Nem védett hazai (ill. európai) madárfajok - pl. szarka, szajkó, dolmányos varjú, seregély - fiókakorú vagy felnőtt példányainak beszerzése, tartása, gondozása
Szia.(Régen nem jártam itt). Most a segítségedet kérném.Májusban vettem egy vadon befogott ,idős szürke varjút.Azóta némileg összehaverkodtunk.Ha kicsit éhes,akkor némi hezitálás után a karomra ugrik,felkapja a neki felkiált húst .Megkajálja vagy eldugja,azután visszajön és viszi a következőt.Ha éhes és megyek felé,a szárnyát rázza, mint a fióka aki enni kér.Viszont ha egy két nap (hamar sötétedik) ha este felé érek haza,elfelejti az ölező napi haverkodást.Nagyon óvatosan,félve jön hozzám.A szelídítést kezdhetem elölről.Ezt szeretném kicsit felturbózni.Jelenleg egy volierben van.Gondoltam,felbéklyózom és úgy rakom kézre.Ha ezerszer leugrik,ezer egyszer is vissza rakom.Elöbb vagy utóbb elfárad,kicsit meghűl a karomon.Ezután kicsit vakargatom a fejét.Tudom a módszer kicsit drasztikus,de anno bevált egy vadon befogott amazonnál.Ha most arra várok,hogy a fejéhez nyúlhassak,azt talán 5 év múlva engedné.Néhány alkalom után neki is leesne a tantusz és a kezdeti rémület után élvezné a kurkászást.Mit tanácsolsz? (jó tanács a béklyó készítéséhez ) Vad madárról van szó.Engem már elfogadott. Bárki közelít felé,már menekül.Ha engem meglát messziről,szintén elhúzza a csíkot,de ha hozzá szólok megismer és odajön,viszont a félelem ,menekülésre felkészülés végig benne van.
Nekem a 1mx1m alapterületű, 1,5 m magas (blokktéglákon álló, így a földtől nézve 2 m magas) kerti volieremben a seregélyeim rendszeresen költöttek is. Azt nem mondom, hogy nem a méret a lényeg, mert egy bizonyos méret kell, hogy egy voliert egyáltalán voliernek lehessen nevezni, ne pedig nagyobbacska kalitkának, de ha két veréb nagyságú kismadarat akarsz tartani, akkor tökéletesen megfelel az a méret, amit fent írtam. Egyébként lehet 1,5x1,5, vagy 2x2-es aljú, 2 m magas röpdét is csinálni, az már jó nagy. Így leírva lehet hogy nem tűnik neked olyan hű de nagynak, de hidd el, ha megcsinálod, látni fogod, hogy nagyon nem kicsi. Persze amiket írtam az kis-közepes testű madarakra vonatkozik seregély/rigó nagyságig.
Célszerű a röpdét már modernebb anyagokból megcsinálni, vagy csináltatni pl. fémvázasra (abból a fémvázból, ami a szupermarketek polcainak is a váza) a könnyebb takaríthatóság végett. De ha ragaszkodsz a fához, akkor mindenképpen linóleumos borítás javasolt a tetőn meg a zárt hátoldalán, illetve célszerű lekezelni a farészeket az időjárás viszontagságaival szemben vmilyen jófajta lazúrral, aminek tetszik a színe. Ezt csak azért írom, hogy ne járj úgy mint én, mert nekem egyszer már szétrohadt a volierem, amit nagy nehézségek árán hoztam vissza úgymond az életbe. Életbevágóan fontos a dupla rácsozat a ragadozók elleni védelemért. Seregélyeknél odú is elég a védelemhez, de más kismadarak nagyon megjárhatják, ha szimpla rácsú röpdében vannak és ott egyszer meglátogatja őket a karvaly. Tovább emeli a madarak szépségét, komfortérzetét, ha műnövénnyel, műfűvel van berendezve a röpde, persze csak olyan fajok esetében, amelyek ezt nem eszik meg. Egyébként alulra a linóleum nagyon praktikus és jól takarítható.
Szép estét! Szeretnék magamhoz venni egy madarat, leginkább megmentetten segíteni. Varjú félét, seregélyt, pl. Ismertek olyan helyet, vagy olyasvalakit, akihez fordulhatok? Köszönöm.
Madaraknál nincs elég nagy volier! :) Legjobb, ha magad készítesz egyet pl. 20x20x1-1,5 ös dróthálóból, megfelelő ki-be járó ajtóval számára és + egy nagyobbat a takaríthatóságra. Veréb mérethez bőven elegendő egy 1,5 x 0,8 x 1 m-es.
Zöldikét és verebet is neveltem. Felnevelésük nálam kb. hasonlóan zajlott. Kedves, okos madárság! :) Itt alább a legutóbbi zöldikémre vonatkozó linkekbe bátran beleolvashatsz:
igen közben utánaolvasgattam a seregélyeknek és nagyon tetszik, hogy ilyen sok félék, csak az aggaszt benne, hogy mennyire "szobatiszta", nem pottyantana-e mindent össze, ha kinn van épp, mert pl anno a papagájaim eléggé tudták, hogy vagy a kalitkába lehet kakilni, vagy oda, ahol le van rakva az ülőrúdjuk kinn, ez a seregélyekkel hogy van? Illetve akkor most már felteszem a nagy kérdést:
Honnan lehet seregélyhez jutni, ami még szelídíthető állapotban van?
Hát ha igazán sok örömet, meg különleges élményeket akarsz magadnak, akkor egyértelműen seregély. A varjúfélék nem igazán valók lakásba mert borzasztóan rongálhatnak, meg maguk miatt sem, mert nekik tényleg úgy egészséges ha vagy egy nagy röpdében, vagy ha megoldható, akkor teljesen szabadon legyenek a ház körül. Ezt az én varjamon is látom. Nem azt mondom, hogy lakásban lehetetlen szép állapotban tartani egy varjúfélét, de az olyan sok melót meg lemondást igényel, hogy sztem sem éri meg.
Viszont a seregély az minden gond nélkül tartható a lakásban egy közepes méretű kalitkában. Pl.: 60x40-es alapterületű 60 cm magas-ban minden gond nélkül úgy, hogy egyetlen tolla sem fog letörni. Felesleges neki a fél lakást elfoglaló szobai röpdét meg egyebeket készíteni. Ő nem attól lesz boldog és kiegyensúlyozott, hanem attól, ha jó kézszelíd állapotban tartod és sokat foglalkozol vele (játék, röptetés stb.) Jó móka, mikor a madarat bal kézben tartva hordozgatod kinn a szabadban, jobbal meg kapkodod a rovarokat és ő meg kiszedegeti a kezedből úgy, hogy közben fogod. Ez egy eléggé ingergazdag program szokott lenni a számukra. A nagyon ragaszkodó példányokat szabadon is lehet engedni, nem mennek el, de ez a ragadozómadarak miatt kockázatos és nem ajánlom. Idővel azért jó, ha tudsz egy szépen berendezett, jó helyen lévő kerti röpdét is csinálni a számára és akkor kombinálva lehet tartani: a meleg időszakban, vagy télen amikor nagyon enyhe az idő, lehet a volierben. Nem kell túl nagy, elég az 1mX1m-es aljú, 150 cm magas és ezt felrakod valami lábakra, hogy magasabban legyenek pl. blokktégla. Nekem ilyenben rendszeresen költöttek is.
Nagyon izgalmas, hogy a seregély igen változékony. Megfelelően tartva a nász-nyugalmi állapot miatt gyakorlatilag állandóan változik a külleme és ez ilyen körforgásban van.
Ha beírod a Loló és Pubi kulcsszavakat a keresőbe, nagyon sok seregélyes hsz-t fogsz tőlem találni. Érdemes átnézned őket, hátha kedvet kapsz hozzá. Egyébként nekem a Pubi a fent említett kalitkaméret felében volt tartva, mégis olyan szép és kiegyensúlyozott volt, hogy mindenki megcsodálta. Nem is mertem sose kalitkában fotózni, nehogy megszóljanak érte, hogy milyen kicsiben van :D :D :D Persze ez csak átmeneti megoldás volt, de ettől függetlenül nem sínylettem meg, mert nagyon sokat játszottam vele kalitkán kívül.
Oké, nyilván nem standard kanári kalitkára gondoltam, amikor kalitkát írtam. De látom, így ránézésre a seregély esélyesebb lenne az életmódom miatt jelenleg. Annak se jó benn? Egy 60x80x40-es kalitka mindenképp elfér itt, de más felosztásban talán egy kisebb alapú magasabb kalitka is. Amikor itthon vagyok kinn lehet.
Nagyon sokat gondolkodtam papagájokon is, de tenyésztős körökben lehurrogtak mindenkit, hogy csak csapatban szabad tartani minden papagájt, mert nem egészséges, ha az emberhez kötődik. Vagy náluk is csak foglalkozás függvénye, mint az itt tárgyalt madaraknál? Én erre gondolnék, de már elbizonytalanodtam. A két különböző időben tartott hullámosom megvolt egyedül velem, pedig akkor gyerekként, nem mondhatnám, hogy mindennap foglalkoztam vele.
Igen, igazából a varjúfélék jobban érdekelnek de most nézem a seregélyt is. Szarkát mennyire nehéz pl tartani? Ők mennyire szedik szét a házat. Ha nagyon, akkor ehhez képest a seregély? Mennyire szelídíthető az egyik, mennyire a másik?
Szia! Valóban érdekesebbek, mint a papagájok. Én azt tudom neked tanácsolni, hogyha a varjúféléken kívül más is szóba jöhet, tehát nem vagy annyira beléjük szeretve, hogy csak varjúféle, és semmi más, akkor inkább tarts seregélyt.
Legnagyobb előnye, hogy a varjúfélékkel ellentétben a seregély tartásánál az életed semelyik területén nem kell kompromisszumot kötnöd: nem fogja idővel lebontani a fél lakást, nem lesz feszültség a családban, nem mennek tönkre emberi kapcsolatok és nem utolsó sorban nehezebben siklik félre a nevelése úgy, hogy az a végén egy mindenféle hóborttal rendelkező, kezelhetetlen madarat eredményezzen. Emellett nagyon aranyos, ragaszkodó és szép madár.
Már évek óta foglalkoztat újra a madár tartás gondolata. Korábban voltak papagájaim, de valahogy sosem éreztem azt a pluszt velük.
Egy ideje olvasgattam a hazai madarak tartásának témájában, de érdekelnének a személyes tapasztalatok.
Azt látom leggyakrabban dolmányos varjút, szarkát és szajkót tartanak az emberek.
Mi kell a tartásukhoz? Honnan szerzik őket? Gondolom, ha fióka koruktól vannak nevelve, sokkal kezesebbek. Én eddig szarkákat láttam hirdetni, de azok felnőttek voltak, tartok tőle, hogy nem tudnám megszelídíteni őket. Nektek milyen tapasztalataitok vannak?
OK, nem voltam pontos... szóval arra gondoltam, hogy nem főként csak lágyeleséggel, mint a csupaszok, amiknek gondot okozna egy cserebogár vagy egy éticsiga...
Az alattam szólólóval egyetértve (a lágy eleségen kívül) lehet még persze baromfi/marha belsőség, rengeteg rovar, gyümölcs,,,ha van füge, mert mostanában a legérettebbek, imádni fogja! :) Amúgy ok nélkül egy kifejlett madár csak úgy nem kezd el repülésképtelenkedni, gondolom némi köze lehet ehhez a környező kutyuk, vagy ciccek közreműködéseinek, vagy egyéb balesetnek...
Sziasztok.Találtam egy repülni nem képes dolmányos varjút, akit elvittem az állatorvoshoz, szerinte nincs törése, zúzódása. Lehet, hogy még nem is tudd repülni, mert fiatal. A lényeg az, hogy amig ilyen gyámoltalan szeretném gondozni, de nincs ebben tapasztalatom. Csak kutyusaim, cicáim voltak, vannak. Jó lenne ha kaphatnék tanácsot, hogy hogyan és mivel célszerű etetni, gondozni egy ilyen kis gyámoltalan madarat. Köszönöm előre is a segítséget.
Az még kimaradt, hogy nyugodtan adhatsz neki kockára vágott, só nélkül elkészített, jó tojásosan sütött bundáskenyeret is. Hihetetlenül hangzik, de nem tapasztaltam, hogy egészségtelen lenne számukra. A hidegebb, őszi-téli időszakban van ennek jelentősége. Gyümölcsök terén a hámozott, kockára vágott alma mindig legyen a bőségtál része, egyébként bármilyen gyümit adhatsz neki amit megkíván, abból nem lesz probléma. Ha pl. sült kacsa, sült liba kerül az asztalra, aznap nyugodtan adhatsz neki abból hús gyanánt. A sótól normál esetben nem kell félni, mert a 7 éves seregélyem sok ilyet megevett már életében és a mai napig él és virul, mégpedig nagyon jó formában. Persze a bundáskenyérnél azért írtam, mert azért külön nem kell sózni, ha nekik készítünk vmit. A sóbevitel egyébként nem olyan ártalmas, mint amennyire azt egyesek mondják. Tehát ha van vmilyen sült- vagy főtt hús ebédre, akkor abból nyugodtan ehet, nem lesz semmi baja. Így értettem ezt só dolgot. Főtt tészta, főtt rizs ritkán, mértékkel. Rántotta mehet, ha szereti, de lehetőleg házi tojásból. Ez a keverékekre is vonatkozik.
Az előző hsz. fogalmazási hibáiért elnézést, nem olvastam át küldés előtt :)
Hát igen, valóban sokat emlegetett, és hát sokat is támadott... leginkább a fanatikusok által, akik a személyes okokból vezérelt tömény irigységük miatt kontrollt vesztve, minden létező határt átlépve bármit megtettek azért, hogy engem és a keveréket a végsőkig bemocskolják. :S Egy olyan eleséget, ami -tényleg mindenféle nagyképűség nélkül, csak a tényállás közlése végett mondva- évszázados problémát oldott meg a madártartás, leginkább a rovarevők területén, olyan problémát, amit még a "nagyoknak" sem sikerült igazán megoldaniuk, no nem azért mert olyan megoldhatatlan problémáról lenne szó, csak tovább kellett volna látni az orruknál.
És nem kikiáltani a tejtermékeket madarakra ártalmas, kerülendő dolgoknak, hanem már a kezdetekkor be kellett volna látniuk azt, hogy kivételesen jó táplálékokról van szó, aminek a lágyevők étrendjének erőteljesen az alapját kellene képezni. Na mindegy, ezt most csak érdekességképpen írtam, egyfajta történeti beveztőként.
Gondolom e sorok láttán már kiderült, hogy tőlem ered ez a kaja. Igazság szerint azért írok, hogy még tanácsoljak neked ezt-azt. Igaz nem kértél meg rá, de ettől függetlenül szerintem nem fogod megbánni.
Nagyon örülök, hogy Te is a túrós keverékes étrendet választottad, ezzel a lehető legjobbat tetted a madárkádnak :) Szeretném veled tudatni, hogy nem csak a túrós keverék létezik, hanem van egy módszer, egy lágyeleség-család ami ezzel a bizonyos túrós alapkeverékkel együtt összesen 5 eleséget foglal magában, és lefedi az énekesmadár-alkatúak rendjét úgy, ahogy van, és ezen kívül számos más, rendszertanilag nem idetartozó madárnál is sikerrel alkalmazható (pl. szalakótaalkatúak, sarlósfecske, kakukk stb.) Ha minden eleséget elkészítesz, akkor egy rendkívül változatos és ugyanakkor szakszerű étrendet fogsz kapni. Varjúféléknek mind az 5 kaja megfelelő, legyártod, be a fagyasztóba, aztán hol ezt, hol azt adsz neki, vagy tehetsz mindenből egy keveset.
Tehát ez egyszer. A többiek nagyon jól összefoglalták itt az egyéb eleségekről a dolgokat. Én ehhez még annyit fűznék hozzá, hogy kutyatápot, macskakonzervet, kutyakonzervet és társait teljes mértékben kerüld el. Még desszertnek se! Hiába írnak rájuk fűt-fát, ezek valójában nem szakszerű eledelek a madarak számára. Varjúfélék, seregélyek bizonyos fokig elvannak rajtuk, de ha egy szigorúan ezek nélkül a kaják nélküli, túrósan tartott madarat melléteszel egy macskakajásnak, látszik, hogy az előbbi sokkal jobban fel van építve, mint az utóbbi. Szebb a tolla, a lába, az állása, egy szóval jobban közelít a vadonélő küllemhez, vagy akár pont olyan is lehet.
A hús ekkora méretű madárnál valóban fontos kiegészítő, de nem szabad túlzásba vinni, tehát úgy, hogy csak húst hússal egyen, mert annak meglesz később a böjtje. Viszont jó minőségű baromfihús hetente 2-3 alkalommal hozzátéve az eleséghez nagyon jót tesz. Én azt tudom tanácsolni, hogy főzz le egy adagot, kockázd fel és be a fagyasztóba. Nekem ez a módszer nagyon jól bevált. A nyers hús dugdosásábából, majd az esetleg romlott falatok elfogyasztásából adódó problémák többé-kevésbé kiküszöbölhetők a főzéssel. Meg a különféle nemkívánatos dolgok is elpusztulnak egy jó hőkezelés után.
Kalciumozást azt teljes mértékben kerüld! A túrós keverékek napi szinten beviszik a szükséges mennyiséget, mégpedig természetes és hatékony módon. Korábban is sejtettem, hogy a madarak kalciumozása egy tévhit, mivel és sose adtam kalciumot a madaraimnak, ennek ellére mindig jó formában voltak, vannak, meg a tojásból kikelt madarat is tökéletes csontozatúra és külleműre neveltem, és hogyha a művi úton bevitt kalcium annyira fontos lenne, akkor azoknak a madaraknak csupa nyeszledtnek meg nyomoréknak kellett volna válniuk, mire felnőttek, de érdekes módon mégse lettek azok. Akkor került fel nálam az i-re a pont, amikor az utóbbi néhány évben sorra kerültek hozzám a korábban mások által nevelt, durván kalciumhiányos fiókák. Úgy kell ezt elképzelni, hogy van egy tollas anyányi fióka, ami olyan puha, mintha mittomén 3-4 napos lenne, ehhez még rettentően inaktív is és csak hasal. És a poén az volt, hogy megtudtam, hogy rendszeresen kapták a kalciumot a nevelés során. Akkor most hogy is van ez...
A túrós etetés után, ami délelőtt kezdődött, úgy estére már "keményekké" váltak. Az más kérdés, hogy volt egy-két olyan madár, amelyik sajnos annyira el volt hajolva mindenfelé, hogy végül rosszul keményedett meg és nem lett belőle semmi, de a többség szerencsésen helyrejött. Erre bizonyítékaim is vannak, mert szinte mindent részletesen dokumentáltam fotókkal. Úgyhogy a túrós stílusról és a kalciumról ennyit.
Hogy nevén nevezzem a dolgokat, az eleségek a következők: Túrós keverék, Szúnyoglárvás-meggyes keverék, High Energy pempő (Zöld keverék), Magevő madarak szúnyoglárvás keveréke, Házi indító-nevelő táp. A túrósat már ismered, hiszen használod, A meggyes az a vadonfogott rovarok pótlására szolgál, egy igazi csodakeverék, ami a madarak számára bizonyos fokig a vadon fogott rovarok helyettesítését teszi lehetővé, mivel nagyon hasonló körülményeket teremt az emésztőszervrendszerben. Nagyon sok, hosszú ideig félreetetett és már haldokló madár köszönheti annak az életét, hogy az utolsó pillanatban megkapta ezt a kaját. A Zöld keverék a magevő madarak neveléséhez lett kitalálva, de a varjúféléknél is eszményien bevált. Nagyon jól energizál, hízlal. Lili888-ék a meggyes és a zöld kombinációjával szokták helyrehozni a parkokban talált, csoffadt, borzalmas állapotban kézre került, visszamaradt dolmányos fiókákat. Ezek többnyire úgy néznek ki, hogy rájuk néz az ember és azt mondja, hogy semmi esélyük, de végül helyrejönnek. A magevők szúnyoglárvása ennek a váltóelesége, hozzá hasonló hatással. Végül pedig a házi indító-nevelő, amit az aprójószág sikeres felnevelésére találtam ki. Nyers kukoricadarát tartalmaz, és ez a rész pl. a seregély számára nem emészthető, a varjúfélék is csak többé-kevésbé emésztik, de érdekesség gyanánt lehet időnként adni, főleg, hogy a nyers dara miatt szép székletet eredményez. Az én varjam minden keveréket nagyon szeret, de a zöld pempőért kimondottan, szinte eszelősen rajong, és nagyon jól hízik rajta. Ez a hizlalóképesség a sikere abban, hogy fel tudja gyorsan hozni a nyamvadt, parkokból, a földről összekapart varjúfiókákat.
Hal- és egér kérdése: Mostanában divat tolni vele a varjúféléket, főleg a dolmányost. Az én véleményem szerint nem vmi jó ezeknek a madaraknak, míg mások esküsznek rá. Tény és való, hogy vannak szép tartott példányok ezen az eledelen, de vannak olyanok is, amelyek eltorzulnak, idővel hályogot kapnak és megvakulnak. Jó persze sok más tényező is közrejátszhat ebben, az se mindegy, hogy az adott madár kinn sokat mozgó, félig-meddig szabadon tartott, vagy egy panelban, szekrény-volierben ücsörög naphosszat. Azt sem árt szem előtt tartani, hogy a természetben ínség-bőség van, és ebből adódóan egy állandó túlkondiban tartott madár valószínűleg nem a legkedvezőbb állapotú. Tehát egy hanyagabb, lazább tartás bizonyos fokig egészségesebb, mint a túlféltős állandóan kínálgatós. Lazább tartásban jobban elviszi a madár ezeket az erős táplékokat, főleg ha még kinn is repítik rendszeresen.
Nem tudom egyértelműen megmondani, hogy a hal és egér most káros, vagy szuper kaja, de egy biztos, ezek is énekesmadarak, mégha kicsit nagyobbacskák is, mint mondjuk egy rigó, vagy rozsdafarkú, és nem pedig sólymok, vércsék, baglyok meg kormoránok. És ha ezek kimaradnak az étrendből, de ott vannak a keverékek, a főtt hús, időnként rántotta, gyümölcsök, rovarok, akkor a madár semmiből se fog hiányt szenvedni, és nem kell a szétszedett hal- és egér szétdobálásából adódó komoly kellemetlenségektől szenvednünk, illetve ezeket a nem túl gusztusos táplálékokat egyáltalán kezelnünk. Lehet h ezek leírásával nem leszek túl népszerű, de ez a véleményem, főleg, hogy a 4 éves, kiváló formában lévő varjam is ezt támasztja alá, akinek még soha semmilyen problémája nem volt a kezdeti lerobbant, nyamvadt állapotot, amikor hozzám került.
Vadon fogott rovar vs. bolti élő eleség: "Én rovarral etetek, ami nekik való ellentétben a túróval" hangzott már el néhány madaras szájából, főleg akkor amikor engem hülyének kellett nevezni, vagy annak, ami éppen a szájukra jött. Aztán legtöbbször kiderül, hogy nagy rovarral etetősdi nem más mint az, hogy belibbennek az állatkereskedésbe és megveszik a poshadt lisztkukacot, meg a csótányt és egyebeket, miközben én valóban a természetes rovartáplálékot fogom meg a keverék mellé. Szóval vicc. Seregélytől felfelé már olyan az emésztésük a madaraknak, hogy ezekkel a keverékekkel és azt azokat kiegészítő néhány konyhai dolog, gyümölcsök lehetővé teszik, hogy nem kell magunkat törni túlzottan a rovartáplálékért. Természetesen ez a felnőtt madarakra vonatkozik, fiókakorban rendszeresen, megfelelő mennyiségben kell számukra biztosítanunk. A kistestű rovarevők csak túrósat és meggyeset ehet rendszeres rovarkiegészítéssel, bevéve az étrendbe a kukoricadarában hizlalt lisztkukacot, de egy felnőtt seregély, vagy varjúféle elég, ha szezonjában fogyasztja őket, és elég akkor adni, ha épp van hozzá kedvünk. Én a seregélyeimnek is úgy szoktam, hogy amikor van kedvem, akkor elviszem őket rovarászni, de ez nem túl gyakori. Egyedül csak a vedlés időszaka, tehát a mostani időszak az, amikor figyelek arra, hogy nagyjából minden nap legyen egy rovaretetés. A varjúféle méginkább laza e tekintetben. Sajnos a bolti rovarok abban a formában, ahogy megveszik őket, elég silány beltartalmúak, nem lehet csodát csinálni azzal, ha minden tücsköt bogarat összevásárol az ember. Egyedül a lisztkukacot tudom ajánlani, de úgy, hogy lisztes darában tartva felhizlalod. Nem kell megijedni, ez 1-2 nap alatt megtörténik. A lisztkukacban benne van a báb, a 3 fejlettségi állapotú lisztbogár és így egybe véve, keverékekkel együtt etetve igazából nincs szükség mást venni, főleg hogy nem is egy olcsó mulatság a bolti rovar. Valójában bőven elég, ha időnként elmész vele rovarászni, amikor kedved tartja.
Úgyhogy ennyi. Elnézést mindenkitől a regényért! :) Ha dobsz egy e-mailt a tamaso@freemail.hu-ra, akkor visszaküldöm Neked azt a segédletet, amiben minden lágyeleség elkészítése, meg egyéb dolgok is részletesen le vannak írva, persze csak ha igényt tartasz rá, ezen kívül ha van kedved hozzá írhatok neked olyan praktikákról is amik még kiegyensúlyozottabbá teszik a madarat pl. fürdetés, alvódoboz készítése a hidegebb időszakra stb.
Kívánom, hogy legyen sok örömöd a madaradban, és minden a lehető legjobban alakuljon a továbbiakban!
Van egy szelíd, kézhez szoktatott szarkafiókám. Egyik lába kicsit sérült, de amúgy teljesen egészséges és vidám. Kiesett a fészekből, és sajnáltam volna a macskákra hagyni... Most viszont üdülni készülünk, és gondot jelent az etetése. Ha valakit érdekel, hívjon. 0630 564 3034
