Farsangok és bálok időszakát élnénk ha nem kerültünk volna olyan helyzetbe bolygónk minden pontján amilyet elképzelni sem tudtunk eddig...
Mondhatnánk, ha nem lenne ez nagyon szomorú, hogy, hát miért is nem lehetne
1-1 alkalommal táncra pedülni, hiszen felveszzük igy is, ugy is a maszkokat.
Az alkalom szomorúságát és súlyát tiszteletben tartva... gondoltam mindenki hozhatna
történetet különdböző forrásokból a jól ismert álarcosbálról amikor is Sisi kedvet kapott
és Idával, sárga és piros ruhát öltve elvegyültek maguk is a forgatagban!
1874 egy február éjszakáján a bécsi Musikvereinsaalba hajtottak inkognitóban és elvegyültek a tömegben. Erről a fondrásznő és a komorna tudott csak a palotában.Gabriell ahogy a császárné erre a napra neveztette magát, kiszemelt egy táncost és Ida gondoskodott a lovagról aki táncba vitte úrnőjét. Igy Friedrich List Pacher von Theinburg bekerült a történelembe...
Több levelet is váltottak, sőt Erzsébet versben is megörökítette az eseményt érzéseit, gondolatait.
Királyné versére Ő is verssel válaszolt...
Grössing: Erzsébet királyné és a férfiak Gabó
255. o. Dal, írta a sárga dominó.... (Sisi)
257. o. Az "ISMERETLENHEZ" (1874 farsangjának emlékére) (Fritz Pacher)
"Tegnap valami csoda folytán a neten megtaláltam a múltkori képről a leírást. "Színes heliogravúr Raimund Germela akvarellje után 1910-ből." Emlékeztetőül a képet is elküldöm."
Németül már régen megjelent, bíztam benne, hogy magyar nyelven is kiadják ezt a könyvet, mert az írónő több könyve is megjelent a Királyi házak sorozatban.
Ferenc József unokáival- Komornyikja így emlékezik„Erzsébet (Seefried) grófné“ számtalanszor ült nálam, az én kis szobácskámban és ott várta be, amíg nagyapjához mehet. Ha ilyenkor véletlenül belépett a szobámba Ferenc József, mindig barátságosan megveregette unokája arcát és mosolyogva kérdezte: — Miért ülsz ott künn és miért nem jössz be hozzám ? Mint ismeretes, Mária Valéria főhercegnő házasságát sűrű gyerekáldás kísérte. Amikor a gyerekek még kicsik voltak, kedvenc helyük „Opapa“ dolgozószobája volt, ahol a szőnyegen hancúroztak, mialatt az uralkodó aktáit intézte. A király nagyon szeretett szabad idejében a gyerekekkel eljátszogatni, de nem feledkezett meg róluk akkor sem, amikor dolgozott: a felnyitott levelek borítékjait nekik adta és különböző ceruzákat dugdosott a kezükbe, hogy azokkal játsszanak. A gyerekek azután a borítékokra a legkülönbözőbb alakokat rajzolták és Ferenc József sokat nevetett ezeken a primitív ábrákon. Ha azután a kis unokák túlságosan hangosak kezdtek lenni, Ferenc József csendesen csak annyit mondott nekik: — Most azonban komolyan hozzá kell látnom a munkához — mire az apróságok szépen visszaadták a színesceruzákat, egyetlen szóval sem panaszkodtak, csak meghajtották magukat és így búcsúztak: — Adieu, Opapa! lschlben azután a király igazán jóságos nagyapa volt, aki mindennap eljátszogatott a gyerekekkel a kertben és már korán reggel bement a gyerekszobába, vagy pedig a gyerekek mentek be játszani hozzá. Annyi bizonyos, hogy Ferenc József igazán nagyszerű nagyapa volt. Mihelyst az unokái megtanultak enni, a király velük ebédelt. A dolgozószobában nem egyszer nyolc kis gyerek ülte körül Ferenc József asztalát. Az uralkodó valamennyi családtagja „tegezte“ a királyt, de a nők kivételével mindnyájan hozzátették a „felség“ megszólítást, tehát körülbelül így, hangzott a beszédük: — Felség, köszönteni akartalak... Az uralkodó valamennyiüket csak keresztnevükön hívta. Idegenek előtt még a király lányai is csak „felségednek“ szólították édesatyjukat-áll Ferenc József komornyikjának, Eugen Ketterlnek a visszaemlékezésében. (Magyar Hírlap, 1929. április 28.)1. Ferenc József unokáival (Mária Valéria gyermekeivel: Ferenc Károly, Hubert Szalvátor és Erzsébet), https://commons.wikimedia.org/.../File:Franz_Joseph_I...2. Ferenc József meglátogatja Seefried grófnét (Ferenc Józsefnek és Erzsébetnek, Gizella lányuktól származó unokája) https://en.m.wikipedia.org/.../File:Kaiser_Franz_Joseph...3. Ferenc József az unokái lovasoktatásán Wallsee-benhttps://commons.wikimedia.org/.../File:Kaiser_Franz...#Akirályékmegintitthonvannak
...külső személy(ek) támadtak mindkettőjükre, Maryt agyonverték, a koronaherceget agyonlőtték. Ez hasonlít a Zita császáré által hirdetett elméletre. Zita császárné 1914 és 1916 között, koronahercegné korában, Ferenc József és a család tagjainak bizalmasa volt, és hallhatott ilyen teóriákról. Az elmélet magyarázata lehet, hogy a hivő katolikus császár nehezen fogadta el, hogy fia elmezavarában meggyilkolt egy lányt, aztán megölte önmagát is. Saját lelkiismerete megnyugtatására olyan változatot kereshetett, amely elfogadhatóbb volt családtagjai számára: az ismeretlen idegenek által elkövetett kettős gyilkosság történetét. Senkit sem kellett konkréten megvádolni, de nem kellett nyilvánosan beismerni, hogy Rudolf elmebeteg gyilkos volt, aki tettének elkövetése után öngyilkos lett....
A férjemmel dolgoztunk egy anyagon 2 éve, RUDOLF TRÓNÖRÖKÖS halálának lehetséges körülményeivel kapcsolatban, amiből ő fogalmazott meg vázlatosan és ebből egy előadást is tartott!!
Amit én összeszedtem, a 20 gépelt oldalas, az elérhető anyagokból, könyvek, videók, előadások stb amiből végül is ez született, elérhető az oldalamon!
Én már egyszer feltettem ide, emlékeztetőül azoknak akik felelevenítenék az eseményeket , ezen érdemes talán átszaladni.
Sajnos a oldalra felrakva nem igen áttekinthető, mert nem oda készült a törfelést eltüntette és nem tudtam, vele azóta foglalkozni!
A FÉRJEM ELŐADÁSA az egy logikailag elképzelt variáció, ami az eseméyek tükrében lehet mondani életszerű.
Az a kor más volt, mást követelt egy embertől, főleg egy ekkora birodalom trónörökösétől.
Sokat nyomott a latban akkor a BECSÜLET, AZ ADOTT SZÓ, AZ ELVÁRÁS stb. Az öngyilkosságnak is más volt a megítélése. nem a gyávaság jele...
Magam, különös kapcsolatba kerültem a trónörökössel amikor elolvastam a róla szóló első itthon megjelenő könyveket, és csak később Erzsébetről szólóakat. Ezért talán a szülőket magam is egy kicsit hibaztatom, sok tekintetben Rudolf halála miatt.
Sok mindent elolvastam a témáról. Rudolf halálával kapcsolatban rengeteg az ellentmondás. Nem tudja az ember eldönteni, hogy mi a hihető és mi nem. Jó lenne látni azt a bizonyos levelet, ami a Vatikán levéltárában lapul. Én a magam részéről soha nem hittem el az öngyilkosság verziót.
Ebben az ügyben talán soha nem tudjuk meg az igazságot. Pont úgy, mint Lady Diana halála esetében sem. Meg még lehetne folytatni a sort.
A reggeli eseményekkel kapcsolatban csak két ember visszaemlékezésére hagyatkozhatunk, az egyik, a vadásztárs Hoyos gróf, a másik pedig az inas, Johann Loschek, bár mindkettőben pontatlanságok és ellentmondások vannak. A legelfogadottabb verzió szerint Hoyos grófot 8 óra előtt pár perccel értesítette Loschek, hogy Rudolf nem nyit ajtót, pedig korábban arra kérte, hogy fél nyolc tájban ébressze fel. Mikor Hoyos az ajtót be akarta töretni, Loschek elmondta, hogy Rudolf nem egyedül töltötte az éjjelt, ezért Hoyos úgy döntött megvárja Fülöpöt, aki vonattal, majd az érte küldött kocsival érkezett. A herceg nyolc óra után ért a helyszínre, közösen betörték az ajtót, és Loscheket küldték be megnézni, hogy mi történt. Loschek sztrichninmérgezésre gyanakodott (feltételezések szerint, Rudolf először méreggel akart véget vetni életének, és a beavatott Loschek még erre a változatra volt felkészülve. Ezt megerősíteni látszik dr. Heinrich Slatin, a hagyaték felvételével megbízott titkár 1931-ben tett nyilatkozata, amely szerint a tragédia után Rudolf lakosztályának átvizsgálása során egy Maria von Vetsera által írt cédulán a következő állt: „Inkább revolver mint méreg. A revolver biztosabb.”
Hoyos azonnal Bécsbe indult, és azt közölte Erzsébet királynéval, hogy fiát Maria megmérgezte. Mária Valéria naplóbejegyzéséből tudni, hogy Maria anyja, leányát keresve eljutott a Hofburgba is, ahol Erzsébet közölte vele, hogy mindkettőjük gyermeke meghalt. Erzsébet ráparancsolt az anyára: „És most jól jegyezze meg, hogy Rudolfot szívroham ölte meg.”
Mi az, hogy a beavatott Loschek??? Tudta, mire készül a gazdája?
A Budavári Palotanegyed történelmi kertjeinek, parkjainak megújítása mellett megkezdődött a várfalak felújításának következő szakasza. A munkálatok állapotfelméréssel és régészeti feltárással indultak, akkor leltek a Déli nagy rondella környezetében az oroszlánszoborra.
A Nemzeti Hauszmann Program keretében folyamatosan újulnak meg a Budavári Palotanegyed balesetveszélyes, lepusztult, szerkezetileg meglazult várfalszakaszai. Kiemelt cél, hogy a várban élők és az oda látogatók rendezett környezetben töltődhessenek fel és a várfalak mentén is biztonságosan járhassák körbe a budai Várat. A most megtalált, nőstény oroszlánt mintázó dombormű az úgynevezett magyar ház homlokzatát díszítette. A pihenőházat Erzsébet királyné kérésére Hauszmann Alajos építette a századfordulón, a második világháború után lebontották, helyére a ma is látható középkori Zsigmond-tornyot építették vissza.
budai királyi palota 1966
