Bizonyos vagyok benne, hogy a világ még nem készül összeomlani és megszűnni. Inkább arról van szó, hogy azok a lövészárkok, amelyek a nemzetek között mélyültek, most az emberek közötti kerítéssé emelkednek! A küzdelenhez pedig már nem az arzenálból küldenek fegyvert, hanem a kerraktárból kerítésoszlopot meg drótot, természetesen előzetesen jóváhagyott koncepció és költségvetés szerint. És ha az ember kerítést épít, azért tervezzen rá kiskaput is. Fontos, hogy kiskapu szerepeljen a koncepcióban, de ne kerüljön be a költségvetésbe. A magaslatoknak pedig eszükben sincs összedőlni, hiszen e tetejükön ott a kerraktár, a tövükban meg a kerítás. Felesleges lenne a kerítés, ha éppen arra dőlne rá a raktár magaslatostól. Ennek az elkerülésére az ember jól bedöngöli az altalajt...Nem, nem a világ dől össze, hanem az altalaj, és nem azért mert laza, hanem azért mert döngölik.
ezt en teljesen aterzem, ezektol en is sokszor szenvedek. (a baratok elvesztese)
regen beleorditottam ezeket a topikba.
most mar nem, csak " idemenekulok" aztan poenkodok,- kozben meg jar az agyam.
egyebkent csak hogy hogy elmondjam, egy csomo problema nem orszag specifikus, az en ausztral baratnom is hamarosan cuccol haza, mert orvosi diplomaval olyan rossz fizetesi korulmenyek koztott elt, hogy a csalad tamogatas nelkul nem elte volna tul. (igen, itt Hollandiaban). Es persze ez nem altalanos, ez egy undorito munkaltato, meg megalkuvo dolgozok persze...)
Kedden este emg elmentunk vacsorazni egyet (azert egy"kis eetcafeba, mert olyan korulmenyek kozott lakik, hogy oda nem tud meghivni), ami marha jo volt, csak azota is egyfolytaban az jar az eszembe, hogy megint elveszitek egy baratot.
Talan mondanom sem kell, bennem is felmerult egy pillanatra, hogy hazacuccoljak, de hat tul sok okot nem tudtam felsorolni, hogy miert is. Szegyen, de ez van....
Lehet, hogy a drámai érzékem túlfejlett, de úgy nézem, hogy minden összeomlik körülöttem. Először a piac, amelyen tevékenykedsz. Azután találkozol mondjuk barátokkal, akik már lehúzták a rollót és közöttük van, aki más szektorban dolgozik. És mondjuk este felhív egy ismerősöd, aki munka után kutat, mert leépítették. Kiborulva felhív egy másik, akit most építenek le. Esetleg elbúcsúzik tőled egy régi barátod, akitől megtudod, hogy Londonba menekül és nem is jön vissza. Stb, stb.
Gondolom, nem kérdés, hogy én is jobban szeretek jókedvű Béla lenni! Ha mégsincs jókedvem, az nem azért van, mert találtam egy pattanást az arcomon vagy egy ősz hajszálat a frizurámon, ami miatt egzisztenciális félelmeim támadnak...:-))
Szerinted ki a csudának mesél egy szép, szőke herceg? A szobalányt csak meghágja és kész! Na, jó elnézem, hogy nem ismerted fel a mesélőben őszőke hercegségét! -))
hat ebben eleg jo vagyok... marmint abban, hogy felrakjak valakit tronra, aztan bamuljam mint egy csodat, majd amikor eloszlik a kod, akkor siman letaszitom onnan.
De ez megy Bela nelkul... valami masra hasznalhato vagy? :-)))))))))))))))
Igen! Bélaságomban igyekszek rámutatni arra, hogy ha egyszer túlértékelsz valakit, másszor majd a te feladatod, hogy a valódi helyére rakd! Persze, nem nagy baj, ha közben kiderül, hogy nem félsz a tűztől! :-)
