Pedig nem nokedlik.Mint a jó székely mindenhez értenek (semmihez)
Ők azok utat épitenek,javitanak szakadatlan.Mindig ugyanazt hiszen a munka újratermelődik ügyes kezeik által.
De nézzük a széteső,kidőlő utcanévtáblákat a minden Postástelep szempontjából..
Ezért lehet csupán azért lett minden egy kalap,ne kelljen törni a kis buksit mit is irjanak örökéletünek nem mondható drága táblácskáik gyártásánál.Ugyanis ők azok akik költségérzékenyek,jó nem a sporolás irányába.De ez megoldható egy előjel átirásával....Talán..
De 1950-óta lakunk Érden.Nagyon jól ismerem ParkvárostRiminyákot közrelről.Azóta hogy pár házból álló magokat alkottak.(a Vincellérházat amely ma Dobosváros?,mintha például Fácános nem lenne az)
Ezért most is megkérdem miért lett Postástelep Riminyák,Cseresznyés stb.
Ez annyi ostoba dolog.
De naponta tapasztalom azt az együgyü fölényes aroganciát amelyet a hatalom árnyékában tesznek finoman szólva ismeretekkel nem rendelkező,de nem is érdeklő emberek.
De 1950-óta lakunk Érden.Nagyon jól ismerem ParkvárostRiminyákot közrelről.Azóta hogy pár házból álló magokat alkottak.(a Vincellérházat amely ma Dobosváros?,mintha például Fácános nem lenne az)
Ezért most is megkérdem miért lett Postástelep Riminyák,Cseresznyés stb.
Ez annyi ostoba dolog.
De naponta tapasztalom azt az együgyü fölényes aroganciát amelyet a hatalom árnyékában tesznek finoman szólva ismeretekkel nem rendelkező,de nem is érdeklő emberek.
Javasolt irodalom: Érd településszerkezetének kialakulása. Írta: Nemeskéri Xénia. Szerkesztette Patkóné dr. Kéringer Mária. Érdi Újság Helytörténeti Füzetek. Megjelent. (valószínű) 2001. vagy 2002. Most csak belelapoztam: A Riminyáki tó és Postástelep inkább csak szomszédos, hiba lenne a kettőt azonosítani. A Riminyáki út (észak felé, Parkváros felé haladva) jobb oldala inkább Érdliget. Az említett könyv a strandot Ilkamajorral hozza összefüggésbe, ami jóval messzebb van. Az ötlet jó, átolvasom a könyvet és ajánlom figyelmedbe. A könyvtár helytörténeti gyüjteményében biztos van kölcsönözhető példány. Ha nincs, várom jelentkezésedet.
Nehéz nekem ma objektívnek lenni, mert a közvetlen lakókörnyezetemet (az Alsó utcát)módszeresen teszik tönkre. Ha az szemmel láthatóan napról napra züllik, nincs kétségem, hogy felétek sem jobb a helyzet. (Amikor bele-bele olvasok az érdi Újságba vagy az Érdi Lapba, úgy érzem, mintha nem is Érden laknék, vagy az újság nem Érdről szól.)
Ha már itt tartunk...hadd kérdezzem ki volt az tökórrú aki Portástelepnek nevezte például a Riminyákot stb.
Ki volt az aki leválasztotta a Vincellérnek keresztelt részt Parkvárosról.(én nem kivánom elfogadni a faluval való kapcsolatot.De a virágzó szemétdombot sem amit virágzó Kertvárosnak csúfolnak.
Kedves Barátaim! Őszintén megmondom, nem tudom hová akartok kilyukadni, de ám legyen... Bár nem látszik az aláírás, valószínűsíthetem, hogy "ez az a Horváth Béla féle levél." Nos ebből már első olvasatra is az tűnik ki, hogy valaki nem mond igazat. Sepsey Tamás úgy nyilatkozott, hogy "becsempészték a Magyar Közlönybe, nem is volt határozat a kijelölésre". Ebből a levélből nem ez olvasható ki. Az 1. és 2. lapon olvasom, hogy azt kérik, a területet töröljék a kárpótlásra kijelölt földek listájáról. Azt ne kívánjátok, hogy 17 év távlatából próbáljam meg tisztázni az akkori helyzetet, amely végül politikai döntésasel zárult. Ehhez tartozik még az is, hogy Horváth Béla és Sepsey Tamás érdi fórumán Sepsey nem volt hajlandó fogadni az érdi földrendező bizottságot, azaz T. Mészáros András és dr. Kováts Ferencet.
Nem mentem fel Horváth Bélát, mert nem sokra becsülöm, de ezt a levelet nyilván nem ő írta, mert neki fogalma sem volt ilyenekről, mint Óváros, Fülöpváros, Beliczay-sziget stb. Természetesen a magam számára is levonom a szükséges konzekvenciát: azok, akik állítólag megkeresték Horváth Bélát, közreműködtek a levél előkészítésében, vajon miért nem fordultak hozzánk? Nyilván bennünk van (volt) a hiba.
Az igazán nagyszrű az lenne, ha most valaki kiállna és azt mondaná: én, voltam, én kezdeményeztem a kárpótlási jegyzékről való törlését.
Nekem nincs kérdésem, de azon elgondolkodtam, hogy mit tett a Magyar Állam ezért a területért az elmúlt 17 évben azokkal, akikre Horváth Béla hivatkozik, azaz a közösség.
Hogy mi lett volna, ha... azzal nem kívánok foglalkozni. Az meg a legnagyobb rosszindulattal sem állítható, hogy akár az önkormányzat, akár a földrendező bizottság spekulációs céllal járt volna el. Üdvözlettel és köszönettel H.B.
Van! Bő vérrel írogat az Érdi Lap hasábjain. Szánni való!
Nála, már csak a T.T. Bácsi a "kenményebb", aki a választókörzete érdekében egy lépést sem tesz, de szintén a Hirdetési Újságban jelentet meg dagályos marhaságokat!
Meg kéne kérdezni a jelen időben ott gazdaként regnáló koppppppor tihikét, hogy van-e elég vér ott ahol lennie kell, hogy ő is férfiasan kezdjen valamit ezzel a kérdéssel.
Nem a Sárrét utcára gondoltam, hanem a Sárd utcával párhuzamosan, a Maros utca és kb. a Lendva utca között vannak a villanyoszlopok ma is. A Sárrét utcának fizikai nyoma nincs.
Valóban Varga tanárúr idejére datálódik, amikor egy fogadóóráján azt mondta, hogy lenne igény ott, építési telkekre, de amíg nem biztosítható az összes közmű, addig nem támogatja.
Minden esetre, valamit kezdenie kellene az önkormányzatnak ezzel e területtel.
a Földhivatalban a helyi építési szabályzat térkép mellékelete alapján (a hrsz 02 és hrsz 07 táblákban), 10-15 helyrajzi szám vonatkozásában ellenőriztem a volt papi földeket, melyek kivétel nélkül a kárpótlási árverés során kerültek jelenlegi tulajdonosaikhoz. Ezek között egyetlen egy sem volt, amelynek több tulajdonosa is lenne, osztatlan közösben. Tehát ez a feltételezés alaptalan, s ebből következően ez is, hogy több száz tulajdonosa lenne a területnek. (Ez a terület ma is külterület, tehát nem építési telkek.)
Abban igazad van, az önkormányzat valóban tulajdonos, hrsz 07/6-os = 1 ha 8833 m2,
talán ebből az irányból kellene megközelíteni a leírt problémát. (Nehéz lenne úgy birságolni, hogy közben az ök. nem tesz eleget ennek a feladatnak.)
Megrpóbálok utána nézni annak az utcanyitásnak, nem emlékszem rá (15-20 év mégis csak nagy idő!), de ha volt ilyen (nincs okom kétségbe vonni) az valószínűsíthetően a térkép alapján a Sárrét utca lehet. A 2. és 3. ciklusban Varga László (MSZP) vcolt a körzet ök. képviselője, minden alkalommal hozzászólt, de őszintén mondom konkrét tervekre nem emlékszem.
Nem volt időm elmélyülni a Helyi Épíétési Szabályzatban, de aligha lehetne annyi telket értékesíteni, ami érdemben befolyásolhatná a Hunyadi iskola "szaporulatát". Az egy másiok kérdés, hogyan lehet összekapocsoni az ingatlanértékesítést a gyermekvállalással. Ha meg az értékesítésből befolyó összegre gondoltál, az pillanatok alatt elveszik a költségvetésben, ráadásul csak egyszeri bevétel ráadásul a terület közművekkel nem kellően ellátott. H.B.
Ezt a levelet nem ismertem, továbbra sem tudom, hogyan került a Beliczay-sziget a kárpótlásra kijelöltek közé. Most, délután megnéztem a Földhivatalban: a helyi szabályozási terv térképmelléklete alapján két helyrajzi számhoz tudom csatolni. (Az akkori Magyar Közlömnyben megjelent helyrajzi számokat és adatokat nem ismerem)
hrsz 055/2 = 29 ha 1478 m2
hrsz 058 =38 ha 5441 m2
Továbbra sem tudom, hogyan került a kárpótlásra kijelölt földek közé, de az még most is hihetetlen számomra, hogy valaki csak úgy "becsempéssze" a Magyar Közlönybe. És ha úgy is történt, nem rúgtak ki senkit ? Az is feltűnő, hogy ennyire higgadtanm vesznek tudomásul az Országos Kárpótlási és Kárrendezési Hivatalban egy "csalást"? Még csak vizsgálatot sem kezdeményeznek? Kérdés kérdés hátán! Nem is igazán értem ezt a levelet sem, mert lényegében két dologról van szó. Egyrészt az MTA-földekről, ez a rész világos. De miért keretezi be ezt az első és az utolsó bekezdés Horváth Bélával?
Nézzétek meg a fiókban, Horváth Béla hivatkozott fax-levele nincsen meg véletlenül? A levél (ami valójában igazoló jelentés!) aláírója sem tudja, hogy valójában mit is akar, mert mint mondja, "faxjelentésének feltehetőleg figyelfelhívás volt a célja". Tényleg érdekelne, hogy ez az ember mit is jelentgetett Érddel kapcsolatban? Miről, hogyan, honnnan szerzett tudomást? Érdemes lenne megkérdezni TMA-t, ő vett részt az Ök. részéről a földrendező bizottság munkájában. Mindenesetre érdekes, figyelemmel kísérem, mivel rukkoltok még elő. Hajrá !
áÁ kell gondolnom, mert kapásból nem mindenre emlékszem. Az első feladatom megnézni azt, amire azt mondod: állítólag... előbb ezt ellenőrzöm és jelentkezem.
1.) Horváth Béla rengeteg kárt okozott a helyi dem,oklráviónak és a helyi közélletrnek. Antall József halála napján jelent meg itt Érden, meret Budai kerületében (ha jól emlékszem: Zsigmond Attilát jelölte az MDF országgyűlési képviselőnek. Itt akkor megkezdődött a harc, melynek én is részese voltam. Horváth Béla mindent elkövetett, amivel az akkori városvezetést lejárathatta. Ez a lépése is abba a kategóriába tartozott. Előző hozzászólásomban nem akartam ennyire részletesen kitérni, de ő volt az egyik, aki felheccelte az érdieket. Volt egy lakossági fórum a Műv.Házban, ahol a Sepsey (akkkor még mindketten MDF) korteskedett Horváth mellett a választási kampányban. (Később Horváth B.előbb lepiócázta Torgyánt, majd talán emlékszel rá, dörgölődzött hozzá, volt is kisgazda képviselő is. Most a Fidesz-körül lebzsel.., valamilyen alapítvány - talán a Kölcsey-alapítvány - szervezőjeként.)
2.) Nem voltam a földrendező biozottság tagja. De mint olvashatod, a földrendező bizottság kérte a kijelölését, ehhez joga volt. Mivel nem rendelkezem már az iratokkal, kétségeim vannak afelől, hogy ne lett volna határozat. Mert miért ne lett volna! Szerintem volt. De utána nézek... (Aki a kárpótlás menetét - az eljárás lefolytatását -ismeri, az tudja, hogy ebben "mutyira" gondolni teljesen fölösleges, hiszen bárki licitál, akárki mellé teheti az saját tábláját is. Tehát továbbra is, nem az a kérdés, miért vagy hogyan került bele a kárpótlásra javasolt földek közé, hanem az, hogy miért került ki onnan.
3.) Azt meg remélem Te sem hiszed el, hogy csak úgy "becsempészték" volna a Magyar Közlönybe. Ez egyszerűen kizárt dolog, itt véleményem szerint Sepsey csúsztat. Azért mondom így, mert nem akarok perbe keveredni. (Különben azt mondanám, hogy ha...ha...haaa...) A magyar jogszabályok hivatalos értesítője a Magyar Nemzet. Minden jogszabály abban megjelenésétől (a kihirdetéstől) lép életbe,. Ezért sem hiszem el, hogy oda bármit csak úgy be lehetne "csempészni. Én azt mondom: utólag vették ki. Azt is megkockáztatom, hogy azért, hogy egy országgyűlési választási körzetben - itt, Érden, Szézhalombattán és Diósdon - az akkori kormányzópárt (MDF) kjelölttjét olyan hős harcosként jelenítsék meg, mint a cikkben olvasható. Mert azt egyikünk sem veheti komolyan, hogy Horváth Béla olyan fajsúlyos képviselő lett volna, akit százával kerestek meg az érdiek, a"sziget védelmében". Horváth Bélát azonban ez sem mentette meg a csúfos vereségtől. Mára hál 'Istennek a politikai közéletből is kikopott.
1.) Horváth Béla rengeteg kárt okozott a helyi dem,oklráviónak és a helyi közélletrnek. Antall József halála napján jelent meg itt Érden, meret Budai kerületében (ha jól emlékszem: Zsigmond Attilát jelölte az MDF országgyűlési képviselőnek. Itt akkor megkezdődött a harc, melynek én is részese voltam. Horváth Béla mindent elkövetett, amivel az akkori városvezetést lejárathatta. Ez a lépése is abba a kategóriába tartozott. Előző hozzászólásomban nem akartam ennyire részletesen kitérni, de ő volt az egyik, aki felheccelte az érdieket. Volt egy lakossági fórum a Műv.Házban, ahol a Sepsey (akkkor még mindketten MDF) korteskedett Horváth mellett a választási kampányban. (Később Horváth B.előbb lepiócázta Torgyánt, majd talán emlékszel rá, dörgölődzött hozzá, volt is kisgazda képviselő is. Most a Fidesz-körül lebzsel.., valamilyen alapítvány - talán a Kölcsey-alapítvány - szervezőjeként.)
2.) Nem voltam a földrendező biozottság tagja. De mint olvashatod, a földrendező bizottság kérte a kijelölését, ehhez joga volt. Mivel nem rendelkezem már az iratokkal, kétségeim vannak afelől, hogy ne lett volna határozat. Mert miért ne lett volna! Szerintem volt. De utána nézek... (Aki a kárpótlás menetét - az eljárás lefolytatását -ismeri, az tudja, hogy ebben "mutyira" gondolni teljesen fölösleges, hiszen bárki licitál, akárki mellé teheti az saját tábláját is. Tehát továbbra is, nem az a kérdés, miért vagy hogyan került bele a kárpótlásra javasolt földek közé, hanem az, hogy miért került ki onnan.
3.) Azt meg remélem Te sem hiszed el, hogy csak úgy "becsempészték" volna a Magyar Közlönybe. Ez egyszerűen kizárt dolog, itt véleményem szerint Sepsey csúsztat. Azért mondom így, mert nem akarok perbe keveredni. (Különben azt mondanám, hogy ha...ha...haaa...) A magyar jogszabályok hivatalos értesítője a Magyar Nemzet. Minden jogszabály abban megjelenésétől (a kihirdetéstől) lép életbe,. Ezért sem hiszem el, hogy oda bármit csak úgy be lehetne "csempészni. Én azt mondom: utólag vették ki. Azt is megkockáztatom, hogy azért, hogy egy országgyűlési választási körzetben - itt, Érden, Szézhalombattán és Diósdon - az akkori kormányzópárt (MDF) kjelölttjét olyan hős harcosként jelenítsék meg, mint a cikkben olvasható. Mert azt egyikünk sem veheti komolyan, hogy Horváth Béla olyan fajsúlyos képviselő lett volna, akit százával kerestek meg az érdiek, a"sziget védelmében". Horváth Bélát azonban ez sem mentette meg a csúfos vereségtől. Mára hál 'Istennek a politikai közéletből is kikopott.
Ha már az osztatlan közös szóba jött, a ligeti un. papi földek sorsáról is kellen néhány szót ejteni.
A kárpótlás előtt megművelték a területet, főleg kukoricát vetettek, de a licitálások lezárása után, ezzel a területtel, a kutya sem törődik csak a szemét, gaz, és parlagfű található rajta. No meg, a rettenetesen sok szúnyog, nyáron.
Mivel - állítólag - több száz tulajdonosa van, az boritékolható, hogy bármilyen közösnevező elképzelhetetlen.
A parlagfű írtására a korábbi időszakban azért nem került sor, mert nem lehetett a tulajdonosokat összehívni, és kötelezni. Csak zárójelben jegyzem meg, hogy az önkormányzat is tulajdonos, ha elvégeztette volna az írtást, kiszámlázhatta volna az árát, bírsággal együtt.
Valamikor a 90-es években kijelöltek egy utcát, a Sárd utcával párhuzamosan, de a villanyoszlopok lerakásán kívül nem történt azóta, semmi.
Akkor, amikor a Hunyadi Iskola bajban van, pl. lehetett volna itt telkeket kiparcellázni, és építkezőket ide csábítani.
Érdekelne az akkori szándék, tervek, a papi földek sorsáról!
"A probléma az, ami előtte van, azaz miért vették ki a kárpótlásból az érintett területet. Valóban szakmai, vagy ténylegesen politikai okai voltak annak. Sajnálom, hogy az viszont Téged nem érdekel. Üdvözlettel: H.B."
Már hogyne érdekelne, sőt tovább megyek, hogyan került bele? (lsd. Ófecskék 407. hsz)
A kilencvenes évek elején, a rendszerváltoztatás utáni fölbuzdulásban a Dunára (a Molnár utca folytatásában) fölmerült egy vizividámpark svéd befektetővel. (csak zárójelben mondom el, elhallgatva az ötletgazdát: olyan javaslat is volt, hogy a téglagyártól építsünk ki egy utat a szigeten keresztül egészen Nagytétény határáig, hogy a Molnár utcát, a felvezető utat és a központi részt mentesítsük a forgalomtól).Nem én üldöztem el őket, sőt, szinte az egész terület a Budai Tégla és Cserépipari Vállalaté lett. Mintegy tíz éve egy személyes megbeszélésen vagy 700 milliót kértek érte, gondolom, ma már milliárd fölöttit. Sokan és sokszor úgy gondolják, hogy a beépítetlen, kihasaználatlan területek a városé, pedig a fenét...
A Beliczay-szigetre visszatérve. T. Mészáros javasolta, vegyük meg mi érdiek úgy, hogy fölajánlunk saját kárpótlási jegyeinkből akár mennyit, bármilyen csekély összegben is, és "kárpótoljuk" ki a városnak. A terület a Magyar Állam tulajdona, a Pilisi Parkerdő kezelésében csak éppen Érden van. (Tamási Áronra hivatkozva, mint Erdély...) Annyira logikus és ésszerű volt TMA javaslata, hogy senki nem hitte el. Ófaluban, a Termálban volt egy fórum, ahol elképesztő vita alakult ki. Egyesek előzetesen fölhecceltek náhány jószándékú, de tudatlan embert, s ez önmagában is meghiusította az elképzelést. Kitalálták, hogy azért akarjuk megvenni a "városnak", hogy utána bekerítsük, és az ófalusiak is csak engedéllyel mehetnek be oda. Na több se kellett! Csak remélem, hogy lesz olyan Ófecske, aki ott volt, s elmondja akkori tapasztalatát, véleményét.
Véleményem szerint az érzelmi tulajdonon kívül aligha gondolkodhattunk volna másban, hiszen a város költségvetése nem biztosított volna akkor sem fedezetet a rövid távú fejlesztésre. Még csak öltlet szintjén sem voltak elképzelések, inkább a birtoklás volt a cél, ami önmagában is logikus, különösen úgy, hogy kvázi fölösleges kárpótlási jegyünket a közösbe adjuk, a város javára. Akkor még nem voltak uniós pályázatok, és ilyen mértékű állami támogatások sem.
Nem volt köze, kizárólag az Érdet elkerülő úthoz szükséges területekért vásárolt és liicitált az önkormányzat, a kijelölt nyomvonal mentén. T. Mészáros ellévülhetetlen érdeme, hogy elérte azt, hogy kárpótlás során ne történjen felfelé licitálás azokért a területekért, amelyekre az önkormányzat igényt jelentett be. Cserébe az önkormányzat se ment be olyan területekbe, amin gazdálkodni akartak. Itt kölcsönösen nem történt árfelverés, illetve az önkormányzat nem került osztatlan közösbe. Hangsúlyozom: a "kárpótlási ambíciók" mögött kizárólag önkormányzati érdekek húzódtak meg. Magánemberként szinte mindenki osztatlan közösbe került. Az Expó-ügy soha nem került olyan fázisba, hogy arról érdemi döntés születhessen. Emlékezetem szerint a képviselő-testüket egyszer tárgyalta, s politikai megosztotság alapján többségi döntéssel le is szavazta.
Keeves Barátom! Ne sértődj meg: ezt nevezik konkoly-hintésnek. Bátyámmal, csak anyám és testvérei jogán vetteünk részt a kárpótlásban. Nem dicsekvésből mondom, de nyilván nem tudhatod: anyai ágon jómódú, kulák családból származom. Vettek el földet tőlük éppen eleget, aminek csak töredéke került vissza. Ezenkívül: egyetlen egy magámszemélytől (Birinyi Ferencné, Bagoly utca)vettem névértéken pár ezer forintért kárpótlási jegyet, aki már nem tudta eladni az önkormányzatnak az övét, mert addigra lezárult a vétel. A Müvelődési ház előterében könyörgött nekem, hogy vegyem meg, mert el sem tudta adni! Tudod az a baj, hogy konkrétumok nélkül, folyamatosan sejtelmeskedve nem mondotok semmit. Tudom, nehéz feltételezni, hogy más is lehet korrekt, vagy akár tisztességes, mint például (szerintem) Te is. A földhivatali ingatlan-nyilvántartás nyilvános, bárki betekinthet abba. Bárkinek adok felhatalmazást arra, hogy visszamenőlegesen is (akár 25-30 évre) ellenőrizzen minden személyemre, és minden családtagomra vonatkozó ingatlant. Az utolsó sor pedig önmagában is marhaság, mert a kárpótlási földek (bárkié is: szántók, legelők, gyümölcsösök, gyap vagy erdő) után senki nem adózik.
T. Mászáros András polgármesterrel nekem megfelelő a kapcsolatom, nem is értem, milyen megromlott viszonyról beszélsz. Az más kérdés, hogy bizonyos dolgokat másképp ítélünk meg. Ilyen például az adórendelet, vagy az intézményhálózat működtetése, a városközpont elfuserálása. (Nézd meg, mit csináltak az Alsó utcából? Ezzel kéne nekem egyet érteni?) Most ő van döntései helyzetben. Ha mindennel egyetértenék, nyilván az szúrná a szemed. Így legalább elmondhatom, hogy akár a hatalommal szemben is önálló személyiség vagyok, önálló véleménnyel.
A kárpótlás egyébként egy valóban sikeres akció volt az önkormányzat részéről, s itt vitathatatlanul nagy támogatást kaptak a kápótlásra jogosultak mind az önkormányzattól, mind T. Mészárostól és tőlem - tegyük hozzá: önzetlenül. Ha nem lenne könnyektők párás a szemed, kicsit több fáradtsággal ugyan, de utána nézhetnél. Ezt a sikert nem tudjátok elvenni tőlünk.
Magára az eljárásra vonatkozóan a probléma nem az utolsó 3-4 sorban van, amit kiemeltél, az akár lényegtelen is az egészhez viszonyítva. A probléma az, ami előtte van, azaz miért vették ki a kárpótlásból az érintett területet. Valóban szakmai, vagy ténylegesen politikai okai voltak annak. Sajnálom, hogy az viszont Téged nem érdekel. Üdvözlettel: H.B.
