De mondjuk Sopronból az országhatár felé indulva is találkozunk bejáratiként jelölt főjelzővel a nyíltvonalon (ott, vagy nem ott, az is jó kérdés), mely után nincs semmi, csak az ellenirányú, szintén bejáratiként jelölt főjelző. Mindkét irányban igen érdekes történet, pláne, ha a jelző használhatatlan.
Betekeredek két sárgával, negyvennel egy hosszúval, a vége még bőven a negyvenes váltókon.
Kapok új vonatszámot, terhelőt, kottát, helyből induló leszek. Tegyük fel, jön a leváltó, és sakál köd van.
Megjön a kijárat, egy zöld. Akkor most csőgáz?
Az érkezés sebessége meddig hat vissza? Melyik szabály erősebb, az érkezés sebessége, vagy az előző jelző hatálya adott esetben? Miért? Hol van ez leírva?
Nálam az érkezés sebessége azt jelenti, hogy a jelzőhöz érkezve a sebességed nem haladhatja meg a jelzési kép szerintit, nem pedig azt, hogy visszahatólag is érvényes rád nézve valami, amihez még oda sem értél...
Van egy olyan pont a forgalmi utasításban, ami a helyből iduló vonatoknál alkalmazható sebességről ír.
De a jelző érkezési és "továbbhaladási" sebességre ad jelzést, az itthoni rendszerben az egy fény mindkettőre ad. Tehát Vmax az érkezési sebesség ez esetben, tovább haladásit meg a fény milyensége (színe, villogása) határozza meg.
Lehet ellenpéldákat találni, hogy hol itt mi a probléma ezzel a definícióval. Aztán erre leírhatod, hogy mert a bizber letűz egy lámpát valahová.
régi bizber, alakjelzők - Akkor egy belekérdezés: jelzőkkel rendelkező, de nem biztosított (= sebességjelzést nem adó bejárati jelzős) állomás mennyire létezik arrafelé?
Van értelme leírnom, hogy ha nem veszed figyelembe?
Már leírtam: Kj nélküli, sőt jelző nélküli állomásokon, elágazóállomásokon, alakjelzőkkel, bárhol működik a definiált váltókörzethez rendelt engedélyezett sebesség általános szabályozhatósága.
Svájc, Németország (ott aztán vannak cifra állomások, hegyekben a régi bizber, alakjelzők), Ausztria.
Semmi akadálya nem lenne itthon sem lefektetni egy ilyen alapelvet, és máris könnyebb lenne mindenki élete.
Persze nem úgy, hogy a bizber letűz egy lámpát valahová, és ahhoz reszel egy szabályt, vagy valami kivételnek a kivételét.
Ugyan miért nem? Dehogynem! - Ilyenkor szeretnél is választ, vagy csak kijelented, hogy amúgy is neked van igazad? Válaszod függvényében lehet értelme ezt tovább folytatni.
Tehát ez alapvetően jelzőkhöz rendel hozzá váltókörzeteket.
Ezt itt egyes állomások, állomásrészek (pl. összetett rendezőpályaudvarok, nem biztosított bejárati jelzőkkel fedezett állomások, különös tekintettel az elágazóállomásokra) esetén nem lehet megcsinálni.
Tehát ez alapvetően jelzőkhöz rendel hozzá váltókörzeteket.
Ezt itt egyes állomások, állomásrészek (pl. összetett rendezőpályaudvarok, nem biztosított bejárati jelzőkkel fedezett állomások, különös tekintettel az elágazóállomásokra) esetén nem lehet megcsinálni.
Ellenben szerintem pont a Kőfelső-Rákosszentmihály példa (főelző - váltók, váltók, - következő sebességjelzést adó főjelző/háttal álló másik irányú főjelző, ahonnan lehet gyorsítani) a definícióban említetthez hasonló szituáció.
Magyarázd meg . . . Kőbánya kiágazás - Rákos elágazás és Angyalföld elágazás - Rákosrendező elágazás esetében az egyik helyen jelző mindenütt - > Az egyik helyen félre lehet(ett) tenni egy vonatot a két elágazás között egy időre, amíg a másik vonalon vonat halad, a másikban nem. Mert amíg az egyik esetben van biztonsági határjelzők között 400 méter, a másikban főjelzőtől főjelzőig kb. 560, és ezen felül a főjelzőtől a váltóig legalább 100 méter. Az egyik esetben a két elágazás kezelésére van egy szolgálattevő, a másikban egy nagy elágazóállomás sokadik melléktevékenysége a két elágazás kezelése, így az egyik esetben elvárható, hogy az elág két vége közé úgy zárjanak be egy vonatot, hogy az nem lóg rá még a mögöttes váltóra, akadályozva valamilyen keresztező vágányúti forgalmat, a másikban egy ugyanilyen hosszú vonatnál, és minden másra is figyelő szolgálattevő(k) esetén már jóval nagyobb az esély arra, hogy a vonat vége rossz helyen legyen.
A vonat eleje elérte az ellenkező iranyú jelzőt és az utolsó jármű lehaladt az utolsó érintett kitérőről, ha van hívó jelzés feloldó, akkor azt is figyelembe veszed, ahogy a VB jelzését is.
"Bejárati- és köztes jelzőnél a sebességjelzés a következő főjelzőig érvényes, kijáratinál az utolsó érintett váltóig, és amennyiben ezt nem tudod, hol van, támpont az ellenkező irányú bejárati jelző."
Tehát akkor a Kőbánya-felső -> Rákosszentmihály közlekedés során egyértelműen támpont a pályaelágazást Rákosszentmihály felől fedező jelző, hiszen ennek a "váltókörzetnek" ez az ellenkező irányú jelzője. Nem?
Bejárati- és köztes jelzőnél a sebességjelzés a következő főjelzőig érvényes, kijáratinál az utolsó érintett váltóig, és amennyiben ezt nem tudod, hol van, támpont az ellenkező irányú bejárati jelző.
