A kutyákok a nyáron töltötték a 3. évüket, szóval már túl vannak azon a koron, amikor még alakíthatók lennének. Nem is tagadom, tartok a kuvasztól, így a nyílt összeütközést nem vállalom (a csontot pl. nem venném ki a pofájából ). Arra persze ügyelek, hogy ez ne legyen egyértelmű a kuvasz előtt. Talán két ízben fordult elő, hogy nagyon megijesztett, és ezt persze érzékelte is. Két napig átnéztem rajta, ha kellett, nagyon keményen szóltam rá. Ennyit tudok tenni. Arról szó sem lehet, hogy eltávolítsam közülünk.
Csak pórázon viszem ki őket ( persze, van segítségem ). Ha tehetném, sem engedném el őket. A tanyasi kutyák, kóbor ebek mellett gond nélkül elmegyünk, de ha vadak vannak a közelünkben, nem könnyű visszafogni őket. Ha szabadon lennének, nem bírnám őket visszaparancsolni. A kertben ráadásul vannak elhanyagolt területek, fedetlen ásott kutakkal. Vágtázás itthon van, az utcafront és a hátsó un. szervízút között. Na, akkor nem lenne jó az útjukba kerülni. Az udvar persze kicsi, mint minden sorházi lakásé. Jó lenne kertet venni a nagykertben, de a bombabiztos bekerítése egy vagyon lenne.
Ami a macskákat illeti, ezzel baj nincs. A kutyák lába között ténferegnek akkor is, amikor az ebek esznek. Igaz, ehhez több mint egy évig kellett trenírozni őket.
A "kölyök" gyönyörű jószág! Árkok pedig nálunk is voltak, meg lesznek is. A fákat körül kerítettük, mást nem tehetünk.
Meglehet, hogy ebben az évben már nem " találkozunk". Békés, boldog új esztendőt kívánok nektek, két-és négylábúaknak egyaránt!
Szia nem írtad mennyi idős a kuvasz ?! Az enyém még ,,kölyök,, tehát alakítható, vannak dolgok amiket
most lehet (kell) neki megtanítani, a csont nagy becsben van nála ,de az első morgás után megkapta a neki járó pofonját és ugyan félti az látszik rajta ,de bármikor elveszem tőle ha akarom :) A macskák üldözéséről cipeléséről nehéz leszoktatni ,de jó úton haladok, ha kint vagyok nem meri megpróbálni .
Régebben szokott pár kört futni az udvarban macskával a szájában :) Vidd el sétálni pórázon egy kicsit talán szocializálódik megszokja a többi kutya látványát . Arra készülj fel ha nem szoktattad pórázhoz húz mint egy tank én a 30-32 kilós macit alig bírtam fogni az elején utána már megszokta a vezetés ritmusát és jött rendesen . Ha van nagyobb terület kell futtatni sokat, lévén pásztorkutya a nyitott korlátok nélküli tér a génjeiben van így ezért nagy a mozgásigénye . Nálunk falusi ház 800 négyszögöl van helye bőven, a bekerített udvar is van 70 méter hosszú ott szokott 5-10 kört futni ha játszom vele amennyit tudok futok -játszom őszintén mondva jobban bírja mint én ::)) Ha képes vagy elfárasztani kezesebb lesz biztosan !!
Pár kép a rosszcsontról ásott pár lyukat a csontnak majd ő is belefér ::))
Jó ideig nem volt internetünk, így csak most olvashattalak. Köszönöm a segítséged!
A helyzet valamelyest szelídült. Azután, hogy bejött ez a tavaszias tél, a vizslát rávettem, hogy éjszakára is maradjon kinn, aludjon a házában. A kuvasz, lévén irigy kutya, ezzel megnyugodott. Legalábbis úgy tűnik. Hörgés már csak ritkán van. Ellentétben a vizslával, aki órákig képes lenne játszani a labdával, a kuvasz semmiféle játékra nem hajlandó. És mert irigy, azt is nehezen tűri, ha a vizslával játszunk. Amivel kiengesztelhető, az alapos fülvakar, na meg a tompor paskolása. Az egyedüli, ami a kedvére való, a hajnali futás a szomszédos nagykertben. Nap közben már nem tanácsos újra kimenni, mert van egy őrült kerttulajdonos, aki gyűlöli a kutyákat. Nem akarok vele vitát, főleg nem úgy, hogy Bobi is ott van velem, mert annak nagyon csúnya vége is lehet.
Mint írtam, Bobit már pici korában kiverték az utcára. Biztos vagyok benne, hogy párszor elverték, mert ha seprű, lapát van a kezemben, elhúzódik. Nehezen viseli, ha hosszabb ideig szó nélkül megyek el mellette, rá sem nézek, ezért ha kell, így büntetem.
Sajnos ebben az esetben túl sokat nem lehet tenni . A kuvasz minden más kutyával szemben domináns
és semmiképp nem megalkuvó . Annyit tehetsz ,hogy megvéded a vizslát és tudatosítod benne ha te
ott vagy nem bánthatja mert te parancsolsz . Ha rád mordul annak egy nagy pofon legyen a következménye mert ezt nem szabad neki megengedni ,ha megteszi azt azonnal MEG KELL torolni mert a falkavezér te vagy ezt soha nem szabad neki elfelejteni . Ha kiadsz egy parancsot feltétlenül el kell nála érni ,hogy végrehajtsa, amennyiben ráhagyod és nem fogad szót már el is buktad a falkavezérséget .
Ha kiadom a helyedre parancsot, és somfordál mindenfelé (vagyis próbálkozik) addig kergetem míg a helyére nem megy , ha bement megdicsérem .Az öreg macira már elég volt csak ránéznem mikor álltam ki a kocsival
ment is az ólba . A ,,picúrt,, a nejem nemigen képes a helyére zavarni ,nekem már csak egy szavamba kerül és megy,de ehhez a fent leírtakat sokszor el kellett játszani vele . Nem tudom mennyire játékos, játékkal
talán lehet kicsit nyugtatni,lekötni a figyelmét ,ha elfárad nem erőlteti annyira a hatalmi harcot .
Ezek csak az én ötleteim ,de mivel nem volt egyszerre két ebem nem tudom mennyire hatékonyak .
"...lesz vele pár meccsem,de tőlem ez nem idegen hiszen ő már nem az első ahogy írtam is !"
Én ezt a meccset lekéstem. Bobi kutyám, a kuvasz keverék kan kb. 7 hónapos volt, amikor az utcáról behoztam ( a telet a közeli kertben húzta ki, a kerttulajdonosok által összeeszkábált kunyhóban ). Nálam volt már akkor a nagyjából azonos korú német vizsla, szintén kan. Mindkettőt ivartalaníttattam. Fél évet veszítettem a kuvasz nevelésében, ekkorra vált nyilvánvalóvá előttem, hogy ő biz' nem golden retriever, mint azt az egyik ismerősöm állította ( engem könnyű volt meggyőzni, hiszen alaposan se az egyiket, se a másikat nem ismertem ). A hátrány már behozhatatlan volt. Azt elértem, hogy a kutya velem szemben nem keménykedik, bár időnként próbálkozik. A baj az, hogy a vizslával szemben keményen domináns. Sorházi lakásban lakunk, kis udvarral. A kuvasz a terület védője, a vizsla a háttérben visíthat néha, amikor már nem bírja ki, hogy ne ugasson. A kuvasz ráhörög ilyenkor, gondolom, mondja az ő nyelvükön, hogy " te kussolj".
A kuvaszt október elején babesiával kórházba kellett vinni, egymást követő 3 napon infúziót kapott. Azelőtt soha nem volt kocsiban, nem lehetett rávenni, hogy a lakásba jöjjön be. Ezzel együtt nagyon fegyelmezetten viselte az utazást, a várakozást a váróteremben, kutyákkal, macskákkal együtt, az infúziót a vizsgálóasztalon, a fájdalmas injekciókat. Ez a stressz viszont az itthoni viselkedésében megmutatkozott. Legalábbis annyiban, hogy a harmadik napon, este szokatlanul nyugtalan volt, a vizslát támadta, rám is rám mordult.
A vizslával ez idő óta keményebb. Az utóbbi pár hétben elértük, hogy a vizsla a nap nagyobb részét az udvar hátsó részén, a teraszon tölti, végül behúzódik a házába. Vacsora után már ki sem jön a garázsból ( ő itt, a kuvasz a teraszon eszik). Természetesen Bobi jogában állónak tartja, hogy az etetés befejeztével a vizsla tálját, majd a fél garázst ellenőrízze. A vizsla a garázsban alszik. Láttam, hogy fél a kuvasztól, reszket, így egy idő után már nem is győzködtem, hogy jöjjön ki.
Tudom, hogy ez nincs jól. A kuvaszban erősítem, hogy ő a teljhatalmú úr, a vizslában pedig azt, hogy neki ezt tudomásul kell vennie, hát csak reszkessen. Van ugyan tréner a városban, de a szakértelmében nem vagyok biztos, bár két éve volt nálunk, azóta fejlődhetett.
Ilyen hosszúra nyúlt bevezető után kérdezem, szerintetek mit tehetek, tehetek-e valamit. Mert ezért ez a két kutya az utóbbi pár hetet leszámítva viszonylag békésen megfért egymással. Na persze úgy, hogy a vizsla a kuvasz domináns szerepét tudomásul vette.
A segítségetek, ha lesz, előre is megköszönöm!
Itt a két jószág. Azt hiszem, felesleges a látottakhoz kommentárt fűzni.
A szocializacio nem oli ki a kuvasz osi osztonet a sajat terulet vedelmerol! Az arra van, hogy ha utcan setalsz (ami nem az o terulete) ott ne akarjon vedeni, mindenkinek es mindennek nekimenni. Hogy emeberek es allatok koze lehessen vinni. Ettol otthon meg ugyan az a megvesztegethetetlen hazorzo marad. Az meg, hogy elfogadja a gazda donteset arrol, hogy valaki bejohet e a teruletre es meg a gatyaja is megmarad, az pusztan a falkasorrend helyes ertelmezesenek a jele. Ettol meg egyedul - a gazda nelkul - nem fog beengedni senkit.
De, hogy a fajta szepsegeirol is essen szo, szivesen neznek kepeket is a kutyusodrol. ;)
A 3 hónapos kutya még kölyök a morgás támadás inkább játék mint valódi területvédés .
Azért zártam be mert dolgoztunk és nem a neveléssel akartam foglalkozni , plusz a dolog
tudatos volt mert nem akarom túlságosan szocializálni .Ennek az az oka ,hogy egy túlságosan szocializálódott emberekhez szokott kutya nem lesz igazán jó házőrző, hiszen egy kedves szó egy
finom csont bizony el tudja téríteni .Természetesen egy kiképzett kutyát nem ,de erre jelen esetben nincs időm (mikor képeztünk ki Német juhászokat azok parancsra védtek területet és nem fogadtak el senkitől semmit ,de az heti hét és havi 30 napot igénylő dolog ) .Ez a 3. kuvaszom és ahogy nézem nem lesz vele probléma , végrehajtja az utasításokat ,de mivel kölyök fokozatosan lesz egyre engedelmesebb .
Bocs , most néztem a "játék közbeni erősen harap" Ha erősebben ráfog a kezedre, meg kell neki mutatni,hogy az neki sem jó.Pl ha egy kölyök és egy felnőtt játszik, a kicsi erősebben fog, az idősebb gyakran rámordul vagy odakap.
Tehát ha a kölyök erősebben harap.Mondjuk a kézfejed a szájában van-ráfogsz az alsó, vagy a felső állkapcsára.
Kicsit megszorítod.A szája széle a fogához nyomódik.Ez fáj neki. Nyüszít egyet,azután egyből el kell engedni. Mehet tovább a játék. Így hamar megtanulja a kölyök,hogy finomabban fogjon, vagy neki is fáj. Természetesen a játékba belemelegedve, óhatatlanul is keményebben fog néha.Ezt el lehet neki nézni, csak a szándékos durvaságot nem.
A felugrálásról nagyon egyszerű leszoktatni a kutyát!!amikor felugrik , térdet kicsit megemelni.Természetesen a kölyköknél finomabban.Nem kell rászólni!!!! Amikor rád ugrik,kicsit térddel mellbe rugod . (érzéssel)
Ez :1 Kellemetlen a kutyának. 2 ha még hanyatt is esik az még kellemetlenebb.Néhány ilyen kísérlet után rájön,hogy ez neki nem jó.Nem hülyék. Rendkívül gyorsan abba hagyják ezt a rossz szokást.
Az szomoru, ha be kell zarni, mert vendeg jon... A kutyanak tudnia kell, hogy ha a gazdi jelenleteben a gazdi beenged valakit, akkor az rendben van. Bizalmatlannak kell lennie, de nem tamadhat! Nem hozhat ilyen dontest a gazda jelenleteben!
Ezert is nagyon fontos minden kutyanal, de a kuvasznal foleg az idejeben elkezdett szocializacio! Erre a legalkalmasabb a kutyaovi es a rengeteg setalas, ahol emberekkel es kutyakkal talalkozhat. Mi is 3,5 honapos kora ota jarunk kutyaoviba, rengeteget setalunk, visszuk a varosba, hogy szokja az embereket, allatokat maga korul. Szerencsere a tenyeszto is rengeteg figyelmet forditott erre meg az alomban, igy egy a sajat teruleten kivul erdeklodo, azon belul vedelmezo kutyusunk van. Es ha mi engedunk be valakit, akkor az rendben van szamara, ellenben mindenki massal szemben nagyon erosen vedelmezi a teruletet.
A kolyok kutya igen is leszoktathato az ugralasrol! A mi 4,5 honapos kan kuvaszunk is ugralt az elejen amikor haza jottunk. Egyszeruen nem szabad tudomast venni rola, minden udvozles nelkul be kell menni a hazba (meg ha ezt nehez is megtenni) es par perc mulva ha lenyugodott, akkor kimenni hozza es odahivni. Ha ugral, el kell fordulni tole es ott hagyni. Hamar megtanulja, hogy ugralassal nem kapja meg a figyelmet es simogatast, amit el akar erni. Ugyan ez a helyzet a harapasnal is. Ha erosen harap vagy kezd tulzasba esni, akkor le kell allitani. Lehet "felnyusziteni", mint azt a testverei tennek. Ha tovabbra is durva, akkor meg kell fogni a felso allkapcsat es a bort raszoritani a fogaira. Hamar rajonnek hol a hatar. A milyenk is jatszik, harap, de ha bedurvul es raszolok, akkor ujra gyengeden kezd ragni. Ebben a korban ez termeszetes (marmint a sok ragas), mert cserelik a fogaikat amitol allando bizserges, enyhe fajdalom van az inyukben. A kuvasz kemeny kutya, foleg a kanok. Nem szabad rajuk hagyni a dolgokat. Ahhoz, hogy egy fantasztikus tars valljon beloluk, tudni kell kontrolalni oket.
Köszönöm a hasznos infónak neked, akiről senki sem tudja, hogy kicsoda :) Tegnap délután érdekes helyzet adódott....eddig csak úgy megszokásból bejöttek hozzánk az ismerősök, de ezután nem ajánlatos. Első alkalom volt, hogy megállított valakit, de hát az a dolga, hogy jelezze ha valaki jön nem? Azért tartjuk ! 4,5 hónaposan szerintem ez elég korai még, de igazán nincs tapasztalatom, első kuvaszunk.
Igen idővel ezt kinövi ,de arra még várni kell olyan 8- 10 hónapos koráig addigra már kaphat
erősebb csontot és azon kiélheti a harapdálási vágyait . Most egyetlen jó módszer van amivel
lehet rá hatni, kis pofon és a borzalmas hangerejű ordítás ami azért tudatosítja vele ,hogy
a helyzet komoly .Verni nem szabad mert azt úgysem érti mért kapja ! Rákiabálok fujj nem szabad,
és ordítok ,hogy a helyedre ,ha kell futok utána és bekergetem akkor bemegy . Mindenképp el kell érni nála ,hogy végrehajtsa mert csak így lehet később egy vezényszóra elérni ezt nála . Ha valaki csak mondja
és nem kényszeríti rá szisztematikusan, annak nem is fog szót fogadni .Már most tudatosítani kell benne
ki a falkavezér . A szukával kicsit könnyebb lesz, a kan konokabb, nekem volt már mindkettő és ez a tapasztalatom . Megkötni nem szabad, max annyi időre ha kiállunk a kocsival, kölyök kajla nehogy aláfusson
vagy később ( a kanra jellemző) meglépjen egy körre a faluban .
Hát a miénk is harapdál rendesen, kíváncsian várom, mikor fogja kinőni! Ugye kinövi? Mert lassan ott tartok, hogy nem tudok tőle az udvaron semmit csinálni. 4,5 hónapos, szuka. Amikor nyugis vagy alszik nagyon okos, és szófogadó, de amikor rájön a kajlaság, akkor menekülés van (mármint részemről és a 9 éves fiam részéről is) Ha nyugis, akkor annyira lehet szeretgetni mint egy kis jegesmaci olyan.
Hasonló cipőben járok a 3 hónapos maci kanommal . Nálunk az első és hátsó udvar nyitva van tehát
az egész telek a kert kivételével az ő birodalma .A kuvasz szabadságvágya nagy a fajtából adódóan ,
mivel pásztorkutya az eredeti ,,munkahelyén,, soha nem volt kis helyre korlátozva, hiszen a nyáj által bejárt terület volt az övé is . Ezért a hátsó udvar neki korlátot jelent amit érthetően nem szeret . Ha van módotok rá nyissátok egybe ,hogy este is nagyobb területe legyen .A másik baj ,hogy kicsi ,és ezért hiányzik neki
a játszópajtás , mivel másik kutya nincs, így mi emberek lennénk az állandó játszópajtás ,de mi ezt nem tehetjük éjjel nappal magától értetődően .Az enyém is szomorúan néz és kicsit nyüsszög mikor reggel elmegyek, és szinte négy lábon ugrál mikor megjövök .Félni nem fél, egyszerűen hiányzik neki egy társ !
A másik a felugrálás .No arról kölyökkorban nagyon nehéz leszoktatni mondhatom lehetetlen az enyém is ilyen,ez magától múlik majd el ahogy lassan cseperedik .Ma reggel kimentem adtam neki enni, a kicsibejáró
mart asztfalt-l van lefedve azon kapart egy lyukat a tappancsai egy merő fekete aszfalt avval ugrált rám fel
és mivel kan és egy ördög, harapdál is erősen, mert a játék mindenek felett .Nem érti ,hogy nyakig fekete lesz a világosszürke ruha , tudomásul kell venni a kölyökkutya ilyen, főleg a kuvasz, a nagy szabadságvágy és nagy mozgásigény függvényében (egy csivava elvan az ölben ) .Idővel elmúlik, pár száz nadrágmosás után :::)) Nekem is nagyon furcsa az öreg maci után aki mikor meglátta az autót már félreállt mert tudta ,hogy jövök ha szóltam neki menj a helyedre szépen beballagott .A kis maci is bemegy fél percre, utána
már ugrik is rám :::)) Szoktam vele játszani, erősen kan a kis pocok, harap morog persze játékosan ha kicsit
erősebben lepofozom az sem zavarja újból támad ,mikor vége a játéknak megvakarom a hasát kicsit megnyugtatom iszik egyet és akkor elvan majd 2 percig :::)) Viszont már ilyen fiatalon is ha valaki megy az utcán már támad, ugat morog vicsorog, ahogy egy jó kuvasznak kell !
UI: Én már párszor pórázon kivittem az utcára ,hogy nagyobb területet bejárhasson és szokja a pórázt.
Még néha nem arra megy amerre én akarom mert bóklászik ,de elég sokat jártunk így mire beértünk azért elfáradt.Később ha már elmegy rendesen, akkor lehet vele nagyobb köröket járni, így a mozgásigénye ezért ki lesz elégítve egy túra után .
Sziasztok Kutyisok! :) 2 hónapja van nálunk a kis szuka kuvasz, elmúlt 4 hónapos. Nagyon virgonc, sokat játszunk vele és szeretgetjük. Van egy első és egy hátsó udvarunk. Az első udvarban van többet, de napközben jól el van a hátsóban is. Hajkurássza a tyúkokat, de nem bántja őket. Éjjelre mindig a hátsóba van a helye, ott a háza is. Minden este, mikor egyedül marad nyüszít, vagy ugat, néha akár fél egy órán át is. Ugyanezt csinája amint világosodik. Ez normális, mikor múlik el? Azt hittem ez egy-két hét alatt elmúlik, de nem. Mi baj lehet, fél egyedül? Másik gond vele, hogy nem bírjuk leszoktatni a felugrálásról. Amikor délután megyek haza majd kiugrik a bőréből és én is, ahogy rám ugrik, majd a mellkasomig ér már, és ez ilyen esős időben "igazi élmény" :)
Tündériek a kis kuvaszok! :D Örülök hogy idetaláltatok, és talán végre újra kicsit felpezsdül itt az élet :)
Nekem lassan (egy hónap múlva) három éves kuvasz szukám van és egy éves mudi szuka. Nem vagyok túl tapasztalt kutyázás terén,
Az hogy egy kölyök kuvasz mitől fél kiskorában sok mindentől függ. Én például az enyémet egy eldugott tanyáról hoztam, amerre még a madár se járt, ő is megrettent a nagy hangoktól kiskorában. Nálunk a legfélelmetesebb a hatalmas nyikorgó vaskapuk voltak. Sajnos nem minden kuvaszra igaz, hogy nem retten meg semmitől, de sokat lehet rajta javítani, főleg kiskorban. Vidd Somát sétálni minnél többet, a lehető legváltozatosabb helyekre, faluba/városba és a határba is. Próbálj olyankor valami nagyobb zajt csapni amikor olyasmit csinál amit élvez. Pl amikor játszotok, ejts le egy kulcscsomót, ha megáll hívd újra játékba. Vagy pl. ha van használaton kívüli fedőtök, be lehet kenni egy kis májkrémmel, először csak tegyétek le a földre, aztán ha már az evéssel köti össze, ejtsétek le. A lényeg hogy az erősebb zajhoz valami pozitívat kössön a kutya.
A másik dolog amire figyeljetek ha megijed valamitől, ilyenkor nem szabad simogatással, szép szavakkal próbálni megnyugtatni, álljatok meg egy kicsit, aztán menjetek tovább mintha semmi nem történt volna.
A túl eleven kölyköket (ami nagyon jó dolog :D ) le lehet fárasztani sok játékkal, egy kis tanulással (csak addig amíg érdekli), vagy egy kis testmozgással. Én pl az enyémmel már négy-öt hónapos korában elkezdtünk biciklizni, nem rohamtempóban, csak szép komótosan. Nagyon élvezi, és egy 30-40 perces bicajozástól szépen kifáradt. Itt is azért oda kell figyelni, hogy nem kell megerőltetni, sokan nem is ajánlják, de szerintem jó ilyenkor elkezdeni, ennyi idősen még könnyű rá megtanítani, hogy ne rongyoljon pl egy macska után. Vagy pl hallottam olyat is, hogy etetésnél a kajáját szórjuk szét az udvaron, (füves terület a legjobb) a keresgéléssel is szépen ki tud fáradni, és már nem is csinál annyi kalamajkát.
Reggel még kicsit neveletlen , mikor meglát azt sem tudja ,hogyan ugráljon , ahogy levetettem a papucsom azon nyomban elfutott vele :) Dolgozom rajta ,hogy ne legyen ilyen rossz ::))
Attól függ kit féltesz ? A tyúkokat akkor jogos mert ha azok nincsenek az ólban bajuk eshet .
A kuvaszt viszont nem kell félteni , hiszen eredeti ,,munkahelyén,, a havasokban nyájőrzéskor
sehol nem volt ól, és a szőrzete ellenálló képessége megvédi minden viszontagságtól .
Az enyémeket sokszor télen nem találtam, kifeküdtek a hóra és belepte őket ha közelebb mentem akkor láttam gőzöl a hó az orruknál ::) Így volt ez a szuka és később a kan esetében is . A kuvasz nem kényes és nem fél szinte semmitől hiszen a szabad ég alatt volt tartva évszázadokig . Még a medvének is simán nekimennek még akkor is ha alulmaradnak ,de félni azt nem félnek .Zavard ki zárd be a tyúkokat majd akkor csak elé fekszik , ha esik van annyi esze bemegy az ólba meglásd ! ::)) Az enyém pici stöpszli
9 hetes sosem látott ólat ahonnan hoztam, kint feküdt az óla mögött a földön mert azt szokta meg dörgés nem érdekelte hiszen hallotta eleget, mikor nekiállt esni akkor ment be az ólba 3 nap után ,de most is a legtöbb időt kint tölti a földön .
Itt a két jószág. Azt hiszem, felesleges a látottakhoz kommentárt fűzni.
Az hogy egy kölyök kuvasz mitől fél kiskorában sok mindentől függ. Én például az enyémet egy eldugott tanyáról hoztam, amerre még a madár se járt, ő is megrettent a nagy hangoktól kiskorában. Nálunk a legfélelmetesebb a hatalmas nyikorgó vaskapuk voltak. Sajnos nem minden kuvaszra igaz, hogy nem retten meg semmitől, de sokat lehet rajta javítani, főleg kiskorban. Vidd Somát sétálni minnél többet, a lehető legváltozatosabb helyekre, faluba/városba és a határba is. Próbálj olyankor valami nagyobb zajt csapni amikor olyasmit csinál amit élvez. Pl amikor játszotok, ejts le egy kulcscsomót, ha megáll hívd újra játékba. Vagy pl. ha van használaton kívüli fedőtök, be lehet kenni egy kis májkrémmel, először csak tegyétek le a földre, aztán ha már az evéssel köti össze, ejtsétek le. A lényeg hogy az erősebb zajhoz valami pozitívat kössön a kutya.
