eléggé meddő dolog az 'önmagában való', azaz kölcsönhatásba nem lépő foton milyenségéről spekulálni.. amit itt állítasz az kb ennyi:
eléggé meddő dolog egy autó tulajdonságairól és milyenségéről vitázni vagy spekulálni addig amíg az nem karambolozik.
A fotont nem tudod mérni addig amíg nem kölcsönhat. Spekulálni viszont bármikor lehet a tapasztalataid alapján, függetlenül a pillanatnyi foton-atom kölcsönhatástól.
Megint az einsteini ökörség örökség köszön vissza, mely szerint csak az a valóság létezhet amit aktuálisan mérni tudsz. Ezért kell tagadnotok az abszolút időt is például, mert nem tudjátok mérni, mert másként látszik. Számítani kell, mérni (közvetlenül) nem lehet.
Emellett a hullámok pedig soha sem mutatnak részecske tulajdonságokat.
...gondolták az emberek egészen 1844-ig, mikoris Sir John Scott Russel hajóépítő mérnök az Edinburgh-Glasgow-csatorna mentén lovagolva egy lóvontatású bárka által keltett magányos hullámcsomagra nem lett figyelmes...
Nos, ez a hullámcsomag azóta a matematikusok és fizikusok érdeklődésének a homlokterében áll.
A hullámok és a részecskék közti különbséget addig ugyanis úgy fogalmazták meg, hogy a részecskék a találkozásukkor ütköznek, a hullámok pedig interferálnak, majd továbbmennek, mintha mi sem történ volna. A Russel által megfigyel magányos hullám azonban egészen más tulajdonságokkal rendelkezik. Az őt leíró nemlineáris egyenleteket Diederik Korteweg és Henrik de Vries találta meg 1895-ben (KdV-egyenletek). A magyar Lax Péter 1968-ban kimutatta , hogy a KdV egyenletek által leírt hullámok bizonyos értelemben részecskékként viselkednek: ú.n. "teljesen integrálható Hamilton-rendszert" alkotnak. A KdV-hullámokat ma solitonoknak nevezik, és tekintve, hogy igen hasonló tulajdonságai vannak, mint az elemi részecskéknek, a modern részecskefizika egyik törekvése, hogy az elemi részecskéket 3-dimenziós solitonokként képesek legyenek leírni.
Eredetileg nem résnek szántam. Mikroszkópokhoz készítettem manipulátorokat.
Különböző fémek és műanyagok, kerámiák és ragasztók felhasználásával.
Több esetben a tesztelés során interferenciaképhez hasonló csíkokat
láttunk. Elkezdtük keresni az okát. Az optikai rendszerről kiderült, hogy nem
az okozza. Hanem optikai réseket képeztek az egymáshoz közeli manipulátor karok.
Ez azért volt nagy meglepetés számomra, mert lépcsős interferenciaképek képződtek, amikről addig nem hallottam, de utánaolvasva kiderült, hogy az egyes anyagok különböző tulajdonságaiból adódik.
Nem érted a kérdést? Ok. Egyszerűbben: Hogyan terjed az em mező változása?
Tényleg hiszel abban, hogy ilyen kérdésre néhány soros választ lehet adni?
Nem kvantumos felfogásban a klasszikus elektrodinamika, a Maxwell egyenletek írják le. Ha ez a közelítés nem megfelelő, akkor kvantumos felfogásban pedig a QED.
Nem tudod valamiféle királyi úton elképzelni, valami szép metaforával megérteni. Kell hozzá a matematika, anélkül reménytelen. Ha kellő gyakorlatra teszel szert ebben, akkor már működhet az intuíciód is atárgykörben, addig nem.
Mivel gimnáziumi szintű mechanikai feladatokat sem látsz át egyelőre, a QED tanulmányozása kissé korainak tűnik.
Számomra világos, hogy ez utóbbi, hiszen a lépcsős interferenciakép csak
az összetett anyagú réseken jön létre...
Az a gyanúm, nem az összetett anyag, hanem a pontatlanság okozhatott inkább összetett interferenciaképet.
Szóval szerinted kizárólad az e.m. mező terjedhet tova erősen lokalizálható csomagokban? Igen/Nem ?
Mitől tartja meg az e.m. mező a koncentráltságát?
Ezek teljesen értelmetlen kérdések, sajnálom. Semmit se tudsz az EM leírásáról, és emiatt értelmesen kérdezni se tudsz a tárgykörben.
Az interferencia képet pedig kettős vagy többes anyagú résen is szemléld meg!
Tanulságos lesz! Minden anyagnál más fázistér jön létre. Nézd meg. És jusson eszedbe ha legközelebb olyanról mondsz véleményt, amit még életedben nem láttál.
Akkor valamelyikünk nem a földi fizikai környezetrben épített, mert nekem minden idevonatkoztatható gépem, (talán 6-7) a nyavalyás Newtoni fizikát ismerte csak, noha ezek is elég kezdetlegesek voltak.
Gézoo! Nem lehet, hogy amit te látsz, azt csak vízionálod? Ez esetben nem fizkai, hanem fiziológiai magyarázatok lehetnek az általad észlelt jelenségekre.
"...nem, vagy csak alig mutatta a keresett hatás jelenlété. Sőt! Még olyanokat is készítettem mint Néróka, amikor látszólag éppen ellentétes irányú erőhatás lépett fel..."
Ez olyan Iszugyisan hangzik.... Túl kicsi a hatás, néha ellenkező irányban... :-) Végeztél hibaszámítást? Lehet, h ezek a hatások mind mérési hibán belül vannak....
Azok a fércmunkák mégis közelebb állnak a valósághoz. Nekem nem kellet "speciális pályákkal" magyarázni a nem várt működést. Csak a (működő) fizikát alkalmaztam. Ez valóban köszönő viszonyban sincs a Gézoo-fizikával. Sajnos ezt sem értetted, "Mérnök úr".
Majdnem egyforma.. Szóval szerinted kizárólad az e.m. mező terjedhet tova erősen lokalizálható csomagokban? Igen/Nem ?
Mitől tartja meg az e.m. mező a koncentráltságát?
Az interferencia képet pedig kettős vagy többes anyagú résen is szemléld meg!
Tanulságos lesz! Minden anyagnál más fázistér jön létre. Nézd meg. És jusson eszedbe ha legközelebb olyanról mondsz véleményt, amit még életedben nem láttál.
