" A galamb is vegetárius. ", tartja egy régi indiai mondás, ami persze igaz is.
Mi a különbség akkor egy galamb és egy ember vegetarizmusa között?
A tudatosság, a lelki tudatosság, ami által az ember nem egyszerüen vegetárius az étkezését tekintve, hanem lelkiséggel tölti meg az étkezését!
Érdekel valakit e lelkiség folyamata?
ahol megeszel valakit, ott megehetnek téged is
A szanszkrt nyelvben az állat húsának neve mámsza. A szó etimológiája a következő: mám = engem; sza = ő. Tehát: ma én eszem meg őt, de tudom, holnap engem ő ehet meg.
Mi a különbség a között ha egy állat állati vagy emberi táplálékként végzi. Tarthatok e azért macskát, hogy az egerek ne zabálják fel a gabonámat? Ha igen akkor miért ne ehetném meg én az egeret? Lelki szempontból értékeljük a kérdést lehetőleg :)
Tulajdonképpen majdnem. De inkább kulturális háttéré. Elvileg végigkísért az emberiséget az elmúlt pár tízezer évben és még most sem halt ki teljesen. A gyakorlói pedig legalább olyan jól meg tudják indokolni mindenféle szentségekre és spiritualitásra hivatkozva a létjogosultságát, mint a vegetáriánusok a növényevést. No, kinek van igaza? Engedjük őket össze kinn a havon és aki győz... :)
Az absztinencia abszolutizmusára. Avagy másképpen: Ha van példa az ellenkezőjére a szent iratokban, akkor honnan tudható, hogy az absztinencia a kóser?
Valóban, az ember számára szükséges fehérjéket maga az ember tartalmazza a legmegfelelőbb arányban. így hát táplálkozástanilag nagyon hasznos lenne egy kis ember, sok zöldséggel.
Viszont.
Van két bökkenő. Az egyik az, hogy nem megfelelő képpen előkészítve rengeteg betegség forrása lehet (nem azért, mert hús, hanem azért, mert egy másik ember.)
A másik ennél sokkal komplexebb: ahol megeszel valakit, ott megehetnek téged is. Ez társadalmi feszültségekhez vezetne, úgyhogy inkább hanyagolják.
(A harmadik meg, hogy amíg a társadalom tele van vegákkal, meg húst hússal evőkkel, nem lehet garantálni az egyenletes húsminőséget :))
"Csakhogy ez a vegyes étrend is inkább olyan anyagokat preferál, melyek nem natúr változatúak, hanem erősen feldologzottak és inkább az állati eredetű ételek fogyasztásán van a hangsúly."
Miért preferálna ilyen anyagokat? Senki sem szeret műanyagot enni.
S mivel vegyes, ezért pont, hogy nincs külön hangsúly semmin sem.
No de pont te fogod ezt eldönteni? Megbocsáss, de egyelőre a másik forrás nekem megbízhatóbb, mint a te kategorikus kinyilatkoztatásaid. Ráadásul sosem támasztod alá semmivel, hanem csak jössz és közlöd, mi a frankó. Megbocsáss, de ez így kevés. Példa: Orion.
Pont mint a rózsakereszteseknél, olyanok akarják itt a zoroasztriánizmust képviselni, akiknek a valódi gyakorlathoz és tudáshoz közük nincsen.
Nekem te sem tűnsz annak, de te magadat annak hiheted. Dönteni meg egyikünk sem fog, oszt jónapot!
rengeteg képtelenség és fantazmagória olvasható
Ja. Például kérdeztelek másutt az Orionról és effélékről. Azóta is várom a választ. Addig nekem az képtelenség és fantazmagória
Először is le kell szögezzük, a hinduizmus olyannyira szerteágazó, hogy mindenre fogsz példát találni.
Pontosan. Ezért is másoltam a cuccost. A kategorikus kinyilvánítás ellenpéldájaként. A törekvést meg megértem. Az abszolutizmusát meg nem. Ennyi. Télleg.
Valójában ez sem egy jó hasonlat. Az állatvilágban nem jellemző az, hogy hónapokig a megtermékenyített embrió nyugalomban várakozzon, míg a növényvilágban igen, lásd búzaszem, vagy kukoricaszem, amely megtermékenyített embrió, és csak arra vár, hogy megfelelő körülmények közé jutva (hőmérséklet, fény, nedvesség) kicsírázhasson. Amíg ezek a körülmények nincsenek meg, addig vár, és nem romlik meg. Szvsz a körtét meg a búzaszemet nem lehet összehasonlítani állati dolgokkal.
De a húst is meg lehet szárítani a napon ennek ellenére, és a fű is megrohad, ha nedvesség éri lekaszálva. És a leölt madarat fel lehet akasztani egy megfelelő helyre, és napokig érlelni megsütés előtt, és nem rohad meg.
A gabonának az is a funkciója, meg a gyümölcsnek is, hogy a következő évig ellegyen csak úgy, hiszen a mag bennük található, és csak a következő évben fog kicsírázni. Megfelelő körülmények közt, persze. Mert ha nem jól tárolják, nem elég száraz a levegő, akkor elkezd kicsírázni nagy tételben (a gabona), és meg is rohad. Iszonyú büdös.
Először is le kell szögezzük, a hinduizmus olyannyira szerteágazó, hogy mindenre fogsz példát találni. Ha mondjuk azt állítom, hogy a brahminikus élet nem fér össze a húsevéssel, akkor tuti hogy fogsz találni olyan templomot, ahol kecskét áldoznak Káli anyának.
A cikkről: Indiával és a védákkal kapcsolatban is találkozni a legkülönfélébb vélekedésekkel, teszem azt a mai napig vita kérdése az árják mibenléte, az árja hódítás. Hasonlóan a védák áldozatokról szóló részei, van pl. olyan vélekedés, mely szerint a Purusa-szúkta emberáldozat leírását tartalmazza. Mások szerint szó sincs ilyesmiről, a himnusz a teremtés folyamatát írja le. Mindezt csak azért tartom fontosnak leszögezni, mert véleményet is sokfélét találhat a keresgélő ember.
A hagyomány szerint a kül. világkorszakokban más a vallásosság módja, így a kali-korban tilos az állatáldozat (tehát korábban nem). Így valóban Buddhához kötik az állatáldozatok elleni fellépést.
Azonban bocsáss meg, a hozzászólások dzsungelében nem néztem meg, így tképpen ma sem tudom, mit is szerettél volna igazolni vagy cáfolni. Ahogy rápillantottam a topikra roppant mókásnak tartottam azt a szöveget, mely a "barbárok" különféle kategóriái felsorolásával (svapacsa = kutyaevő; csandála = kasztonkívüli; antjadzsa = aljanép) tehát a nem hinduk felsorolásával érvel a húsevésről.
Ha az a kérdés, hogy a hinduk ettek-e húst, a válasz igen, ott egészen jól megfért egymással, hogy mondjuk a ksatrija vadászott és rizspálinkát ivott, miközben a brahmin Gangeszvizet kortyolt.
Ezért is említettem két példát a hinduizmus írásaiból, a Manu-szanhitá tképpen mint a hagyomány törvénykönyve láthatóan nem az ahinszára alapozva beszél, s tiltja egyes jószágok húsát, másokét meg elfogadhatónak tartja.
A Bhágavata idézet pedig arra világít rá, miért tartja fontosnak a brahminikus hagyomány a vegetárius táplálkozást.
Üdv: acsd
ps. :)) a jelzett könyvbe beleolvastam egyszer, de - így magunk között - úgy vélem jóval árnyaltabb válaszok adhatók a felmerült kérdésekre. Persze lehet, hogy első fogódzónak nagyszerű... meg amúgy is csak belelapoztam.
Faithandfood Fact Files - Zoroastrianism
“The person who abstains from food, or takes insufficient food, has neither enough strength to practice active virtues, nor can he till the earth, nor beget children, nor is he able to withstand hardship and pain.” Vendidad Chapter 3 Verse 33
Forbidden ingredients Main food beliefs Vegetarianism Eating in restaurants Feasting and fasting Links Contact About the writer
The Faithandfood Fact File bookmarks are the same for each religion. Compare this religion with the dietary beliefs of another faith by clicking on the name of the religion on the toolbar on the left.
Which ingredients are forbidden? There are no forbidden food products in Zoroastrianism.
What are the main laws or beliefs relating to food? Prophet Zarathushtra also known as Zoroaster lived in a pastoral society, where cooked meat was eaten. From the earliest times, the Iranians ate the flesh of domesticated animals and birds. Meat, poultry and fish was either roasted or cooked or fried before eating and eaten with various kinds of vegetables fruits, and dry fruits and consumed with milk, yogurt drink and alcohol. Animal food was used in the sacred feasts and festivals or in funeral repasts.
To be constantly alert against evil, excess – gluttony, and deficiency – fasting is forbidden. Zoroastrianism has no food products that are forbidden and consuming alcohol, especially wine, is considered a religious duty!
Is there a link with vegetarianism? No, eating meat is perfectly ok. Eating anything in excess – gluttony – is forbidden because of the importance of being constantly alert against evil.
In general, will people of this faith eat in a food outlet that serves food or drink that does not conform to their beliefs? No food products are forbidden, but Zoroastrians are extremely finicky about cleanliness, especially the kitchen and toilets. To a Zoroastrian, cleanliness is not next to Godliness, it is Godliness!
When and why do people of this faith feast and fast? Fasting is forbidden as deficiency diminishes our ability to be constantly alert against evil and our strength to practice active virtues.
In Zoroastrianism feasting is a vital part of the religion, especially celebrating birthdays with the family, initiations and weddings. It is important for the person whose birthday it is to wear new clothes, eat nice food, including home made sweets specially made for the auspicious occasion and drinking nice wine.
Every month in the Zoroastrian religious calendar is dedicated to a divinity and therefore a festival and therefore feasting. The most important festival in the Zoroastrian year is the Iranian New Year known as Navroze or NoRuz, which is celebrated on the day of the Spring Equinox. On the day of Navroze / NoRuz, Zoroastrians wear new clothes, visit families and friends, visit the fire temple, then go home or to the community centre for the New Year feast, which consist of a thank giving prayer ceremony known as the Jashan, followed by eating, drinking, dancing and merriment.
Following Navroze, it is important for Zoroastrians to celebrate the six seasonal festivals, the autumnal equinox, summer and winter solstices.
Written by Malcolm Minoo Deboo Malcolm Minoo Deboo has been the Librarian and Information Officer at the Zoroastrian Trust Funds of Europe. Malcolm is the first point of reference at the ZTFE in disseminating information on the Zoroastrian religion, heritage and culture to anybody who is interested, including educational and interfaith establishments, local and national government agencies. He has represented Zoroastrians in many interfaith events, most recently the Parliament of the World Religions in Barcelona. At the ZTFE, Malcolm manages the Zoroastrian Book Stall, which stocks over 350 titles on Zoroastrian religion, history and culture including cookery books.
Faithandfood Fact Files - Zoroastrianism
“The person who abstains from food, or takes insufficient food, has neither enough strength to practice active virtues, nor can he till the earth, nor beget children, nor is he able to withstand hardship and pain.” Vendidad Chapter 3 Verse 33
Forbidden ingredients Main food beliefs Vegetarianism Eating in restaurants Feasting and fasting Links Contact About the writer
The Faithandfood Fact File bookmarks are the same for each religion. Compare this religion with the dietary beliefs of another faith by clicking on the name of the religion on the toolbar on the left.
Which ingredients are forbidden? There are no forbidden food products in Zoroastrianism.
What are the main laws or beliefs relating to food? Prophet Zarathushtra also known as Zoroaster lived in a pastoral society, where cooked meat was eaten. From the earliest times, the Iranians ate the flesh of domesticated animals and birds. Meat, poultry and fish was either roasted or cooked or fried before eating and eaten with various kinds of vegetables fruits, and dry fruits and consumed with milk, yogurt drink and alcohol. Animal food was used in the sacred feasts and festivals or in funeral repasts.
To be constantly alert against evil, excess – gluttony, and deficiency – fasting is forbidden. Zoroastrianism has no food products that are forbidden and consuming alcohol, especially wine, is considered a religious duty!
Is there a link with vegetarianism? No, eating meat is perfectly ok. Eating anything in excess – gluttony – is forbidden because of the importance of being constantly alert against evil.
In general, will people of this faith eat in a food outlet that serves food or drink that does not conform to their beliefs? No food products are forbidden, but Zoroastrians are extremely finicky about cleanliness, especially the kitchen and toilets. To a Zoroastrian, cleanliness is not next to Godliness, it is Godliness!
When and why do people of this faith feast and fast? Fasting is forbidden as deficiency diminishes our ability to be constantly alert against evil and our strength to practice active virtues.
In Zoroastrianism feasting is a vital part of the religion, especially celebrating birthdays with the family, initiations and weddings. It is important for the person whose birthday it is to wear new clothes, eat nice food, including home made sweets specially made for the auspicious occasion and drinking nice wine.
Every month in the Zoroastrian religious calendar is dedicated to a divinity and therefore a festival and therefore feasting. The most important festival in the Zoroastrian year is the Iranian New Year known as Navroze or NoRuz, which is celebrated on the day of the Spring Equinox. On the day of Navroze / NoRuz, Zoroastrians wear new clothes, visit families and friends, visit the fire temple, then go home or to the community centre for the New Year feast, which consist of a thank giving prayer ceremony known as the Jashan, followed by eating, drinking, dancing and merriment.
Following Navroze, it is important for Zoroastrians to celebrate the six seasonal festivals, the autumnal equinox, summer and winter solstices.
Written by Malcolm Minoo Deboo Malcolm Minoo Deboo has been the Librarian and Information Officer at the Zoroastrian Trust Funds of Europe. Malcolm is the first point of reference at the ZTFE in disseminating information on the Zoroastrian religion, heritage and culture to anybody who is interested, including educational and interfaith establishments, local and national government agencies. He has represented Zoroastrians in many interfaith events, most recently the Parliament of the World Religions in Barcelona. At the ZTFE, Malcolm manages the Zoroastrian Book Stall, which stocks over 350 titles on Zoroastrian religion, history and culture including cookery books.
There is a partly playful account of how the dog combines the characteristics of eight kinds of people (Vd. 13.44-48), and a description of him as created by Ahura Mazdâ "self-clothed, self-shod, alertly watchful, sharp-toothed, sharing the food of men, to watch over (man's) possessions" (hvâvastrəm xúâ.aoθrəm zaêni.bu’rəm ti‘i.da…surəm vîrô.draonaηhəm gaêθana…m harərâi; Vd. 13.39). "Having/sharing the food of men" (vîrô.draonaηhəm) is to be taken literally. In Vidêvdâd 13.28 it is enjoined that a dog is to be given milk and fat together with meat (xšvisca âzûitišca gə@uš ma†), staplearticles of the diet of pastoralists. (cais-soas.com)
:) Antjadzsa kb. annyit tesz magyarul: "alja népség".
A Manu-szanhitá egyébként megnevez néhány ehető halat, majd hozzáteszi: a kétszerszületett, aki tudatosan gombát, sertést, fokhagymát, tyúkot eszik, az elbukik.
A Bhágavata-purána szerint Kali (="viszály", a jelenkor megszemélyesítője) ott lakik, ahol a állatmészárlás, prostitúció, részegeskedés és szerencsejáték folyik. Így a brahminikus léthez hozzátartozik mindezek kerülése.
There is restriction of meat eating in the Mazdean/Zoroastrian tradition. Herodotus (Book 71) and Xenophon (Cyropedia 1.2) testify that the daily food of Persians of their time was of bread, cress and water. Porphyry confirms that among the Magi eating of meat is sternly controlled: 'The highest class and the wisest do not eat meatnor kill any living being and abstain as well from sex' (De Abstinentia IV. 16). Sotio and Clement of Alexandria corroborate and extend the same restriction to all the Magi: 'They dress in white clothes, sleep on straw and feed on vegetables, cheese and black bread'. (bwtorrents.com)
Ami azt is jelentheti, hogy a húsevés azért jelen volt ott is, max. csak nem olyan mértékben. De azért nem árt arra is odafigyelni, hogy a húsevés tilalma még más tilalommal is járt. :)
Ok, a folyamat gyorsabb... és? Ez nem mond el arról semmit, hogy spirituálisan miért jobb növényt enni.
Az ok pedig (az egészségügyi okoktól eltekintve, amelyek ma már egyáltalán nem okoznak gondot) igen egyszerű: egy olyan világban, ahol az élőlények rendszere "létra", vagyis egymás fölött vannak az egyre fejlettebbek, a létra tetején valahol az emberrel, könnyű elhinni, hogy aki közelebb van hozzánk - az értékesebb, emberibb, mint amelyik pl. olyan távol van, mint egy gomba vagy növény.
így rögtön kialakítható a spirituális viszony (vagy éppen nem viszony), ami a fenti hitrendszerekben érvényes is lesz.
Ezzel szemben ha felismerjük, hogy kapcsolódnak egymáshoz az élőlények, hogy az ember is része egy rendszernek, nem kivülálló, akkor eltűnik a spirituális ok.
Ami megmarad, az a "humanizmus" - mindenki érzi, hogy nem jó az, hogy a birkaszállítmányoknak lába törik a kamionban, hogy a sertések megfulladnak ugyanott, stb. Viszont ez nem a vegyes táplálkozás következménye, hanem a profitorientált (mondjuk mi más lenne?) nagyüzemi állattartásé - egy alig nyolcvan éves jelenség, ahol már most látni a változásokat.
És igen, a vegarianizmus extérmitás a húsközpontú vegyestáplálkozáshoz képest.
Ezért lenne fontos egy normális vegyestáplálkozás propagálása, ahonnan könnyebb mindkét irányban eltérni. (Ez amúgy az életszinvonal emelkedésével (már ha végre emlekedik) amúgy is be fog következni.)
