Keresés

Részletes keresés

Goldner Ibolya Creative Commons License 2004.04.15 0 0 22
Köszönöm a válaszolat!
Igyekszem mindenre reagálni.
Van-e munkáltatóm?
Mikor fizetni kell (a legalább minimálbért), akkor nem munkáltatóm. :-(( ) Mikor jogtalanul ellenőrízni kell, akkor már annak hiszi magát.
Mikor legalább minimálbért kellene adni (feltéve, hogy én is ennek az országnak a polgára vagyok, és rám is uazok a tv.-k érvényesek), akkor inkább segélyként kezeli, mikor nyugdíjat állapít meg, akkor ezt a félminimálbért tekinti nyugdíjalapnak.
Szal belátható, hogy a dolognak ez a része igencsak álságos.
Ha kérdik mi a foglalkozásom nincs mit mondanom. Ha netán jövedelemigazolás kellene nincs kitől kérnem, mert de jure nincs munkáltatóm (mert akkor rá is vonatkozna a minimálbér kötelező volta - ez már AB neadvány ű, és a következő per tárgya.)

Kell-e ellenőrizni az ápolás tényét. Igen kell! A tv. is tartalmazza! El kell vinnem csemtémet az orvosához. Ő kell kiállítsa a papírt, hogy neki erre szüksége van, és, hogy én alkalmas vagyok. A vizsgálattal kiderül, hogy el van-e látva, vagy se. Konkrétan pl. Nem lehet egy teljes éven át elhanyagolni, és egy napra feltúrbózni! Egy vérvétel pl. azt is kimutatja kap-e elég folyadékot. A sóháztartást egy nap alatt nem lehet rendbehozni, stb.

Másrészt ellenőrizni csak kiadott feladatot lehet. És ellenőrzésre az jogosult, aki a feladatot kiadta (orvos, és nem egy irodista). Csakhogy nekünk soha senki nem mondta meg mit csináljunk a gyerekkel. Akkor mit is kellene ellenőrizni? Benne vagyok. Írják elő, hogy logopédiára kell vinnem. Mondják meg, hova vigyem. És ellenőrizzék, viszem-e. De nem haragudnék, ha gyógytornát írnának elő. :-)))
Mert, ami foglalkoztatást most kap, azt én találtam, én fizetem.

És persze az sem ártana, ha mondjuk 10 évente egyszer valaki megkérdezné: tessék mondani van-e valamilyen segítségre szüksége?

Az is lehet szempont, hogy azért már az elmúlt 26 év alatt bőségesen bizonyítottam!! A gödöllői önkormányzat azzal adta át a papírjainkat, hogy tisztességgel, szeretettel gondosan látom őt el. Akkor minek még tovább zaklatni?

Külföldi levelező társak nem értik miről is beszélünk. Ott rendesen fizetnek, és nem zaklatnak.

Nézzük Környezettanulmányt.
Két kérdés van: kell-e, és ha igen hogyan.
Csakhogy előbb azt kellene eldönteni, hogy a tv. szerint megengedhető-e.
Ahogy többen is megértettétek, a tv. nem teszi lehetővé. A tv., mind a megállapításnál, mind az ellenőrzésnél csak a JOGOSULTSÁG FELTÉTELEINEK meglétét vizsgálhatják. Ha ez megvan, akkor, mint AB is írja KÖTELES megállapítani.

Ezután márcsak akadémikus vita, hogy hogyan csinálhat KT-t.
Csakhogy "jó kislány" akartam lenni. És az együttműködési kötelezettségemnek kívántam eleget adni, mikor megpróbáltam megérteni miért is kellene KT-t csinálni. De ezt eddig senki sem tudta megmondani.
Többen többfélét mondtak:
- együttlakom-e a gyerekkel.
Bekérték - a kötelezőkön felül - mindkettőnk lakcím igazolását. Lefénymásolták. Ha én is minden más magyar polgárral azonos jogú vagyok, akkor rám is igaz, hogy ezzel igazoltam is, hol lakom. Senkihez nem mennek ki a lakására ellenőrizni tényleg ott lakik-e.
Másrészt nem feltétel az együttlakás. Ezt már a VII. kerületnek megírta AB.

Ellenőrizni kívánják, hogy nem végzek-e munkát.
Egyrészt ezzel a módszerrel nem tudja ellenőrizni (viszont joga van az Apehnál érdeklődni, Apehnek joga van tájékoztatni). Hisz attól, hogy nem vagyok otthon semmi sem következik. Mégha egésznap se vagyunk otthon abból se. (mert azért ugye szabad elutaznunk?, szabad egész nap máshol lennünk?)
Másrészt a tv. nem tiltja a munkavégzést. Azt tiltja, hogy HÁZON KÍVÜL 4 óránál többet dolgozzam.

Az ápolást sem tudja ellenőrizni. Mert ha épp akkor mikor beállít épp akkor nem ápolom, abból sem következik semmi.
Hacsak nem írják elő, hogy pont 10:10-kor kell megmossam a fogát, és 8:25-kor a kezét. :-))

Vezetek-e életvitelszerűen háztartást. Főzök-e rendszeresen.
És ehhez vajjon mi közük? Nem kötelezhetnek arra mit és mikor, hol és hogyan együnk. Ha otthon főzünk, akkor otthon. Ha nyerset eszünk, ahhoz is jogunk lenne, ha étteremben ennénk, az is magánügyünk, ha rokonoknál ennénk napokat (ha államra lennénk bízva rá is kényszerülnénk), ahhoz sem lenne semmi köze.

Ja még akarják ellenőrizni, hogy tiszta-e a lakásom.
Ehhez meg ugyan mi közük?
Már únom ismételni, hogy ránk is uazok a tv.-ek érvényesek. Senkinek nem írhat elő az állam életviteli, magatartásbeli szabályokat. Ahogy minden más magyar polgárnak joga van koszos lakásban lakni, ugyanúgy ha kedvem úgy tartaná, nekem is jogom lenne.

Tudom, hogy szokatlanok az érveim. De érdemes végiggondolni. És azt az axiómát elfogadni, hogy ránk sem vonatkozhatnak más törvények, mint az összes többi magyar polgárra.

És akkor marad a kérdés még. Az egészséges gyermeket gyesen otthon ellátó családokat ugyanebből az apropóből nem kellene ellenőrizni?
(nem)
És nagyikák a nyugdíj mellett megkapják a gyest, mi pedig az ápolásit nem.

folyt köv.

morczogó Creative Commons License 2004.04.14 0 0 21
Ha jól vettem ki, akkor ezzel szemben 2 érvet lehet felhozni.

1. A törvény nem határozza meg az ellenőrzés módját.

2. A korábbi települési önkormányzatnál volt már meg a 2 év. Itt pedig előzetes feltételként van szabályozva, amit a Közigazgatási Hivatal sem talált korrektnek.

Előzmény: MrJones (19)
zividivi Creative Commons License 2004.04.13 0 0 20
Mint látom, Ibolya több évtizedre ellátja nunkával a bíroságot. És olvasánivalóval a fórumlakókat.

Pedig ha jól tudom, tagja egy törvényhozásra képes pártnak. Szerintem ott, az alapoknál kellene kezdenie.

MrJones Creative Commons License 2004.04.13 0 0 19
"Lehet ugyanis utólagosan is ellenőrizni, nem pedig megelőző feltételként."

Így is történt.

"Goldner Ibolya részére két éven át az ápolási díj folyósításra került, annak felülvizsgálatát a fent hivatkozott törvényi rendelkezés tette kötelezővé."

Az utólagos ellenőrzést tette GI lehetetlenné, mire az önkormányzat - ellenőrzési kötelezettségében gátolva - teljesen jogosan szüntette meg az ápolási díjat.

Előzmény: morczogó (17)
aamen Creative Commons License 2004.04.13 0 0 18
"valóban a magasabb jogszabályok nem adnak erre felhatalmazást."

azt nem ertem, hogy Ibolyanak az a problemaja, hogy:
- egyaltalan van valamifele ellenorzes, vagy
- az ellenorzes nem jogszeru (magasabb-alacsonyabbrendu jogszabalyok ellentmondasa), vagy
- az ellenorzesnek nem a legjobb modja a kornyezettanulmany.

Előzmény: morczogó (17)
morczogó Creative Commons License 2004.04.13 0 0 17
Ebben lehet igazad, de mégsem feltétlenül.

Lehet ugyanis utólagosan is ellenőrizni, nem pedig megelőző feltételként. Főleg, ha igaza van Ibolyának - nem vagyok jogász - és valóban a magasabb jogszabályok nem adnak erre felhatalmazást. Bár gyanítom, hogy ez mégsem ilyen egyszerű. Valszeg be van építve a feltételrendszerbe, csak utólagosan. Amit az önkormányzat előzetes feltételként támaszt. No meg persze nem biztos, hogy az ellenörzésnek a környezettanulmány a legjobb módja.

Előzmény: aamen (16)
aamen Creative Commons License 2004.04.13 0 0 16
"b) az ápolást végző személy a kötelezettségét nem teljesíti"

kedves Ibolya,

szerinted, nem kellene az allamnak (vagy tbnek vagy onkormanyzatnak vagy barki masnak) ellenoriznie valamilyen formaban, hogy az apolasi dij (vagy barmilyen mas kifizetett kozpenz) mire is hasznalodik fel?

Előzmény: MrJones (13)
morczogó Creative Commons License 2004.04.13 0 0 15
Szerintem meg nincs igazad ebben, mégpedig nagyon.
Először is nem írt elő neked semmiféle magatartás mintát. Én ezt javaslatként látom az írásban. Ha neked valamit előírt volna, azt kényszerítő erővel is keresztül vihetné.
Másodszor pedig azután is lehet indítani pert, hogy beengedted a környezettanulmányra az embereket. Tudod az a fura, hogy miközben itt elmondod, hogy milyen keveset fizet az állam, meg milyen rossz nektek, addig meg mered engedni azt magadnak, hogy hogy arról a kevésről is lemondj.

Magyarán azután is lehet perelni, hogy elfogadtad az önkormányzat feltételeit. A bíró sem mondott mást. Ez ráadásul független attól, hogy az adott ügyben igazad van-e, vagy nincs.

Előzmény: Goldner Ibolya (12)
1000wattos kampánycsend Creative Commons License 2004.04.13 0 0 14
A bírónőnek annyira az van (volt) a fejében, hogy nekem attól semmi bajom sem lenne, ha valakit beengednék, hogy ezen a szűrőn már semmi sem ment át neki!! Ettől képtelen volt egyszerű mondatokat felfogni!
Olyanokat, mint, hogy:
alacsonyabb rendú jogszabály (ÖK rendelet) nem írhat felül magasabb rendűt (tv.)
és az AB megállapítását, hogy az alanyi jogon járó ápolási díjjal önkormányzat - a jogosultság feltételeinek megléte esetén - köteles az ápolási díjat megállapítsa.

az biztos hogy ezekután max utcaseprést bíznék rá, nem semmi :)
Előzmény: Goldner Ibolya (12)
MrJones Creative Commons License 2004.04.13 0 0 13
"Én, mint munkavállaló? Ma. Nem tudom tudod-e nincsen munkáltatóm."
Dehogynincs.
Állambácsi a te munkáltatód.
Ápolod a gyermeked, és ezért ő neked pénzt ad.
"(3) Az ápolási díj folyósításának időtartama szolgálati időre jogosít. Az ápolási díjban részesülő személy az ellátás után nyugdíjjárulék és magán-nyugdíjpénztári tagság esetén magán-nyugdíjpénztári tagdíj fizetésére kötelezett. A települési önkormányzat az ápolási díj folyósításának időtartamára a társadalombiztosítási járulék nyugdíjbiztosítási ágazatára jutó járulék fizetésére kötelezett."

Hogy miért nem kapsz legalábbis a minimálbért, az már egy érdekes kérdés.
(Egyébként valahol te használtad ezt a munkavállalós dolgot, én csak emlékszem rá.)

"Továbbá, ha dolgozol, Te sem tűrnéd ha a főnököd a hátad mögött ácsorogan és azt nézné mit csinálsz."
Nem-e?
Asszem másnap már nem kellene dolgozni mennem, csak ugassak. Azért főnök, hogy ellenőrizzen. Akár folyamatosan is.

"Tudod még senki sem volt képes megmondani mit akarna ellenőrizni a lakásomban."
?????
Ehun van-e:
" Hivatkozott arra is, hogy a jogosultság felülvizsgálata során nem csak azt kell vizsgálniuk, hogy az ápolt egészségi állapota alapján szükséges-e az ápolás, de azt is, hogy az ápoló rendelkezik-e jövedelemmel, illetve azt is, hogy az ápolt nincs-e olyan intézményben, mely elhelyezése kizárná az ápolási díj megállapítását. Kitért arra is az indokolás, hogy ezek az adatok helyszíni szemle alapján állapíthatóak meg"

No most, hogy ebbe belékössek, ez tulajdonképpen egy túró.
A bizonyításosdihoz elég kell hogy legyen nekik az a papír, amit be kell nyújtanod a kérelemmel.

A jövedelmes rész pedig az AB szerint értelmezve:
18/2002. (IV. 25.) AB határozat
"Az Sztv. a szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások egyik formájaként határozza meg az ápolási díjat, amelynek jogosultja - az Sztv. 40. §-a alapján - a tartósan gondozásra szoruló személy otthoni ápolását ellátó nagykorú hozzátartozó. Az Sztv. az ápolási díjnak két fajtáját különbözteti meg. Az egyik a 41. § (1) bekezdése szerinti, a szociális alapellátás körébe tartozó ápolási díj, melynek megállapítása a törvényi feltételek fennállása esetén az önkormányzatok számára kötelező. Ennek jogosultja a két év feletti súlyos fogyatékos, illetve a 18 év alatti tartósan beteg személy otthoni ápolását, gondozását ellátó nagykorú hozzátartozó, kivéve a jegyes. A másik fajta a 41. § (4) bekezdése szerinti, az önkormányzat által megállapítható, de nem kötelezően megállapítandó ápolási díj, melynek jogosultja a 18. életévét betöltött tartósan beteg személy gondozását végző hozzátartozó lehet, az önkormányzat rendeletében meghatározott feltételek szerint."

Szóval ha rátok a 41. § (1) bekezdés volt érvényes, akkor nekik coki van, nem pedig jövedelmesdi, mert akkor az ápolási díj nem függ semmiféle rászorultságtól, hanem egyszerűen JÁR.
No most, hogy a kecske is jóllakjon, meg a káposzta is megmaradjon, én biztosan azt javasoltam volna, hogy töltsd ki nyugodtan a jövedelembevallást, az égegyadta világon nem tudnak vele semmit kezdeni, mert a döntésnek egyszerűen nem lehet alapja a jövedelmed.
-----------------------------------------------
SzT 42§ (2) Az ápolási díjra való jogosultságot meg kell szüntetni, ha
a) az ápolt személy állapota az állandó ápolást már nem teszi szükségessé,
b) az ápolást végző személy a kötelezettségét nem teljesíti,
c) az ápolt személy meghal,

44. § (4) Az ápolási díjra való jogosultság feltételeit a települési önkormányzat kétévente legalább egyszer felülvizsgálja.

A 42/2/b az, amiről én beszéltem. Az a bizonyos ellenőrzés. Ehhez tényleg nincs mit hozzátenni, legfeljebb annyit, hogy egyetértek vele.

Summa summárum:

Okos sztrovacsekok ilyen esetekben rutinból nem fellebbezgetnek, meg szaladgálnak ide-oda, hanem csuklóból adják be a megszakítás pillanatában a következő igényt, aztán évekig tartó pénztelen huzavona helyett megússzák egy-két elveszett nappal.

Előzmény: Goldner Ibolya (10)
Goldner Ibolya Creative Commons License 2004.04.13 0 0 12
morczogó, nézd ha valamiben, akkor ebben a bírónőnek abszolút nincs igaza.
Épp ez a mondat az, ami miatt kimondható az elfogultsága.

A bírónőnek annyira az van (volt) a fejében, hogy nekem attól semmi bajom sem lenne, ha valakit beengednék, hogy ezen a szűrőn már semmi sem ment át neki!! Ettől képtelen volt egyszerű mondatokat felfogni!
Olyanokat, mint, hogy:
alacsonyabb rendú jogszabály (ÖK rendelet) nem írhat felül magasabb rendűt (tv.)
és az AB megállapítását, hogy az alanyi jogon járó ápolási díjjal önkormányzat - a jogosultság feltételeinek megléte esetén - köteles az ápolási díjat megállapítsa.

Ez a két egyszerű mondat épp elégséges kellene legyen, ahhoz, hogy számomra kedvezően döntsön.

Abban meg főleg nincsen jogosultsága, hogy bárkinek előírjon magatartási mintákat.

És benne van az anyagban, hogy nem veszélyeztettem sem a magam, sem a gyermekem szociális biztonságát. (a 20 ezer ft se adná azt meg!). Benne van, hogy megfelelő családi háttérrel, családi egyetértéssel indítottam a pert.

Nem tudom tudod-e mivel gondolja magyar állam a szociális biztonságunkat biztosítani?
A gyerek kap nyugdíjjáradékot 20eFt, kap családi pótlékot, 15eFt, és nekem adnának 23eFt-t. Ebből az 58-ból kellene ketten megéljünk? Ez arra alig elég, hogy azt a pár óra fejlesztő foglalkozást kifizessem. Nekem ezt sikerült találnom: heti 1 óra speciális (Ulwilla módszer), egyéni zongora oktatás 2500/hó, Heti 1 óra speciális hangszeres zenekari óra, csoportos 2500/hó, heti 1 óra egyéni gyógypedagógiai oktatás 1000 Ft/ÓRA (4-5 /hó) Heti 2 óra kézműves, heti 1 délelőtt (speciális tornatermi, és uszodai vizes torna - HRG), ez 3500/hó.
Azt a kutya meg nem kérdezi ezt miből fizetem.
Ahogy azt sem kérdezték meg, hogy mi lesz a kölökkel ha nem kap fogszabályozót, mert arra is csak környezettanulmány után akartak volna pénzt adni. Akkor sem engedtem. És simán belefért volna a csemetémért aggódásukba, hogy akkor nem kap szabályozót. Én fizettem ki a 60 eFt-t. Merthogy az közgyógyra járt volna neki, ha 18 éves kora előtt felfogja, hogy az kell neki. :-((

Szeretném felhívni arra a kis apróságra is a figyelmet, hogy itt - ha szót fogadnék a bírónőnek - akkor EGY ÉLETEN ÁT TARTÓ - szociális rendészeti felügyelet alá helyezném magamat. Ha hozzájárulnék, hogy ELLENŐRZÉS végett lépjenek be, bármikor, rajtaütésszerűen a lakásomba, akkor azt írnám alá, hogy megengedem annak feltételezését, hogy nem látom el gyermekem.

Az senkinek sem jutott eszébe, hogy ezek a jótét lelkek (ellenőrök) inkább tölthetnék idejüket azzal, hogy arra rászorultakat netán ellátnának? Pl. öregeknél takarítanának, ebédet hordanának?
Ibolya

Előzmény: morczogó (8)
Goldner Ibolya Creative Commons License 2004.04.13 0 0 11
Már megbocsáss! De ezt a butaságot honnan vetted? Hol van leírva, a korlátlan ellenőrzési jog?
Orwellnél igen, de a magyar törvényekben ez nincs benne.
És meggyőződésem, hogy az Alkotmánybíróság ki fogja mondani az ÖK rendelet alkotmánysértő voltát.

A lakásodba még a rendőrség sem mehet be csakúgy ukk-mukk! Ahhoz neki házkutatási parancs kell.
Pedig ott már van valami ráutaló jel, amitől a gyanú feltételezhető.
Ibolya

Előzmény: sashimi (6)
Goldner Ibolya Creative Commons License 2004.04.13 0 0 10
Nézd Jones, amit írsz abban több bibi is van.
Én, mint munkavállaló? Ma. Nem tudom tudod-e nincsen munkáltatóm. Mert tény, hogy az ápolási díjat az önkormányzat fizeti, meg a TB-t, nyugdíjjáradékot. De az ÖK nekem mégsem munkáltatóm.
Minden szempontból munkának veszik, kivéve azt, hogy fizetnék, ahogy minden magyar munkát végző polgárnak a legalább minimálbért.

Továbbá, ha dolgozol, Te sem tűrnéd ha a főnököd a hátad mögött ácsorogan és azt nézné mit csinálsz. Ha munkavégzés, akkor az ellenőrzés abból áll, hogy a munkát elvégezted-e. Tehát be tudod-e mutatni a végterméket.
A mi esetünkben a végtermék, az egészséges gyerek. Ezt pedig az orvos ellenőrzi, ennek alapján adható meg az ápolási díj.

Tudod még senki sem volt képes megmondani mit akarna ellenőrizni a lakásomban.

Márpedig törvény írja elő, hogy jogom van tudni mit akarnak ellenőrizni. Ezt olyan módon kell közöljék velem, hogy megértsem. Ez van benne az adatvédelmi törvényben.

Ha munkavégzésre hivatkozol, akkor ugye kiadják mi a feladatod. Van egy munkaköri leírás. És ezt ellenőrzik.

Csakhogy a mi esetünkben igen gyakran nem hogy azt nem mondják meg mit csinálj a csemetéddel, de még az is gyakori, hogy diagnózis sincsen.
(Nálunk is ez van)
Tehát nem biztosítják sem az orvosi ellátást, sem az oktatást, sem a rehabilitációt, sem....
Utána meg - hozzá nem értő - valaki jön és ellenőrzi, hogy ezzel a semmivel mit kezdtünk.
Most az ápolt érdekét mennyire szolgálja, ha még ezt a 20 ezret is elveszik? És a szerencsétlen ápoltat nálam - a feltevések szerint lelketlen nőnél - hagyják?

Azt meg csak halkan szeretném megkérdezni, hogy a gyesen lévőket miért nem ellenőrzik, hogy ellátják-e gyerekeiket? Csak nem azért, mert egy fogyatékos gyermek mamája elvetemültebb?

És azt az apróságot nem kellene elfelejteni, hogy atv. a jogosultág feltételeinek az ellenőrzéséről szól.
A teljesítés ellenőrzése nincsen benne.

Szóval még mindig kíváncsian várom, hogy mi az, amit egy környezettanulmánnyal ellenőrizni lehetne?
Ibolya

Előzmény: MrJones (5)
MrJones Creative Commons License 2004.04.11 0 0 9
Mint mondtam, akkor a környezettanulmányosdi módjának és gyakoriságának pontosabb szabályozásáért kell harcolnia, illetve a visszaélések elkerüléséért, nem pedig a környezettanulmány mint ellenőrző eszköz eltörléséért.
Előzmény: sashimi (6)
morczogó Creative Commons License 2004.04.11 0 0 8
"Csupán felhívja a bíróság Goldner Ibolya figyelmét arra, hogy saját és ápolásra szoruló gyermeke szociális biztonsága érdekében tegyen meg mindent az ápolási díj mielőbbi ismételt megállapítása érdekében - mely együttműködési készsége még nem jelenti egyben azt is, hogy álláspontja érvényesítése érdekében lemond a további jogorvoslati lehetőségekről."

Szóval azért ebben rengeteg igazság lakozik.

Rendben van, ha valaki jogsérelmet szenved és elkezdi megharcolni harcát, de ezt ne úgy tegye, hogy közben veszélyezteti ápolásra szoruló gyermekének szociális biztonságát.

Előzmény: Goldner Ibolya (1)
misimacko Creative Commons License 2004.04.11 0 0 7
ez igy van
Előzmény: sashimi (6)
sashimi Creative Commons License 2004.04.11 0 0 6
A torveny korlatlan ellenorzesi lehetoseget biztosit az onkormanyzatnak. Ugyanugy ahogy a rendorseg is korlatlanul igazoltathat es kutathatja at ruhazatunkat. Nem szukseges semmilyen indok. A jogositvanyok nem aranyosak egyik esetben sem az elerendo cellal.

sashimi

Előzmény: MrJones (5)
MrJones Creative Commons License 2004.04.11 0 0 5
Nézd sashimi.

A környezettanulmány szerintem nem erről szól. Illetve ha mégis, akkor nem erről kellene neki.
Mer az ugye szép dolog, hogy valaki otthon ápolja a gyerekét. De hogy hogyan teszi ezt, az már egy más tészta.
És ezt bizony ellenőrizni kell.
Nem az ápoló, hanem az ápolt érdekében. Persze ezt az ápoló felfoghatja úgy is, mint ellene irányuló intézkedést, de ez nem így van. Egyszerűen csak arról van szó, hogy ellenőrzik a munkáját. Kíváncsi lennék, analóg helyzetben melyik munkavállaló mondhatná azt a munkáltatójának, hogy "ne ellenőrizgess engem baszki, hanem csak utaljad a fizut, mer' ellenőrizni alkotmányellenes".

Nem mondom, orrbaszájba ellenőrizgetni egy jószándékú, "tényleg rabszolgamunkást" biztos megalázó érzés annak, aki saját lelkiismerete szerint MINDENT megtesz az ápoltért. De erre fel ne töröljék már el az ellenőrzés intézményét, mert arra a nem épp lelkiismeretes "ápolók" miatt bizony szükség van.

Előzmény: sashimi (3)
sashimi Creative Commons License 2004.04.11 0 0 3
A kornyezettanulmany turesenek kenyszere arra emlekeztet engem, ahogy azt is el kell viselnunk, ha a rendor, minden gyanu nelkul, barmikor igazoltathat illetve atvizsgalhatja ruhazatunkat, zsebeinket. A bunosseg velelmezett kis hazankban :-((

sashimi

Előzmény: Goldner Ibolya (2)
Goldner Ibolya Creative Commons License 2004.04.11 0 0 2
Az előzőben a ( - ban valami félresikeredett. :-((

-----------------
A környezettanulmány ellen indítottam egy peticiót.

Aki egyetért azt kérem - érintettségétől függetlenül - írja alá.

Az információk ebben a topicban olvashatók.

Petició, környezettanulmány ellen.

Köszönöm,
Ibolya

Goldner Ibolya Creative Commons License 2004.04.11 0 0 1
az előző folytatása

Fővárosi Bíróság 22.K.31.737/2003/13.
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN !
A Fővárosi Bíróság
A dr........ ügyvéd által képviselt
Goldner Ibolya felperesnek a
Berkényiné dr.Bartha Krisztina jogtanácsos helyett eljáró dr.Puchner Gábor jogi előadó által
képviselt
Budapest XIII kerület Önkormányzata ( 1138. Budapest, Béke tér 1.) alperes ellen
közigazgatási határozat felülvizsgálata iránti perében meghozza az alábbi
ítéletet:
A bíróság a felperes keresetét elutasítja.
Megállapítja a bíróság, hogy költségeiket a felek maguk viselik.
Az ítélet jogerős, ellene fellebbezésnek helye nincs.
Indokolás:
A bíróság a rendelkezésére álló közigazgatási iratok és a felek nyilatkozatai alapján a következő tényállást állapította meg:
Budapest XIII. kerület Önkormányzatának Polgármestere hatáskörében eljárva a Polgármesteri Hivatal Szociális Osztálya 2002.október 18. napján kelt III/4937-2002/5. számú határozatával elutasította a felperes ápolási díj továbbfolyósítására irányuló kérelmét, mert a felülvizsgálat során a kérelmező nem biztosította a környezettanulmány elvégzését, az ápolási gondozási feladatok teljesítésének ellenőrzését.
Goldner Ibolya fellebbezésében arra hivatkozott, hogy részére a kért ellátás alanyi jogon jár, a törvény sem jövedelemigazolás benyújtására, sem környezettanulmány tűrésére nem kötelezi.
Másodfokú eljárásának eredményeként Budapest XIII. kerület Önkormányzatának Képviselő-testülete 39/2002.(XI.28.) számú határozatával az első fokú döntést - azonos indokolással - helyben hagyta. Hivatkozott arra is, hogy a jogosultság felülvizsgálata során nem csak azt kell vizsgálniuk, hogy az ápolt egészségi állapota alapján szükséges-e az ápolás, de azt is, hogy az ápoló rendelkezik-e jövedelemmel, illetve azt is, hogy az ápolt nincs-e olyan intézményben, mely elhelyezése kizárná az ápolási díj megállapítását. Kitért arra is az indokolás, hogy ezek az adatok helyszíni szemle alapján állapíthatóak meg, Goldner Ibolya lakóhelyén pedig 2000.szeptemberében
22.K.31.737/2003/13. 2
készült környezettanulmány.
A felperes ez utóbbi határozattal sem értett egyet és keresetében kérte annak bíróság által történő felülvizsgálatát előadva, hogy az alperes több jogszabályt is megsértett eljárása során, így tévesen értelmezte és alkalmazta a helyi önkormányzat 19/2000.(VII. 10.) számú rendeletét, a szociális törvény előírásait, eljárása pedig ellentétes az önkormányzati törvény által a helyi önkormányzatok kötelezettségéve tett szociális alapellátási kötelezettség biztosítására vonatkozó előírásokkal és az Alkotmánybíróság több, a jelenlegihez hasonló ügyben hozott határozatában kifejtett álláspontjával. A keresetében kifejtetteket a felperes 5.sorszámú előkészítő iratában is megerősítette.
Az alperes - a határozata indokolásában foglaltak szerint - a kereset elutasítását indítványozta. Nem vitatva, hogy a felperes esetében - az Sztv.41.§ /1/ bekezdése alapján - alanyi jogon jár az ápolási díj, felhívta a figyelmet arra, hogy az Sztv.41.§ /5/ bekezdése az ápolási díj mindkét formájára vonatkozóan közös eljárási szabályokat állapít meg, illetve e törvény egyéb rendelkezései kifejezetten utalnak a kétévenkénti felülvizsgálat, a környezettanulmány szükségességére.
A bíróság a tényállás tisztázása érdekében tárgyalást tűzött ki, melyen a felek érdemi nyilatkozataikat fenntartották.
A felperes elismerte, hogy nem járult hozzá a környezettanulmány elvégzéséhez, azonban azt jelen esetben nem tartotta szükségesnek, hisz a betegség mértékét ily módon bizonyítani nem lehet. Hivatkozott továbbá a Fővárosi Közigazgatási Hivatal 2003.február 06-án kelt tájékoztatására, mely szerint a helyi önkormányzat kizárólag a kormányrendeletben meghatározott iratok becsatolására kötelezheti a kérelmezőt, a további ellenőrzés tekintetében azonban a magasabb szintű jogszabályok nem tartalmaznak kogens rendelkezést.
Mivel az alperes csupán kivonatosan csatolta be helyi rendeletét, a bíróság kötelezte őt a perbeli időszakban hatályos hiteles rendeletszöveg becsatolására.
A per újabb tárgyalásán a felek álláspontjaikat változatlanul fenntartották.
A felperes indítványozta továbbá másodlagos kérelemként az eljárás felfüggesztését és az Alkotmánybíróság megkeresését, mely indítványnak a bíróság a későbbiekben részletezett okból nem tett eleget.
A bíróság jelen ügyhöz rendelte egyesíteni a felperes által ugyanezen határozat ellen a Pesti Központi Kerületi Bíróságnál előterjesztett és onnan áttett 22.K.32.947/2003.számú peres iratot, mert a felek személye és az ügy tárgya azonos volt.
Mivel a felek bizonyítási indítványt nem terjesztettek elő, a bíróság a rendelkezésére álló iratokat ítélkezése alapjául elfogadva megállapította, hogy a kereset nem alapos.
Az államigazgatási eljárásról szóló többször módosított 1957. évi IV. törvény (továbbiakban:Áe.) 72. § /1/ bekezdése értelmében a törvényes érdekeiben sérelmet szenvedett fél jogszabálysértésre hivatkozva kérheti az érdemi határozat felülvizsgálatát a bíróságtól a kézhezvételtől számított 30 napon belül. Mindezek alapján a felperesnek hivatkoznia kell a határozat teljes vagy részbeni jogellenességére, azaz keresetét indokolnia kell.
A felperes keresetében, illetve előkészítő iratában az 1993.évi III. törvény, valamint az alperesi önkormányzat 19/2000.(VII.l0.) számú helyi rendeletének és a 32/1993.(II. 17.) Kormányrendelet 9/A.§-ának előírásaira, valamint az Alkotmánybíróság 43/1995.(VI.30.), 56/1995.(IX. 15.),
A. 737/2003/13. 3

8/2002.(II.28.), 18/2002.(IV.25.) számú határozataiban foglaltakra, az Alkotmány 70/A. és ''70/E.§-ának alperes általi megsértésére hivatkozott.
A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló módosított 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Sztv.) 40.§-a értelmében az ápolási díj a tartósan gondozásra szoruló személy otthoni ápolását ellátó nagykorú hozzátartozó részére biztosított anyagi hozzájárulás.
E törvény 41.§ /1/ bekezdésének a) pontja úgy rendelkezik, hogy ápolási díjra jogosult - a jegyes kivételével - a hozzátartozó, ha önmaga ellátására képtelen, állandó és tartós felügyeletre szoruló súlyos fogyatékos személy gondozását, ápolását végzi.
E § 151 bekezdése alapján pedig az ápolási díjról az ápolást végző személy lakóhelye szerinti települési önkormányzat képviselő-testülete dönt.
Ugyancsak a Sztv. mondja ki 32.§-ának 131 bekezdésében, hogy ha e törvény másként nem rendelkezik, az önkormányzat rendeletben szabályozza az önkormányzati pénzbeli ellátások megállapításának, kifizetésének, folyósításának, valamint ellenőrzésének szabályait.
E törvényi felhatalmazásra is figyelemmel alkotta meg Budapest XIII. kerület Önkormányzata a pénzbeli és természetbeni, valamint a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátásokról szóló 19/2000.(VII.10.) számú rendeletét.
A helyi rendelet perbeli időszakban hatályos 21.§ 151 bekezdésében oly módon rendelkezik, hogy a megállapított díjra való jogosultság felülvizsgálatát, valamint a kötelezettségek (ápolási és gondozási feladatok) teljesítést a polgármester a gondozási központokon keresztül évente ellenőrzi.
Ugyancsak e helyi rendelet mondja ki az eljárási rendelkezéseket tartalmazó 38.§-ának /8/ bekezdésében, hogy környezettanulmányt kell végezni a pénzbeli és természetbeni, valamint a személyes gondoskodás megállapítására irányuló eljárásoknál. Évente több kérelem, illetve több ellátást igénylő esetén a környezettanulmányt évente egyszer kell elvégezni.
Mindezen - fent ismertetett és az alperes által alkalmazott - jogszabályi előírásokon túl a felperes alkotmányos jogai sérelmét látta abban, hogy a számára alanyi jogon járó juttatás kérdésében a közigazgatási szerv hatáskörét meghaladóan vizsgálódott.
Hivatkozott a felperes a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló többször módosított 1949. évi XX. törvény 70/A. §-ának előírására a diszkrimináció tilalma vonatkozásában, mely jogszabályhely szerint a Magyar Köztársaság biztosítja a területén tartózkodó minden személy számára az emberi, illetve az állampolgárijogokat, bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül.
Hivatkozott továbbá a felperes az Alkotmány 70/E. §-ában foglaltakra, mely § /1/ bekezdésében akként rendelkezik, hogy a Magyar Köztársaság állampolgárainak joguk van a szociális biztonsághoz; öregség, betegség, rokkantság, özvegység, árvaság és önhibájukon kívül bekövetkezett munkanélküliség esetén a megélhetésükhöz szükséges ellátásra jogosultak. Ugyancsak e § mondja ki /2/ bekezdésében, hogy a Magyar Köztársaság az ellátáshoz való jogot a társadalombiztosítás útján és a szociális intézmények rendszerével valósítja meg.
Azonban - amint erre is rámutatott már eseti döntésében az Alkotmánybíróság, az alkotmányi előírások megvalósítása - számos feltételtől függően - változó és folyamatos törvényhozási, jogalkalmazási, önkormányzati és társadalmi feladat.(1588/B/1991.AB.határozat)
22.K.31.737/2003/13.
A fenti jogszabályi rendelkezések megsértését a bíróság nem tapasztalta, nem volt megállapítható, hogy a felperessel szemben - a hozzá hasonló problémával küzdő további ügyfelekhez képest - más feltételeket szabott volna meg a közigazgatási szerv. A bíróság a peres eljárás során nem észlelte sem a felperessel szembeni hátrányos megkülönböztetést, sem a helyi rendelet alkotmányossági felülvizsgálatának szükségességét.
A felperes szociális biztonsága sem az alperes miatt sérült, hisz együttműködése esetén elhárulhatott volna az akadály az ápolási díj ismételt megállapítása elől.
A bíróság - vizsgálva a felperes által hivatkozott alkotmánybírósági határozatokat megállapította, hogy közülük sem a 43/1995.(VI.30.), sem az 56/1995.(IX. 15.) számú nem mondta ki egyértelműen, sőt erre a hivatkozott határozatokból a bíróság nem is következtethetett, hogy a közigazgatási szerv nem jogosult tisztázni a tényállást határozata meghozatala előtt, illetve nem tehet eleget az Sztv. 44. § /4/ bekezdésében foglalt azon kötelezettségének, melynek érteimében az ápolási díjra való jogosultság feltételeit a települési önkormányzat kétévente legalább egyszer felülvizsgálja. Goldner Ibolya részére két éven át az ápolási díj folyósításra került, annak felülvizsgálatát a fent hivatkozott törvényi rendelkezés tette kötelezővé.
A perbeli tárgyban született 18/2002.(IV.25.) AB. számú határozat a Sztv. korábbi szövegezésére épül, melynek magyarázata a jelenleg (l999.október 1-től kezdődően) hatályos szövegezéssel nem azonos, egyebekben pedig az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdésére utal, mely kimondja: a helyi képviselő-testület a feladatkörében rendeletet alkothat, amely nem lehet ellentétes a magasabb szintű jogszabállyal.
A 8/2002.(II.28.) számú határozat ugyan szociális tárgyban, kifejezetten ápolási díjjal kapcsolatosan, azonban annak mértéke ügyében került meghozatalra. E határozata indokolásában kimondta az Alkotmánybíróság, hogy az Sztv.41.§ /1/ bekezdés szerinti ápolási díj alanyi jogosultságként illeti meg a hozzátartozót, az ápolási díjra való jogosultság ezen esetkörében a törvény határozza meg az ápolási díj nyújtásának feltételeit, a helyi önkormányzatnak csak arra van felhatalmazása, hogy az ápolási díj mértékéről rendelkezzen, amennyiben azt a törvényben megszabott minimumnál magasabban kívánja megállapítani - azonban e a tényt sem az alperesi közigazgatási szerv sem a bíróság nem vitatja.
Nem ért egyet a bíróság azon felperesi állásponttal, mely szerint az alanyi jogosultság csupán a kérelem automatikus teljesítésének kötelezettségét róná az alperesre, hisz a helyi önkormányzatokról szóló 1990.évi LXV. törvény (Ötv.) 1. § /1/ bekezdése értelmében a község, a város, a főváros és kerületei, valamint a megye önkormányzata (a továbbiakban: helyi önkormányzat) a feladat- és hatáskörébe tartozó helyi érdekű közügyekben (a továbbiakban: helyi közügy) önállóan jár el. E § /5/ bekezdése értelmében törvény a helyi önkormányzatnak kötelező feladat- és hatáskört is megállapíthat. A kötelezően ellátandó önkormányzati feladat- és hatáskörök meghatározásával egyidejűleg az Országgyűlés biztosítja az ellátásukhoz szükséges anyagi feltételeket, dönt a költségvetési hozzájárulás mértékéről és módjáról.
A helyi önkormányzatoknak feladatot, hatáskört törvény állapíthat meg. Törvény fakultatív és kötelező feladatot egyaránt megállapíthat a helyi önkormányzatnak. Fakultatív feladatmeghatározás esetén a helyi önkormányzat szabadon dönti el, hogy annak megvalósításából mennyit vállal. Kötelező feladat esetén ilyen mérlegelési lehetősége nincs, azt teljesítenie kell, a teljesítése módja, színvonala stb. tekintetében a kötelező feladat megvalósításánál is rendelkezik önállósággal a helyi önkormányzat.
A törvényhozás az Alkotmány felhatalmazása alapján nagyfokú döntési szabadsággal rendelkezik az önkormányzatokat terhelő kötelezettségek meghatározásában. Azonban ez nem jelenti azt, hogy e
31.737/2003/13. 5
döntési szabadságnak ne lennének alkotmányos korlátai. Azzal, hogy az Alkotmány a 44/A. § (1) bekezdés a) pontjában önkormányzati alapjogként fogalmazza meg az önkormányzatnak azt a jogát, hogy önkormányzati ügyekben önállóan szabályoz és szabadon igazgat, a törvényhozóval szemben is alkotmányos védelemben részesíti az önkormányzatoknak azt a jogát, hogy e feladatok körében önálló felelősséggel döntsenek feladataik ellátásáról. Az Alkotmány e rendelkezése alapján a helyi önkormányzatokat a kötelezően ellátandó feladatok körében is megilleti a feladat ellátásában az önálló igazgatás joga. A törvényi szabályozás elegendő mozgásteret kell, hogy biztosítson az önkormányzat számára ahhoz, hogy az önkormányzat az ilyen feladatok tekintetében is szabadon dönthessen a feladat ellátásának a módjáról (77/1995. (XII. 21.) AB határozat).
Miután tehát nem vitatott, hogy az ápolási díj hozzátartozójának egészségi állapotára tekintettel megilleti a felperesi kérelmezőt, azt is meg kell állapítani, hogy az részére - azt követően, hogy Gödöllő Város Polgármestere 2000.október 3-án kelt III-4679/2000.számú határozatával visszamenőleg 2000.augusztus 31.napjával megszüntette - az első fokú hatóság által 2001.április 2-án kelt III.845-2001/2.számú határozattal - szintén visszamenőleg - 2000.szeptember 09-től 2001.augusztus 31-ig, majd 2001.szeptember 01-től 2002.augusztus 31-ig megállapításra és folyósításra került. Együttműködése esetén ezen időponttól kezdődően sem kerülhetett volna veszélybe Goldner Ibolya szociális biztonsága.
Nem hagyható figyelmen kívül, hogy az Szt.5. §-a értelmében a szociális ellátásra jogosultság, a jogosultat érintő jog és kötelezettség megállapítására, továbbá a hatósági ellenőrzésre (a továbbiakban: szociális igazgatási eljárás) az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló, többször módosított 1957. évi IV. törvény (Áe.) rendelkezéseit az e törvényben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.
Az Áe.26. § /1/ bekezdése kimondja, hogy a közigazgatási szerv köteles a határozathozatalhoz szükséges tényállást tisztázni. Ha ehhez a rendelkezésre álló adatok nem elegendőek, hivatalból vagy kérelemre bizonyítási eljárást folytat le. A közigazgatási szervek kötelessége az államigazgatási eljárás során előmozdítani a jogok érvényesülését és a kötelességek teljesítését, az állampolgári fegyelem megszilárdítását. Az államigazgatási eljárásban a közigazgatási szerv az ügyfelek részére jogot, kötelezettséget állapit meg, adatot igazol, nyilvántartást vezet, hatósági ellenőrzést végez. Ahhoz, hogy mindezek érdekében döntést hozzon, tisztáznia kell a tényállást. Ez a követelmény megfogalmazást nyert a törvény alapelvei körében, nevezetesen az államigazgatási eljárás a hatóság, az ügyfelek, továbbá az eljárásban résztvevő más szervek és személyek hatékony együttműködésére épül.
Az Áe. 31. § /1/ bekezdése alapján a tényállás tisztázására szemle rendelhető el. A szemle során a közigazgatási szerv közvetlenül megtekintés útján szerez információkat, amelynek célja szintén a tényállás tisztázása. Szemle elrendelésekor a közigazgatási szerv vagy valamilyen tárgyat tekint meg, vagy helyszíni szemlét tart.
A gyermeknevelési támogatás megállapításának szabályairól, valamint a szociális ellátások igényléséhez felhasználható bizonyítékokról szóló 32/1993. (II. 17.) Kormányrendelet 9/A.§-a mondja ki, hogy mely mellékleteket kell az ápolási díj iránti kérelemhez csatolni. A perbeli esetben azonban nem kívántak meg jogsértően semmi - fenti rendelet által előírt mellékleten kívüli - további irat csatolását, csupán a tényállás tisztázása érdekében az államigazgatási eljárásról szóló törvény előírásai szerint jártak el a közigazgatási szervek.
Nem osztotta a bíróság a felperesi álláspontot abban a kérdésben, hogy az alperes - a felperes alkotmányos alapjogára tekintettel -csupán a kérelem automatikus teljesítésére volna köteles.
Az ápolási díj kifizetése - mint az egyéb szociális ellátásoké is - közpénzekből történik. A társadalom
22.K.31.737/2003/13. 6
is elvárással fordul az önkormányzatok irányába a közpénzek felhasználásának hatékony ellenőrzését igényelve. A helyi önkormányzatnak az ápolási díj megállapításakor nem csupán a postás szerepét kell játszania, de - még e kötelező feladat megvalósításánál is - tiszteletben kell tartani önállóságát, nem vitatható el az a joga, hogy e feladatok körében önálló felelősséggel döntsön azok ellátásáról. Hatályos jogszabályok teszik kötelezővé e körben is a tényállás tisztázását, biztosítanak jogorvoslatot mind a közigazgatás rendszerén belül, mind pedig a bíróság előtt. Nem irányulhatott arra jogalkotói szándék, hogy mindezen eljárási cselekmények csak formálisak legyenek.
Az alperes az újbóli megállapítás előtt nem csak azt tartotta fontosnak tisztázni, hogy a felperes gyermekének egészségi állapota alapján indokolt-e az ápolás - mely kérdésben az alanyi jogosultságot nem vitatta - de azt is, hogy az ápoló rendelkezik-e jövedelemmel, illetve azt is, hogy az ápolt nincs-e olyan intézményben, mely elhelyezése kizárná az ápolási díj megállapítását. Ezek a körülmények csupán környezettanulmány során állapíthatók meg a közigazgatási szerveket terhelő bizonyítási eljárás keretében és - egyéb esetekben - joggal kérhető számon a helyi önkormányzaton, ha működési területén belül nem tud arról, ha egy egyébként alanyi jogon ápolási díjban részesülő személy esetlegesen nem tesz eleget kötelezettségének, nem otthonában ápolja hozzátartozóját, illetve az ápoló esetlegesen egész napos elfoglaltsággal járó munkát vállal.
A bíróság nem vitatja, hogy Goldner Ibolya az elmúlt évek során jelentős áldozatot vállalva nevelte és gondozta, ápolta súlyosan fogyatékos gyermekét, azonban sem a bíróság ítélete, sem a közigazgatási szervek határozata nem alapulhat emberi empátián. Aki a közigazgatási szervvel ügyféli jogviszonyba kerül, azt nem csupán jogok illetik meg, de kötelezettségek is terhelik, mely utóbbiakat - mint a környezettanulmány elvégzését - az ügyfélnek tűrnie kell.
A bíróság nem tartotta megalapozottnak a felperesnek az eljárás felfüggesztésére és az alkotmánybíróság megkeresésére irányuló indítványát, mert az Alkotmánybíróságról szóló 1989.évi XXXII. törvény (továbbiakban: Abt.) 38. § III bekezdésében kimondja, hogy a bíró - a bírósági eljárás felfüggesztése mellett - az Alkotmánybíróság eljárását kezdeményezi, ha az előtte folyamatban levő ügy elbírálása során olyan jogszabályt vagy állami irányítás egyéb jogi eszközét kell alkalmazni, amelynek alkotmányellenességét észleli.
E § 121 bekezdése alapján kérelemben a bíró /1/ bekezdés szerinti eljárását kezdeményezheti az, aki szerint a folyamatban lévő ügyében alkalmazandó jogszabály alkotmányellenes.
Amint az a fent idézett jogszabály szövegezéséből is kitűnik, a kérelem előterjesztése önmagában nem vonja maga után az Alkotmánybíróság eljárásának kezdeményezését. Erre csak akkor kerül sor, ha az alkotmányellenességet a bíró észleli. Jelen per bírósága nem jogosult dönteni az alkotmányosság kérdésében és az alkotmányossági vizsgálat, illetve a végrehajtás felfüggesztése iránti kérelmet elutasító döntését az ügy jellegére tekintettel indokolnia sem kell. Ezt támasztja alá a BH.1994. évi 448. számú jogeset is, mely szerint a bíróság nem köteles indokolni azt a döntését, amellyel a felperesnek az eljárás felfüggesztésére és az Alkotmánybíróság eljárásának kezdeményezésére irányuló kérelmét elutasítja; az elutasítás indokolása ugyanis a jogszabály alkotmányosságának értékelését jelentené, ami nem a bíróság feladata [1989. évi XXXII. tv. 38. § (l) és (2) bek.].
A BH.1992. évi 34.számú jogeset szerint pedig egymagában a peres félnek vagy bárkinek az Alkotmánybírósághoz benyújtott, az adott bírósági eljárásban alkalmazandó jogszabály alkotmányellenességének megállapítására irányuló kérelme nem ad alapot a per tárgyalásának felfüggesztésére [1989. XXXII. tv. 38. §, Pp. 152. §].
P.k.31.737/2003/13.
A peres eljárás eredményeként a bíróság megállapította, hogy a közigazgatási szervek döntéshozataluk előtt tisztázták a tényállást és határozatuk megfelel a hatályos jogszabályi rendelkezéseknek.
Csupán felhívja a bíróság Goldner Ibolya figyelmét arra, hogy saját és ápolásra szoruló gyermeke szociális biztonsága érdekében tegyen meg mindent az ápolási díj mielőbbi ismételt megállapítása érdekében - mely együttműködési készsége még nem jelenti egyben azt is, hogy álláspontja érvényesítése érdekében lemond a további jogorvoslati lehetőségekről.
A fent kifejtettekre tekintettel a bíróság a keresetet a rendelkező részben foglaltak szerint elutasította a hivatkozott jogszabályi előírásokra figyelemmel.
Az ügy tárgyi illetékmentességére tekintettel a bíróságnak az illetékviselés tárgyában rendelkeznie nem kellett, mivel pedig a perköltség megállapítását az alperes a bíróság mérlegelésére bízta, a bíróság a felperes ellátatlanságára és egyéb személyi körülményeire tekintettel oly módon határozott, hogy költségeiket a felek maguk viselik.
Budapest, 2004.március 02.
A kiadmány hiteléül dr.Sándor Júlia s.k., bíró

Goldner Ibolya Creative Commons License 2004.04.11 0 0 0
az előző folytatása:

Beadvány Alkotmánybírósághoz

Alkotmánybíróság
Budapest

Tárgy:A Budapest, XIII. kerületi Önkormányzat 19/2000.(VII. 10.) számú rendelete
21. § (5) bekezdése, mely az ápolási díjról oly módon rendelkezik, hogy a megállapított
díjra való jogosultság felülvizsgálatát, valamint a kötelezettségek (ápolási és gondozási
feladatok) teljesítését a polgármester a gondozási központokon keresztül évente ellenőrzi.

Tisztelt Alkotmánybíróság!

Alulírott, Goldner Ibolya (An: ...., szül: ......., lakás: ......., levelezési cím: 1592 Budapest Pf. 525, tel: 36305098364), 25 éves súlyos fogyatékos fiammal vagyok otthon, és a tárgyban fent jelzett ügyben keresem kérelmemmel a T. Alkotmánybíróságot.

Azzal a kéréssel fordulok a T. Alkotmánybírósághoz, hogy a XIII. kerületi Önkormányzat 19/2000.(VII. 10.) számú rendelete 21. § (5) bekezdésében foglaltakat, mint jogsértő
rendelkezést visszamenőlegesen hatályon kívül helyezni szíveskedjen. Kérem továbbá, annak kimondását is hogy az Alkotmánybíróság határozata mind a 2002. évben, mind a
2003. évben benyújtott ápolási díjra vonatkozó felülvizsgálati kereseteim ügyében is alkalmazható legyen.
Kérem továbbá azt is, hogy ügyemben a T. Alkotmánybíróság sűrgősen, soronkívül hozzon határozatot.

Kérem a T. Alkotmánybíróságot, hogy az elsődleges kérelmeimtől elkülönített eljárásban vizsgálja felül az ügyem elbírálása során figyelembeveendő az 1993. évi III.
tv. megfelelő paragrafusait, valamint a hozzákapcsolódó jogszabályokban foglalt előírásokat (felsorolva az indoklások között). Az ezekben található rendelkezések nem tesznek éles különbséget az ápolási díj két formája között, így a hatóságok ugyanazokat az előírásokat alkalmazzák mind a Sztv 41. § 1), mind a 41. § 2) esetköreire is . Kérem a T. Alkotmánybíróságot, hogy a törvényalkotókat utasítsa a pontatlanságok kiigazítására.
Ezzel szűkülhetne a téves önkormányzati rendeletek köre.

Kéréseim indoklása:

2002 szeptember 1-n, majd 2003-ban ismét kérelmet adtam be ápolási díjam megállapítása érdekében. Kérelmemhez mindkét esetben csatoltam az összes szükséges igazolást.
Az önkormányzat mindkét esetben megállapította, hogy a jogosultság feltételeinek mindenben megfelelek. A szociális osztály mégis a 1993. évi III. Sztv-ben előírtakon túl még
jövedelem igazolás benyújtására és környezettanulmány elkészítésének tűrésére kötelezett. Korábban - előző lakóhelyemen - környezettanulmányok nélkül - már több éve ápolási díj igénybevétele mellett láttam el súlyos fogyatékos fiamat.

Érdeklődésemre, hogy miért szükséges, a törvényben nem szereplő feltételeknek eleget tennem, a mai napig választ nem kaptam. Nem kaptam választ arra, hogy miért, mit és hogyan kívánnak lakásomon rajtaütésszerűen ellenőrízni. Kérdésemre azt a választ kaptam, hogy jogomban áll tudni mit, miért és hogyan kívánnak ellenőrízni. Az esetleges ellenőrzésről mit kívánnak rögzíteni.
Igaz - kérdésemre - ígéretet kaptam, hogy budapesti sorstársaimhoz hasonlóan nálam nem fogják a szekrényeinket, a hütőmet kinyitni, nem fognak az ágyam alá nézni. Bár az alól nem mentesítenek, hogy igazolnom kellene nem tartozkodom 4 óránál többet házon kívül (fiam nem ágyban fekvő beteg). Azt nem tudom, hogy a XIII. kerületben is kell-e, a más kerületekben szokásos módon bejelentenem, ha ideiglenesen vidékre távozunk, hogy a környezettanulmány ott is bármikor elvégezhető legyen.

A jövedelem igazolás benyújtását és környezettanulmány tűrését visszautasítottam.
Környezetemben, szomszédaimnál nyomoztak életvitelünk után. Az ápolási díjra vonatkozó aktámba bejegyezték lakótársam személyes adatait, valamint rám nézve dehonesztáló megjegyzéseket és egyéb a valóságnak nem megfelelő tényeket rögzítettek. Ezekről a rögzített adatokról jóval később véletlenül szereztem tudomást, mikor a teljes aktámat kikértem.

A XIII. kerületi Polgármesteri Hivatal Szociális Osztálya 2002.október 18. napján kelt III/4937-2002/5., valamint a 2003. július 17-én kelt, III/1306-2003/4. számú határozataival ápolási díj iránti kérelmemet mindkét esetben elutasította. Jelenleg 2002 szeptember 1-e óta
sem egyetlen Ft jövedelemmel, sem társadalmi biztosítással, sem munkaviszonnyal nem rendelkezem, családi kölcsönből pótolom az így kiesett jövedelmem, miközben a fiammal kapcsolatos teendőimet azóta is, jelenleg is ellátom.

Az ápolási díj megállapítására irányuló kérelmemet, a Szociális Osztály azért utasította el, mert nem járultam hozzá a környezettanulmány elvégzéséhez.

A Szociális Osztállyal egyezkedés során hivatkoztam mind az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdésére, mely kimondja: a helyi képviselő-testület a feladatkörében rendeletet alkothat, amely nem lehet ellentétes a magasabb szintű jogszabállyal, mind az Alkotmánybíróság korábbi határozataira (pl. 8/2002 sz. (II.28.), 18/2002.(IV.25.), 377/B 1998), melyekből egyértelműen kiolvasható, hogy az önkormányzat nem hozhat a törvénytől szigorúbb rendeletet, valamint hogy a Sztv 41 § 1) bekezdése alapján annak, aki a súlyos fogyatékos hozzátartozó otthon ápolása esetén a törvényben előírt jogosultság feltételeinek megfelel, az önkormányzat meg kell állapítsa az ápolási díjat.

Fordultam a Közigazgatási Hivatalhoz is. Ők a 2003. február 6-án kelt 02-218/03 sz. válasz levelükben többek között ezt írják:
az önkormányzat az ellátásra való jogosultság megállapítása esetén kizárólag a kormányrendeletben meghatározott iratok benyújtására kötelezheti a kérelmezőt, a további ellenőrzés tekintetében azonban a magasabb szintű jogszabályok nem tartalmaznak kógens rendelkezéseket. Az önkormányzati rendelet előírása így annyiban nem felel meg a törvényben és kormányrendeletben szabályozottaknak, hogy a jogosultság megállapításához is kötelezővé teszi környezettanulmány készítését. Mindezeknek megfelelően a közigazgatási hivatal vezetője törvényességi ellenőrzési jogkörében eljárva felhívta az önkormányzat figyelmét a jogsértő rendelkezésre, és a képviselő-testületet, hogy a rendeletet a 2003. februári testületi ülésén módosítsa.
A módosítás nem történt meg.

Az önkormányzat a fellebbezésemet is elutasította mindkét esetben, ezért a Fővárosi Bírósághoz fordultam.
A Fővárosi Bíróságtól kértem, hogy ügyem elbírálása során - az eljárás felfüggesztésével - kérje az Alkotmánybíróságot, a sérelmezett önkormányzati rendelet megfelelő paragrafusának hatályon kívül helyezésére. A Fővárosi Bíróság a 2002-ben elutasított ápolási díjam esetében, a 2004. március 2-án kelt, 22.K.31.737/2003/13. sz. ítéletével kérésem elutasította, és az önkormányzat
határozatát megerősítette. Az ítélet ellen felülvizsgálati kérelemmel a Legfelsőbb Bírósághoz fordulás folyamatban van.

A Fővárosi Bíróság a XIII. kerületi önkormányzat 2003. évi határozata felülvizsgálata során úgy döntött, hogy az eljárást felfüggeszti a Legfelsőbb Bíróság állásfoglalásáig.

Meglátásom szerint a sérelmezett önkormányzati rendelet azért jogsértő, mert a Sztv. 41. §-ához képest újabb feltételeket szab. Az az előírása, mely szerint a jogosultság
felülvizsgálatát, valamint a kötelezettségek (ápolási és gondozási feladatok) teljesítését a
polgármester a gondozási központokon keresztül évente ellenőrzi”. Ez ellentmond mind a jogosultság feltételei vizsgálatának előírással, mind a legalább kétévenként egyszer feltételnek.

Fentiek miatt kérem a Tisztelt Alkotmánybíróságot, hogy az elsődleges kérelmemben foglaltakat soron kívül, sűrgős eljárásban vizsgálja meg és hozza meg a határozatát.

Budapest, 2004. március 10. Tisztelettel:
Goldner Ibolya
kérelmező

Tisztelt Alkotmánybíróság!

Az elkülönített eljárásban az alábbi rendelkezések felülvizsgálatát kérem, abból a szempontból, hogy vajjon alkalmazhatóak-e az alanyi jogosultságú ápolási díj esetén:

- Sztv. 44. § /4/ bekezdés, melynek értelmében az ápolási díjra való jogosultság feltételeit a települési önkormányzat kétévente legalább egyszer felülvizsgálja.
Ennek a rendelkezésnek vizsgálatát azért kérem, mert - valószínűleg a törvényalkotó pontatlan fogalmazása miatt - a legalább szó alkalmat ad az önkényes értelmezésnek. A legalább 2 évente egyszer értelmezhető úgyis, hogy bármikor. Megnyugtató lenne a kétévente egyszer előírás.
- Sztv. 41 § 5) bekezdés szerint, az ápolási díjról a települési önkormányzat képviselőtestülete dönt.
Ennek a rendelkezésnek a vizsgálatát azért kérem, mert a törvényalkotó olyan testületre bízta a döntéshozatalt, melynek nincsenek birtokában a megfelelő információk, igazolások. Ezenkívül az alanyi jogosultság esetén véleményem szerint nincs szükség minden kérelemnél külön-külön testületi mérlegelésre. Ezenkívül a megállapítást is hátráltatja, ha meg kell várni a következő testületi ülést. Tapasztalatom szerint nem is a testület dönt, hanem a szociális osztály.
- A Sztv. 32.§-ának 3) bekezdés vizsgálatát abból a szempontból kérem, hogy vajon alkalmazhatók-e az alanyi jogosultságú ápolási díj esetében a szociális rászorultság esetén adható pénzbeli ellátásokra érvényes előírások.
- A hivatkozott helyi rendelet 38. §-a (8) bekezdése, mely szerint környezettanulmányt kell végezni a pénzbeli és természetbeni, valamint a személyes gondoskodás megállapítására irányuló eljárásoknál.
Ennek a rendelkezésnek vizsgálatát azért kérem, hogy megállapítható legyen vajon alkalmazható-e az alanyi jogon járó ápolási díj esetén is.
- 1990.évi LXV. törvény (Ötv.) 1. § (1) bekezdése, mely szerint a község, a város, a főváros és kerületei, valamint a megye önkormányzata (a továbbiakban: helyi önkormányzat) a feladat- és hatáskörébe tartozó helyi érdekű közügyekben önállóan jár el.
- 77/1995. (XII. 21.) AB határozat , mely szerint az önkormányzat kötelező feladat esetén a kötelező feladat megvalósításánál is rendelkezik önállósággal a helyi önkormányzat. A törvényhozás az Alkotmány felhatalmazása alapján nagyfokú döntési szabadsággal rendelkezik az önkormányzatokat terhelő kötelezettségek meghatározásában. Azonban ez nem jelenti azt, hogy e döntési szabadságnak ne lennének alkotmányos korlátai. Azzal, hogy az Alkotmány a 44/A. § (1) bekezdés a) pontjában önkormányzati alapjogként fogalmazza meg az önkormányzatnak azt a jogát, hogy önkormányzati ügyekben önállóan szabályoz és szabadon igazgat, a törvényhozóval szemben is alkotmányos védelemben rész síti az önkormányzatoknak azt a jogát, hogy e feladatok körében önálló felelősséggel döntsenek feladataik ellátásáról. Az Alkotmány e rendelkezése alapján a helyi önkormányzatokat a kötelezően ellátandó feladatok körében is megilleti a feladat ellátásában az önálló igazgatás joga. A törvényi szabályozás elegendő mozgásteret kell, hogy biztosítson az önkormányzat számára ahhoz, hogy az önkormányzat az ilyen feladatok tekintetében is szabadon dönthessen a feladat ellátásának a módjáról . (Idézet a hivatkozott bírói ítéletből)
- Szt. 5. §, mely szerint a szociális ellátásra jogosultság, a jogosultat érintő jog és kötelezettség megállapítására, továbbá a hatósági ellenőrzésre az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló, 1957. évi IV. törvény (Áe.) rendelkezéseit az e törvényben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.
- Sztv. 42. § 2.b., mely szerint az ápolási díjra való jogosultságot meg kell szüntetni, ha az ápolást végzô személy a kötelezettségét nem teljesíti.
Ennek a §-nak a felülvizsgálatát azért kérem, mert többek között erre hivatkozva gondolják a hatóságok, hogy egy életen keresztül otthonomban állandó felügyelet alatt kellene élnem. Mert abból kiindulva, hogy vannak olyan szülők, akik csak felveszik a pénzt és ebből élnek, akarnak engem (és sorstársaimat) állandó felügyelet alatt tartani. Attól eltekintve, hogy évek, évtizedek alatt már bizonyítottam, hogy gyerekemet tisztességesen ellátom. Erről előző lakhelyemről értesítették a XIII. kerületi Önkormányzatot. Erről a családorvos is igazolást adott. Úgy gondolom, hogy azontúl, hogy a Sztv.-ből nem következik, hogy környezettanulmányt lennének kötelesek végezni, rám (és sorstársaimra) is érvényes kell legyen az ártatlanság vélelme. Azaz mindaddig, amíg nincsenek ráutaló jelek, addig nem sújthat minket egy kollektív ítélet. "Az ápolási díjat azért vesszük igénybe, hogy abból élhessünk" Ettől már nem áll messze, annak feltételezése, hogy direkt azért szültünk fogyatékos gyereket, hogy legyen miből megélnünk.
Nap, mint nap kell megélnem, hogy hallgatom vannak olyan szülők, akik... . Ez rendkívül sértő és megalázó. Eközben csak az ellátandó személy érdekei felejtődnek el. Abból az alaptalan feltételezésből, hogy esetleg nem látom el gyerekem megvonták az ápolási díjam, és ezenközben természetesen meghagyták ellátásomban a gyermeket (merthogy nincs indok, hogy elvegyék).
Ez az eljárás csak azt célozza meg, hogy az Önkormányzat szűkös kereteiből csak annak adjon, aki hajlandó alattvalóként viselkedni, aki hajlandó minden jogsértést elviselni.
- Az Áe.26. § (1) bekezdése, mely szerint a közigazgatási szerv köteles a határozathozatalhoz szükséges tényállást tisztázni. Ha ehhez a rendelkezésre álló adatok nem elegendőek, hivatalból vagy kérelemre bizonyítási eljárást folytat le.
Ennek az előírásnak vizsgálatát azért kérem, hogy egyértelműsíthető lehessen, hogy az alanyi jogon járó ápolási díj esetében a vizsgálandó tényállás a jogosultság feltételeinek megléte és nem a kötelezettségek teljesítése. - Az Áe. 31. § (1) bekezdése, mely szerint a tényállás tisztázására szemle rendelhető el. A szemle során a közigazgatási szerv közvetlenül megtekintés útján szerez információkat, amelynek célja szintén a tényállás tisztázása.
- A Fővárosi bíróság megállapítása, mely szerint a helyi önkormányzatnak az ápolási díj megállapításakor nem csupán a postás szerepét kell játszania, de - még e kötelező feladat megvalósításánál is - tiszteletben kell tartani önállóságát, nem vitatható el az a joga, hogy e feladatok körében önálló felelősséggel döntsön azok ellátásáról. Hatályos jogszabályok teszik kötelezővé e körben is a tényállás tisztázását, biztosítanak jogorvoslatot mind a közigazgatás rendszerén belül, mind pedig a bíróság előtt. Nem irányulhatott arra jogalkotói szándék, hogy mindezen eljárási cselekmények csak formálisak legyenek.

Budapest, 2004. március 10. Tisztelettel:
Goldner Ibolya
kérelmező

Goldner Ibolya Creative Commons License 2004.04.11 0 0 topiknyitó
Az önkormányzatok - megmaradt, át nem gondolt beidegződésből Alkotmány és törvénysértő módon írják elő az alanyi jogon járó ápolási díj feltételeként a környezettanulmány tűrését. Ezzel egy életen át folyamatos SZOCIÁLIS RENDÉSZETI FELÜGYELET alá helyezik az ettől függetlenül is rabszolgaként élő szülőket.
(Akit ingyen munkára kényszerítenek, az rabszolga. Márpedig akit munkavégzésre köteleznek - megfelelő ellátó hálózat miatt - és az ellátott feladatért nem fizetnek, az ingyenmunkás, az rabszolga)

A szülők sírdogálnak és tűrnek, mert félnek, hogy még az a havi 20 eFt-nyi könyöradományuk is elvész.

Élve családom felhatalmazásával (és a havi 23 eFt-nyi családi kölcsönökkel) megtagadtam a környezettanulmány elkészítését.

Jelenleg bíróság előtt van az ügy.
Két közigazgatási per folyik. Az egyik a 2002. évben, a másik a 2003. évben elutasított ápolási díjam miatt.
Az első esetben már született egy döntés. Itt a bírónő kijelentette nekem abból semmi bajom nem lesz, ha kinyitom az ajtót. Ez a meggyőződése akadályozta meg abban, hogy az eléje tett egyértelmű szövegeket megérteni képes legyen.
Keresetem úgy utasította el, hogy azt a kérésem is megtagadta, hogy a pert függessze fel, az Alkotmánybíróság döntéséig.
A következő évi keresetem tárgyalására már kezdte megérteni, hogy valami nem stimmel. Kérésére is (meg saját szándékom szerint is) a végzés ellen a Legfelsőbb Bírósághoz fordultam. A második keresetem tárgyalását a bírónő felfüggesztette a LB határozat megszületéséig.

A bírónő helyett kénytelen voltam s.k. az Alkotmánybírósághoz fordulni.
Ami hatásában nem ugyanaz. Az AB az alkotmánysértő önkormányzati rendeletet visszamenőleges hatállyal törölheti. Előírhatta volna, hogy a folyóperben is alkalmazható. Így a lezárt pert az AB hatályon kívül helyezni nem tudja. Ha LB netán elutasítana, akkor 2 évi munkaviszonyom, ápolási díjam, perköltségem veszíteném el.
Miközben biztos, hogy igazam van.

Az AB beadványt ld. a következőnél.
Goldner Ibolya
Értelmi sérültek és Családjaik Jogvédő Egyesülete,
elnök
36305098364
ecsje@freemail.hu
http://uk.geocities.com/ecsje

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!