Mondtam én hogy milyen kemencéről van szó ? A sütés egyébként olyan 220 - 260 fokon történik. Annál magasabb hőfokon egyszerűen elég a betett anyag. A vörös izzás egyébként cirka 550 fokon jelenik meg.
Tehát háztartási sütő kemencébe valóban megteszi az agyag is.. habár kemencével fűteni is szoktak.... kivéve a hobbis pocséklókat.
Fűtésnél viszont indokolt lehet a magasabb hőmérséklet is.
Mert mire is használunk kemencét ?
Sorolni is nehéz.
Tehát
sütés főzés,
fűtés,
aszalás,
cserépedény kiégetése,
téglaégetés,
üveg olvasztás,
zománc olvasztása,
máz olvasztása,
acél hőkezelése , különféle fémek, olvasztása,
hulladék megsemmísítése
.
.
. halott hamvasztása.
Ezek a kemencék különféle anyagokból épülnek.
Közönséges építő anyagokbók,
acélból és
tűzálló anyagokból !!
Aztán vannak a vízmelegítő kemencék. Mert a vizet is kemencében melegítik és erre egy speciális nevet használnak... kazánoknak nevezik azokat !!
mert ha egy kemencébe beépítenek egy tartály , vagy csöveket azokba vizet vezetnek akkor abból lesz a kazán.
hát, én egyáltalán nem látom értelmét a samott használatának kemencékben. Soha nem éri el azt a hőfokot, hogy szükség legyen rá. Régi régi sokat használt (élesben, napi kenyérsütésre) kemencéken a külső agyagtapaszból még a szalma sem ég ki. Az infrakamera meg a célzópontos hőmérőpisztoly csak akkor adnak hiteles eredményt, ha már nem ég a tűz, és a parazsat is kihúztuk. Különben megméred vele a forró gáz hőmérsékletét, és akkor kijön, hogy 900°C a hőterhelés, ami nem igaz. Bármit is ha felhevítünk 900 fokra, akkor az vörösen izzik. Akkora hőmérsékletet ér el a belseje, hogy éppen csak hogy gyengén cserepesre kiég az agyagtapasz (5-600°C). Ami nagyon porózus, mivel csak gyengén ég ki, ezért kell bele a vízüveg, vagy régen a só, sziksó.
Mindkét ajtó zárva van a sütés alatt. A két ajtó közötti hőmérsékletet emeli a dobozba levő parázs erre azért volt szükség mert a kemence hátó fele mindig melegebb volt. Az hogy a hőmérő hol helyezkedik el az a lényegtelen a hémérő szerepe az hogy legyen egy viszonyítási alap hogy a kemence milyen hőmérsékleten van. Azt már a gyakorlat alakítja ki hogy milyen hőmérő állás ideális pl a kenyér vagy hús sütéshet vagy esetleg az aszaláshoz.
T. Urak! Segítséget szeretnék kérni. Lassan málló agyag kemencém tűzterének belsö kikenésére,felvakolására és az ajtó körüli téglák fugázásra milyen anyagot használjak?
Olvasva a fórumot,az agyag, homok ,vízüveg keveréke,vagy a tűzálló habarcs használható. Na de melyiket? Vagy mindkettő megfelelő? Segítségeteket előre is köszönöm
Gyümölcs aszalásnál vettem észre hogy nagyon nagy külömbség van az ajtó és a hátfal közöttiek aszalásakor mert az ajtónál sokal alacsonyabb a hémérséklet ezért csináltam egy átalakítást a parázsledobóba készítettem egy dobozt amibe a kemence fölfőtése után a parazsat behúzom és ezel a két ajtó között nőt a hőmérséklet igy a kemence minden részében egyenletes a hőmérséklet.
Igen, tulajdonképpen majdnem olyan lesz mint a te előző kemencéd, csak első kéményes. Az üvegnek már nem szánok semmilyen szerepet megfogadom a tanácsod, de mivel már van egy csomó összetörve egy hordóban, ezért belerakom a töltésbe. Jó, hogy leírtad milyen hibákat követtél el, mert más (pl. én) tanul belőle. De hát gyakorlat teszi a mestert, mert amúgy nagyon szép a kemence szépen megcsináltad, de ha azt mondnod, hogy csak dísznek jó, az gáz.
Mondjuk ajtót én is csak kívülre terveztem, mert a kemenceszájnál autentikusan hőszigetelt tévőt gondoltam. És ezért vagyok én is rajta a donga szigetelésén, hogy ne járjak úgy mint te, mert erdőt nem tudok venni a kemencéhez.
Köszi a szegecstippet, mondjuk az üzlet Debrecenben van, ha rendelek 100db-ot a szállítás több lesz mint a szegecs, de majd megpróbálok keresni a közelemben. Pedig már kerestem, de mindenhol csak popszegecs van .
Tulajdonképen ahogy leírtad a kemence tervedet az első kemencém majdnem így készült ahogy leírtad csak a külső téglasor helyett és terméskövet tettem. Sok hibát követem el az építésekeor, üvegcserép az aljába sima kisméretű tégla a kemence dongába, szimpla ajtó, külső burkolatnak kö. Csak disznek volt jó sütni nem igazán lehetett bene sokat kelett füteni, hamar kihült , a boltívről rendszeresen potyogtak tégladarabok az ételbe. Ezekből a hibákból okulva készítettem a mai kemencémet.
Igen, láttam a képeken, hogy a kemence boltíved (donga) 1 sor futóra rakott tégla, de te utána körbeépítetted az egészet és jól le is szigetelted. De én nem a te kemencédet akarom lekoppintani, hanem szeretném megtartani a donga formát tégla külsővel. Ezért gondoltam, hogy a boltívet samott téglából futóra rakom, erre teszek 1cm-es kerámiapaplan szigetelést (mondjuk ez elég drága), majd erre rakok kívül 1 sor nagyméretű téglát futóra. Így beleférek a 30cm-be (samott 12cm+paplan 1cm+nagyméretű 15cm) és szigetelve is van a boltív.
Az alja pedig ahogy írtam ytong és rá a samott tégla. Bár már azon is gondolkodtam - mert nagyon igazad van abban, hogy alulról a samott éget -, hogy van itt még 4 raklap tégla, abból megpróbálok alulra kiválogatni párat. A donga belső mérete 90x60cm, ehhez 12db tégla kellene lapjára rakva, ennyit csak találok a 4 lapon. De sajnos az a dongához már biztos nem lesz mennyiség.
Még egy kérdés. A te ajtódon meg sok más ajtón is látszik, hogy olyan mintha szegecselve lenne a perem. De vasszegecset már a világon nem lehet szerezni. Ez hogy lett megcsinálva, kapupánt csavar van behegesztve, vagy van más technika?
Hőtechnikai szempontból az üveg meg tégla tulajdonságai nagyon közel vannak egymáshoz gyakorlatilag ugyan az. Az általad említett fórumban is írtam ezel kapcsolatban és mikor egyesek azt állították az üvegről hogy jó hőszigeteleő mások azt hogy jó hőtartó akor föladtam.
Szerintem a régi nagyméretű tégla a legjobb. Ezeket a téglákat más technológiával készítették. Itt a vályogot kiszárították és utána égeték. A mai kisméretű tégláknál a vályogba 20-30 %-nyi szénport kevernek és így égetik ki mivel sokal kevesebb szénre van szükség az égetéshez. Viszont ezek a téglák a kemencében egy idő múlva elkezdenek megrepedni összetöredezni. Ha nem tudsz régi "nagyméretű" téglát szerezni akor van úgynevezett "kéménytégla" ezekben nincs szénpor és bírják a hőt mert ezekben nincs szénpor és az égetésük is gázkemencékben történik. Egyetlen bajuk hogy drágák utoljára 150 Ft körül látam.
Ha hőszigeteled a kemence égőterét ahogy én csináltam bőven elég egy sor tégla is. Azokat a kétsoros szigeteletlen kemencéket 4-5 óra alatt lehet főlfüteni. Az enyémet másfél óra alatt és persze jóval kevesebb fával.
Elnézést, de ma hosszított kemenceépítési műszak volt.
Igen, több dologban igazad van. Az üvegről én is olvastam eltérő történeteket, viszont van (volt) egy másik nagyon jó kemencés fórum ami sajnos már megszűnt (kemencebence.hu), és ott nagyrészt még öreg kemencések is rakták az üveget, mert esküdtek a hőszigetelésére. Én úgy vagyok vele, hogy mivel már össze van törve egy csomó üveg, azt belerakom, de közvetlenül a sütőtér alatt ytong lesz.
Az égetésben is igazad van, sokan írták, hogy a samott ezért nem jó sütőtérnek és kenyeret se nagyon lehet sütni rajta. Azt mondják az öregek, hogy a tégla az ami lágyabban adja vissza a hőt. A kemencét nagyméretű agyagtéglából építjük, de ahogy írtam nem régi jól kiégetett tégla, ezért nem merem ebből csinálni a tűzteret.
Tudom, hogy nehéz vágni a samottot, de mivel nagy barkácsolók vagyunk nem gond a szerszám, van 2 sokat próbált Makita flex, és van egy pár elfekvő gyémánttárcsa is a vágáshoz. Mondjuk a csiszolást még nem tudom mivel lehetne jól csinálni.
Szóval én szívesen megfogadnám a tanácsod, de egyrészt így is sok a tégla és most arra még venni kellene, másrészt meg már adott a kemence mérete, a donga mindkét oldalán 30-30cm 1 tégla hely van, így csak 1 sor tégla férne fel állóra rakva, de úgy tudom, hogy ha téglából rakják akkor 2 sort kell rakni a szigetelés miatt.
A samotal azért vagyok kicsit elen mert mielőtt ezt a kemencémet építettem sok kemencét megnéztem és a samotos kemencéket tul lehet fűteni és így éget az alja. Persze az is lehet hogy a tulajdonos nem ált a helyzet magaslatán.
A tűztér alá nem kell az üvegcserép azt csak azért rakták a régi öregek mert a régi kemce alá sokszor öszetúrták patkányok egerek és hogy ne tudjanak bemeni alá ezért üvegcserép törmeléket rakta be. Ha a kemence alját kibetonozod azon már semi nem megy át. Hőszigetelésnek a kemence alá én lépésáló ásványgyapotot tettem és rá egy "Nefalit" hőszigetelő lapot hogy stabilabb legyen az alja, de enek az ára mamár az egekbe jár ezért mivel töben lemásolták a kemencémet Ytong téglát ajánlottam és be is vált én magam is segédkeztem két utánépítésben és mindketőt megmértem egy speciális kontakt hőmérővel és ugyanazt produkálta az ytongos szigetelés mint az én kemencém.
A samotot nagyon nehéz vágni és csiszolni is nagyon drága igazán jó minőségü szerszámokal lehet. Én azt ajánlom ha be tudsz szerezni régi nagyméretű téglát akkor aból épitsd . Azal aránylag könyű dolgozni . Nem tudom milyen téglából akarod építeni?
Az egész kemence alatt mit értesz, hogy tetőtől talpig? Csak mert a dongát és a tűzteret is samottból csinálnám, meg a kemenceszájat, a hőcsapdát és a hátsó lezárást is. Ez így jó lehet szerinted?
A samott téglát egyébként nem a magas hőmérséklet miatt gondoltam, hanem a hőtartása, hővisszaadása miatt.
A tűzteret természetesen becsiszolom ha lehet mert hosszabb távra tervezek, csak a csiszolásnál azt akartam kérdezni, hogy a samott téglát is szokták-e, vagy lehet-e egyáltalán csiszolni. Az agyagtéglát tudom, hogy szokták.
Megnéztem a kemencéd, nagyon profi. Mondjuk nekem első kéményes lesz, de azt olvastam, hogy ez a füst hátravezetés nagyon jó a hőelosztás miatt. Látom a szigetelést sem bíztad a véletlenre, van benne kőgyapot rendesen. A képeken a tűztér alatt ytong keretben közetgyapot van, de mi az ami az egész tetején van, gipszkarton?
Én úgy terveztem, hogy kisméretű samott tégla futóra rakva belül a donga, arra egy 1cm-es kerámiapaplan, majd kívülre nagyméretű agyagtégla futóra. A tűztér alatti szigetelés pedig, a feltöltés után törtüveg, 2-3cm homok, agyaghabarcsba 10-es ytong, agyaghabarcsba a samott.
Ez szerinted így kivitelezhető? Megcsinálhatnám az egészet téglából mert van annyi, csak az a baj, hogy nem első osztályú a bontott téglám és úgy olvastam, hogy a dongához meg a tűztér aljához csengős kell. Hát ez sajnos nem olyan, legalábbis a többség, bár van benne néhány.
A kemence alját lehet samotból csinálni de én csak abban az esetben teném ha az egész kemence samotból lenne. Röviden ugyanaból az anyagból készítsd az egész kemencét szerintem a hőtágulás miatt. Egyébként a kemence alja általában 50-60C fokal alacsonyabb hőmérsékleten van a dongás kemencékben ezért sem érdemes egy nagyobb hőállóságú samotot használni.
Ezt a kötőanyagot nem ismerem de már írtam egy hőáló anyagot amit általában a tüzép telepek tartanak és azal nagyon könyű dolgozni nem köt gyorsan hanem az első fölfűtéskor keményedik ki. Az én kemencémet eezel az anyagal készítettem és a tetején levő fugáknak semi baja pedig már vagy tíz éves a kemencém. Rath C30-as hőálló habarcs régeben BR1100 néven volt. A téglák becsiszolását mindenképen ajánlom egy kicsit több idő megy el vele de ha nem 1-2 évre építed megéri vele foglalkozni.
- a dongát és a tűztér alját lehet-e simán samott téglából kirakni? A tűzteret fuga nélkül a téglákat szorosan egymás mellé, majd becsiszolni.
- kötőanyagnak idáig a petényi (PTKT) tűztér agyagot gondoltam, de akitől vettem a samottot azt mondta, hogy ő tömegkályhákat csinál és egy SECAR71 (http://www.variachem.com/SECAR-71-1) nevű cementtel és samottpor+víz keverékkel csinálja őket. Ezzel állítólag nem kell felfűtögetni (kiszárítani) a kemencét mert üvegkeményre köt levegőn, és garantáltan nincs repedés. 1400 C feletti hőmérsékletnél használják.
Hallott már erről az anyagról valaki, ha igen esetleg van vele tapasztalata? Csak mert magyar oldalakon nem találni infót róla, venni is csak e-bay, ali, amazon, stb. lehet.
Vályogból is lehet kemencét építeni. Gyorsan halad és gyorsan megszárad, mert csak a tapasz Ez a legrövidebb élettartamú kemencetípus, de a legkevesebb munkával a leggyorsabban készül el és korlátlanul javítható. A hószigetelésének köszönhetően kevés venyigével felfűthető, és ezt a hőt hosszabb idő alatt, egyenletesebben adja le, mint egy téglakemence ami fűtés szempontjából is kívánatos. A hővezetés és a hőszigetelés közötti aranyközép az agyag, vagy a vályogkemence.
Régen főleg faluhelyeken volt agyagból készült ugynevezett vályogtégla ami agyag és pelyva keveréke volt. Ezek sárga színüek voltak és nem égeték kb 5-6 hónapig szelős fedett helyeken szárították. Sok házat is építettek belőle iletve használták tégla házakban pl válaszfalaknak. Én eről beszéltem hogy ilyen házakból lehet kemence építéséhez alapanyagot fölhasználni. A Rath BR 110-as tűzálló habarcs utóda a C30-as .
