Ott van egy kis analógiának az operációs rendszerek fejlődése, a számítógépeknél. Kellet először a mag, a kernel. A legalapabb program, hogy egyáltalán valami másik programot el lehessen indítani. Jött a DOS. Ezek mai szemmel igen kis programok. Mégis roppant nehéz volt megírni először ezeket. Erre épültek a Windows, stb. Brutális méretű programok.
***>>"Legalább egyszer sikerülne arról írnod, ami cseppet megközelíti a problematika lényegét... Például arról: amikor a kódoló részeken a gének "eredeti példányai" készültek, milyen természeti folyamat "gondoskodott" a közbülső stop kodonok kiszelektálásáról?"<< Roppant egyszerű a válasz. Egy duplikációval átkerül egy működő gén a nem kódoló területre.
Állj! Csak nem valami ügyes ugráló génre gondoltál? :P S minden gén így cselekedett?
Erről beszélek hetek óta. Transzpozon, plazmid, duplikáció. Ilyesmik. Ez vezet ki téged abból a gondolati csapdából amiben vagy. Ha igen, maga a problematika továbbra is megmarad, csak valami bakugrás után... Ugyanis, az még mindig nincs megmagyarázva, hogy - még az átkerülés előtt - hogyan vált egy "akármilyen" szekvencia működő génné. De ugye erre már nem annyira roppant egyszerű a válasz.
A prokariotáknál vagy a még ősibb proto baktériumoknál, össze kellett állniuk az első kulcsfontosságú géneknek, mutációkkal. De akkor még rövidek voltak a DNS láncok. A replikáció ciklusa nagyon rövid pl. az emberéhez képest. Óriási szaporodási ráta, plusz rengeteg idő volt, kisebb hibajavítási ráta is elég a rövidebb láncokhoz. Ezáltal gyors az evolúció. Később ezek a folyamatok bekonvergáltak és magasabb szintű evolúciós mechanizmusok kellettek a hosszú DNS láncok létrejöttéhez. A pontmutáció nem elég önmagában. Kellett a kereszteződés és az ugráló gének, duplikáció.
***Ott se lesz benne csak a végen stop kodon. Innentől már a további generációk millióinak ez már eredetipéldánynak számít.
Fantasztikus! Mármint az a laza kis átminősítés, hogy ha egy gén elugrott valahová, ott már "eredetinek" számítson. :P Az ötlet zsenialitása abban van, hogy így nem kell a nem-kódoló területen tülekedő stoposok kiebrudalásával foglalkozni! (Megvallom, nekem ez a problémakerülő szupergondolat sose jutott volna eszembe...)
Az evolúció kreatívabb, probléma kerülőbb mindannyiunknál.
***Innentől vagy az legeredetibb vagy az újabb evolválódhat.
Evolválódhat... Pont az evolválódást kéne igazolni; előtte ez a szó még nem létjogosult. Ráadásul, ez a szó gén-szinten eleve értelmezhetetlen... Legnagyobb jóindulattal még a "génszintézis" lehetne az a folyamat, ami az evolválódás szóval kapcsolatba hozható, de kezdheted az egészet elölről. Ugyanis, még mindig hátra van a szekvencia-átszerkesztés, a génépítő mutációsorozat módszerének ecsetelése. Amit nevezhetsz akár evolválódásnak is, ha neked ez a hepped... Nyugodtan add meg a részletes genetikai levezetést, lesz türelmem végigolvasni. Ne feledd: most a DNS-replikáció KÖZBENI szekvencia-átszerkesztés realitását keressük...
"Ez a kérdés nem igazán vág a topik témájába." (Siphers) "Jó lenne, ha ezt belátnád, leállnál ezzel, s inkább csupán az evolúció tudományos kérdéseire szorítkoznál." (Tuarego)
***>>"A problematika tárgyát képező "génszintézist" azonban még nyomokban se érinti a firkálmány, ezért aztán az evolúciós magyarázat szempontjából teljesen értéktelen és elégtelen az egész...!"<< Azért ez mégis csak egy egyetemről származó írás.
Ettől még nem kell rögtön hasraesni előtte... A tartalom az, ami döntő a kérdésben.
***Lehet, hogy nekiesek és elolvasom.
"Aki megkezdte, felét elvégezte a munkának." (Horatius)
"Ami bennünket illet, mi már régen elsajátítottuk azt az elemi igazságot, amely szerint a matematika csupán módszer, amely egyáltalán nem illetékes arra, hogy a jelenség biológiai hátterét feltárja." (Ny. P. Dubinyin)
***>>"Legalább egyszer sikerülne arról írnod, ami cseppet megközelíti a problematika lényegét... Például arról: amikor a kódoló részeken a gének "eredeti példányai" készültek, milyen természeti folyamat "gondoskodott" a közbülső stop kodonok kiszelektálásáról?"<< Roppant egyszerű a válasz. Egy duplikációval átkerül egy működő gén a nem kódoló területre.
Állj! Csak nem valami ügyes ugráló génre gondoltál? :P S minden gén így cselekedett? Ha igen, maga a problematika továbbra is megmarad, csak valami bakugrás után... Ugyanis, az még mindig nincs megmagyarázva, hogy - még az átkerülés előtt - hogyan vált egy "akármilyen" szekvencia működő génné. De ugye erre már nem annyira roppant egyszerű a válasz.
***Ott se lesz benne csak a végen stop kodon. Innentől már a további generációk millióinak ez már eredeti példánynak számít.
Fantasztikus! Mármint az a laza kis átminősítés, hogy ha egy gén elugrott valahová, ott már "eredetinek" számítson. :P Az ötlet zsenialitása abban van, hogy így nem kell a nem-kódoló területen tülekedő stoposok kiebrudalásával foglalkozni! (Megvallom, nekem ez a problémakerülő szupergondolat sose jutott volna eszembe...)
***Innentől vagy az legeredetibb vagy az újabb evolválódhat.
Evolválódhat... Pont az evolválódást kéne igazolni; előtte ez a szó még nem létjogosult. Ráadásul, ez a szó gén-szinten eleve értelmezhetetlen... Legnagyobb jóindulattal még a "génszintézis" lehetne az a folyamat, ami az evolválódás szóval kapcsolatba hozható, de kezdheted az egészet elölről. Ugyanis, még mindig hátra van a szekvencia-átszerkesztés, a génépítő mutációsorozat módszerének ecsetelése. Amit nevezhetsz akár evolválódásnak is, ha neked ez a hepped... Nyugodtan add meg a részletes genetikai levezetést, lesz türelmem végigolvasni. Ne feledd: most a DNS-replikáció KÖZBENI szekvencia-átszerkesztés realitását keressük...
Ehhez sem èrtesz. Nem kéne belebonyolódnod, hosszadalmas. Ahogy elkezdtem, elkezded kiszedni az almákat a szatyrokból, mindegyikből ugyanannyit. Amelyikből előbb elfogy, abban volt kevesebb, a másikban több. Ha egyszerre fogy el, ugyanannyi volt. Nem volt szükség ismerni a szàmokat. De ez offtopik.
Nem jutok el oda. Először azzal kell tisztában lennem, mit jelent a több. Mielőtt számokkal játszom tudnom kell mi az, hogy szám. Ezeket nem méréssel vagy matematikával alkottam meg.
Említettem volna mérést? Nem. De ha két szatyor almáról el tudod dönteni, melyikben van több alma, eljuthatsz a több, kevesebb, egyforma, majd további logikai lépésekben a szám fogalmához.
"A problematika tárgyát képező "génszintézist" azonban még nyomokban se érinti a firkálmány, ezért aztán az evolúciós magyarázat szempontjából teljesen értéktelen és elégtelen az egész...!"
Azért ez mégis csak egy egyetemről származó írás. Lehet, hogy nekiesek és elolvasom.
A matematikának van egy magja, a matematikai logika alapjai, amelyek az emberi gondolkodás alapjaival egyezik meg, csak pontosabban, egyertelműen megfogalmazva. Ez akkor igaz, ha képesek vagyunk gondolkodni. Ez csak anyira jelent hitet, mint az objektivitásban, és a gondolkodás kèpessègében való hit. Minden más nem hit. Definíció, feltételetés, következtetés. A hitnek nincs szerepe.
"Legalább egyszer sikerülne arról írnod, ami cseppet megközelíti a problematika lényegét... Például arról: amikor a kódoló részeken a gének "eredeti példányai" készültek, milyen természeti folyamat "gondoskodott" a közbülső stop kodonok kiszelektálásáról?"
Roppant egyszerű a válasz. Egy duplikációval átkerül egy működő gén a nem kódoló területre. Ott se lesz benne csak a végen stop kodon. Innentől már a további generációk millióinak ez már eredeti példánynak számít. Innentől vagy az legeredetibb vagy az újabb evolválódhat.
Sem a fizika, sem a matematika nem hiten alapszik. A valósághoz való objektív viszonyainknak vannak tapasztalati vetületei, és hiten, feltételezésen alapuló vetületei. De ha a jelenségek objektívitása adott, tehát adottnak fogadjuk el, ami egyèbiránt létezésünk, fennmaradásunk feltétele, onnan kezdve a fizika, ès a matematika csak logikai levezetés.
Brendel Mátyás nem tudja, hogy a tudomány nem magyarázza a fizikai világ matematikai felfoghatóságát, hiszen a tudomány éppen azon a hiten alapszik, hogy a fizikai világ matematikailag felfogható.
- Ezt ismerem - mondta Craddock nagyot sóhajtva. - Ha valaki rá akar tukmálni egy könyvet az emberre, nincs menekvés. De ha már idetetted, megvitathatjuk akár az egész könyvet. Döntsd el, mit, milyen sorrendben tárgyaljunk meg... De előre közlöm: pont a lényeg hiányzik az egész könyvből!
Gondolom, ezt a borzalmat erre a szövegrészre lökted be válaszul: "Még ha a színekért felelős gének mutálódnak is, az nem magyarázza meg a gén eredetét." (Sharion) A borzalmon belül is a "Gének eredete" alcímnek kellene szólnia erről, ám ez sajnos csak a semmitmondóság harmatos szintjén sikerült! Persze nem maradhat ki belőle a szokásos ostoba duplikáció, az exon shuffling, meg az LGT (de ha ez alatt a zenekar lenne értendő, az lett volna az egyetlen pozitívum)! A problematika tárgyát képező "génszintézist" azonban még nyomokban se érinti a firkálmány, ezért aztán az evolúciós magyarázat szempontjából teljesen értéktelen és elégtelen az egész...!
***A természetes kiválasztódás viszonylag gyakori jelenség ahhoz, hogy észlelhető legyen.
A természetes kiválasztódás még gyakoribb jelenség az észlelhetetlenség világában... Az előző hsz-ben nem véletlenül irányítottam a figyelmet a géneket, a DNS-t érintő, és általában a molekuláris szinten vizsgálandó szelekcióra: "Legalább egyszer sikerülne arról írnod, ami cseppet megközelíti a problematika lényegét... Például arról: amikor a kódoló részeken a gének "eredeti példányai" készültek, milyen természeti folyamat "gondoskodott" a közbülső stop kodonok kiszelektálásáról?" - 30467
