosakszom – igealakból képződve) afféle megtisztulási ünnepet jelentett, hasonlót, mint a rómailupercalia. Ezt az elméletet támasztja alá egy régi ír intelem is: „Vizsgálj meg minden régi élelmet annak rendje szerint. Ennek imbolc napján kell megtörténnie; kezed, lábad, fejed mosd meg!” "
