Az Indexen egy ideje több topikban, főként a Mesterséges nyelv-ben folyik érdekes diskurzus az interlinguáról. Megmerészelem az önálló topikot. Segítséget is kérek a magyar interlingua munkatsaitól, p. Shoshoj-tól.
Nem támogatom, hogy elvakult eszperantisták látogassák a topikot, csak azért mert provokatíve (hogy stílszerű legyek: provocativemente :) ) megszólítjuk őket itt, és elkezdjék bizonygatni a maguk (vélt) igazát itt, ebben a topikban. Én sem teszem ezt az eszperantó topikokban, pedig tudnék mivel vitatkozni, tudnék mit kritizálni (vagy csak módjával teszem; éppen annyira, hogy valótlan állításokat helyretegyek az interlingvával kapcsolatban). Éppen elég az ő szóhasználatukat követve "mesterséges" nyelveket alapból elutasító szkeptikusok nem éppen jólfésült szóhasználatú "kritikáival" megküzdeni. Fellélegezhetünk, hogy legalább ebben a topikban nincsenek jelenleg (és remélem, később se) jelen a sértő, fésületlen szóhasználatukkal és az érveknek nem nevezhető érveikkel. Egyébként ha már a szörnyszülöttekről van szó, a birdo és a knabo nem azok, csak csupán "szülöttek"; mivel hogy az eszperantó nem csak az újlatin szavakból merít. Ami valóban szörnyszülött, azok pl. ebleco, a knabino és patrino szavak (vö.: possibilitate, puera és matre az IA-ban). Ezzel - hacsak valami nagyon sértő vagy nagyon valótlan nem jelenik meg itt erre reagálandó - részemről az eszperantó téma lezárva - itt!
Minthogy ilyen híreket magyarul sem olvasok, így ia.-ul sem fogok. Emiatt csak most értettem meg a kérdésedet. Nos a "az a" relinquente vagy egy elírás a delinquente, vagy egy olyan tettest jelöl, aki éppen feladja magát ;))
Hamburg (mti) Le policieros ha capturate un effractor causante seriose damnos in un appartamento. In le unitate local del Policia le alarmator del appartamento signava, que occurreva un entrata inautorisate. Le patrulia videva, que le texturas de plure mobiles e le cortinas obscurante del fenestras esseva rumpite in partes per un delinquente incognoscite, de plus esseva rumpite un aquario, cuje pisces jaceva sin ordine in le appartamento. Finalmente on trovava le relinquente sub le pulpito del cocina: illo esseva un catto robuste.
(Próbáljátok megérteni; ha valaki nem ért valami kulcsszót, szóljon; szívesen megadom a szó magyar jelentését!)
> Ez egy olasz és egy spanyol között okés. Egy német és egy olasz között már nem.
A német Januar és az olasz gennaio megfelelője közt is kompromisszumot kell kötni, a n. Intenztät és az ol. intenztà közt is. Ráadásul ennek a kompromisszumnak az eredménye egyben kompromisszum kell legyen az angolok és a portugálok közt is stb.
Persze lehetne egy olyan megoldásunk is, hogy ez a kompromisszum legyen maga az angol (ahogy de facto ez így is van), de ez az adott körülmények közt értelmezhetetlen, mivel eleve abból a premisszából indult ki ez a vonal, hogy a közös nyelv nem lehet egy már létező, élő etnikus nyelv. (Ezen premissza kidonásasok pedig minden más, erre épülő nyelvet is ki kell dobnunk.)
Valljuk be a Basic Englishre, Italiano di baséra stb., azaz az etnikus nyelvek minimumváltozataira éppen az adott etnikus nyelvek nyelvközösségét nem lehetne rászorítani. Tehát, mégha egy létező nyelv minimumváltozatában is egyeznénk meg, akkor is el kellene távolítanunk az eredményt az alapnyelvtől, hogy az alapnyelv beszélőit is "rászorítsuk" a kódváltásra.
Vagyis a lehetőségeink köre: vagy egy meglévő nyelv teljes átvétele, vagy egy műnyelv, amely széles tömegeknek elegendően "ismerős", ugyanakkor nem is "túl ismerős". (Én persze egy harmadikat támogatok -- azaz, hogy nem kell egyáltalán ismerősnek lennie --, de ennek még annyi realitása sincs.)
> A magyart mennyire járja át a latin szókincs? Asztal, szék, ajtó, villám - pont a legegyszerűbb fogalmak nem latin eredetűek.
Itt be kell vallanunk, hogy a dolgok perifériáján vagyunk. Az alternatíva az lenne, hogy más is szenvedjen velünk együtt. Efféle dac nem lehet járható út: legalább azok, akiknél szókincsbeli konszenzus alkotható, azoknak ne kelljen holmi kommunisztikus alapon szenvedniük. Egyébként éppen szék ügyben nem találtatott az ia.-ban konszenzus, a francia kifejezés lett átvéve.
Ami a magyart illeti: vagy van az illetőnek idegen nyelvi műveltsége (ideértve a magyarban honos, de ritka idegen szavakat is!), vagy mindenképp tanulnia kell: ez utóbbit az eszperantó esetén sem nélkülözheti: a seĝo egyáltalán nem intutitív egy egynyelvű magyarnak. Ellenben még az egyszerű magyar előtt sem ismeretlen a sezlon(y) szó (mifelénk ez kifejezetten a népnyelv része), így viszonylag kis tanulással el lehet a magyarnak azt elsajátítani, hogy a sez szó jelenti ia.-ul a 'szék'-et. Az sincs kizárva, hogy az illető magyar a történelmi latin ismereteiből emlékezzen, hogy a 'szék' akkoriban (átvitt: funkciót leíró, ill. közigazgatási jelentésben is!) sedes volt, amiből az ia. lexikonképzési automatizmusaival kijön az ia. sede 'ülőhely; szék (funkció, ill. székhely)' szó. De ha ezt sem tudja, akkor nincs megtiltva, hogy ad hoc alkosson szót: loco a seder 'ülőhely' (vö. Interlingua Grammar [IG] 159. § 2., ill. eo. sidloko), esetleg seditorio (vö. IG 152. §, ill. eo. sidilo). N.B. Azt, hogy mi az, hogy 'ülni' (ia. seder, eo. sidi), minden auxlang esetén el kell sajátítani, ezt nem spórolhatjuk meg.
Az 'asztal' esetén a műveltebb magyarnak nem okozhat megdöbbenést az ia. tabula (a. table, fr. tabla), az 'ajtó' esetén a ia. porta (Hannibal ante portas etc.). A 'villám' szvsz. nem a legegyszerűbb fogalom, ha megszolulsz, miért nem lehetne sagitta de deo 'istennyila' (a. god's arrow, fr. flèche de dieu)?
Vegyük az eo. megfelelőket: a tablo 'asztal' ugyanaz, mint az ia. tabula (nem kevésbé tanulandó); az eo. pordo 'ajtó' etimológialag ugyanaz, mint az ia. porta, csak tanulás nélkül ki nem találnánk, hogy d-vel van az eo.-ban, és nem t-vel, mint ahogyan kellene lennie; az eo. fulmo sem könyebb, mint az ia. fulmine (ez utóbbit legalább támogatja az olasz és az angol).
> Igaz, de az interlingua már átesik a ló túlsó oldalára.
Nem jobban, mint pl. az eo., csak az elvek tisztábbak, ezért nem zavarnak azok az ötletszerűen átvett eo. szavak, mint knabo, birdo. Az eo. alapszavaira egyszerűen nem tippelhetsz, ha nem tudod őket: mert nincs olyan elv, amely alapján te magad is legenerálhatnád őket: pl. miért éppen fulmo a 'villám', miért nem fulmeno? Az ia. szókincs sokkal intuitívabb, szóhiány esetén kevésbé vagy bajban, mert az általad beillesztett ad hoc "nemzetközi" alak nagyobb valószínűséggel fog megegyezni a szótárba felvett alakkal (így a hallgatód is jobban megért).
N.B. Fent már beláttuk, hogy az egynyelvű, kevésbé művelt magyarnak minden megoldás esetén tanulnia kell. Ezért a rájuk való hivatkozás értelme nem lehet más, mint "a magyart a világnyelvnek" elv szinonímája.
> A háromféle igeragozást, a bonyolult névmásrendszert például.
Egyféle ragozás van: az -a, -e, -i nem a ragozás, hanem az igető része: általában nem külön tanuljuk meg a szavak elejét és végét. Hasonló nehézség, de szvsz. sokkal bajosabban memorizálható, hogy az eo.-ban sosem tudhatod, az adott szót s-szel, z-vel vagy c-vel vették-e fel a szótárba, vö. paso ~ pazo ~ paco.
Ráadásul a három igető nem önmagáért van, hanem hogy automatikusan előálljanak azok a képzett szavak, amelyeket megszokhattál: administrator 'adminisztrátor', studente 'n. Student, a. student', auditorio 'auditórium'. Emiatt még akkor is ki lehetne találni, ha az ige elejét külön tanultad volna meg.
A névmásrendszer pedig mérsékelten bonyolult: az eo. tabellaszavait egyöntetűen kárhoztatja mindenki, személy szerint én sosem voltam képes elsájátítani (azaz az alakokat és a jelentéseket összekapcsolni). Itt tehát nemigen lehet spórolni a névmások számán.
> Ezt hogy érted? Szerinted a mesterséges nyelvek eleve nem lehetnek megfelelőek?
Szerintem egy mesterséges nyelv, amiben van pl. jövő idő*, az nem elegendő mértékben nemzetközi. Márpedig szinten minden tervezetben van ilyen kötelező jelleggel (talán a loglan, lojban kivétel, de ott meg mások a gondok).
* A jövő idő, ha szükséges mindig pótolható egy jövőre utaló határozószóval,, ugyanakkor számos nyelv van, amely nem használ ilyen időt. (Többek közt a magyarban a jövő idejű kijelentések 80-90%-a jelen időben kerül megfogalmazásra.)
Elkezdtem a Stenström/Jeszenszky könyvet, de a Jeszenszky féle "Clave 2"-t (Jeszenszki féle gyakorlatok megoldásai) nem találom sehol. Tudsz erről valamit?
<i>Itt jön az "ötlet": kössünk kompromisszumot, én is engedek egy kicsit a te spanyolodból, ő is enged egy kicsit az olaszából.</i> Ez egy olasz és egy spanyol között okés. Egy német és egy olasz között már nem.
<i>Ide jöhetnek azon européerek, akik nem tudnak ugyan egy újlatin nyelven sem, de az ő nyelvüket is többé-kevésbé átjárta a latin szókincs.</i> A magyart mennyire járja át a latin szókincs? Asztal, szék, ajtó, villám - pont a legegyszerűbb fogalmak nem latin eredetűek.
<i>Az persze igaz, hogy Kelet-Közép-Európából nézve az interlingua nagyon elitista elvű, de ilyen "röghözkötöttsége" szinten minden auxlangnak van.</i> Igaz, de az interlingua már átesik a ló túlsó oldalára.
<i>Mit látsz nehéznek?</i> A háromféle igeragozást, a bonyolult névmásrendszert például.
<i>Nos, ez az, amitől én megtartóztatom magam, mert ez csak a sikertelen tervezetek sorát gyarapítaná</i> Ezt hogy érted? Szerinted a mesterséges nyelvek eleve nem lehetnek megfelelőek?
> amit eddig olvastam róla vagy hallottam, úgy látom, döntő a kelta gyökér
Én ettől ellentétes véleményeket hallottam (többek közt valamelyik dokumentumcsatornán volt egy tolkienes műsor). Ezek szerint az angolok "mitológiája" kelta (többek közt Artúr is kelta volt), és Tolkien éppenhogy angolszász mitológiát kívánt kreálni a keltával szemben.
(Más írásaiban is, pl. a Farmer Giles of Hamben -- magyarul Sonkádi Egyed gazda -- is az angolszász korszakot dolgozza fel.)
De ennek részletes tárgyalása nem e topik hatóköre.
> De a többi nagy nyelv (mandarin, hindi, orosz) hangzókészletével mi lesz az egyeztetés.
Ez minden kurrens tervezet hibája (talán csak a loglan--lojban vonal vesz ilyesmit valamennyire tekintetbe, de ezeknek meg ás gondjaik vannak). Az interlinguában az az értékelendő, hogy -- a "nemzetközi" ervezetek tbbségével ellentétben -- ki is mondják, hogy csak a mi kultúrkörünk igényeit veszik figyelembe. Az orosz és a hindi hangzókészletével egyébként nincs gond, ezek igényeit kielégíti az interlingua. Sőt az orosz a szótár megalkotásakor is szób ajött, min tkontrollnyelv, vö. az Interlingua-English Dictionary (IED) előszavát: "German or Russian may take the place of any of the Anglo-Romance source units. In sum, a preliminary formulation of the criterion of internationality runs as follows: A word is to be accepted as international when its presence is attested - in corresponding forms and with corresponding meanings - in at least three of the language units, Italian, Spanish and/or Portuguese, French and English, with German and Russian as possible substitutes", <http://www.interlingua.org/intro2.html#form>.
> Mellesleg az international és a jannuario nem nemzetközi szó, legfeljebb újlatin
Az a gyanúm, hogy nálad a "nemzetközi szó" nem azt a fogalmat fedi, amelyet egyébként a nyelvészetben értenek rajta. Mindkettő nemzetközi szó, pl. a gregorián-julián naptár első hónapját kevés nyelvet leszámítva, mind a január szó helyi nyelvek igényei szerint módosult alakjaival fejezik ki (és ahol nem, pl. a cseheknél, ott is megértik -- legalább passzívan). Ugyanez áll az internacionális szóra.
> Én nem aeroporton szállok le a repülőgépemmel (és nem eeroplánnel), hanem repülőtéren.
Ez azonban nem befolyásolja azt, hogyha tudod, hogy "nemzetköziül" kell beszélned, pl. idegennel, akinek nem bírod a nyelvét, akkor nem a "re-pü-lő-gép" szót kell jó hangosan, lassan szótagolva kiejtened, hanem az "aeroplán"-t. Tehát te is tudod, hogy milyen szót válassz egy közvetítő nyelvet igénylő szituációban, mégha egyébként az a szó nem része a szigorúan vett anyanyelvednek (vagy csak a szókincs perifériáján található).
> Úgy látom mégis ki kell várni, amíg az angol meg a kínai öszeolvad a hindivel. De ez még 200 év.
A nyelvtörténet arra tanít, hogy nem olvadnak össze a nagy közvetítő nyelvek, hanem az új kiszorítja a régit. Íly módon az angolnak kell tartania a kínaitól, de egyben nekünk is, mert ha a kínai lesz -- és ennek van is realitása -- x év múlva a nemzetközi közvetítő nyelv, akkor bizony sutbadobhatjuk az ezen a fertályon szokásos "nemzetközi" szókincsünket, az internacionálist, a januárt, az aeroplánt stb. Kezdhetjük tanulni helyette a kínai szókincset...
Utánakerestem. Látom erről még olvasni kell, de ennek ellenére is, amit eddig olvastam róla vagy hallottam, úgy látom, döntő a kelta gyökér.
Látom eléggé magábaolvasztja az újlatin nyelveket az interlingua. De a többi nagy nyelv (mandarin, hindi, orosz) hangzókészletével mi lesz az egyeztetés. Vagy ezt inkább arra az erőfeszítésre hagyjuk, hogy aki meg tudja/kell tanulni az angolt, annak megy az interlingua is.
Mellesleg az international és a jannuario nem nemzetközi szó, legfeljebb újlatin. A cédé és a kompjúter nemzetközi (lehet). Én nem aeroporton szállok le a repülőgépemmel (és nem eeroplánnel), hanem repülőtéren.
Úgy látom mégis ki kell várni, amíg az angol meg a kínai öszeolvad a hindivel. De ez még 200 év.
Kérdés, mit nevezheteünk alapnak egy a priori conlangban. Mindenesetre From Naffarin and Neo-Gothic, Tolkien went on to create a new model language, inspired by Finnish. He had been studying for exams in the Exeter College library at Oxford when he first encountered Finnish. Years later, he compared the experience to tasting a fine wine: "It was like discovering a complete wine-cellar filled with bottles of an amazing wine of a kind and flavour never tasted before. It quite intoxicated me; and I gave up the attempt to invent an unrecorded Germanic language, and my own language -- or series of invented languages -- became heavily Finnicized in phonetic pattern and structure." This was to become Quenya, his principal Elvish language, but elves had not yet entered the picture.
A quenya nem lehet finnugor alapú. Tolkien ó- és középangol filológus volt. A quenya éa a sinda kelta, angol elemekre nyelvtanra épül. Állítólag azok extrapolációja egy jövőbe (korai állapotukból nézve).
> Még nem hallottam beszélt interlingua-t, de nem látom okát annak, hogy előzetes tanulás nélkül miért lehetne pont az interlinguát hallás után jobban megérteni, mint mondjuk az olaszt
Az ol. gennaio bízvást kevésbé felismerhető, mint az ia. januario. A dolog lényege itt tehát az, hogy "nyesegessük le" azokat a kirívó dolgokat, amelyeket az egyes nyelvek magukra öltöttek.
De írtam, hogy nem az értéssel van gond, hanem a beszéddel: ha tudsz spanolul, valamennyire meg fogod érteni, ha valaki olaszul beszél hozzád: ez tiszta. De *te* tudsz-e úgy beszélni a spanyol tudásoddal egy olaszhoz, hogy az intelligibilitás minimálisan szükséges szintje megmaradjon?
Itt jön az "ötlet": kössünk kompromisszumot, én is engedek egy kicsit a te spanyolodból, ő is enged egy kicsit az olaszából. Ilyen szinten nem is az inteliguát kell megtanulni, hanem azokat a leképezéseket, amelyek az adott újlatin nyelvet egy köztes állapotba transzformálják.
Ide jöhetnek azon européerek, akik nem tudnak ugyan egy újlatin nyelven sem, de az ő nyelvüket is többé-kevésbé átjárta a latin szókincs. Ezeknek is van egy eszközkészletük az interlingua legenerálására, pl. a magyarok tudhatják, hogy a -ció-nak -tion felel meg, az -ibilis-nek -ibile s í. t.
(Az persze igaz, hogy Kelet-Közép-Európából nézve az interlingua nagyon elitista elvű, de ilyen "röghözkötöttsége" szinten minden auxlangnak van.)
> Aktívan pedig az interlingua is olyan vagy majdnem olyan nehéz, mint a természetes nyelvek, úgyhogy megintcsak nem vagyok vele kisegítve.
Mit látsz nehéznek?
> az interlinguában nem látok sok fantáziát.
A dolog mindenféleképpen a kompromisszumról szól. Én -- őszintén szólva -- egyik tervezettel sem vagyok megelégedve. Ilyen elégedetlen lelkiállapotban "szoktak" a mesterséges nyelvi eszme hívei egy új nyelv készítésének nekilátni. Nos, ez az, amitől én megtartóztatom magam, mert ez csak a sikertelen tervezetek sorát gyarapítaná és tovább fragmentálná a fogékony közönséget. Jobb ma egy veréb, mint holnap egy túzok; ezért célszerűbb fenntartásaink ellenére is egy még talpon maradt tervezet mellé állni.
> (Off: finnugor alapú mesterséges nyelvről hallottál már?)
"Írásban az "ember" valóban ki tud silabizálni tetszőleges újlatin nyelvet (invkluzíve román), de szóban megérteni, vagy magát megértetni (ez utóbbi némileg még írásban is), az más tészta." Még nem hallottam beszélt interlingua-t, de nem látom okát annak, hogy előzetes tanulás nélkül miért lehetne pont az interlinguát hallás után jobban megérteni, mint mondjuk az olaszt. Aktívan pedig az interlingua is olyan vagy majdnem olyan nehéz, mint a természetes nyelvek, úgyhogy megintcsak nem vagyok vele kisegítve. Ez a nyelv nem a nemzetközi kommunikációra alkalmas, hanem az újlatin nyelvek tanulását gyorsíthatja fel. Csakhát ez teljesen más használati kör.
Az idézet fölösleges, mivel magam is mesterséges nyelv-párti vagyok, csak az interlinguában nem látok sok fantáziát.
(Off: finnugor alapú mesterséges nyelvről hallottál már?)
A gond itt nem az értéssel van, hanem a beszéddel. Illetve az értéssel is, ha ez alatt élő beszéd értünk. Írásban az "ember" valóban ki tud silabizálni tetszőleges újlatin nyelvet (invkluzíve román), de szóban megérteni, vagy magát megértetni (ez utóbbi némileg még írásban is), az más tészta.
Ez utóbbihoz jól jön egy olyan norma, amelyre minden kommunikáló tekintettel lehet. Ez lenne az interlingua.
Egy másik szempontot említ Jespersen az általa alkotott novial kapcsán:
Egyszer, amikor ezt a tárgyat vitattam meg egy híres belga történésszel, és felpanaszoltam azt a nehézséget, amellyel a kis országba született tudósok szembesülnek, a partnerem ezt mondta: Ahelyett, hogy mesterséges nyelvet írnának, önöknek dánoknak jobb lenne franciául írni; ha a dolog jó, szívesen fogjuk olvasni, még ha rossz franciasággal is lesz írva. Erre azt feleltem, hogy senki sem tudja elkerülni, hogy valamilyen mértékben ne bosszantsa fel, ha a nyelvét nyelvtani és frazeológiai hibáktól elcsúfítva olvassa, valamint hogy egy dán könnyebbnek találhatja azt, hogy megtanuljon idóul (ill. most már novialul) tökéletesen írni, mint hibásan franciául; ezenkívül megtakaríthatja magának az alsóbbrendűség kellemetlen érzését, mellyel mindig szembesülnie kell, amikor komoly könyvet vagy cikket próbál írni egy idegen etnikus nyelven.
[...]
„Egy ellenvetés, amelyet gyakran felemlegetnek a tervezett nyelvek kapcsán, az az, hogy sosem lehetnek olyan jók, mint a természetes nyelvek. Az igaz, hogy a nemzetközi nyelvünk nem olyan gazdag, mint az angol, nem olyan elegáns, mint a francia, nem olyan erőteljes, mint a német, nem olyan szép, mint az olasz, nincs tele annyi finomsággal, mint az orosz, nem olyan »otthonos«, mint az anyanyelvünk. De jegyezzük meg jól, hogy mindezen jó tulajdonságok, amiket nagyra becsülünk és dicsérünk az etnikus nyelvekben, csak anyanyelvi beszélők nyelvhasználatában lelhetők fel. A nemzetközi nyelv nagyon is gazdagabb lehet, mint a franciák által beszélt angol, elegánsabb, mint a dánok által beszélt francia, erőteljesebb, mint némely olasz által beszélt német, szebb, mint az angolok olasz nyelve, finomságokkal sokkal teltebb, mint a németek orosza, és otthonosabb, mint az én nyelvem, amikor oroszok beszélik. És minthogy a nyelvünk segédnyelv, méltán lehet összehasonlítani az idegenek által beszélt természetes nyelvekkel; és így sem az idónak, sem a novialnak nem kell szégyenkeznie önmaga miatt.”
Vagyis jobb az az aidióma, amelyet eleve arra terveztek, hogy a beszélők törjék, mint az a nyelv, amelyen -- mondjuk -- Dantéval vetik össze a hebegésünket.
Bonyolult nyelvtan, rengeteg kivétel, logikátlanság és következetlenség - nem könnyebb megtanulni, mint egy természetes nyelvet. A szokásos érv - t. i. hogy interlingua szövegeket előzetes tanulás nélkül is meg lehet érteni - teljesen értelmetlen. Aki megérti az interlinguát, az az olaszt is megérti. Akkor meg minek neki az interlingua? Süt róla, hogy a természetes nyelvekhez akar minél jobban hasonlítani. Ennek az öncélnak még a könnyű megtanulhatóságot is alárendeli. Természetes nyelvből már így is van elég, minek mesterségesen csinálni még egyet?
A "Rövid interlingua nyelvtan és szójegyzék" c. magyar nyelvű kiadványnak immáron (pdf-ben) formailag is végleges változata felkerült a Magyar Interlingua Weboldalra (http://interlingua.freeweb.hu ; link: az előző hozzászólásban). Ez azért jó, mert csupán csak 8 A5-ös oldalról van szó, amit (pl. 2 db. fektetett A4-es mindkét oldalára) kinyomtatva buszon, villamoson, metróban bármikor olvashat az interlingua iránt érdeklődő, bár időhiánnyal küszködő korunk embere. A nyelvvel való ízelítőszerű kezdeti ismerkedéshez jó ez a kiadvány, de a benne leírtak ismeretében és alkalmazásával már képesen leszünk egyszerű, de akár már középszintű interlingva szövegeket megfogalmazni és olvasva megérteni.
Tévedtem; a halas ikonok lecserélhetők másra, mint ahogy az az ötletadó weboldalnál látszik, ami az interlingva irodalomnak van szánva: http://interlittera.killix.org/ . Mint ahogy írtam a vendégkönyvbe, én is egy ilyen dizájnot képzelek el a Magyar Interlingua Weboldalnak , de ha nem tudom főablakban megjeleníteni mind a felvázolt kategóriákat (tehát nem alcsoportként), akkor lehet, hogy eltekintek ettől.
>>Sajnos a link nem műxik, Firefoxszal a Google-t, dobja fel, Explorerrel pedig semmit.<<
Igen, én is észrevettem, amikor kiléptem az EasyGuppy-ból, hogy akkor az már nem működött. Persze el tudnám küldeni a html-kódokat emailben egy más formátumban, amit át tudnál nevezni htm-re; talán akkor látni fogod.
>>Aztán véletlenül előkerült és épp arra gondoltam, hogy fel kéne tenni a netre, mikor megtaláltam az oldalad.<<
Megírtam, hogy Jeszenszkytől megvan "a zengedei", Ingvar Stentrömtől pedig részlegesen. Ha ő úgy dönt, hogy csak a nyomtatott Magyarországi forgalmazáshoz járul hozzá (amit nagyon szorgalmaz, hogy ne egy holland kiadású nyelvkönyvből kelljen a magyaroknak tanulni az interlingvát), akkor bizony le kell vennem a netről a munkát és akkor bizony kiadót kell keresni. Erről már beszéltünk, hogy kiadót találni milyen nehéz dolog. Igyekszem minél előbb beszkennelni (utáni javítani) mindent, mielőtt Ingvar teljesen megtiltja a netes megjelenítést, hogy minél tovább élvezhesse mindenki a neten (vagy arról a sajátgépre mentve nyomtatsa ki, ingyenesen).
>> Jó haletetést! :-)<<
Ezek szerint rákerestél a Guppyra és láttad, hogy milyen dizájnot is kínál nekünk... :) Ez van, ezt kell szeretni. Mindenesetre a Kikötő elnevezés ötlete puszta véletlen, de passzolna egy ilyen halas elrendezéshez.
Sajnos a link nem műxik, Firefoxszal a Google-t, dobja fel, Explorerrel pedig semmit. De nagy valószínűséggel a http://user-r1a7883u1g/guppy/ nem is egy érvényes cím, szerintem sikerült valahogy belinkelned a gépedről valamit...
Egyébként ahogy leírtad, jónak tűnik az új struktúra. Amit szeretnék hozzáfűzni, hogy mindenképp legyen valami hosszab leírás a nyelvről, mert ismeretségi körömben sokan nem is hallottak még róla... :-(
Ami a tanulást illeti, nem kell megvárni a gyerek felcseperedését, úgy tűnik, a következő hetekben több időm lesz, nekiállok, hátha... :-)
Ja igen. A könyveket Jeszenszky úrtól kaptam jó egy évvel azelőtt, hogy a Te oldaladról hallottam volna. Csak aztán jött egy kis lakásfelújítás, és sikerült jól elraknom... Aztán véletlenül előkerült és épp arra gondoltam, hogy fel kéne tenni a netre, mikor megtaláltam az oldalad. Hát ennyi.
Úgy látom, látszik a linkből kifolyólag a terv-honlap (legalábbis nálam).
Ja, az is jó a Guppyban (az említett pozitívumai mellett és negatívumai ellenére), hogy eleve kétnyelvűre meg lehet csinálni. Ha bal oldalt fönt az olasz zászlóra kattintatok, akkor az interlingva változatot olvashatjátok (egyenlőre természetesen a linkek, keretcímek fordítását), mert interlingva zászlócska és a nyelv választhatósági lehetősége még nincs a Guppyban, de valaki már dolgozik rajta.
>>szándékomban áll megtanulni valamennyire interlingvául<<
Ez egy saját nyelvtervezetekkel rendelkező egyéntől nagy megtiszteltetés... :-P :-P
>>>> ... de talán érdemesebb lenne az új struktúrájú és dizájnú honlapon való megjelentetésük. <<
Csak tán nem fejleszted az oldalt? Szép lesz, meg színes, szinkronizált, szélesvásznú?<<
Nem tudom, mi látszik, ha ide kattintatok; a lényeg az, hogy van egy francia program, ami helyetted megcsinál mindent php-ben; én még csak ismerkedek a Guppy-val, kóstolgatom (ennek eddigi eredményeit láthatjátok a linket, ha láthatjátok), jó lenne-e az általa felkínált honlapszerkezet és külső a Magyar Interlingva Oldal új megjelenésének. Viszont néhány dolog be van határolva, pl. csak négy szabad keret van, de én több kategóriára szeretném bontani a honlap jelenlegi és jövőbeli tartalmát:
Középen: Magyar Interlingua Kikötő
Bal oldalt:
A nyelv bemutatása
Nyelvtanulás
Szótár
Nyelvészet (interlingvisztika)
Hanganyagok
Szövegek
Szórakozás, humor
(A
"Linkek
Fórum, vendégkönyv
Kapcsolat"
bal oldali szerepeltetésére nincs is szükség, hiszen ha látjátok a honlaptervezeten, akkor ti is meg tudjátok állapítani, hogy ezek a lap tetején középfelé szerepelnek.)
Középen Üdvözlő és bemutató szöveg magyarul | Texto salutante e presentante in interlingua (jó lett volna / lenne két oszlopban egymás mellett szerepeltetni a kétnyelvű szöveget, de a Guppyban próbáltam és mindig hülyén nézett ki; túl kicsi a középső oszlop hozzá)
Középen lejjebb: A legutóbbi frissítések (blogja?)
A többi, a tervezeten fent szereplő, Guppy által meghatározott link maradhatna (pl. letöltések, alkalmasint képek, stb.)
Ha látjátok a link alapján a tervet, meg tudjátok állapítani, hogy van lehetőség vendégkönyvre, fórumokra is (elvileg, én még nem tudom, hogyan; odáig még nem jutottam), rss hírolvasó formátumban való híresztelésre is.
Istos es le curso de conversation de Harleigh Kyson, lo que ha un ligamine plus simple a su original (http://www.conversationininterlingua.blogspot.com/), ma io recommenda iste ligamines supra, le quales contine le version corrigite (revisionate per duo altere homines) de iste curso. Dunque nullemente vos apprende le version original, ma iste version corrigite!
